Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-17 / 285. szám

1913 december i 7# ELLENZÉK 5 R Tikés-igy - a parlament elölt Mit keres Tőkés Ernő Magyarét» szágon? Ezen a elmen közölt cikkso­rozatot Szász Endre, a marosvásár- helyi Székely Szó felelős szerkesztő­je lapjában és leleplezte a bukaresti református egyházközség egykori es­peresének sötét üzelmeit. Tőkés Ernő sajtópert indított Szász Endre ellen és a bírósági tárgyaláson az erdélyi magyar közélet vezetői bizonyítot­ták, hogy az újságíró igazat irt: Tő­kés Ernő az idegen megszállás alatt olyan magatartást tanúsított, amely ellenkezett a becsületes magyar meggyőződéssel és ártalmára volt a nemzet jövendőjéért folytatott küz­delemnek. A sajtóperben hozott íté­let indokolása a legsúlyosabban megbélyegezte Tőkés Ernő magatar­tását és olyan erkölcsi bélyeget nyo­mott a román politikai pártok állan­dó fullajtárjára, amelyre az egész or­szág felfigyelt. Erdély magyarsága annakidején megdöbbenéssel értesült Szász End­re cikksorozatából arról, hogy Tőkés Ernő Magyarországon keresett me­nekvést a rcmán büntetőhatéságok körözőlevele elől. Felháborodással töltött el mindannyiunkat, hogy a többszörös keresztlevélhamisitó ki­járásokkal szerzett vagyonát Ma­gyarországra mentette át és itt akar­ja élni a gazdagok gondtalan életét, ugyanakkor, amikor a kisebbségi sorsban a többi református lelké­szeknek nem maradt egyebe, csak a keresztényi hivatást jelző megka­pott papi palást. Az Erdély? Párt kötelességének tar­totta, hegy részletesen roglalkozzék Tőkés Ernő ügyével. Nem bosszuái- lás vezette a párt képviselőit, hiszen Erdélyben azt a szempontot kíván­juk érvényesíteni, hogy ez egységes nemzettétek mindennél fontosabb. Mélyen elitéltük azokat, akik névte­len feljelentésekkel igyekeztek meg­bontani a magyarság egységéi és po­litikai viszonylatban mindig elís- merésreméliönak tartottuk a bátor kiállást. Tőkés Ernő szereplése azon­ban kártékony a magyar közvéle­ményre, mert megengedhetetlen, hogy olyan emberek élvezzék a ma­gyar haza alkotmányos jogrendjét, akik annakidején a Icgsulyosabbaa vétkeztek a nemzetkesösség ellen. Ezért intézett emlékiratot az Erdélyi Párt annak megállapítására, hogy Tőkés Ernő hogyan került Magyar- országra és milyen elmen szerezte meg a magyar állampolgárságot. Jogállamban élünk! Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy Tőkés Ernő ellen nem hoztak rendkívüli intézkedése­ket, hanem a kormányhatóságok is bevárták a független bíróság ítéletét a sötétmultu bukaresti esperes saj­tóperében. Részletesen beszámoltunk lapunk hasábjain a nagyjelriitoségü pofCtikai per minden fázisáról. Tőkés Ernő azt szerette volna bebizonyítani, hegy magatartásával a román és magyar nemzet közötti megértés út­ját egyengette. Ez a gyenge védeke­Jgazi karácsonyi ajándék könyvek: Magyar Kiáss zik hófehér bilh lap api r'-ki adásban ízléses disz kötésben: Arany János Összes Költői Müvei _ 38.50 Csokonai Vitéz Mihály Összes Müvei ' 32 — Kölcsey Ferenc Összes Müvei 38.— Petőfi Sándor Összes Müvei 32.;— Tompa Mihály Összes Müvei 32.— Vörösmarty Mihály összes Költői Müvei 21.80 Most vásároljon az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is a rendelés beér­kezésének napján szállítunk.. ' Kérje nagy karácsonyi képes árjegyzékünket! zés balul ütött ki. Az igazi megértést nem szolgálják a renegátak, hanem a helyes nemzetiségi politika alapél- vei szerint kellene megteremteni, ha a szomszéd államban meglenne erre a hajlandóság. Országos üggyé nőtte ki magát a Tőkés-ügy a bírói ítélet után. Az Er­délyi Párt a marosvásárhelyi tör­vényszék Ítélete alapján interpellá­ciót intézeit a kormányzathoz, mely­nek lényegét abban az egyetlen mon­datban foglalhatjuk össze, amelyet Szász Endre cikkének címéül válasz­tott: „Mit keres Tőkés Ernő Magyar- országon?“ Az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről száló törvényes ren­delkezések közjogi tételeire hi vatko­zott ár. Bíró Estván, az Erdélyi Párt szónoka. Tőkés Ernő állampolgársá­gát csak honosítás utján szerezhette meg. Hogyan történt, hogy végzetes félreértés folytán Tőkés Ernő ma­gyar állampolgársághoz , jutott? Olyan kérdés ez, amelyre jogosan vár feleletet az egész erdélyi magyar közvélemény. De a közjog arra tg. le­hetőséget nyújt, hogy az érdemtele­nül megszerzett magyar állampol­gárságot alkotmányos utón megsem­misíthessék. Azt hi sszük, begy Tő­kés Ernő esete olyan jogi példa, ame­lyet jellemző módon taníthatnának az egyetemeken annak bizonyítékául, hogy hűtlenség nratt milyen adatok alapján kell megsemmisEená a ma­gyar állampolgársági jogot. Sokat beszélünk arról, hogy rend­kívüli időkben a közigazgatásnak ta­lán túlzott hatáskört biztosit a kor­mányzat a magánéletben. Nagyon sok vita hangzott el a társadalmi rend biztonsaga ellen vétő állampol­gárokkal szemben foganatosítóit in­tézkedésekor!, akiket közigazgatási utcn internálni lehet. Az Erdélyi Párt szónoka erre a rendelkezésre hivatkozott interpellációjában és kérte, hogy Tőkés Ernőt azonnal in­ternálják, mţrt az egész erdélyi ma­gyar közvélemény kívánságát tolmá­csolta akkor, amikor megtorló intéz­kedést kíván a volt bukaresti rsfor­SÍ si sí CSEGEZY-nél, Unió-utca 24. szám — Magyar Bolt 13*as fiók. Te efon : 18—67. mátus esperes ellen. Tőkés Ernőt közönséges bűncselek­mények miatt körözik a román ha­tóságok. Nem lehet rávonatkoztatní a politikai menekültek és katonaszö­kevények menedékjogát. Mindannyi­an azt kívánjuk, hogy semmisítsék meg az egykori bukaresti esperes magyar állampolgárságát és feleljen, bűneiért annak az államnak birosá- na előtt, amelynek a magyar közvé­lemény arculcsapásával mindig alá­zatos vazallusa volt. VÉGH JÓZSEF. BUDAPEST, december 17. (MOT.) A * Keresztény Iparosok Országos Szövetsé­ge most tartotta nagygyűlését a Nemzeti Sportcsarnokban, amelyen a fővárosi iparosokon kívül megjelent a KIOSz szervezeteinek vezetője • és kiküldöttje, valamint az ország különböző részeiből több iparosküldöttség. Mit vár az iparosság a kor­mányzattól? A magyar Hiszekegy el éneklése után Mádl János ügyvezető elnök mondott megnyitóbeszédet és hangoztatta, a ma­gyar iparostól megkövetelik a maradék­talan szaktudást és azt, hogy a keresz­tény etika törvényei legyenek irányadók számára. Török Ferenc, a KIOSz alelnö- ke, előadásában összefoglalta, hogy mit tegyen az iparos önmagáért. Gyárfás Emil, a KÍOSz társelnöke arról beszélt, hogy mit vár az iparosság a társadalom­tól. Szabó Kálmán főtitkár arról szólott, hogy mát vár az iparosság a kormányzat­tól. Segítséget kért az ipari termelés ra­cionalizálására, az ipari továbbfejlesztés megoldására, a kézműipar osság hitellel való ellátására, a kisipari hitelszervezet továbbfejlesztésére, az iparosutánpótlás és az iparossá? öregségi biztosításának megoldására. Uray János, a nyíregyhá­zai KlOSz-csoport elnöke az iparosság nemzetpolitikai hitvallásáról szólott. A nagygyűlés hódolótáviratot intézett a Kormányzó Ur Ofőméltóságához, amely­ben kifejezték, hogy a magyar iparosság törhetetlen hittel bízik benne, hogy a nemzet minden körülmények között meg­állja a helyét, ha egységesen halad a Leg­első Magyar által kijelölt utón. Tudás és szervezés A jelenlevők a távirat felolvasása után perceken át hosszasan ünnepelték a Kor­mányzó Ur Ötöméit óságát, maj|d Bornem­isza Gé<za iparügyi miniszter válaszolt az iparosok által előterjesztett kívánságokra. Beszéde elején üdvözölte az iparostár­sadalom megjelent képviselőit és vála­szolt az elhangzott előadásokban felve­tett pontokra. Első kivánalom volt, hogy biztosítsák a kézmüvesiparoseág verseny- képességét. Ezzel kapcsolatban a miniszter párhuzamot vont a kézmű­ipar és a gépipar között. Visszapillan­tást vetett a kézműipar osság fejlődésé­re, a gépek megjelenésére, amely nem­csak a nagyiparnak, hanem a kisiparnak is segítségére jött. Bebizonyította, / hogy a legtöbb gyáripar­ral rendelkező országokban is megvan a jelentősége a kézmüvesiparnak. Statiszti­kai adatokkal bizonyította, hogy kézmü- vesiparunknál is megindult az izmosodá­si folyamat. A megnagyobbodott ország Kézműves-ipara 1940-ben 256.000 üzemet mutatott fel 401.000 alkalmazottal, ter­melésének értéke 1.9 milliárd pengőre rúgott. Ugyanakkor az egész magyar gyáripar összes termelésének értéke 4.7 milliárd pengő volt. A kézmüiptarostársadalomnak feladata az, hogy a tudás és a szervezés fegyverei­vel vívja ki pozícióját a gazdasági élet­ben. Tudás és szervezés kérdése a kégmil- iparosság jövő versenyképességének az alapja. A kormány minden téren a legteljesebb mértékbén >a rendelkezésére áll a kézmü- vesiparosságnak. Már évekkel ezelőtt megtörténtek az intézkedések, amelyek megvetették a. szakképzés és a tovább­képzés alapjait. A szervezés kérdéséről kijelentette, hogy az ipartestületi háló­zat kiépítése már a harmincas évek de­rekán kezdődött meg és azóta is folyik. A hitelakció A hitelkérdésről szólva, örömmel álla­pította meg, hogy a fedezgtnélküli hitel­akció várakozáson felül sikerült és ez alapot ad arra, hogy a hitelakció további kiterjesztését szorgalmazzuk. Az öregségi biztosítás kérdése megol­dásra vár. Ha az iparostársadalomnak megöregedett tagjait nyugdíjban kívánják részesíteni, akkor az iparostársadalmat kell megterhelnünk olyan járadékokkal, amelyekből kialakulhat a biztosításhoz szükséges alap. Az alapot össze kell gyűj­teni és azt megfelelően jövedelmező va­gyontárgyakba kell fektetni. A mai vi­szonyok között majdnem leküzdhetetlen feladatot jelent azonban a tőkék megfe­lelő mértékben való gyű moi csőrt etése. Is­meretes, hogy a házak mai jövedelmező­sége, illetve túlhajtott ára mellett ezek­nek a tőkéknek nyugodt elhelyezése alig lenne biztosítva. Ha behajtjuk -a járulé­kokat és ha az nem jövedelmez kellően, akkor a járulékokat emelni kell. Ez pe­dig az i par ostársad alom kettőt- megterhe­lése lenne. Mindazonáltal helyesli,, hogy ennek az intézménynek alapjait már most törvényesen rakjuk le. Hajlandó az ipa­rostársadalom józan megfontolására bíz­ni, hogy az intézményt mikor léptesse életbe. A felszólalók érintették az iparosután­pótlást és a tanonckérdést. A kormány a jövő évre igen tekintélyes összeggel kí­vánja a tanoncotthon létesítését megvaló­sítani és hozzáiárul azoknak a társulatok­nak és intézményeknek a tervéhez, ame­lyek a tanoncotthonok fenntartásához széles'alapon fejtik ki tevékenységüket. Az ipari kormányzat tisztában van a kézmüvesiparostársaáalom nemzeti és gazdasági jelentőségével. Meg fogjuk érni azt az időt, amikor a magyar kézműves- ipar ismét a régi dicsőségében és fériyé- ben fog ragyogni. Antal István beszéde Ezután Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy a lényegbevágó iparos­kérdések mellett vannak egyetemes nagy magyar kérdések, amelyek helyes kiala­kulásától nemcsak az iparosságnak, ha­nem az egész nemzetnek a sorsa műnk. Érieket a kérdéseket sohasem szabad szem elől téveszteni, mert ha ezeknek a kér­déseknek a megoldása sikerül, ugv az összes iparosproblémák megoldása köny- nyen megv majd és bizonyosra vehető. Kéri az iparosságot, pillanatnyilag se fe­ledkezzenek meg az egyetemes nemzeti létkérdésekről. Szakítanunk kell azzal a szokással, hogy a magyarság és a világ nagy kérdéseit különböző szemüvegen át nézzük. Dob­juk el az idegen szemüvegeket és egye­dül a kizárólagos magyar szemléleten keresztül Ítéljük meg n világ és a ma­gyarság összes problémáit. A lelkes tapssal fogadott miniszteri be­széd után Bajnok Imre felolvasta a na?v- gyülés határozati javaslatát, amely többi körött a következőket mondja: ,.A magyar kézmüvestársa dalom a nemzet egységes érdekéinek védelmében rendíthetetlenül kitart a belső front szi­lárdságának megőrzése melleit. A ma­gvar iparost mindig helyén találja a Leg­főbb Hadúr hivó szava, mert nincs olyan áldozat, amelyet a magyar iparosság övömmel szívesen meg ne hozna az or­szágért, nemzete és családja védelméért és a haza és annak keretein belül a saját maga szebb jövőjéért.“ A nagygyűlés tagjai magukévá tették a felolvasott határozati javaslatot és a gvülést Mán-dí János elnök zárta be a Himnusz hangjai után. Elkészültek a feluftási és utánpóK lási tartalékkötvények BUDAPEST, december 17. Mint emlékeze-- tes, a pénzügyminiszter akként intézkedett, hogy a vállalatok az adómentesen létesített felújítási és utánpótlási tartalék egyharmad- része erejé'g e célra kibocsátott állami köt­vényeket tartoznak jegyezni és tárcájukban tartani mindaddig, amíg a felújításra, illetve az utánpótlásra ténylegesen sor kerül. Érte­sülésünk szerint ezek az államadóssági köt­vények elkészültek és ellenértékűket az érde^ kelt vállalatok befizethetik. A befizetésnél a tartalék egylíarmadának megfelelő összeget ezerpengős számegységre kell kikerekiteni. A befizetésnél követendő eljárás tekintetében az illetékes pénzügyi igazgatóságok adnak rész­letes felvilágosítást. 726—1943. ügyszám. ÁRVERÉSI HIR­DETMÉNY. Dr. Verzál Ferenc hitelező ké­résére 300 pengő tőke és járulékai iránti kö­vetelésének kielégítéséül 11 darab különféle olajfestményt a Kér. Törv. 306 paragrafusa alapján Kolozsváron. Mikó-utca 20—22. sz. alatt hitelező irodájában 1943 december 20-án délután 6 órakor közbenjöttem mellett nyil­vános árverésen el fogok adni, késedelmes ká­rára és veszélyére az árverésen legtöbbet ígé­rőnek. Árverési vevő a megajánlott összegen felül fizetni tartozik az állami illetéket " és forgalmiadót is. Kolozsvár. 1943 december 16. Dr. Deák Gyula kir. közjegyző. ICizárélagosan magyar szemléleten keresztül . iléljíüL; mega világ és a magyarság összes problémáit m mondotta  fifal Isfváa misefáé doimi és prtmsgandaügyi msaiszíer a keresztény iiiarasolt nany ovii lésén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents