Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-17 / 285. szám
194 3 december 17. ELLENZÉK 3 Kállay M Jklés minissíerelii§k és vitéz imrédy Béla, mzellenzék legmarkánsabb wesére*kézfogással tettek hitvallást cs parlamentben aftfál* hegy §@rstf §iif © Ideit ben magyar és magyar között nincs különbség Történelmi jelentőségű beszédek hangzottak el a rendkívüli felhatalmazásról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitájában — Az Erdélyi Párt felsőházi tagjai a költségvetési vita tárgyalásánál nagyérdekességű ^ felszólalásokban részletesen ismertették a sürgős időszerű erdélyi kérdéseket Az őszi parlamenti ülésszak egyik színekben legérdtkesehh napja volt a csütörtöki. A költségvetési és apropriációs vita végeztével a Ház — mint ismeretes — megkezdte a rendkívüli felhatalmazásról szóló törvény- javaslat vitáját. Az esti órákban vitéz Imré- dy Béla mondott egyórás beszédet, amely iránt a képviselőház minden oldaláról hatalmas érdeklődés nyilvánult. meg. Imrédy Béla azokra a kijelentésekre válaszolt, amelyek a költségvetési vita során sze* mélyével és pártjával kapcsolatban elhangzottak). Különös tekintettel foglalkozott a miniszterelnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint közte és az Imrédy-párt között — az Imrédy-párt külpolitikai magatartása miatt — szakadék van. A miniszterelnök kijelentése Im- rédy szerint a magyar politikai életben rendkívüli feltűnést keltett, amelynek hullámai a mai napig sem ültek el. Imrédy ezért arra kérte a miniszterelnököt, hogy nyugtassa meg a közhangulatot. Beszédének további részében kijelentette, hogy mindig a tárgyilagosságra törekedett a vita során. Hangoztatta, hogy az eseményeket úgy nézi, mintha távcsőbe tekintene, amely az egyik végén nagyit, a másik végén pedig kicsinyít. Kállay Miklós miniszterelnök óriási érdek- . ledés mellett válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A legerélyesebben visszautasította a nyilasoknak azt a beállítását, amely a 48-as szabadságharc magyar emigránsaival hozta egy szintre a külföldre menekült nyilasokat. A Ház fokozott érdeklődése mellett bejelentette, hogy Sütő Szerbiában fegyverkezett Magyarország ellen, Kovarcz pedig Bécsben magyarellenes> gyűléseket tart. Ezután rátért Imrédy Béla beszédére és kijelentette, hogy sohasem vonta kétségbe Imrédy Béla tiszta magyarságát s jószándékát. A pártszakadékok éppen úgy áthidalhatók, mint az elvi ellentétek. Ha azonban a távcső egyik vagy ■ másik végén kell néznünk, mint azt gyermekkorunkban teltük, az a feladat, hogy a helyes végén nézzünk és ne nagyítsuk a dolgokat. A miniszterelnök beszédét a Ház minden oldaláról lelkesedés és taps fogadta. Kállay Miklós ezután Imrédy Béla felé indult, aki szintén felemelkedett helyéről és eléje sietett. A Ház tagjai helyükről felállva percekig tapsoltak, amikor a miniszterelnök és az ellenzék legmarkánsabb vezére kezet fogtak egymással. A kézfogás jelentőségét túlzás volna belpolitikai vonatkozásban olyan eseménynek tekinteni, amely megváltoztathatta a parlament eddigi arculatát. Örvendetes tényként kell azonban elkönyvelni az egész országban. Annak' a bizonyítéka ugyanis ez a kézfogás,, hogy sorsdöntő időkben a magyar nemzet mindig megtalálja önmagát. Lehetnek felfogásbeli különbségek, amelyek a politikai módszerekkel kapcsolatosan merülnek fel, de mindig érvényesül az örök igazság, hogy magyar és magyar között nincs különbség. * súlyosan és sokat ártott a magyarságnak. — Bebizonyosodott az is — mondotta Biró István —, hogy a román kultuszigazgató kényszeritette'a református egyházat a Tőkés Ernő ellen indított eljárás megszüntetésére. Nagy Ferenc, Délerdély református püspök helyettesének „Tiszta erkölcs“ cirnü cikkéből, valamint a Curentul és az Universul cikkeiből tényként lehet megállapítani, hogy Tőkés zsidóknak hamis keresztleveleket állított ki na,gy pénzekért. — Mialatt Tőkés Ernő a magyarság felé papi palástja mögé bujt és a jámbor pap szerepét .játszotta, azalatt a románság felé megmutatta igazi aroát. Ez az arc anyagi érdekekért fajtáját elárulta, minden erkölcsi érzésből kivetkőzött renegát ember arca, akivel szemben még a becsületes gondolkodású románságnak is lesyt. tó véleménye volt. — Tisztelt Háta! Jogosan kérdezhetem a belügyminiszter és igazságügvminiszter úrtól, mit keres Tőkés Ernő Magyarországon? Hogyan kaphatott beutazási és letelepülési engedélyt és hogyan menthette óit vagyonát Magyarországra? Megkérdezem azt is, hogy vájjon kitől kapott Tőkés Ernő nemzethüségi tanúsítványt? Arra kérem a miniszter urakat, hogy ettől az embertől erélyes intézkedéssel sterilizálják a magyar nemzeti társadalmat. Magam, pártom■ és az egész erdélyi magyarság nevében a leghatározottabban kérem, hogy Tőkés Ernőt a legrövidebb időn belül utasítsák ki Magyarország területéről és addig is, amíg ez a kiutasítás megtörténik, azonnal internálják. Nincs semmi keresnivalója Magyarországon ennek az árulónak. Erélyes és sürgős intézkedést kér és vár ebben az ügyben egész Erdély magyarsága. Biró István interpellációját sokszor szakította meg a felháborodás morajlása. A beszéd elhangzása után a képviselők és ujságirók csoportjai ho-sszasian tárgyalták a folyósón a megdöbbentő ügy részleteit. A képviselőház csütörtöki ülésén folytatták a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az EMGE niMükájának elismerése Mit keres Tőkés Ernő Magyarországon? BUDAPEST, december 17. Mint az Ellenzék tegnapi számában megírtuk, a kép- viselöház szerdai ülésén az interpellációk során Biró István erdélyipárti képviselő a képviselők minduntalan megújuló felháborodása közben intézett nagy érdeklődéssel várt interpellációt a belügyminiszterhez és az igazságügymini'szteThez: — A trianoni békediktátum következtében kisebbségi sorban maradt erdélyi magyarság hamarosan ráeszmélt arra >— mondotta —, hogy az egyetlen lehetőség az eredményes védekezésre, ha minden rendelkezésre álló erőt a magyarság szolgálatába állít. Ezért tömörült előbb a Magyar Pártba, majd a Magyar Népközösségbe egész Erdély magyarsága. Még azt is ellenségnek tekintette, aki passzív magatartást tanúsított, mennyivel inkább ellenség volt l*át az, aki c magyarság árulójává vált és ellene fordult. Ezek közé a kevesek közé tartozott Tőkés Ernő volt bukaresti református esperes, aki papi válásiját beszennyezve, a nemzet árulójává lett és magatartásával óriási támadási felületet nyújtott a magyar egyházzal szemben is. Tőkés Ernő ezenfelül, nemcsak hogy nem elégedett meg a juid'ás- pénzniel, hanem a zsidók javára történt keresztlevélhamisitásokkal is óriási összegeket szerzett. Amikor a román hatóságok rájöttek aljas üzelmeire, nem szé- gyelte, hogy a magyar haza védelmét kérje ezekkel a hatóságoklzal szemben. De hiába szökött át Magyarországra és hiába mentette át vagyonát, mert meg vagyunk győződve róla, hogy a magyarság, ha sok mindent meg ’S bocsát, ezeket a gálád tetteket sohasem fogja megbocsátani. Rá fog. csapni erre az árulóra a közvélemény megtorlása. Azt kérdezem az erdélyi magyarsággal együtt, hogy mi keresnivalója van ennek az embernek Magyarországon?! Interpellációja során ezután részietesen foglalkozott Biró István a Székely Szó főszerkesztőjének, Szász Endrének Tőkés Ernőről irt leleplező cikksorozatával és megbélyegezte azit a hallatlan vakmerőséget, amellyel Tőkés Ernő ezek miatt a cikkek miatt még sajtópert is mert a magyar bíróság előtt indítani Szász Endre ellen. A per tárgvalása során nemcsak a vád, hanem a védelem tanúi is súlyosan ellene vallottak. Biró István ismertette a képviselőház előtt a bíróság Ítéletét és idézetekkel bizonyította, hogy ez az itélef teljes’ mértékben igazolta Szász Endre főszerkesztő állításait: Tőkés Ernő valóban a magyarság ellen, annak kárára működött és politikai működését köpe- nyegszerüen forgatta. Nemcsak belső téren, hanem intrikáival küloolitikailag is Bodnár Sándor (Erdélyi Párt) mint falusi kisgazda elsősorban mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. A földhözjuttatás során nagyon kell vi- | gyátani arra, hogy a földet kinek a kezére i juttatják, mert a szaktudás hiánya és a 1 hanyagság miatt a föld terméketlenné 1 válik és így megrövidítjük a közellátást. S Nagy elismeréssel emlékezett meg az 1 Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület román megszállás alatti működéséről, amely a magyar kisgazdákat különböző akciókkal és tanfolyamokkal segítette. Sürgette ezután, hogy a íöldhö-zjuttatottak részére hossetulejá^atu kölcsönöket adjanak, majd az egyke és az egyse kérdéséről szólott. Nemzetiségekkel körülvett ország elsőrendű érdeke, hogy a magyar faj fennmaradjon. A szórványkérdésben helyre kell hozni azt, amit elmulasztottunk. Ezután kerülete ügyeiről beszélt. A felhatalmazási javaslatot elfogadta. Mosonyi Kálmán, Tornyos György, Fussy Kálmán, Halmay János, Barcs János, Palló Imre, Csoór Lajos, Rácz Kálmán és Papp Mihály beszéde után vitéz Imrédy Béla emelkedett szólásra. Imrédy Béla: A kormán vpárti oldalon is Jót akarnak! Az Erdélyi Crazclsi 1944« évi naptára 632 oldal terjedelembe!!, föbbszáz képpel Naptári rész, Gazdaságpolitikai tanulmányok, Erdélyi népi intézmények. Mozgalmi élet, Gazdakör! elet, Szépirodalom, Földművelésügyi politika, Növénytermesztés, Zöldmező, Állattenyésztés, . Állategészségügy Gyümölcstermesztés, Zöldségkertészet, Szőlészet-Borászat, Mezőgazdasági üzem, A falu asszonya, Népegészségügy, Adóügyi tájékoztató é? Az év bionikája cimü fejezetekre oszlik. — Ezenkívül közli az év vadászati és halászati naptárát és a m. kár. földművelésügyi minisztérium ügy- és személyzeti beosztását. Szerkesztette: DEMETER BÉLA. Bolti ára: 8 pengő, EMGE tagoknak 5 pengő, Kapható: Összes vármegyei EMGE kirendeltségnél, könyvesboltokban és^ megrendelhető a gazdakörök, vagy az Erdélyi Gazda kiadóhivatala (Kolozsvár, Majális-utoa 24.) utján. Fejtegette, hogy a 42 és 36 tagú országos bizottság működését ezek a nehéz idők teljes mértékben indokolják, mert a kormányra sok esetben a gyors cselekvés kötelezettsége hárul. Hogy a kormánynak ezt a felhatalmazást megadja, feltétlen bizalomra van szükség, minthogy azonban ez a feltétlen bizalom nincs meg, a javasalat ellen kiéli felszólalnia. Kérte, hogy a kormány felhatalmazást kapjon arra, hogy a két bizottságot együttes ülésre hívhassa össze. Igazán nagyjelentőségű kérdéseket az egyik bizottság honvédelmi, a másik pedig gazdasági szempontból venné bírálat. alá. A leghatározottabban tiltakozott az uj lábán,acság vádja ellen, majd kijelentette, egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy a kormánypárti oldalon is jót akarnak. Az Atlanti Chartáról szólva megállapította, hogy az angolszász illetékes államfők kijelentése szerint semmiféle olyan területi változást nem ismernek el, amelyek a tengelyhatalmak akaratán jött létre. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországhoz visz- szacsatolt területek nem tartoznak hozzá. Tiltakozott az ellen, hogy az Atlanti Chartát Magyarországon ünnepeljék. Beszéde befejező részében azt fejtegette, hogy a királykérdés szőnyegrehozatala ebben a pillanatban nem felel meg a nemeset érdekeinek, mert alkalmas ?. magyar nemzőt lelki egységének a felbontására. Kérte pártja javaslatainak elfogadását, A nemzetnek van szüksége a rendkívüli fe lhat& Imazásra! Az elnök ezután a vitát bezárta, a tanácskozást befejezettnek nyilvánította, majd Ptadocsay László igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Részletesen választolt a Nyilaskeresztes Párt vezérszónokának arra a megáSMpifására, hogy a felhatalmazás maghosszabbítása tulajdonképpen eszköz lesz a kormány kezében a parlament fél re tétel éré. Megcáfolta ezt az állítást, kifejtvén, hogy, ha feltéve^de meg nem engedve ez volna a kormány szándéka, akkor nem magától a parlamenttől kérne rá £elhatalmnzá?t. s. különösképpen nem meghat árazott ideire. A kormány nem akarja félreállitani a parlamentet ezzel a javaslattal, hanem inkább a parlamentáris álláspont mellett elfoglalt elvi álláspontját kívánja megerősíteni. Nem is a kormánynak, hanem a nemzetnek van szüksége erre a javaslatra, A mai, napról-napra változó viszonyok és események között ugyanis sűrűn adódhatnak olyan kérdések, amelyekben azonnal kell intézkedni, amelyek tehát a parlamenti tárgyalás szi'iks ágképpen lassú menetét nem bírják el. Az i g a zságü gy mi niszter után általános érdeklődés közepette Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) ; Valóban szép karácsonyi ajándék: j ÍRÓMAPPA vászon- vagy bőrborításban í Nagy választékot talál az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás kiiály-tér 9.
