Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-16 / 284. szám

Emlékezés a kolozsvári magyarság két nagy halottjára ' Tragikus hirtelenséggel maghalt Merza és dr. Scheitz Vilmos KOLOZSVÁR, december 16. „Nem hal j meg az, akinek emlékét megőrzi az élők kegyelete!“ Legszebb nemzeti tulajdon­ságaink közé tartozik, hogy megbecsüljük a múltat és kegyelettel gondolunk azok­ra, akik életüket a mi egy a r közösségért áldozták. Éppen ezért érzem nehéz fel­adatnak, hogy megemlékezzem azokról, akik rövid negyvennyolc óra leforgása alatt örökre eltűntek a kolozsvári ma­gyarság életéből. Ilyenkor nem szabad ar­ra gondolni, hogy miniden múlandó és nincs olyan ember, akit ne lehetne pó­tolni. Ha visszagondolunk az elmúlt hu­szonkét esztendő keserves tapasztalataira, azt kell megállapítanunk, hogy abban a nemzedékben, amely szenvedést, elnyo­matást, nélkülözést és nyomort vállalt, talán sokkal több erély volt, mint a mai fiatalságban, amely egy felszabadult ha­zában szabad lehetőségek között készül a boldogabb magyar jövendő építő munká­iéra. Két nagy halott emléke Nekrológot' kellene írnom a kolozsvári magyar társadalom két nagy halottjáról. Olyan természetesnek tartottuk még na­pokkal ezelőtt is, hogy élnek, hogy bölcs visszavonulással szemlélik az életünket és ha kell, tanácsaikkal mindig szívesen állanak a magyar sorsközösség rendelke­zésére. Mit is jelent tulajdonképpen a közös­ségi élet? Sokat lehetne ezen a kérdésen vitatkozni. Fel lehetne hozni nagy szóla­mokat és olyan célkitűzéseket, amelyek talán tízezres tömegek tetszései ;s meg­nyerik. de mégis arra kell gondolni, hogy a hangzatos beszéd „olyan, mint a zengő érc és a pengő cimbalom“. Nem jelsza­vakból áll a világ, hanem cselekedetekből. Merza Gyula haíá’a Ezért gyászolja egyöntetűen az egész erdélyi magyarság a tragikus hirtelenség­gel elhunyt Merza Gyulát, aki egy életen át azért dolgozott, hogy vagyonát a ma­gyar közösség érdekében megőrizze és gyarapítsa. Mi erdélyiek, úgy hisszük, hogy nem múlhatott el nyomtalanul ez az életpálya. Bölcsen tudjuk azt, hogy köny- nyü jelszavakat kimondani anélkül, hogy azoknak értékéről meg lennénk győződve. Ezért vigyázunk féltő gonddal azoknak életére, akik a régi Erdélyt képviselték/ Merza Gyula munkás élete bizonyitéka volt annak, hogy az erdélyi ember a jö­vendőben él. Kegyelettel emlékezünk meg róla nemcsak azért, mert már évekkel ha­lála előtt elhatározta, hogy vagyonát kő-, zösségi célokra kívánja fordítani, hanem azért is. mert az Ellenzéknek haláláig dolgozó társa volt. Mit jelent az. újságírónak lenni? Meg lehetne határozni jogszabályszerűen ezt a foglalkozást. Vannak azonban olyan em­berek, akik fanatikus hittel azt vallják, hogy akkor is részük van ebben a közös­ségben, ha hivatalosan nem is tartoznak azok közé, akiket általánosságban újság­írónak tartanak. Merza Gyula, akit most búcsúztatunk, több mint félszázadon ke­resztül állandó összeköttetést tartott fenn a sajtóval. Barátja volt ezenkívül a termé­szetnek, rósztvett. minden magyar közös­ségi munkában. Bölcsen tudta azt, hogy az újságíró foglalkozása annyira próbára teszi az idegeket, mint amilyen kevés sorsvállalás létezik a magyar életben. Gazdag ember volt. Abban a világban élt, amikor a szociális problémák háttér­be szorultak. Ennek dacára egyetlen célt tartott fontosnak, azt, hogy azok, akik utána következnek, példát vegyenek róla. Ezzel magyarázható, hogy már előre, évekkel ezelőtt megirta élettörténetét és gyászjelenté-ét is megszövegezte. Dr. Scheitz Vilmos emléke Scheitz Vilmos dr., az erdélyi magyar­ság másik nagy halottja, a közegészség­ügy szolgálatában szerzett olyan érdeme­ket, amelyeket talán kevesen tudnak. Annakidején ő alapította meg az első er­délyi tüdőbeteggondozó társaságot. Több mint huszonöt esztendőn keresztül Ko­lozsvár városának tiszti főorvosa volt és ebben a minőségben azt szerette volna elé: ni, hogy ne legyen különbség magyar és magyar között, hanem a fillér nélküli kispolgár éppen olyan bizalommal for­duljon a hivatalos hatósághoz, minta ked­vezményezettek. Nyoicvanegyéves korá­ban. egyik napról a másikra tűnt el a közéletből dr. Scheitz Vilmos. Idézni kel­lene pályafutását. Több mint negyedszá­zadon áit vezette Kolozsvár városának egészségügyét. Egészségtan, tanára volt a római katolikus gimnáziumnak. Ugyanak­kor betöltötte a piarista rend, a Ferenc- rend és a járványkor ház főorvosi tisztsé­gét. A kolozsvári egyetem most akarta aranydiplomával kitüntetni. N.éíhány hó­nap hiányzott ahhoz, hogy ezt a kitünte­tést korhatár szerint is kiérdemelje. A végzet nem engedte meg, hogy ezt az ün­nepséget megérje. De a régi Kolozsvár, azok akik ismerték, könnyes szemekkel állanak meg ravatala előtt és minden külsőség helyett a hála és kegyelet ben­sőséges érzéseivel bizonyítják., hogy az olyan ember, aki életét a közöségi mun­kának szenteli, mindig számíthat a meg­becsülésre. VÉGH JÓZSEF. Merza G/ula életrajza Merza Gyula halála előtt évekkel papírra vetette életének legfontosabb eseményeit. Nem tartjuk érdektelennek, hogy ezt a munkáséle­tet olvasóinkkal is megismertessük, mert pél­daadás arra, hogyan kell a közösségért élni. Merza Gyula Kolozsvárt, 18 61 február hó 25-én született, középiskoláét ugyancsak itt végezte 1879-ben a piaristáknál, ahol a jó tanulók közé tartozott, de ez nem gátolta, hogy egy kéziratos diákújságnak (Darázs) legyen a humoristája. Mint műkedvelő író lett azután később több újság dolgozótársává és ez vezette irodalmi munkáinak megírására. . Részben a kolozsvárii, részben a bécsi egyetem orvoskarán végzett felsőbb tanulmá­nyokat, utóbbi helyen az abszolutóriumot is elnyervén, azonban később egészségi okokból a gazdasági pályára tért át, s mint birtokos, a Kolozsvárhoz közelfekvő szászfenesi Sza­bó-féle uradalom mintagazdaságában töltött pár évet mint gazdasági gyakornok, ahol szenvedélyes turista lett. Atyja halála után, 1893- ban a családi földbirtok kezelését vette át, aztán a városi közélet mozgalmaiban te­vékenykedett, maid európai tanulmányutakat tett, . meglátogatta a külföldi alpesi" klubokat. 1894- ben megválasztották az Erdélyi Kárpát Egyesület főpénztárosává, mely állásáról csak 1930-ban köszönt le. Azóta a Mátyásházi Muzeum helyettes igazgatója volt egészen a legutóbbi időkig. Ezenkívül ellenőre az Er­délyi Muzeum Egyletnek, számvizsgálója egy emberöltőn át a Magyar Nemzeti Kaszinónak, alapi tó választmányi tagja az EMKÉ-nek és lelkes előmczd'tója és buzgó munkása a Ma­gyar Pártnak az idegen uralom éveiben, vala­-WWMWüWmUBIIW ...in...... Szívdobogás Szívdobogás Szívdobogás I Főszereplők t Rosita Serrano, Magda Schneider Paul Hörbiger. Kisérőműsor: Vala hol Oroszországba n Earádi Katalinnal Mától a Corvinban! Előadások kezdete n.-gyed 4, negyed 6 és negyed or. m Minden \ asárnap és ünnepn p d. e. 11 órakor matiné J mint a katolikus egyháznak, ahol egyházme­gyei tanácstag volt, éppen úgy, mint ami­lyen hűséggel ragaszkodott az örmény nep- Hagyományokhoz. A helybeli EKE-muzeum es a szarnovujvári örmény Muzeum megalapí­tásában élénk részt vett. Állandó munkatársa volt a Magyar Állami, Magyarorszag es az Erdély cimü sajtóorgánumoknak, utóbbinaA szerkesztője is volt 1903-tól i9oS-ig. Mint idégenforgalmi turistaárát többek kö­zött az a megtiszteltetés érte, hogy Őszit ár von Krücken „Das geistige Ungarn“ cimü mü­vében szintén megemlékezett róla. Mint vá­rosatya. különösen pénzügyi, egészségügyi és idegenforgalmi kérdésekben ; szólalt fel a vá­rosi tanácsban. Az sem érdektelen, hogy váro­sunkban a Bem- és Schütz János-utcát, to­vábbá az Alváros, Felsőváros területek az ő hirlapi indítványára kapták elnevezésüket. Az uj impérium átvételével megszűnt Kossuth- szoborbizottságának pénztárosa, a Kossuth Lajos Asztaltársaságnak alelnöke volt, mely­nek ötvenedik estéjén a Kossuth-serleggel az áldomást ő tartotta. 1903-ban XIII. Leó huszonötéves pápai jubileuma alkalmával ,.Az örmény kereszt“ cimü illusztrált tanulmányát egy latin üdvözlő költemény kíséretében a Vatikánba küldte, mire a Szent Atya Rampolla bíboros állam­titkár utján apostoli áldását adta. A Mátyás­ház illusztris vendégeinek kalauzolásánál több uralkodócsaládbeli magas személyiséget, to­vábbá 'Jókai Mórt, gr. Appónvi Albertet. Berzeviczy Albertet fogadta és vezette végig a Kárpát Múzeumon. Most éppen ötven éve. hogy minţ a kolozs­vári római katolikus egyházközség tagja is megkezdte működését, még a dr. Bíró Béla apátplébános idején. A katolikus szakiroda- lomban is jelentős tevékenységet fejtett ki. Ä kenyér éppen olyan fontos, mint az ágyú és a repülőgép — mondottéi öz országos mezőgazdasági kamara közgyűlésén Szász Lajos közellátási miniszter BUDAPEST, december 16. (MOT) Az or­szágos mezőgazdasági kamara szerdán tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a hatóság s az egyes kamarai kúriák kiküldöttei igen nagy számban jelentek meg. A közgyűlést gróf Khuen-Héderváry Ká­roly. a.z országos mezőgazdasági kamara el­nöke nyitotta meg. Beszédében hangoztatta, hogy most is beigazolódott az ezeréves ma gyár sors: a magyar ember az egyik kezével a kardot, a másikkal az eke szarvát tartja A magyar gazdaközönség a terhek ellenére is megtermelte az ország szükségleteit és mind­azt, amire a nemzetnek az intézményes köz- eliátás érdekében szüksége volt. A magyar gazda áldozatkészen vállalja a feladatok tel­jesítését a magyar jövő érdekében. •»— Tudjuk — folytatta az elnök --, hogv az ipari cikkek ügyében nem léphetünk fel túlzott igényekkel, de a minimumra feltétle­nül szükségünk van, mert anélkül a termelés lehetetlen. A munkásságot biztosítani kell a szükséges ruházatok és lábbelik megszerzésé­ven, mert másképpen munkáját nem végez­heti a tőle elvárt módon. A továbbiakban az elnök árkérdésekkel foglalkozott. Meg lehet állapítani, bogy a legális forgalomba különböző közbeékelődő szervek következtében az ipari cikkek túl­zottan megnövekedett áron kerülnek a fo­gyasztóhoz és megállapítható, hogy bizonyos cikkek tetemes része a gyártól a fogyasztóig vezető utón eltűnik. Az elnöki megnyitó után Szász hajós köz- ellátásügyi miniszter emelkedett szólásra. „A legnagyobb hadiüzem a mezőgazdaság!“ Leszögezte, hogy erdménveket csak akkor lehet elérni, ha a termelés feltételei biztosít­va vannak. Egyszer már mondottam — foly­tatta beszédét —, hogy a legnagyobb hadi­üzem a mezőgazdaság. Tudom, nincs senki a magyar mezőgazdaságban, aki ne ismerné be a honvédelmi szükségletek mindenekfelett való állását. Tudnunk kell azt is. hogy mit értünk a honvédelmi szó alatt. Egyetértünk azonban abban, hogy a kenyér éppen olyan fontos, mint az ágyú és a repülőgép. Éppoly'' mértékben biztosítani kell a terme­lés előfeltételeit, mint a honvédség felszerelé­sét. Elismerem, hogy a mezőgazdaságot el kell látni a termeléshez szükséges eszközökkel, vi­szont senkisem követelheti, hogy ezeket a cik­keket a békebeli mértékben és minőségben kapja meg, d'e elvárhatja mindenki, hogy a készleteket ugv osszák el a honvédség és a lakó sag között, hogy a nyersanyagok a ter­me lés szolgálatában álljanak. Ebben az irányi­ban a kamara is kell hogy támogassa a kor­mányzat munkáját, mert a szervezetek nem azért vannak, hogy gyűléseket tartsanak és megállapítsák, hol vannak a bajok, hanem azért, hogy ebben a háládatlan munkában együtt dolgozzanak a kormánnyal és a bajo­kat enyhíteni igyekezzenek. — Elismerem a bürokrácia bírálatának jo­gosságát — folytatta a miniszter —. a bü­rokráciát azonban nélkülözni nem lehet, de arra kell törekedni, hogy ne fejlődjék túl és támogatója és ne kerékkötője legyen a közös munkának. Jöjjön segítségre az országos me­zőgazdasági kamara is, mert együttes erővel, jóindulattal meg tudunk egyezni és biztosítani tudjuk a mezőgazdaság és az ország rendjét, amelynek van olyan fontossága, mint a harc­téri eseményeknek. Az élénk helyesléssel fogadott beszéd után a kamara igazgatója terjesztette elő jelenté­sét. Nagyarányú juttatások a me­zőgazdaságnak Bárányos"Károly államtitkár a földművelés­ügyi miniszter nevében köszöntötte a közgyű­lést. Bejelentette, hogy kétszázezer bakancsot, kétszázezer méter férfiruhára való szövetet, négyszázezer méter nadrágszövetet, húszezer bcrlinerkendőt és egyéb szükséges holmit jut­tatnak a mezőgazdaságnak. Foglalkozott a mezőgazdasági biztosítás kérdésével és a há-’ ziipari problémákkal. Ezután a jelentéshez szóltak hozzá a közgyűlés tagjai. Apróhirdetések IRODAI gyakorlattal, jó gépirónő. másod- naponkénti vagy félnapos állást keres. Cím a kiadóban. 04225 MINDENNEMŰ kötöttáru javítását vál­laljuk. „Speciái“ kötöttáruüzem, Szent István ut 33—35. szám. 04210 ŐSKERESZTÉNY, érettségizett, agilis, né­metül beszélő, frontot megjárt fiatalember elhelyezkedést keres január 1 -tői. „Hadi sé­rült“ jeligére a kiadóhivatalba. 0422c» KERESEK azonnalra vagy e hó végére különbejáratu üres szobát, fürdőszobahaszná­lattal, központban. Cint a kiadóban „Magán- tisztviselő“ jeligére. v 3 5 79 ELADÓ a város villanegyedében egy két­emeletes, uj, masszív bérház. 4x2 szoba teljes komforttal és 4x1 szoba, rhinden komforttal. A lakások a mai igényeknek megfelelően vannak kiállítva. Ajánlatokat „.Négy.száz- 'nyolcvanötezer“ jeligén az Ellenzék főtéri üzlete továbbit. F. 469 ELADNÁM Tordán levő, másfélmillió lej értékű házamat magyar pengőért nagyon ol­csón vagy elcserélném. Cim a kiadóban. 04195 ÉRTÉKES HÁZHELY, Horthy Miklós-ut felőli bejárattal sürgősen eladó. Horthy M:k- lós-uton több üzlethelyiségből álló bérház sür­gősen eladó. Megbízva ROMA iroda, Bo- csánczi, Unió-utca ro. F. SÜRGŐSEN ELADÓK: Gvönvörü fek­vésű komfortos úri villa, 2 holdas kerttel 240.000 P. Cca 1500 négyzetméteres, minta­szerűen beállított fajgyümölcsös, modern uj lakással (beköltözhető) 85.000 P. — 93 hold jóminőségü birtok. Szolnok-Dobokamegyében, nagyon kedvező áron sürgősen eladó. Kér. utcára nviló, 21 iakásból álló jövedelmező bérház 160.000 P. Megbízva ROMA iroda, Bocsánczi, Unió-utca 10. F, ELADÓ gyümölcsös íjooc pengőért. Ér­deklődni Heltai-utca 23., élelmiszerüzlet. ELKÖLTÖZÉS miatt sürgősen eladó jól jövedelmező bérház. 5 komfortos lakással 350.000 P. Attila-m elején sürgősen 2x4 szo­bás villa 180.000 P. Majális-utcában 5x2 szo­ba, teljes komfortos uj villa 160.000 P„ 2x2 szoba, konyha, előszoba 85.00c P.t 3 szobás, komfortos villa 95.000 P„ klinika mellett 2 szoba konyha, szép kerttel 40.00cP.. 1 szoba, konyha, pince 16.000 P. Villanegyedben izzó r.égvzetmcteres gyümölcsös, 2 házhelynek :s megfelel, 16.000 P. és 2 villahely, csatorna, viz. villannyal, sürgősen eladók. Ingatlanköz­vetítő. Mátyás király-tér 19. F. 470 ELADÓ vagy elcserélendő kolozsvári ház. i korcsma. 1 üzlethelyiség és 1 szoba, konrha, pince, mellékhelyiségekkel és kert. Ingatlan­közvetítő, Mátyás király-tér 19. F. 4-0 BÚTOROZOTT szobát, fürdőszoba-hasz­nálattal keresek. Címeket ..Fiatal pár“ jel­igére kérek. G. 221 SZÍ LÁGYMEGYÉBEN gőz, olaj és cap- jv. fésülöm alom. emeletes, vastraverzes épület lakásokkal és magtárakkal. 900 négyszögöl te­rülettel. jól jövedelmező vállalkozás, családi okok miatt sürgősen eladó r 1 c ezer pengőért. Kizárólagos megbízott Latzmger ingatlanfor­galmi iroda, Bartha Miklós-utca 5. Telefon: 17— 38' F. LAKÓHÁZAT. 2 —3 szobával komfortost, jckarban. keresek megvételre 5c ezer pengő’g. Eladót pár évig esetleg lakásban hagyom. Jelige: ..Autóbuszjárat közelében'•. 3604

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents