Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-15 / 283. szám

1 3 4 á december i o* 99kk székelység íparosUásánál vigyázzunk «ssrra, ueEiagy a SzékefyS©^«3 a nagybankok és magán- vállalatok vadászterülete legyen ᣑ Biró ísiváfi ss sKéke^ység problémáiról moraJotfá nagy feoszétleí a rendkívüli Ie3b*siaÍmazásró3 szóló tf©rványi®v«asÍo'é képvisoiobázi viíájábssa ** A leísöbáz me«j!k®z«láe a koiáségi^oiés iár^yalásái Magyarország mindig a békés revízió alapján álfeíi és nem akart habar •fwr wi mm iinwiwjumnnaEiumn 3 mbaat SI st si CSEGEZY-néI,| Unió-útra 24. szám — Magyar Bolt 13 as fiók. Te efon : 18—67. BUDAPEST, december 15. A felsőház kedden délelőtt 10 órakor ülést tartott, amely iránt rendkívül naigy érdeklődés nyilvánult meg. Az ülést Perényi Zsig­mondi báró nyitotta meg, aki az elismerés hangján szólott a 75. éves jubileumát ün­neplő. orc-zággyüüési gyorsíróba munkájá­ról és kiváló tagjainak működéséről. Több kisebb jelentőségű elnöki ennunció után Kukorelly György felsőházi tag a pénz­ügyminiszterhez intézett interpellációt, amelyben kedvezményes elbánást kért a háborús hősihalottak örökösödési illetmé­nyeire. Az interpellációra Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt, aki hangoztatta, hogy a kormány a maga ré­A törvényjavaslatot Czettler Jenő elő­adó ismertette. Beszéde elején szakasz- ról-szakaszra menve összegszerűen felso­rolta a költségvetés egyes tételeit, majd hangoztatta, hogy a költségvetés emelé­sét a hadsereg ütőképességének fenntar­tása ér? annak fokozása tette szükségessé. A belső rend fenntartása és az orszáQ katonai védelme mindenkinek a szív­ügye. Az adóztatás kérdéséről szólva, megem- létette, hogy azok a rétegek, amelyek a háborús konjunktúra élvezői, de semmi­féle adóösszeirásban nem szerepelnek, mindenfélekép adókötelezettséggel suj- tandck. A pénzügyi kormányzat a költ­ségvetés összeállításánál mindig a legna­gyobb takarékossággal járt el. A költség- j vetési törvényjavaslat az ország jövőjét van hivatva biztosítani, ezért elfogadásra ajánlja. széről a legnagyobb jóindulattal foglal­kozik a kérdéssel, majd idézte az e tárgy­ban a képviselőháziban elhangzott kije­lentéseit. A felsőház és az interpelláló tag a pénzügyminiszter válaszát tudomásul vette. A napirend következő pontja a gazda­sági bizottság jelentése volt a felsőház választott tisztviselői tiszteletdijának és költségtérítésre jogosult tagjai napidijá­nak újabb megállapításáról. Az elnök a továbbiakban bejelentette, hogy a felsőház az eddigi gyakorlatoknak j megfelelően a költs égve lééről szóló tör- I vényjavasiatqt előbb általánosságiban, majd pedig részleteiben vitatja meg. kel. Eddig is erőnkön felül hoztunk ál­dozatokat. Mindenki beláthatja, hogy más harcterekre csapatokat nem küld­hetünk, míg orszánurik határai biztosít­va nincsenek és hadseregünk nincs kor­szerűen felfegyverezve. Emelkedett tónust követelt. Adót kel! kivetni a hadinyere* ség után! Eli kell némulnia olyan utszéli hang­nak, amit például a képviselőháziban a legfelsőbb bíróság elnökével szemben en­gedett meg magának egy képviselő. A törvényhozók összeférhetetlenségének biz­tosítását sürgette, rámutatva arra, hogy nem materiális, hanem a morális részen van a hangsúly. Gondoskodni kell a köz­alkalmazottak becsületes megélhetéséről, különösen a karhatalmi szervek tagjairól. A nyáron végrehajtott ár- éh bérnivóren- dezés elhibázott volt. A közalkalmazottak megsegítése az a feladat, amely közvetle­nül a hadigondozottak ellátása után kö­vetkezik. A néprétegek megsegítése csak addig helyes, amig az nem megy a közép- osztály rovására. A vacyondéz.sma gon­dolatát el kell vetni, viszont sürgette a hadinyereség után adónem bevezetését. Az uj keresztény gazdasági rétegeknél sincs jogosultság^ a kíméletnek, leg­alább azoknál, akik a háború folytán mértéken felül keresnek és milliókat harácsolnak össze. Az utóbbiak az elő­ző világháború hadseregszúllitóitól leg­feljebb c\sak v>allásban különböznek. Ezután szembeszállt azzal az ellenségeink által terjesztett váddal, mintha feudaliz­mus volna nálunk. Hangsúlyozta ezután, hogy Magyarország sohasem bánt rosszul a nemzeti kisebbségekkel, aminek bizo­nyítéka, hogy hosszú évszázadokon át a kisebbségek fennmaradtak az ország­ban. A sajtócenzurával foglalkozva, helytele­nítette az eddig követett módszereket. Rámutatott arra, ha a cenzúra tulszigoru lett volna, hány nép vezér tűnt volna el a süli vesztőben, ha a népnek az újságokból alkalma lett volna sűrű tájékoztatót kap­nia az illető képességeiről. Öntudatos Magyarországot akarunk, arneb1 nem óhajt mást, mint ősi földjét megtartani és azt, hogy a magyarság fokozott fejlő­dése közben jogai teljes birtokában bé­kében éljen. Pálffy Géza gróf a honvédelmi kérdé­sekről szólva kiemelte, hogy a hanvéd- séget minden lehető eszközzel támogatm kell. „Magyarország mindig a békés revizió alapján állott!“ Örffy Imre külpolitikai kérdésekről szólva, megállapította, hogy a kormány külpolitikai vonalvezetésével ^ az ország túlnyomó többsége egyetért. Magyaror­szág mindig a békés revizió alapján ál­lott és nem akart háborút. Magyarország nem táplál gyűlöletet, mert az a magyar mentalitástól éppoly távol esik, mint a háború. Belpolitikai kérdésekre áttérve azt fejtegette, hogy Magyarország az egyetlen ország Európában, amely nehéz körülmények között i_ következetesen ki­tartott évezredes alkotmányos beállított­sága mellett. A zsidókérdésről szólva, megállapította, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben ezt a kérdést nyugvópontra kell hozni. Beszéde befejező részében til­takozott az ellen a vád ellen, hogy Ma­gyarország a feudalizmus hazája, majd mezőg -Zidasági kérdésekről beszélt. A költségvetést elfogadta. Wekerle Sándor alelnök ezután a vitát megszakította és folytatását szerdán dél­előtt 10 órára tűzte ki. Bejelentette, hogy a felsőház szerdától kezdve napi nyolc Óra hosszat tárgyalja a költségvetési ja­vaslatot. A felsőház déli 2 órától 4 óráig ebédszünetet tart. majd az elsötétítés, e való tekintettel, este 8 óráig ülésezik Biré István m rendlcivOli {©üaaisfn*ázásról széfó képvise!őfiá?i fiíában a székegység problémái! ismertette „A belső w&né fenntartása és az orszáef katonai védelme mindenkinek síimbe* „Tisztességes, igazságos békét várimk!“ *k, ' A költségvetési vita első szónoka Zsig- ray Antal gróf volt. A belső rend fenn­tartását a maga részéről minden körül­mények között szükségesnek tartja és örömmel üdvözli azokat a megnyilatkozá­sokat, amelyek a kormány tagjai részéről ebben a tekintetben elhangzottak. Szociá­lis téren ujcbb intézkedésekre van szük­ség. Beszéde további részében a nemzeti jövő kérdéseivel foglalkozott. A magyar alkotmány fejlődése méltóképpen sorako­zik Anglia alkotmányának fejlődé-éhez. Magyarország -lépésit tartott a külföldi demokratikus fejlődéssel is, még ha las­sabb is volt az ütem. Ez azért volt, mert a harcokban elszegényedve nem tudtuk megoldani a szociális kérdések egy részét, amelyet a gazdag nyugati demokráciák soraiban meg tudtak oldani. Otromba rágalom, hogy feudális állam vagyunk. Nincsenek feudális berendezé­seink. Berendezkedésünk alkotmányos és demokratikus. Ezután az Atlantic Chartával foglalkozott és azt a véleményét fejezte ki, hogy uj világ fog születni, amelyben az emberiség nagy jogai, nagy gondolatai felül fognak kerekedni remélhetőleg valamennyi em­ber érdekében. Ügyelni kell arra ugyanakkor, hogy a rrh, sajátságos nemzeti tulajdonságunk csoirbét ne szenvedjen. Alkotmányosságunk teljességében helyre kell állítani a magyar királyságot teljes egészében. Segítse meg Isten országun­kat, hogy minden erejének és képességé­nek latba vetésével és erkölcsi tulajdon­ságainak kihasználásával elérhesse, amit várunk magyar nemzetünk számára: jo­gos nemzeti igényeinket kielégítő tisztes­séges, igazságos békét. „Eddig is erőnkön felül hoz­tunk áldozatokat!“ Vitéz Somogyi Béla elsősorban honvé­delmi szempontból foglalkozott a költ­ségvetéssel. Fegyelmezett. harcrakész honvédhadseregre van szükség, amelynek legfőbb feladata határaink védelme, a nemzet, a polgmok életének és javainak "'iztositása. * Védelemre vagyunk beállítva, tehát nem bocsátkozhatunk olyan akciókba, amelyek nem állnak arányban evőink­A képviselőház keddi ülését nem sok­kal 10 óra után Krúdy Ferenc alelnök nyitotta meg. * Szőlőéi Jenő a rendkívüli felhatalma­zásról ezóló törvényjavaslat vitájának nyiliaskeresztesnárti szónoka beszéde ele­jén hangoztatta, hogy szükség van a rend­kívüli felhatalmazásra, azonban a kor­mány iránti bizalmatlanságból a javasla­tot nem fogadja el. Megállapítja, hogy a gazdasági kérdésekben nem lehet felfo­gásbeli különbség. Erőskezü és szakma­beli gazdásági csucsminiszterre van szűk- í ség. Elismeréssel szólott a pénzügyi hely- j zetről és az érdem kérdésében a névtelen j adófizetőket helyezte első helyre. Kérte, j hogv a kormány, mihelyt a háború? hely- j zet megengedi, hivatalos nyilatkozatban í jelentse be a földreform megkezdését. I A következő szónok Biró István, az. Er- I dél-yi Párt képviselője volt. I Vezérszónoká felszólalása gerincébe a ^székelység problémáiét állította. A székelység ipar ősit ás árnál a kormány ragadjon minden kezdeményezést a ke­zébe, nehogy a székelység vadászterü­lete legyen a nagybankoknak és magán- vállalatoknak. Felhívta a figyelmet az erdélyi földgáz- hálózat kiépítésére, Erdély villamosításá­ra és a lekopasztott erdők újra fásítására. Kérte, tegyen meg a kormány mindent 1 az idegen tulajdonba került birtokok visszaszármaztatására, illetve magyar kézbe juttatására. Helyesnek tartaná, ha a^ csíki magánjaimk kérdését minél sürgősebben nyugvópontra hoznák. Az ország pénzügyi politikájáról szólva, utalt a pengő erős külföldi és belső ér­tékéire. Egyedül egy valaki nem hisz a pengő értékében: a magyar közvélemény. A piengő külföldi értékszilárdságának tu­datát a belföldi közvéleménybe is át kell vinni. Elismeréssel beszélt az adófizetőkről és az adómorál legjobb bizonyítékát a név­telen adófizetők kötelességteljesitésében látja. Amikor a bérek'mi ni mái ásár ól beszélnek, akkor a maximálásról is kell beszélni. Senkisem végezhet olyan értékes mun­kát a haza érdekében, akármelyik vál­lalat, 'vagy érdekeltség élén is állna, hogy 50.000—100.000 pengő élvezésére méltó legyen. . A gazdasági problémákról szólva, kérte a székelység erős várának, Marosvásárhely- j nek és Maros-Tordamegyének gazdasági j megerősitéeét. A román politika eminens ' érdeke volt a székelység gazdasági tönk- : I retétele. Ezért szükséges főleg a székiely- i ség szellemi központját gazjdasági, kultu- - ralis és társadalmi téren mindjobban I helyreállítani. Kérte a szórványmagyar- i ság központjainak felkarolását és az ot- I tani magyarság öntudatának megszilárdi- í íását. A propagandaminiszter feladata kcüé tartozik az, hogy az elrománositott mintegy négyszázezer magyar újból a magyarság egységébe kerüljön vissza. Kitért a továbbiakban az országos hedi- gondozó hatóság működésére és a hadba- vonultak segélyezésének ügyét is vélemé- i nye szerint ennek a hatóságnak kellene intéznie. Végül a puritánság fogalmát körvonalazta és lényeges jellemzőjeként a kötelességvállalás, a haszonnélküli áldo­zatvállalást állitatta. ás ennek a puritán magyarnak a fogalmát kívánta a köziu- datba beletnnni. A kormányzat iránti bi­zalomból a javaslatot örömmel elfogadta. Ezután Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter törvényjavaslatot terjesz­tett be az állami anvakönwvezetésről szóló törvény módosításáról és kiegészité- séről, továbbá a gyógyszerészeti rendtar­tásról. Kérte a javaslatok kinyomtatását és szétküldését. A rendkívüli felhatalmazási törvényja­vaslat vezérszónokainak sora ezzel lezá­rult és az első hozzászóló gróf Serényi Miklós volt. Be-zéde elején hangoztatta, hogy a kormánv iránti bizalmatlanságá­nál fogva a javaslatot nem szavazhatja meg. Szerdán m rsiái Tors Tibor alelnök ezután rövid időre felfüggesztette az ülést, majd uirakiezdés ■ után Maklcai János, a kormánypárt kép­viselője felszólalására az idő előrehala­dottságára való tekintettel halasztást kért. A halasztást a Ház megadta. Az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház szerdán délelőtt 10 i órakor folytatja a rendkívüli felhatalma- I zásról szóló törvényjavaslat vitáját. Kö- j 2 öl te továbbá az alelnök, hogy a kultusz- * miniszter Incze Antal november 10-én el­hangzott interpellációjára Írásbeli választ nyújtott be. A választ a napirend után olvassák fel. Bejelentette az alelnök. hogy Kölcsey Ferenc a szerdai ülés időtarta­mának megváltoztatására javaslatot ter­jesztett be, amelynek értelmében kéri az ülés idejének nyolc órára való kiterjesz­tését. Ezután az elnök indítványozta hogy a Ház szerdán délelőtt 10 órakor folytas­sa a rendkívüli felhatalmazás újabb meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat vi­táját. Végül Keck Antal személves meg­járna dt a tás címén szólalt fel. Felszólalá­sában a szélső jobboldal támadására le­szögezte a nyilaskeresztes pártból történt kilépésének és a kormánypártba lépégé­nek indító okait, hangoztatva, hogy volt pártja kül- és belpolitikai irányvezetésé- vel nem értett egyet. Ezután a Ház keddi ülése nem sokkal 2 óra után véget ért. ÚJABB ROBBANÓTÁRGYAKAT SZÓRTAK LE BULGÁRIA FELETT. Szófiából je'entire: A szófiai rendőrparancsnokság figyelmeztette a lakosságot, hogy azok az ellenséges- repü’ők, ak k a legutóbbi időben Bulgária felet! jár. tak, ismét robbanóanyaggal töltött gyermek- játéks »ereket ás más ártalmat’an kinézésű használati tárgyakat dobtak le bolgár terület felett. (TP.) ÁRVÍZ ISTAMBULBAN. Istambulból jelen­tik: A tartós esőzések Istambul alacsony O. ban fekvő városrészeiben árvizeket okozlak, (TP.) ,.. -------------------------r-iir»yi .Trtiuiiurui rararararararara Karácsonyi, újévi likőr- ős szeszesiía Î szükségétét 1 még i d e j é b szerezze be e n Snil’öB Széchenyi tér 1T szám. & Távbe zéiő 16-'8, 16 34.

Next

/
Thumbnails
Contents