Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-16 / 259. szám

ELLENZÉK

1143 fi&ftubtr II

A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása a Műcsarnokban

A katalógus előszavában László Gyula a Céh „közösségi hivatását'- öt pontban foglalja össze. Az egységbe tömörült művészek mindenekelőtt vállalják az erdélyi elődök nagy hagyományait, de ugyanakkor teljes mértekben mai hangot akarnak megütni. A kolozsvári Műcsarnokot kikristályosodást tengelynek látják és művészetükkel nemzeti és emberi szempontból egyaránt izlésneveiesre ós műveltség-serkentésre törekszenek, különös nyomatokkal kell kiemelni a második pontot, mely hitvallása s egyben tömör összefoglalása a művészetünket továbbiejlcs/tő céltudatos elszánásnak: a Céh „meg akarja ismertetni a közelmúlt és a jelen művészeti ir.i nvait, amelyek forrongásába;: az akadémiák által guzsbakötött nemzet: egyéniség és egyetemes emberség uj utakat vágott s egyre tisztábban bontakozik ki. Azt akarja, hogy az emberek ismét úgy lássák a művészetet, amilyen valójában. Érezzék át, hogy a művészi alkotás küzdelmében magasabb síkon ugyan, de ugyanaz az élet bontakozik ki, amelyik bennük is a tisztaság felé vágyik/' A kiállítás e céloknak hitelt és értéket ad. Belőle magyarságunk és emberségünk ti issen, erőteljesen csendül ki. Mikor a figyelmes szemlélő végignézte a festményeket, szobrokat, ötvösműveket, vidám bizakodás és tiszta öröm tölti el lelkét. Oka pedig ennek az a meggyőződéssé szilárduló érzés, hogy a megismert művészek egyenként és együttesen olyan útra léptek, mely lendületesen vezet a haladás felé. Magukba szivták a mult megbecsülését, de képzeletük és alkotásuk minden rezdülés- vei a mában gyökereznek és a kavargó jelenből is töretlen, magabiztos erővel akarjak és tudják felépíteni az egészséges jövendőt. Lássuk, milyenek azok a külső és belső tényezők, melyekből e célkitűzések és azok megvalósításai fakadnak.

Első pillantásra feltűnik a tárgyválasztás magyar volta. Hazai erdők, mezek, folyók és hegyek intenek felénk s bennük jelenik meg a dolgos, küzdő, szemlélődő, gyönyörködő és szenvedő magyar ember. Mindez nem fényképszerűén, kinos pontossággal és népies saLlangokkal jelenik meg, haiem a maga belső lényegében, a lélek alázatos, egyszerű, néha szenvedélyesen forró vallomásában. A tájakból és az emberekből kiérződik, hogy külsejük és belsejük mindenestől a miénk. Az otthon kedves, meleg illata száll felénk. Felrajzolódnak szemünk előtt a Székelyföld kusza tömegű gerincei, üde égboltja és mélyben hullámzó völgyei, elővillan a nagybányai erdő tengerzöld rengetege, a Sza- mospart tarka kacagása, testet öltenek az erdélyi falvak meghitt zugai, a városok büszkén széttáruló képe, a görbe utcák, az egymásra tornyosuló házak, templomok és temetők. E jól ismerr, otthoni környezetben elevenedik meg a magyar ember: asszony és férfi, anya és gyermek, munkás és művész, öreg és fiatal. Sokszor magányosan jelenik meg, testéből és leikéből mégis a magyar föld lchellete árad. És most elérkeztünk a legfon- tosabbhoz: a kiállítás műalkotásai a tárgy- választáson túl megoldásukban is magyar szellemet tükröznek, mégpedig magától értetődő, könnyed természetességgel. A valóság megbecsülése, a tiszta látás, a zavaros túlzások ösztörtszerü kerülése, a lendületes előadásmód és finom diszitőérzék azok a vonások, melyeknek sajátos arányú keveredése hozza létre a művészi élmény formai és tartalmi

megjelenítésért. Magyar alkotásaink örök,

minden korban lényegileg egyformán ható törvényei ezek. A megnyilvánulás foka és a ■jellemvonások kiválasztódása természetesen korszakok és egyéniségek szerint is változó. Lássunk most erre néhány határozott példát.

Csupa derű és napfény Szolnay Sándor tájképsorozata. Benne a hónapok jellegzetes szín és fényhatásai jutnak kifejezésre. Az élmény elvont, de annak megtestesítője az üde szamosmenti partvidék és a föléje boruló fehér felhőktől átszántott égboltozat. Hasonló gondolám Andrássy Zoltán kolozsvári tavasza, a tiszta színek e boldog szimfóniája, összetettebb és tépelődőbb Abódy-Nagy Béla. Képzeletét az átmenetek izgatják, a levegő szint és fermát oldó remegése. Tájat és embert ezernyi árnyalat szövedékébe burkolja. Képei komolyak, meggondolkoztatók. Amilyen finom Abódy-Nagy, olyan erőteljes Pirk János. Harsány színfoltjai szinte egymást kergetik a vásznon. Ecsetvonásainak lendületéből nő ki a nagybányai erdő, melynek nyugalmát az emberi munka feszültsége űzi el. A jeles elődök áhitatos természetimádata képein viharrá fokozódik. Pirk Jánosnál a színek, Nagy Imrénél a vonalak kavarognak. Nagyszerű tusrajzain az erdélyi írók monumentális jellemképe mögött az erdélyi irodalom komor tüze ég. E művészek a szín és vonal kifejező erejét kíméletlenül kiaknázzák. anélkül, hogy a valóságot eltorzítanák.

Ugyanez áll Gy. Szabó Lajos pasztell jelre. A színek és tonnák drámai felfokozása már túllépi a technika kereteit. A nehéz, kékek, vörösök és barnák a kezdet igézetével cs nyersességével robbannak ki, legmegrávóbban az Önarcképen. A művész uj utón indul el, melynek különös érdekességet ad a niüt aj és előadásmód éles ellentéte: a vihar a csendéletből és a vadvizes, buckás alföldi tájképből támad. E pasztcllek lendületét látjuk viszont Incze István mélytüzű, kitűnőim felépített tájképein és András László alakos kom. pozícióin. A „Szénagyüjtők“ és a „Vásár*1 rendkívül mozgalmasak és csordultig telve vannak élettel. Egységüket elsősorban finom, halvány tónusuknak köszönhetik. Simon Béla biztos kézzel odavetett színfoltokkal épit, de az egységes összefoglalással adós marad. Régebbi, monumentális kompozícióival szemben a most kiállitottakban ideges keresés forr, mely széttöredezi a felületet.

Nagyon érdekes, hogy a vonal és tömeg kifejező ereje milyen sok festményen tér visz- sza. Simon Béla tisztára színekből és tónusokból táplálkozó szerkesztése mellett ez a másik felfogás bontakozik ki Mohi Sándor meglepően jó képein. Csendélete és önarcképe kitűnő példa arra, hogyan válik az izmos vonal és tömeg a mondanivaló gerincévé. Ugyanez az erőteljes k'fejezésre való törekvés nyilatkozik meg Pisholti Gábor „Patak“ című festményén. A formák és szinek fegyelme azonban nem kényszerű, ellenkezőleg szabad és könnyed. Incze János is ezen azuton halad, de nála a kifejezés bizonyos dekorativ mellékizet kap. A tér megszükül, akárcsak Vásárhelyi 2. Emil két jellegzetes arcképén. Ennek az iránynak minden következtetését Fülöp Antal Andor vonja le. A szinek és formák vásznain síkba higgadnak és tiszta egymásmellettiségükben is valami csodálatosan friss tónusban olvadnak össze. Odaadással és végtelenül finoman használja ki cgy_egy színnek minden árnyalatát. A sárga mellett újabb képein a vörös és a zöld is tekintélyes szólamot kap. (Birsalmát szedő lány.) Sőt a szilvás csendélet lapos háttériből mélykék foltok sötétlenek elő. Fülöp festményei határozottan dekoratívak, de zj remek diszitőérzék mögött nem üresség, hanem komoly művészi érték rejtőzik. Belőlük az. a halkszavu finomság szól, mint Fcrenczy Julia pasztelljeiből és főleg Tollas Julia elsőrangú vizfestményeiből. Aktképein, fejtanul- manvain és különösen a „Levél“ cimü kis kompozíción könnyed, puha gyöngyházas fények csillognak. Feltűnő, hogy mennyi kiváló akvarell-festő szerepel: Bordy András vezetőalakja meilctt Dcbiczky István, Bene József, Kudelász Károly és Olajos István. Ide kapcsolódnak hangulatilag Varga Mátyás szeretetreméltó költőiséggel festett temperái is. A „Láz** cimü egyike a kiállítás legsziv- hezszólóbb . alkotásainak. A művész két szép fametszete viszont határozott formaérzékről tesz tanúságot. Mellettük még szembetűnőbb Flesdy István rézkarcainak lágy festőisége.

A festészet tükrözte világ fogad bennünket a szobrokban is. Legnagyobb meglepetés Kósa-Huba Ferenc és Kós András erőteljes előretörése. Tehetséges voltuk eddig is kétségtelen volt, de teljesen csak most találtak magukra. Kóisa-Huba önarcképe és Kós női feje kiforrott alkotások, melyek a nemes anyag szépségét átszellemitik. Érezzük bennük a valóság lüktetését és e mellett azt a többletet, mely őket a természet esetleges síkjáról a művészet örök sikjára emeli. Méltóképpen csatlakozik hozzájuk Szervátiusz Jenő szinte az egyiptomi klasszikus szobrászatra emlékeztető „Tibikéje“. Szervátiusznak még két müvét kell kiemelni. Az égtük a „Csángó határőr“. A sziklára támaszkodó tagbaszakadt alak döbbenetesen érezteti a határőri hivatás zord nagyszerűségét és félelmetes felelősségét. A zárt kőkompozicióval szemben az élet szárny bontogató melege árad a „Kismadár“ cimü terrakotta csoportból. A vonalak és formák könnyed fellazulását az anyag és a tárgyválasztás egyaránt indokolják. Az elbeszélés közvetlen és kedves: az anya gyermekében, az pedig madárkájában gyönyörködik. A szobor költőiséggel teli, meghitt hangulatát a terrakotta puha szinhatása csalt fokozza. Szervátiusz e szoborcsoportját művészetének uj kiindulópontjának érezzük. Róla tekintetünk önkéntelenül Kósa-Huba hasonló tárgyú terrakottájára téved.

Az erdélyi ötvösség terén friss nekilendülést jelent Fuhrmann Károly művészete. Képzeletét a honfoglaló magyarság díszítőelemei ragadták meg. E téren máshol is találunk eredményeket, s igy talán szabad remélnünk a további fejlődés és kibontakozás lehetőségét. Az alapmotívum a tarsolylemezek palmettája. A művész végtelen ötletesen fejleszti ki belőle kompozícióit. Hol sávban, hol központi diszitményben alkalmazza s mindig más es más megoldást nyújt. Stílusának egyik legteljccn érett alkotása kerek. ezüst

.-ívnek középső mélyedésében a pa 1 metsz ebb, tál, met

iák zegzugos és mégis kiegyensúlyozott sünijében s/.kita szarvasok alakja tűnik fel. Nagyon szépek í láncok T zománco imdltük is. Az előbbiek közül a kolozsvári Mezőgazda- sági l ői&kola gazdag éiutétsü dékáni lánca tűnik ki. A kezdet kedvező folytatással biztat.

A műtárgyak kiválasztása és rendezése igen szépem sikerült. A bírálókat és rendezőket őszinte elismerés illeti. Ki kell emelni u középső terem végtelenül derűs, kedves hangulatát. Az oldalszárnyakra a sötétebb cs drámatabb alkotások kerültek. Ezáltal nemcsak ritmust, hanem fokozást és feloldódá-.t is érez a látogató. Természetesen van néhány sarok, mely nem egészen szerencsés. Az. építészeti tervek ilvenfajta szerepeltetésének pl. nincs sok értelme. Vagy állítsanak ki megjelelő mennyiséget, vagy maradjon cl ez az ág teljesen. A most látható néhány darab csak zavarja a képek együttesét.

Nemrégiben nyílt meg a budapesti Nemzeti Szalonban a Képzőművészek Uj Társaságának kiállítása. A KÚT és a Barabás Miklós Céh tárlatát igen érdekes összevetni. Mindkettő művészek közössége, melynek tagjai I.ú yLó Gyula helye, megítélése .zrrint

».puszta egyéni munkánál többre hivatoitak.“ E mellett mindkettő maga. miivé- /,i •/ínyo nalat képvisel. f..s niégw a két kiállításnak egészen más a hangadata. A fővárosban századunk eleje művészi eltévelyedé. ének torzító árnyék.i kísértett és .a dicséretes kivételek kétségtelenül erős gárdíj.i közepette itt Í-. ott is ielütöttc fejét a bar pour fart művészet. Ezzel szemben Kolozsvárt bátor, félreérthetetlen cs bízó kiállásnak lehettünk tanuk olyan kiállásnak, mely arra /pit, am: mm dencstői a miénk: a magyar tájra, a rnagvar emberre. De ez az építés nem külsősége*, hanem ősi hagyományokba és ízlésbe ereszti gyökerét és azokból táplálkozva keresi cs találja meg az. uj utakat, melyeken magyarság és európaiság szilárd egységgé forr.

Lntz Géza

■*

A Barabás Miklós Céh Képzőművészeti Kiállítását a várost Műcsarnokban vasárnap déllsen nyitotta meg Kós Károlyiiak, a Céh elnökének beszéde után Kel cd y Tibor polgármester. A kiállítás megnyitásán részt vett vitéz dr. Haász Aladár miniszteri osztályfőnök is. A kiállítás iránt már a megnyitáson is nagy közönség-érdeklődés nyilvánult meg.

Megállapították az értéknyílvánitás nélküli postai csomagok után íizetendö kártérítés legnagyobb

összegét

BUDAPEST, november 16. (.MTI) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter újból megállapította az ér- téknyilvánitás nélküli postai csomagok után fizetendő kártérítés legnagyobb összegét. A rendelet szerint az értéknyílvánitás nélküli -csomagokért kifizetendő legnagyobb kürtéi i- tés összege, ha a csomag teljes súlya az 1 kg.-ot nem haladja meg, 5 pen * 3 * * * * * * 10 * * * * 15

gő; 1 kg.-on felül 0 kg.-ig 25 pengő; 5 kg.-c.n felül 10 kg.-ig 50 pengő; 10 kg.-on felül 15 kg.-ig 75 P; 15 kg.- t'óil 20 kg.-ig 100 pengő; 20 kg.-on fulfil pedig minden kg. után további 25 pengő fizethető ki. A k ártérit és újabb megállapítása csak a rendelet kihirdető-e napjától kezdődő idő- ponnhan feladott postai csomagkül- d emén v ek re alkalmazható.

Törvényszéki bűnesetek:

Megvesztegetési és árdrágítást ügyek a biróság előtt

Börtön-, fogház- és pénzbüntetéseket szabott ki a törvényszék

és 300 penegő pénzbünteKOLOZSVÁR, november: 16. A kolozsvári törvényszék büntető hármastanácsa tegnap tárgyalta Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével Vipdo- rovits Sámuel, Szentlászló-ut 11. szám alatt lakó zsidó fuvaros bűnügyét, aki ellen az ügyészség megvesztegetés büntette miatt indított eljárást. Vigdorovitsot a városi fogyasztási adóellenőrök március 13- án tettenérték. amikor egy László Márton nevű élőállatkereskedő társával két borjut engedély nélkül levágott és feketén árusította. Á tettenért zsidó fuvaros Szép Lajos, Boldizsár Ferenc és Miklós János fogyasztási ellenőröket 50 pengővel meg akarta vesztegetni és arra akarta bírni a közhivatalnokakat, hogy az ellene felvett jegyzőkönyvet semmisítsék meg.

Vigdorovits a tárgyaláson tagadta bűnösségét, azonban a tarnak ellene vallottak. Á törvényszék 6 hónapi börtönre és

3 évi jogvesztésre Ítélte a vádlottat, akit

az ügyész indítványára azonnal letartóztattak, miután szökésétől tartani lehet.

Pop Sándor kolozsgyulai 77 éves földműves szintén megvesztegetés miatt került a törvényszék elé, mert márciojs 15-én arra akairt bírni egy katonai személyt,

hogy ne vegye igénybe szénafeleslegét és

10 pengőt kínált ezért. A tárgyaláson tagadta bűnösségét, azt mondta, hogy a 10

pengőt nem megvesztegetési szándékkal

akarta adni, hanem mintegy kárpótlásként az állammal szemben a széna ellenért ékeképen. A törvényszék az idős földművest előrehaladott korára való tekintettel nem itétle börtönbüntetésre, hanem

15 napi fogházat szabott ki rá és politikai jogait egy évre felfüggesztették.

A törvényszék egyes uzsorabirái számos árdrágitási ügyben hoztak ítéletei. Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök Bot Mara István mákófalvi gazdát, aki búzakészletét nem jelentette be a nyáron, 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte.

Székely Józsejné, Bolgár-utca 25. szám alatti lakos viszonteladási célzattal egy pár tyúkot vásárolt meg drágábban. 200 pengő pénzbüntetést kapott.

Feuer Salamon bánffyhunyadi rongy- szedő, mult év junius havában Goldstein Mózes szappanfőzőtől viszonteladási célzattal megvásárolt 25 drb. 7—8 dkg. su- L;u mosószappant darabonként 30 fillér helyett 1 pengőért és egy-egy darab szappanért a fállásiaktól 1.62 pengő értékű 4 éz fél liter tejet kért. Az árdrágító zsidó 500 pengő pénzbüntetést kapott.

Ugyancsak számos árdágitási ügyben ítélkezett Biró Lajos dr„ mint egyes uzso- rabiró. Valits István kőrösfeketetói földművest, aki nagymennyiségű gabonakészletét elvonta az igénybevétel elől, egyhónapi fogházra tésre Ítélte.

Istók István mérai földműves 8 mázsa gabonát elrejtett. Egyhónapi fogházra, 300 psengő pénzbüntetésre eo egyévi jogvesztésre ítélték.

Juhanek Pál kőrösfeketet-v földműves szeptember 22-én elrejtette 8 mázsa gabonáját. 15 napi fogházra. 300 pengő pénzbüntetésre és 1 évi jogvesztésié Ítélték.

Koleser Simonná vajdaházi asszony két csirkét 40 pengőért akart eladni 300 pengő pénzbüntetést kapott.

Szabó András mérai mészaro« szeptember 17-én engedély nélkül vásárolt és levágott egy háromhetes bivalyborjut és kilónként 7 pengős áron akaita kiárusítani 600 pengő pénzbüntetéssel sújtották

P>zsi L-emeterné szamosfaivi kereskedő feleségét árdrágításért 300 pengő pénz- büntetésre, Kovács János egeres i földmü- v^et árdrágításért ugyancsak 300 pengő péti -büntetésre ítélték.

Groza Gergely szászfenesi cipész egy ’’3 p-ngő értékű cipőt 150 pengoe-A akart eladni. 250 pengő pénzbüntetésre és 80 pengő vagyoni eléjgtétel megfizetésére ítélték.

Kádár István diósi földműves felesége tejet szállított Kolozsvárra. A férfi szeptember 7-én felkereste vevőiket és literenként 1.70 pengőt követelt a tejért, Biróság elé állították. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott hozzátartozói azzal védekeztek, hogy Kádár István nem beszámítható és a vádlott elmeállapotának megvizsgálását kérték. A biróság hasonló értelemben határozott és a vádlottat beutalták elmemegfigyelésre az ideggyógyászati klinikára.

RENDELET AZ OLAJLENSZALMA BESZOLGÁLTATÁSÁRÓL

BUDAPEST, november 16. (MTI.) A rostnövényforigakná központ feflhivja az olajlent termelő gazdák figyelmét a rostnövény forgalmának szabályozásáról szóló rendeletben foglalt kötelességek teljesítésére. A rendelet értelmében a gazda köteles az általa termelt olajlenszalmát az alább részletezett beszolgáltatási határidőik szerint a jogosított kereskedőnek vagy kikészítő vállalatnak eladni, vagy vételre felajánlani.

A beszolgáltatás, felajánlás két részben történik. Az alső részben a termésnek 70 százalékát október elejéig, a visszamaradt 30 százalékát 1944 április 1-ig keil vételre felajánlani.