Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

* Ö í 3 ft t> v é in b é í 13 . emelkedett szólásra, aki azt hangoztatta, hegy csak egészen röviden tóváft ae egyes felszólalásokra válaszqfnj. A legnagyobb elismerés hangján nyilaţkqj&ott a Hadi- gooidozó Szövetség mljködéséfől, amely­nek élén a minisztreelnök hiţveşş fejt ki aranyértékü, magyar száyvel yégzett ha­talmas munkát. Tárcájának a költségve­tését annyira szerény kemţek között ál­lította ösisze, amennyire egyáltalában le­hetséges volt. Kérte elfogadását.. Ezt kö­vetően Antal István nemzetvédelmi pno- pagandamimiszter nagyobb beszéd kereté­ben adott választ a tárcájának költségve­téséhez szóló szónokoknak. Beszédében a magyar nemzetvédelmi propaganda pélki- tüzéseit ismertette. Ezek a célok: őrködni ■a magyarság lelki és társadalmi frgátjá­nak épsége és helytállása felett, erősíteni .a belső arcvonal egységét, ellenálló erejét, kitartását és fenntartani, valamint fokoz­ni a magyarságriak a jövőbe és igazságos ügye felülkerekedésébe vetett hit». Be­széde további során a nemzetvédelmi pro­paganda munkájának a részleteit ismer­tette a miniszter. Ez a munka az általános nemzetpolitika, a társadalmi szervezés, a fi'lmpoliti'ká, a kultúrpolitika és végül a gazdasági propaganda şikjân jmogpg. Tasnádi-Nagy András elnök Antal Ist­ván nemzetvédelmi propagandaügyi ml- niszţşr nagyhatású beszéde után a mi­niszterelnökség és a kisebb tárcák költ­ségvetési vitáját lezártnak nyilvánította. Határozati javaslatot tett. mely után a képviselőház a nia tárgyalt, tárcák költ­ségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. A Ház legközelebbi ülése kedden délelőtt 10 órakor lesz, amikor a belügyi tárca költségvetése kerül napi­rendbe. A pénteki ülés röviddel este 7 óra előtt ért véget, —• ........— .11.1-1. I ■ .1 ■■—■■■—. u n... Csak Qz egészségügy! fkozás gyakorijától tLtetíLk e! dr. Nemes Elemért KOLOZSVÁR, november 13. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy dr. Nemes Elemér pszichológust a kolozsvári járás- bíróság 400 pengő pénzbüntetésre ítélte a kolozsvári Orvosi Kamara feljelentése folytán. Dr. Nemes Elemér a cikkel kap­csolatban annak közlését kéri, hogy amint azt a bíróság jegyzőkönyvre vétette, ő nem gyógypedagógus, hanem csupán pszichológus. Azonkívül annak helyreiga­zi túrát kéri, hogy az Orvosi Kamara nem kuruzsúásért jgtótetiíe fel, hanem az 19.36, évi I. te. 51, és 53. paragrafusaiban fog­lalt vétőéig, illetve kihágás miatt, azaz az orvosi hatáskörbe vágó ténykedés folyta­tása és az orvosi cim használata miatt. Ez utóbbi alól a bird;ág, amint meg is ir­tuk, felmentette dr. Nemes Elemért. Helyesbitjük azt is, hogy dr. Nemest a bíróság nem foglalkozása gyakorlásától, hanem az egészségügyi foglalkozás gya­korlásától .tiltotta el. r r .................1 [—-—TTTTTTTTTL li. n i.ijii íjjju pi Uj eredmények a föfdmágnes* §égi kutatásban A föld mágneses mezejére irányuló kutatá­sok gyakorlati jelentősége abban a lehetőség­ben áll, hogy üi mágneses zavarokból fel le­het ismerni bizonyos fizikai és . kémiai tulaj­donságokkal rendelkező kőzeteket, így gyak­ran megállapították a mágneses zavarok révén a.z érctelepek helyzetét, vagy legalább is ilyen nyersanyagtelepek közelségét tudták megállj pitani. . Mindenesetre a föld belsejének mágneses mezejéről kevésbé vagyunk tájékozódva, mint a föld kérgének mágneses viszonyairól. A földkéreg mágneses mezejének ingadozásai a légkör legmagasabb .rétegeiben, a főid fel­színétől mintegy száz kilométernyire kelet­keznek. Ez a réteg, amelyet Ionos-szférának nevezünk, nagyon erős elektromos töltést kap a, láptól. A sugarak behatolnak a kér.eg rétegébe, amelyek mozgásba jönnek és így a föld belső magyának szilárd tömbjéhez viszo­nyítva, kilengéseket okoznak. A tudományos kutatás szempontjából fontos kilengések ál­landó megfigyelését az obszervatóriumok végzik, amelyek állandóan megállapítják a föld mágneses ingadozásait. Ezek a megfigyelések nemcsak a geofizika és a geológia szempontjából értékesek, hanem fontosak az asztrofizika és a drótnélküli táv- irózás szempontjából is. 1939 óta dr. Bartels német fizikus-professzor javaslatba hozott földmágneses ismertetőjegyeket, amelyeket a nemzetközi tudományos életben elfogadtak és bevezettek és ezeknek utján hasznos összeha­sonlítást Lehet végezni a különböző megfigye­lések között. - , Nagyszeben ben, Csernoeiehan én Hnkure&iben kommunista, sejteket leplezték lé K ÖN Y V E L É 8 É T elvégzi, üzleti KÖNYVEIT felfekteti DR. PINTÉR ISTVÁN könyvelési irodája, Fürdő-utca 25. 'Telefon 25—26. Bukarestből jelenti a TP: A román közbiztonsági hatóságok az egész ország területén erélyes akciót indí­tottak kommunista üzelmek ellen. Csernovicban és Bukovina más vá­rosaiban koinimunista sejt,ekeit lep­leztek te és Nagyszebenben, valamint Bukarestben is* több letartóztatás történt. JHlkareslliöii 50 kommunid- tapá.rtit vettek űrj/zetbe, kö&öt tűk egy Boskovicg nevű Zdkló nőt,, egy többszörös rniUiómiqs jeányáb Bud ap^tijiudésitónk telef an jelentése; A Pester Lloyd cikke Eden beszédéről Ä leningrad! rádió a finn kormányt „háborús sa.mlok gyülekezetének" nevezte BUDAPEST, november 13. (Az Ellenzék bu­dapesti tudósítójának telefonjelöntése.) . A Pester Lloyd Eden beszédével foglalkozva a&t Írja ,hogy Sztálin és Eden beszéde után módunkban áll világosan áttekbyteni a moszk­vai értekezleten megvitatott; kérdéseknek azt a komplexumát, amelyről §i hivatalos kom­müniké csak általános köpet nyújtott. Néme­lyik kérdést Sztálin világította meg kellő­iképpen moszkvai beszédében, amelyben Wögigérte Feli érorosz ország, a finn karéliai köztársaság, Észtország, Litvánja, Lettor­szág vajamjfit a „Moldvai köztársaság" fel­szabadít ásá(t, Bármennyire is tiszfálban legyünk a felsza­badítás „fliodjáyar, nem kapunk feleletet arra a kéndósre, hogyan értelmezi Sztálin Fehéroroszország, a finn fcaré’iai köztársaság és n moldvai köztársaság fogalmát, amely igen sokatmondó és1 fcetszésszerinti tágítható. Ezek a kérdések íaitoznak kétségkívül ama problémák ■ közéi, amelyekre vonatkozóan Eden az a’sóhazban mondott beszédében kijelentet, tó, hogy pillanatra sem akarja állítani, hogy minden pontban teljes megegyezés jött létre, de az értekezlet minden tagja most legalább megismerhette többi partnerének véleményét. Éden az értekezlet legnagyobb eredményét ■abban látja,, hogy valamennyi résztvevő közös nyEatkozatâban magáévá tette a háború utá­ni általános biztonság elvét, amelynek, Eden szerint — a moszkvai érliekez’.tnek — Hull államtitkáir az apja. Ezzel összefüggésben em­lítést érdemel a Hull államtitkárhoz köze’- álló Arthur K,rocknak a Newyork Timesben megjelent közlése ,amely szerint a moszkvai kommünikét már júniusiban dolgozták ki Washingtonban. A nyilatkozatot ezután Moszk yábap csgkéjy yá'íQZjatísQkkül .ejfoggdlük. A szövegnek egyik, Hull államtitkárnak köszön­hető megvátoztatása a közös nyilatkozat 4_ik pontjára vonatkozik, amely a háború utáni létesítendő nemzetközi szervezetről szól, mely „a szuverén, szabadságszerető államok egyen­lőségének elvén épül fel". A „szabadságsze- 1 rető" kifejezést Hull nyomatékos kívánságára írták a szövegbe. Edéénél egyidejűleg Göbbels dr. a ,,Reich''- ban kifejezte véleményét a moszkvai értekez. Ietrő!, amely ßzerinte az angolok é® az ame­rikaiak d'plomáeiai vereségét jelenti, Nem az angolszászok .•»— írja Göbbe’.s dr. —, hanem egyedül a német véderő képes arra, l)Qgy a bolsevista hatalom elprjeijjvresft megállítsa. A moszkvai értekezlettel összefüggésben említést) érdemel a Budapestit Tudósító hel­sinki jelentőse, ame'y szerint Oroszország va­lóságos rádióhadjáratot kezdett Finnország ellen, amelynek féktelen hangja az 1939- évi tíbli hadjjáííatí előtti hangra emlékeztet. így pé’dául a leningr&di rádió a finn kormányt ^hábo­rús sakálok" gyűrékezetének mjnősiti, arpe. lyen véres bosszút kell állni. Fiija részről az orosz támadásokat a szokott nyugatommal) fogadják- Egyébként a politi­kai tevékenység Helsinkiben változatlanul élénk. Csütörtökön és pénteken a finn pari a- ment külügyi bipfütsága ülésezett, amely­nek $qfl4n a mpşzkypi értekez’et utálj toiala­kúi): ’ politikai és katonai helyzettel összefüg­gő kérdésieket vitatták meg. Az elmúlt nap számos gyűlést I ártották a különböző politikai pártok is, a helsinki lapok főszerkesztői pe­dig fontos tanácskozásra ültek össze. Finn­ország berlini, római ési stockholmi követe ez­időszerint Helsinkiben tartózkodik. A libanoni zavargásokkal kapcsolatban fi­gyelmet érdepiei az ş tény, hogy öngo' és işnşgffjka.} ré&zről óyatpsan bpr, de ejitplik a francia hütóéügOF mggatijrţâ^âţ, enpely mii. goţţ nyjlványaiéap az 'al«iri felszabaditási bi­zottság áüj. Az gmreik^íak közvetítési szol­gálatukat ajánlották fel a konfliktus elsimí­tása érdekében. A Times elhamarkodottnak minősitj az elmqzditptt libanoni kormány el­járását, másrészt pedig az §]gifi francia fel­szabad iliâşi bj?Lţtsâgin,ak kpnpi'jănsi magatar­tást tanácsol és kiemeli, hogy a brit kormány ezempontjábőí semmiesetre sem közömbös a libanoni konfÜLtus. Míg tovább megy a Daily Telegraph, amely rámutat arra, hogy Libanon a 9- t/rii) hadsereg által megszállt Középkelethez tartozi kés a brit hadsereg kész arra, hogy közbelépjen, ha a konflik­tust nem sikerülne elsimítani. Lehet, hogy éppan ebben a brit magatartás­ban rejjik a he’yzet kulcsa. Mindehhez já- ru' még, mint a helyzet elmérgesedésének je­le, Nahas pasa, egyiptomi miniszterelnök tiltakozó jegyzőke, amelyet Benoit tábornok­nak, a degaul’eista-bizott’ság középke’eti képviselőjének adott át, akit em'éreztetett Catroux tábornok Ígéretére, hogy a libanoni problémákat éezszeriien és igazságosan oldja meg. Libanon függetlensége — mondja Nahas pasa — éppúgy, mint Szíria függetlensége LefgjezÜ tény, amelyet nem lehet ketseşbd- vonni. A Libanoni nép függet’enségi harcá­ban tehát, mint láthatjuk, a nagyhatalmak közül ellentétek körvonalai bontakoznak. Franciaország szántéira teljesen közömbös ’eietne, hogy melyik pillanatban válik esedé­kessé a Franciaoripziátg által kötött szerződéT pék végrehsjtás’a, ha éppen a jelen pillanat­ban nem jelentenék a brit hatalmi szféra ki- terjesztését. Anglia mindenesetre magáévá tette a szír függetlenségi cselekvéseket ab­ban a reményben, hogy függetlenségének Anglia segítségévei való megva’ósitása ese­tén a független ’evantei államokban megerő­södnék Anglia befolyása a franciák rová­sára. Kérdés pedig, hogy miután a brit be­folyás megerősödéséről van szó, vájjon nem az ettől való faelemmel magyarázható-e a gaulieisták eljárása? Pesti mozaik 1. Keremendi Kiss Mártonnal, a Harmin­cadik szerzőjével beszélgetek első színpa­di premierje, az „Első“ előtt. Komoly, .szemüveges fiatalember Kere- esendi Kiss Márton, g hit és a meggyőző­dés tisztasága sugárzik a szeméből. Nem szédítette meg filmjének nagy sikere, az, hogy megismerték nevét a fővárosban, hogy napi és hetilapok kéziratokért ostro­molják. Egyszerű, szerény és természetes maradt, s most, a premier előtti lázas na­pokban is az, akinek született: egyszerű, szerény falusi tanító, akiben valami láng gyűlt ki s aki írónak született, magyar Írónak, tele problémával és mondanivaló­val.. — Mi a véleménye első darabjáról az Elsőről? — kérdezem. Sohamég iró ilyen feleletet vem adott hasonló kérdésemre.-— Az első felvonás brilliáns — mondja —, a másodikban már nagy esés van a harmadik pedig gices. —— Ha ilyen tisztán latja, miért nem változtatott rajta? —^ Most már nem lehet. A próbákon a színészek szájában láttam csak meg hogy milyen a darab. Ez a dargb az én tgydi- jqrn, benne tanultam meg, hogy mit nein szabad. De a közönség kiszámíthatatlan az majd dönt. 1 — Milyennek találja e főváros után a bicskei életet? Nem érzi szürkének? . Mosolyog. ^ — Szürkének? — kérdezi — sohasem. Áldott békesség a falu, nekem az élet. Én itt, Pesten csak vendég vagyok. Szeretem a gyerekeket és tanítói hivatásomat. Sze­retem a falusi embert és az ottani intelli­genciával is csak azért nem találok mé­lyebb kontaktust, mert nem tartok velük, hg isznak, meg ha kártyáznak. Ezért egy kicsit, úgy hiszem, kinéznek maguk közül. Ezeket mondja Kerecsendi Kiss Márton és ezekutáni még nagyabb érdeklődéssel jiézem majd meg darabját, melyben Pa­ger Antal, mint rendező debütál s két. olyan nagyszerű színésznő, mint üayka és Bulla alakítanak főszerepet. 2. Csodálatosan szép az Amatőrfényképé­szek Országos Szövetségének kiállítása a Ferenc József-rakparti helyiségben. Két nagy terem falán olyan felvételek, hogy a néző csak ámuhbájnuh h°gy pzt le­het kihozni fényképen? Sunyi szépséget, művészetet, fény és árny játékát, ennyi csodát? Van egy női fej. hógolyóval dobtgk meg, arcán vizcseppek, belenevet a len­csébe, szinte érezni rajta a friss hideg hó illatát. Felejthetetlen. • Egy női akt, eszményien karcsú és fi- nomvonalu, fekete és fehér színeiben kü­lönb sok festménynél. Aztán falust tájak, hajnali derengésben, ahogy a teheneket, kihajtjaI: El és léleg­zik rajta a magyar falu. Pß UQm lehet felsorolni minden képet, s külön méltatni az amatőr fényképészek, tehetségét. Ismert nevek szerepelnek a kiállítók, a iißVßenygn kívüliek közöli, ke­vesen tudják például, hogy vitéz Haasz Aladár is egyike legkiválóbb uniatörfény ■ képészejnknek. Esţe hét és nyolc között színes fényké­peket vetítenek hulk zenekHérettel. Amit aztán itt produkálnak fényképészeink — ötletben és tehetségben, az egész valószi- nütlenül szép. Van egy felvétel például, színes. Házba csapó villámot ábrázol. Döbbenetes. Egy másik kép egy karácsony fadísz- gömbben visszatükröződő, csodálkozó gye­rekarc és a szoba képe. Egészen hihetetlen hatást kelt. És a Duna, balatoni naplementék, r;- tgrlások, kis falyk és fl nagyváros figurái és tájak, parkok, virágok és gyümölcsök. Minden este óriási közönsége van ennek a látványnak, nemcsak a teremben ülnek, de a folyósón is állnak és a nyitott ajtó mögött és nyakukat nyújtogatva, áhítata- sah nézik a képeket. Mindez bizonyság, hogy a magyar ama- tőifényképész megállja helyét ebben a művészetben is. Mert ma már művészetté fejlődött a fényképezés mestersége. Ter­mészetes tehát, hogy a kiállításnak óriási sikere van. 3. Meglátogattam Qrgndtner Jenő műter­mét, a-ét a fiatal szobrászét, aki mosta- nabay nyerte meg Madonna-szobrával a 4OpO penoős Ferenc József-dijat. A fiaţal szobrászművész alkotása qz hsKÚrtéri Klebelsberg-emlékmű is. Eddig öt nagydijat nyert Grandtjier Pesten. Szentgyörgyi tanitpányc. volt, majd Ró­mában tanult. Egyike a legnevesebb és beérkezeltebb fiatal magyar szobrászok­nak. Műterme egy kőpadlps, jéghideg, sötét helyiség a József-utca egy sivár bérhá­zában. Nem kap másikqt. Nincs műterem. Lakáshiány van — például Zilahy Lajos­nak ma sincs lakása, amióta az orosz pé­pek rózsadombi villáját összebombázták —, hát még miiteremhiány. Egyszerűen — nincs lakás. Nincs Zila­hinak és Grandtner Jenőnek, hát még a. közönséges halandónak! Most azonban állítólag harmincezer kis­lakás épül. De mikor lesz az készen? Egyelőre örül az ember, ha fedél van a feje felett... MARTON LILI. HANKISS JÁNOS államtitkár előadásá­val — anyagtorlódás miatt — legközeleb­bi számunkban foglalkozunk. A FODRÁSZIPAROSOK A KISZOL­GÁLÁSI DIJAK ÚJABB EMELÉSÉT KÉRIK. A Fodrászmesterek Országos Szövetsége a papokban felterjesztést in­tézett az iparügyi miniszterhez és ebben a kiszolgálási dijak újabb rendezését kér­te. A legutóbbi ármegállapítás szerint Ugyanis olyan drágulás következett be, amely indokolttá teszi az áremelést. De emelkedjek az alkalmazotti fizetések é> egyeb költségek is. Vidéki vonatkozásban olyan javaslatot terjesztettek elő, amely szerint vidéken az üzletek osztályba so­rolása kizárólag az üzletek nívójától függ­jön. A javaslat szerint a vidéki fodrász­üzletekben ugyanazt a három osztályba sorolt árszabályt kérik, mjnt ami a bu­dapesti üzletekben is érvényes. A szövet­ség feliratát megküldte a kolozsvári Ipar- testület fodrászipari szakosztályának is, amely elhatározta, hogy ahhoz minden tekintetben csatlakozik. APRÓHíRÜETÉR ELADÁSRA kerül a Jakab István-fele (Kezd ivasárhely. lőtér 8. szám alatti) eme­letes kőház, a hozzátartozó istálló, kocsiszín, udvar és kerttel együtt 1943 november ff-cn délután 2 órakor a dr. Török Ándorné laká­sán tartandó nyilvános rnagánárvercsen. Bő­vebb felvilágosítás ugyanott. °3773 MAKKAISÁNDOR íjj körívvé: SZABAD VAGY Az EimyeiHrilógia befejező, tje ön­magában is önálló, hatalmas, kétkö­tetes regénye. Feltámad szemünk előtt a régi Kolozsvár ragyogó éltvíe. és a könyv minden Japjtírój. üz éjeit Rus-vér alakjai rajzanak elő. A nagy erdélyi. írónak talál) az a legszebb könyvei A Uét kötet diszkötésben 31 pengő az „Ellenzék“ könyvesboltban ■HÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents