Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

I

c

BUDAPEST C-r»*á«h4«tér Pnru^nt

SZOMBAT, 1943 november 13*

ára :to FILLER

LXIV. éviolyan», 257. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár Jókai u. ifi., I. Telefon: it—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205«

ILIPITO Hl:

BIRTHS MIKLÓS

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT" Ät. Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P.

av

A független és szociális Magyarországot

követelte a torvéiiyltozás

A minisetcreínük két »agy beszédéten kifejtette a magyar öncélú politika követésének szükségét

„Délerdélyi testvéreink védelmében meggyőződésünkkel ellentétes eszközökhöz is nyúlunk !“

[

éq

yn

■ér

E>aT

let

ß:{

&b

<iT

[ßl

13'[

űri

BUDAPEST, november 13. A képviseiőház pénteki ülése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg Most kezdték ugyanis az 1944- évi költségvetés nyi'vánoS vitáját. A képviselők padsorai minden jlüalon megteltek. A főispán! pih. nyok is megteltek és a karzaton is feUü.v'íen sok volt az érdeklődő Az ülést 10 óra 10 petekor nyitotta fceg Tornâdi-Nagy András elnök a kormány valamennyi tagjának jelenlétében. Az ülés ele. jen Tasnádi-Nagv András e’nök bejelentette, hogy Munkács város törvényhatósága a viszszacsatolás 5-ik évfordulóján üdvözlőtáviratot küldött. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter jelentést terjesztett be a különböző ipari vállalatok szerződésiről. A jelenttót «az elnök a bizottságoknak kiadta.

Ezután került sor a jpiniszterelnökségi és az egyes kisebb tárcák 1944. évi költségvetésének e'őadói ismertetésére. Huszovszky Lajos részletesen beszámolt a bizottság jelentéséről. Kiemelte a miniszterelnöségi sajló. osztáiy átszervezését sajtópolitikai és sajtóig az gs,íífii osztályra, A kettéválasztás a háborús körülmények nyomán vált szükségessé, azonban költségkülönbözetet nem okoz. A kisebbségi ügyek kiadásaiban az a vezérelv, hogy a haza fogalma szent eszményeként álljon országunk idegenajkai lakossága előtt. A kormányzóság költségvetéséről azt mondotta, hogy a Kormányzó Ur határozott kívánságára a kormányzói tiszteletdij nem változott.

Amikor az elatődó hangoztatta, hogy a Kormányzó Ur őfőméltósága egész életét a nemzet nagy történelmi feladatainak szenteli, a

Ház tagjai felállva .lelkes ünneplésben része' sitették az államfőt.

Az előadó beszéde végén rámutatott arr^, hogy a miniszterelnökség költségvetése nem eléggé tükrözi vissza azt a .rendkvül nehéz: és fe’elősséggel teljes munkát, amelyet a miniszterelnökség kifejt az ország vezetésében. Kérte a kép viselőhöz a<t a költségvetés elfogadására.

Ezután Káll'ay Miklós mrnisztere’nök állt fel szólásra.

ti Kúllay Miklós

Változatlanul követjük hagyományos külpolitikánkat és változatlanul reméljük, hogy a harc fegyvereink és eszményeink győzelmével végződik

— Ma, amidőn hosszabb szünet Titán az országgyűlés ismét együtt van, helyesnek és szükségesnek tartom, hogy tájékoztassam a tisztelt Házat (felfogásomról és az ország vezetésének irányáról. Álláspontom, felfogásom és irányom a. május 29- én elmondott heszédembeni nyert kifejezést. Az akkor leszögezel teket tartom ma is szemielőtt és az abban lefektetett alapelvek képezik a magam és kormányom irányelvét. (Taps. Helyeslés.)

— Változatlanul követjük hagyományos és a nemzet érdekefinek és becsületének megfelelő külpolitikánkat és ezzel változatlanul reméljük, hogy a jelenleg folyó harc fegyvereink és eszményeink győzelmével fog végződni, (Viharos taps. Helyeslés.)

— A mi sorsunk, bármennyire is kis játékszernek látszunk a világnagy hatalmasságainak küzdelmében, porszemnek annak méretei között, hiszem és vallom, hogy nagy- részben saját magunktól függ. (Helyeslés.)

i — Nem mozdulok semerre az egyedül biztos, becsületes sziklaalapról, a kizárólagos magyar gondolat, cél és jövő vonaláról. (Viharos taps. Helyeslés.)

Az előbb elmondott, két nagy tétel eldöntése nem teljesen tőlünk függ. Elsősorban -a világhat álmák mérkőzésébe politikailag semmi, katonailag alig lehet beleszólásunk, de ez a kevés is semmivé válik. Magyar létünk és sorsunk Isten és nélkülünk dől el, ha a harmadikban, a belső rendben nem adjuk meg mégis nemzetünknek, a magyar jövőnek azt a lehetőséget, hogy a kibontakozáskor katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és lelki erőinek teljében álljon itten, hogy Középeurépának zűrzavaros problémái között is érvényesítse a maga szellemét, akaratát. (Nagy taps, helyeslés.)

Ha életű ii kei mi magunk adjuk fel, úgy nincs mentség számunkra

—• Ila a nagyhatalmak gigantikus ütközete elseperne bennünket, vágyóival! túlerő támadna meg, amelyet legyőzni a magyar hősiesség sem tud, akkor lehet mentségünk a világ és önmagunk előtt, de ha belső rendünk bomlik fel és ezzel .súlyosbítjuk helyzetünket és kilátásainkat, ez dönti el .ellenünk sorsunkat, ha életünket mi magunk adjak fel, úgy níincs mentség számunkra, úgy nincs irgalom ennek a generációnak a magyar történelem ité- lőözéke előtt. (Helyeslés.)

Mert az 1918-as példa, az egyenetlenség, a gyávaság, a hitványság ura- lomrajutásának példája, már egyszer megmutatta, amit sohasem hittünk, hogy ez is lehetséges. (Helyeslés.) Ennek megtörténnie nőm szabad.

— Ami erőt, elhatározást az Ur Isten nekem adott, ezzel szembe fogom állítani, de hogy sikerüljön, ahhoz az egész nemzet, az ország minden hu fiának segítségét kérem. (Viharos taps*)

Mindenkinek viselnie kell a felelősséget

— Az ország kül- és belpolitikáját irányítom és viselem a felelősséget, de a belső rendért, és nyugaloméit.

mindönki felelős és .mindenkinek viselnie kell a felelősséget. Elsősorban' ennek a parlamentnek. E szent ügyiben elsősorban az ország törvényhozóihoz fordultok. Azt kérem, mindnyájan minden szavunkban, nyilatkozatunkban csak ezt .az egyet mérlegeljük. Nem árt, ha ügyelünk arra, emit kimondunk, amit leírunk. Nem kérek elismerést sem magamnak, sem kormányomnak, sem pártomnak. Bizalmat kérek és kérésem kizárólag az ország ügye. (Nagy taps.) Vannak máris tapasztalataink, hogy a meggondolatlan állásfoglalás minő elítélendő, ellenünk felhaszná.lhátó következményekkel járhat. Készséges örömmel szögezem azonban le, hogy országunkat — és erről meg vagyok győződve — ez a tiszta szellem hatja át, ez ami visszatart és beliső erőnknek, külső súlyúnknak pillére és az is marad. Tudom, hogy a belső rendnek különálló tényezői is vannak: közellátás, megélhetési lehetőségek, szociális kiegyensúlyozottság.

Ennivalónk van elóg, nem sok, bőségről szó sem lehet, de kellő beszolgáltatással, beosztással és szétosztással baj nem lehet.

Sokkal jobban megvagyunk, mint sok országúban

ennek a világnak

— Tudjuk mindnyájan, hogy az élelmezési áruk egy része a feketepiacon van, egyes kategóriájú más cikkeknek a szabad piacon horribilis ára van. Ez olyan háborús .tünet, amely mindig jelentkezik, de a küzdelmet ezzel szemben felvenni éppúgy háborús kötelesség. Elsősorban a legsujtottabbak segítségére kell sietnünk. Ezek a fixfizetésüek ahová sorozom az állami, a közéleti és a kis magántisztviselőkön kívül a kötöttbérü 'munkásokat és éppúgy a mezőgazdaságiakat, elsősorban a ga 7 (1 asági cselé d e két.

— Pénzügyi helyzetünk sokkal jobb, semmint hogy a jelentkező kilengések ebben találhatnának indü- kolást. ,

Az élelmiszerellátásban baj nem lesz, a tüzelővel is megvagyunk, ha elég szűkösen is. Lábbeliellátásunkat csak a legrászomltabbnkra kell határolnunk. Ruhanemű tekintetében őszintén meg kell mondanom, sajnos, készleteink nyersanyagban minimálisak.

Ami van, azt a legmegfelelőbben kiutaljuk. Az ellátás terén mindent megteszünk, ami módunkban áll és egyben kötelességünk, de mindenki vegye tudomásul, hogy a háborúnak, amelyre nem készültünk, ötödik évében vagyunk és mégis megvagyunk, talán sokkal jobban, mint más sok országában ennek a világnak.

A defetizmus ellen harcolni n legnagyobb hon- polgári köiel sség

— A defetizmus a lélek betegsége, az idegek összeomlása, a bacillus hordozója, közveszélyes, nincs keresnivalója egy egészséges nemzet társadalmában. Saját érdekében, a jövő érdekében 'mindenki kerülje, hordozója ne legyen, s azt, aki erre hajlamos, adja át a hatóságnak.

Ez ellen a belső összeomlás ellen fi írundennani életben, nemzetünk minden rétegében küzdeni a legnagyobb honpolgári kötelesség.

— A háború minden szociális forradalom csirája. A háború alatt lappang és utána tör ki. A kóresetet felismerni, az orvoslást a megoldásokat a kellő időpontban előkészíteni, ez az egyedüli helye® és lehetséges ut. amit járhatunk. (Nagy taps.)

— Törhetetlen hittel és elhatározással állok a poszton, ahová nemzetem sorsa kijelölt. Aliinkatársakat hívok és kerekek, sokat, az egész n em ze tét. M u n k a t á rsa i m i n á a vat o m azokat, akik biznak bennem, követnek, de azokat is, akik bírálnak.

Mindenki annyit ér és számit nekem, amennyit országunknak ad. (Viharos taps.) És mert sokan vagyunk, akik igy gondolkozunk, mindenkinek bátran kiáltom itthon és a világban, hogy ez a nemzet magyarságában, nemzeti érzó- zésében scha ilyen egységes, ilyen