Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-12 / 256. szám

1143 novombar 12. ELLENZÉK Rgdocsay igazságügyi miniszter : Ä büntető!árszabályok csak kiegészítői a feketepiac és zúgforgalom letörésének Mg kezdi meg a képviselőhöz a költségvetés plenáris vitáját BUDAPEST, november íz. A képviselőház csütörtöki ülését Krúdy Ferenc alelnök rö­viddel io óra után nyitotta meg. A kormány tagjai közül Radocsay László, Szász Lajos és vitéz Lukács Béla miniszter volt jelen. A napirend szerint boczonádi Szabó Imre., a képviselőház gazdasági bizottságának elő­adója ismertette a bizottságnak a képviselő ház tagjai és választott tisztviselői risztelet- djának újabb megállapításáról szóló jelentését, amit hozzászólás nélkül elfogadtak. Ezután a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről szóló ja­vaslat tárgyalását folytatták. Hála Róbert hozzászólásával fejeződött be a vita. Ezután Radocsay László igazságügyminiszter beszélt. Radocsay igazságügyi mistiszt® beszedő a feketepiacról A miniszter közel egyórás beszéde elej.cn hangoztatta, pillanatnyilag sem gondolt arra, hogy a javaslat megoldja a feketepiac és a ZHgjorgalom problémáját, mert ezt a kérdést egyedül büntető jogszabályokkal megoldani nem lehet. A kérdést elsősorban termelési vo­nalon, árpolitikai vonalon és nemzetvédelmi vonalon kell és lehet megfogni. A büntető jogszabályok csak kiegészítésnek mondhatók. Azoknak a képviselőknek válaszolva, akik a javaslatot szerkezete szempontjából kifo­gásolták és olyan egységes javaslatot kértek, amelyben kimerítően benne van minden jog­szabály és az árdrágitási, közellátási és ha­sonló természetű bűncselekmények egészét egv kódexben kívánják összefoglalni, kijelentette, hogy háborús javaslatról van szó. Ebből pe­dig önként következik, hogy mindezt egy nagy kódexbe belefoglalni nem volna célszerű. Köztudomású, hogy mindazok a korlátozások, amelyek a gazdasági élet terén a háború kö­vetkezményeként életbelépték, csak a rendkí­vüli helyzet tartamára szánt jogszabályok és mihelyt a rendkívüli helyzet megszűnik és C. gazdasági élet rendes, menete ismét megkez­dődhetik, nem lesz rájuk szükség. Mert nyil­vánvaló, hogy nem a háború a nemzetek normális élete, hanem a béke. Hosszú időre szóló kodifikációnak átmeneti állapotokra flincs értelme. A szőnyegen fekvő javaslatnak az a főcélja, hogy javítson a most hatályos jogszabályokon. Beszéde további folyamán a miniszter a törvényjavaslat fcgyik szakaszáról a másikra menve részletesen válaszolt a Vitában felszó­lalt valamennyi képviselő észrevételeire és ezután kérte a javaslat elfogadását. A Ház Radocsay László igazságügyminisz­ternek a kormánypárti oldalon nagy tapssal fogadott beszéde után a gazdasági élet rend­jét zavaró egyes cselekmények szigorú bünte­téséről szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Elfogadták a családba» fogadásról szoaó javaslatai Napirend szerint következett a családbafo- gadásról és a tartásról való gondoskodás elő­mozdításáról szól törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat előadója Mikó Imre, az Erdélyi Párt képviselője volt. A javaslat egyetlen vezérszónoka, Mosonyi Kalman, szintén helyesnek és jónak tartja a javaslatot, azonban a javaslat el nem fogadását azzal okolja meg, hogy a családvédelmet nem rész­letkérdések tisztázásával, hanem átfogó tör­vénnyel kellene megoldani. Tasnádi Nagy András, elnök ezután a vi­tát bezárta, majd Radocsay László igazsag- ügymilniszter válaszolt az előtte szóló vezér­szónoknak. Az. igazságügyminiszter a család- befogadással kapcsolatosan kiemelte, hogy a javaslat egyik lényeges része az a gondosko­dás, amellyel a hadiárvák családbajuttatását akarják- biztosítani. Olyan családbafogadásról van szó, amelvnél a megélhetésről és az isko­láztatásról a gyámhatóság felügyelete mellett a legmesszebbmenő gondoskodás történik. Ami az ország gazda- és iparoslakosságát il­leti, a javaslat nem annyira a pénzügyi esz­közöket, mint inkább a munkaeszközöket akarja biztosítani. A miniszter válaszbeszéde után a Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Tasnadi Nagy András elnök ezután napi­rendi indítványt tett, amelynek értelmében a képviselőház pénteken délelőtt io órakor folytatja ülését és megkezdi az 1944. évi ál­lami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalását. A tárgyalási sorrendet a miniszterelnökségi és a kisebb tárcák költségvetésével kezdik. A képviselőház csütörtöki ülése röviddel 1 óra előtt ért véget. November 18-án összeül a felsőhsz A felsőliáz november 18-án ülést tart. Az ülés naDireJidje a felsőház egyik alelnökének, valamint egyik jegyzőjének megválasztása, a gazdasági bizottság jelentése a felsőház 194a. évi zárszámadásáról, a mentelmi bizottság 14 rendbeli jelentése, a 42 tagú országos bizott­ság kétrendbeli jelentése, a magyar—-szlovák társadalombiztosítási szerződésről szóló tör­vényjavaslat, az egyszeri hadkötelezettségi- adóról szóló- törvényjavaslat és végül a rend­kívüli ideiglenes házadómentességről szóló pénzügyminiszteri jelentés. KURUZSLÁSI PER A JÁRÁSBÍRÓSÁGON Dr. Nemps Elemér pszichológust és gyógypedagó­gust, at it a kolozsvári Orvosi Kamara kuruzslásért feljelentett, a járásbíróság 400 pengd pénzbünte­tésre ítélte és eltiltotta foglalkozása gyakorlásától KOLOZSVÁR, november 12. Foglalkoz­tunk már dr. Nemes Elemér pszichológus és gyógypedagógus ügyével, akit a kolozsvári Orvosi Kamara kuruzslásért feljelentett a já­rásbíróságon. Nemes Elemér dr. a debreceni Tisza István Egyetemen szerzett bölcsészdok­tori oklevelet és miniszteri engedély alapján „Mentor“ elnevezéssel „lélektani laboratóriu­mot“ nyitott Kolozsváron. Az intézetben folytatott kezelési módszer a helybeli Orvosi Kamara tagjaiban azt az aggodalmat keltette, hogy a szug^észtiv léleknevelési eljárásnak -nevezett gyógypedagógiai gyakorlat ürügye alatt orvosi tevékenységbe vágó ideg- és lelki­betegek kezelése történik. Emiatt és az állí­tólag használt orvosdoktori címért jelentette fel a kamara Nemes Elemért. A PSZICHOLÓGUS NEM ÉRZI MAGÁT BŰNÖSNEK A járásbíróság elsőizben szeptember 20-án, majd tegnap, november 11-éui tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson Csúky István dr. járás- bíró kérdésére Nemes Llemér dr. kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Hangoztatta, hogy orvosi beavatkozást nem végez, csupán léleknevelésre irányuló tanácsokat ad, s ha nem mutatkozik megfelelő eredmény, a jelen- kezőket orvoshoz küldi. — Működésem sérelmezése abban áll — mondotta a vádlott —-, hogy a léleknevelési szuggesztiós kezeléssel végzett lelki átirányí­tásokat idegrendszerbeli beavatkozásnak mi- nős’tik, holott az ilyen folyamatok levezeté­sére minóeiiKÖr orvod szakvéleményt kéret­tem kv A továbbiakban elmondotta, hogy lélek­elemzési kúrájához a lelki kontsrukció felállí­tásán kivül a grafológia és egyéb sajátos lé­lektani vizsgalatok eredményeit is figyelembe vette. Főképpen nevelési, pályaválasztási, há­zassági tanácsokért keresték fel nők, férfiak, gyermekek vegyesen, a különböző társadalmi osztályokból. Hangoztatta, hogy tevékenysé­géhez semmi műszert nem használ, csupán szu£oCSztiv hatással igyekszik a betegre hatni. ' :AhoL tényleges orvosi segítségre volt szükség — mondotta —, ott mindig szakor­voshoz utasítottam a beteget. Egyébként mű­ködésem kizárólag pedagógiai irányú. ÉRDEKES TANÚVALLOMÁSOK Nemes Elemér dr. működésére vonatkozó­lag néhány tanút hallgattak ki ezután. A vádlott háziasszonya, Czégeni Erzsébet azt mondta, hogy csak hallomásból tudott Nemes Elemér gyógymódjáról. Elekes Erzsébet, Ne­mes Elemér volt asszisztensnője azt állította, hogy az egyéni kezeléseknél sohasem volt je- len, viszont tudja, hogy csupán lélektani ke­zelésről volt szó. Végül tanúként kihallgatták Brtraner Ibolya asszisztensnőt is, aki Nemes Elemér előadá­sain médiumként szerepelt. Brunner Ibolya azt vallotta, hogy Nemes Elemér dr.-t orvos­nak tartotta. A tanúkihallgatások után több szakértőt kérdezett meg a biróság. Bartók Gvörg-y dr. egyetemi tanár azt hangoztatta, hogy a lélek­tani ténykedés körébe tartozó szuggesztáő a * tervszerű rábcszckoig menet el. Véleménye i 5 szerint az előadottak alapján Nemes^ Elemér dr. ténykedése az orvosi praxis határát súrol­ta. Az egyetemek által kibocsátott bölcsész­doktori oklevél pusztán elméleti eredményt je­lent, önszuggósztiós gyógykezelés gyakorlati hasnositására, de meg középiskolai nevelésre sem jogosít fel — fejezte be szakértői véle­ményét Bartók György dr. MIT MONDANAK AZ ORVOS- SZAKÉRTŐK ? Miskolczy Dezső dr. egyetemi tanár szak­értői véleményében kijelentette, hogy á szug- gesztiv hatásokon alapuló működés mindaddig a ne velőtevékenység keretébe illeszkedik, amig éber szuggesztió alkalmazásáról van szó. Hipnotikus folyamat előidézése inár az orvos­gyógyászat hatáskörébe tartozik. Nappendruck Kálmán dr. törvényszéki or­vosszakértő a vádlott ténykedését az orvosi gyakorlatról szóló törvény cs a hipnotizálás gyakorlatáról szóló belügyminiszteri rendelet értelmében kifogásolta, mert gyógyító tevé­kenységet fejtett ki, és azt betegekkel foly­tatta, holott ezt kizárólag az Orvosi Kamara tagjai közé tartozó orvosok végezhetik csu­pán. Az orvosszkértőkkel ellentétben Grott La­jos gyógypedaggógfai intézeti tanár szerint a gyógypedagógus is igénybe veheti a szug- gesztiót. Kijelentette a szakértő, hogy dr. Nemes Elemérnek a javítóintézeti növendé­keken végzett szuggesztiós léleknevelési kísér­leteit nem találta orvosgyógyászti ténykedés­nek. Végül Tóth Béla Zoltán dr. pszichológiai szakos tanítóképző intézeti tanárt hallgatta ki a biróság. A szakértő véleménye szerint Nemes Elemér dr. két részre osztható tevé­kenységének a tanácsadásra kiterjedő része a pszichológus’hatáskörébe tartozik. A második részben kifejtete gyógyászati hatásra törekső tevékenység szinten pszychológiai tényező, amennyiben szuggesztiv ténykedésen alapszik. Hangoztatta, hogy külföldön már széles kör* * ben alkalmazzák ezt a gyógymódot. PERÖESZÉHEIC A szakértői vélemény elhangzása után Urmössy Károly dr. védőügyvéd, / ankó Béla, dr. egyetemi tanárnak, a kolozsvári egyetem lélektani intézete vezetőjének és dr. (.karrnaut Pál pszichológusnak szakértőként való kiha'!- gatását kérte, akik illetékesek annak megalia- pitására, hogy a pszichológia működési köre meddig terjedhet. A biróság az ind tványt el­utasította, majd helyet adott a párbeszédek­nek. Piroski Miklós közvádló a vádlott meg­büntetését leérte, orvon tevékenység jogtalan végzése miatt és a vádlott eltiltását kérte ez- irányu további foglalkozása gyakorlásától. A védelem részéről Ürmössy Károly dr. ügyvéd a vádlott felmentését kérte, mert szerinte nem igazolt az a ténv, hogy Neme« Elemér dr. orvosi ténykedést folytatott. AZ ÍTÉLET A perbeszédek elhangzása után a biróság bűnösnek mondotta ki Nemes Elemér dr.-t az orvosi hatáskörbe vágó ténykedés jogtalan folytatásáért és tfco pengő pénzbüntetésre Ítélte. A biróság eltiltotta a vádlottat az égész- ségiigyi foglalkozása további gyakorlásától. A megtévesztő cim használatának vádja alól fel­mentette a biróság a vádlottat, mert nem látra igazoltnak, hogy Nemes Elemér dr. az orvost címet használta volna. Az ítélet ellen a vád­lott és védője felmentésért, a közvádló sú­lyosbításért fellebbezett. Pünkösdi Uíulty'sáfy''-i az uftászültictt IÍAC misedéc Ut yt ? KOLOZSVÁR, november 12. Megszok­tuk már évek óta, hogy utcán, társaság­ban, szinházi és mozielőadások szünetei­ben, vagy bárhol, ha lcét-három ember összekerül, rendszerint ezzel kezdi valaki: Mit szól kérem, a helyzethez.? És ott, nyomban, anélkül, hogy bárki is érdek­lődne, külpolitikai expozéba- kezd, beszél a háború várható fejleményeiről, a világ átrendezéséről, s azt is nyomban közli, hogyan képzeli a maga részéről a jövőt. Mi tagadás, unalmas dolog az embernek effélét végighallgatni amugyis alaposan próbára tett háborús idegzetünkkel. Ép­pen ezért jóleső örömmel figyeltünk fel az idei őszön az agyoncsépelt kérdés uj vál­tozatára, amely röviden igy szól: — Mit szól a helyezéshez? Több, mint egy hónap óta ez a kérdés jött divatba a kolozsvári utcákon, s mi­lyen elragadóan kedves, hogy nemcsak a felnőttek, de az ifjúság, s a kisdiákok kö­rében is. Mindazok körében, akik még lelkesedni tudnak valamiért a mai világ­égésben is... míntahogy lelkesedni tudtak az emberek egykor a lovagi tornában, ami­kor a lélek és a szív még nem fásult el úgy, mint manapság, amikor még örven­dezni is tudtak önzetlenül, ragyogó sze­mekkel, kipirult arccal, boldog megelége­déssel. Mintha a lelkesedésnek izzó tüze lobbant volna lángra a divatba jött uj kérdés nyomán: Mit szól a helyezéshez? Igen, mit szól mindenki, aki kolozsvári, hogy Erdély fővárosának dédelgetett sportegyesülete, a Kolozsvári Atlétikai Club a nemzeti labdarugó bajnokság má­sodik helyén áll. ♦ — Hja, sportról van szó? Labdarúgás­ról? Ne biggyesszük le az ajkunkat! A sporton keresztül sokkal többről van itt szó. Nemcsak arról, hogy tizenegy ifjú szivében a piros-fehér mez alatt hosszú, nagyon kínos és hosszú idő után újból ki- gyult a lelkesedés lángja, s velük együtt hurrázott fel egy hatalmas tábor. Nem­csak erről van szó, hanem arról, hogy egy hosszú évtizedekre visszatekintő, nagymultu kolozsvári sportegylet annyi sok válság és viszontagság után újra meg­találta önmagát. Pedig nem egyszer már- már a lélekharang is megkondult felette, s milyen fájdalmasan ütött szivén mind­nyájunkat a hir, hogy temetésre keli ké­szülnünk. Sokan már el is parentálták. A kisebbségi sorsban eleinte még tündökölt a piros-fehér csapat, de aztán évről-évre lejjebb szorult, s később már csak köny- nyed legyintéssel intézték el: KAC? Szá­mit az valamit? S végül meg kellett ér­nie azt, hogy az idegen uralom utolsó éveiben ez a nagymultu kolozsvári ma­gyar labdarugócsapat az egyre nagyobb lendülettel fejlődő román futballcsapatok bajnoki küzdelméből teljesen kiszorulva, már csak úgynevezett előmérkőzéseket játszhatott esetleg a kispálván. Tíhora megcsappant, öltözőjébe a fásult közöny ridegsege jiuiiQzOki., a ic^., lángja elhamvadt a szivekben, s’egyik szomorú őszt- és tavaszt a másik után kellett megérnie... Csak nagyon keve­sen hittek és bíztak rendíthetetlenül ben­ne és nem egyszer mondták csöndesen, bólogatva: — Ez az egyesület még fel fog támadni.., S ezek a rajongó hívők élesztgették szi­vük melegségével, töretlen hitükkel, titok­ban, csöndesen a reményt, a hamvadó, egyre hamvadó tüzet, amely annyi Solt vihar és válság után most diadalmasan, lobbant lángra. *1» A már-már eltemetett, elsiratott- KAC feltámadt! Megtalálta ismét szivét-leikéi. Önmagára talált. Tízezrek és tízezrek zúgják a nevét. Szerteszét az országban, mindenütt beszélnek róla. Sorozatos, gyö­nyörű győzelmei, melyeket nemcsak ide­haza, de idegenben is aratott ezen az őszön, nemcsak a sportköröket, de Kolozs­vár egész társadalmát örömmel töltötték el. Erdély fővárosa büszke a piros-fehér tizenegyre, amely tizenhat egyesület kö­zül jelenleg a bajnoki táblázat második helyén áll. Persze, olyan hangok és vélemények is hangzottak el a KAC sorozatos sikereivel kapcsolatban, hogy — mindez csak pün­kösdi királyság! Nem hisszük. Ha bízni tudtunk ennek a sportegyesületnek szívós élniakarásában és feltámadásában a leg­nagyobb válság idején, miért ne bíznánk most, amikor vasárnapról-vasárnapra lát­juk. milyen ellenállhatatlan lendülettel, izzó lelkesedéssel, egykori dicsőségének milyen, varázslatával és elkötelezettségé­vel küzd a győzelemért. Most ne bizzunk benne, amikor végre megtalálta önmagát? Vagy pünkösdi királyság volna csak­ugyan a második hely? Nem. S ha fel­hangzik utcán, vagy bárhol a divatbajött uj kérdés: Mit szól a helyezéshez? — nem is felelhetünk rá mást. mint ezt: A kolozsvári piro^-fehér tizenegy tud- ia, hogy mivel ta-főzik önmagának és Erdély fővárosának! Ezt mondjuk — és közben boldogan dobban meg szivünk ... GREDINÁR AURÉL. Politikai gyilkosságok Eszakolaszországban Milánóból jelent az Interni.: Medi­nában — Bologna közelében----a csütörtökre virradó éjszaka a kom- mun'sták meggyilkolták a helyi pártvezetésén öt fasiszta tagját. A Novara melletti Ossula vidékén egv őrjáraton lévő feketeinges csoportot egy partizán csoport megtámadott önműködő fegyverekkel. Négy feke- teingest megöltek. A tisztogatási műveletet azonnal megkezdték.

Next

/
Thumbnails
Contents