Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-03 / 248. szám
‘»iteZAOCYULÉS /fivvu„4 «Wíupss* ni SZEBDA, szövetségesek egyetértenek - Ausztria felszabadításában ÁRA 16 FILLÉR T.VTV. évfolyam, 248. szám. f pifM KiLLksJNMbí Szerkesztőség: éS kiadóhivatal: KolözsVái; Jókai-u. 16., I. Teteíon: 11—09. Nyomda: Egye* tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205§ ülfiPIIO II«: BflRTHfiMIKLÓS Kiadótulajdonos: ,.PALLAS SAJTÓVÁLLALAT KI Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24 80, 1 évre 49.60 P. Btt flirt rSzovjet partraszállás a Krim*félszigeten Sieves német eUeniămad&sok indultak a ellen városába benyomultak as orosz páncélosok - Döntő hadművelet kezdődött as olasz fronton - jelenti az A moszkvai ériakeziéi teiges szövegű zárókőzieménye A moszkvai hármas konferencia vásár,lap este befejeződött. A szövetséges sájró által a hábj'-k legfontosabb politikái értekezletének nevetett hétnapos konferencia it in Zitykbz- leményt adtak ki, amely a szokásos diplomáciai nyelven közli, hogy a három nagyhatalom, Anglia. az Egyesült Államok és a Szovjetunió meghatalmazott képviselői behatóan megvizsgálták az összes háborús és politikai problémákat, a kérdések legnagyobb részében 'végleges döntés történt, d meg nem oldott problémákat pedig, miután ezekben is elvileg közös nevezőre jutottak, tüzetesebb tanulmányozás végett különbizottságok elé utalták, vagy pedig diplomáciai utón intézik el azokat. A hivatalos jelentés bevezetőjében á hárem külügyminiszter hangsúlyozza, hogy a brit, az amerikai és a szovjetkormány együttműködésre törekszik azokban a kérdésekben, amelyek á közös háború feladataiból erednek. Ez a megállapodás igazolja, hogy helytállóak voltak az értekezlet folyamán nyilvánosságra került magánközlések, amelyek szerint a Szovjetunió követelésére az angolszász hatalmak képviselői eredeti szándékuktól eltérően, a katonai problémák megvitatás ár á is hajlandóknak mutatkoztak. Szovjet részről az értekezleten nyíltan hangoztatták, hogy a háború sulyösdbb térbe immár két éi) óta a Szovjetunióba nehezedik és Azokban a hadmii*• vcletekben, amelyek a Wehrmacht Offenzív stratégiájának megállítására vezettek, az angolszászoknak vajmi kévés részük volt. Minden bizonnyal a szovjet delegátusok igen erőteljesen követelték a régóta vajúdó második f ront kérdésének konkretizálását és az I ígéreteken kívül adatszerűén is biztosítékokat kertek a szövetségesektől a második front közeli megvalósítására. A hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy végleges hadművelet éket tárgyaltak meg, amelyekre nézve döntés töt- lent és amélyek előkészületben vannak.  következőkben a közlemény megerősíti a Casablancái értekezlet határozatait cs ezzel a Szovjetunió is csatlakozik ahhoz az angolszász megállapodáshoz, hogy a tengely- ■ hatalmak ellen a háborút a feliétién fégyVeif ; letétéiig kell folytatni. Majd d közös nyilatkozat a háboruutáni feladatokat pontokba sorolja: 1. A szövetséges kormányok háboruáldtti együttműködésüket kiterjesztik d jegy vér szünetutáni időre is és érőiket a béke és a biztonság megszervezése és megóvása céljából egyesítik. 2. A három kormány .a tengely fegyverle- tételének és leszerelésének kérdésében közö^ sen jár cl. 3. Közös rendszabályokat alkotnák abból a célból, hogy jnegdkadályózzák az ellenségre rótt feltételek megsértését. 4. Olyan nemzetközi szerkezetéi kell létesíteni — hangsulybízd á hivatalos közlemény ■ amely välainennyí békészerétő állam szuverén minőségének élvén alapul és amelynek tagja lehet valamennyi állam. akár nagy, akár kicsi. Ennek a szervezetnek áz a ren-, d.elteiése, hogy megóvja a nemzetközi békét és biztonságot. 3. A szerződést kötő kormányok az általános biztonság rendszerének bevezetéséig kölcsönösén kikérik egymájs véleményét. Szükség esetén a véleménycserébe ú szövetséges nemzetek más tágjai is bevonhatók. 6. A szerződő félék d háború befejezése után haderejüket ném használják fel más államok terülétcriék megszállására, kivéve d jélénleg ellenséges államok felségterületét és azt Is csak közös megegyezés után. A kormányok megállapodási dolgoznak ki a hábo1 rautani fegyverkezés szabályozására. 7. Megegyezésre jutottak az Öldszófszág iranyábaii követendő politika tekintetében is, s ez a megegyezés a fasizmus tökéletes Meg- semmisitésénék elvén nyugszik. Hangsúlyozzák. hogy Olaszországban biztosítani kell a sajtó, a vélemény és a gyülekezés szabadságát. Valamennyi fasiszta intézményt meg kéll szüntetni. A fasizmus vezetőit és a fasizmus tábornokait ki kell Szolgáltatni a szövetségeseknek. 8. Az értekezlet Ausztria 1938. évi bekebelezését semmisnek nyilvánítja és a szerződő félek kifejezik azt az akaratukat, hogy a háború végén szabad és független Ausztriát állítsanak fel. Ausztriát azonban emlékeztetik arra, hogy felelősség terheli, mégpedig azért, mert Németország oldalán rcsztvett a háborúban. Felszólítják az osztrák népet, hogy tevékenyeit járuljon hozzá az ország felszabadításához. 9. Mindazokat a német tisztekét, közkatonákat és párttagokat akik a megszállt területen elkövetett — ahogy a közlemény mondja — rémtettekért felelősek (ideszámítják a túszok kivégzését is), a fegyverszünet után áz illető országokba szállítják, hogy ott ítélkezzenek felettük. A fentebbi kilenc pontban felsorolt megállapodási anyag igen érdekes. kommentálásra ad álkaimat. A hivatalos közlemény hangja arról akarja meggyőzni a világ közvéleményét, hogy a három szerződő nagyhatalom a háború után is fenntartja az együttműködést és egyik sem húzódik vissza, mint az elmúlt világháború végén az elszigetelődésbe. A sokat vitatott kollektív biztonság kérdése tehát ismét napirendre kerül, bár néni a régi formában , de uj köntösbe Öltöztetett, sokszor kipróbált és eddig soha be nem vált lényegben. A kollektiv együttműködés tékintetében azonban már a megállapodás napján felmerülnek az igen alapos aggályok. Kölcsönös és lojális együttműködésre csak homogén gondolkodású államok alkalmasak. A homogén gondolkodásnak áz alapjai pedig egyrészt az angolszász világhatalmak4 másreszt a Szovjetunió közölt túlságosan ingadozók. Azok a közeledések, amelyek a háboruelőtti években és a háború folyamán főképp az angol és az amerikai szociális intézkedések révén a szakadékokat kissé kitöltötték, távolról sem elegendők ahhoZi hogy közös célok munkálásá-- r.ak szilárdabb bázisait megvessék. Azt a pa- radoxális fejlődést tapasztalhattuk az angolszászok és a Szovjetunió viszonyában, hogy amíg Nagybritannid és az USA a Beveridge- tervvel, illetve a űéw-déali gazdaságpolitikával a Szovjetunió szociális forrddalmának dz angolszász tömegekre gyakorolt csábitó hatását akarta letompitani, addig a Szovjetunió vezetői á húszéves könyörtelen gazdasági reformok végrehajtása folytán el fásult orósz tömegeket a nagypéteri imperialista orosz politika feltámasztásával akarják uj ideálok jelé vezetni. Természetes, hegy Nagybritan- nia és az Egyesült Államok népeik emelkedett életnívóját biztosító imperialista politikájukat a habe fit után is folytatni akarják, s ha éhben á törekvésükben akadályozná őket az újjáéledő orosz imperializmus, az ütközési pontokon a vetélkedés, tehát a kollektív biztonság kérdése hégáliv formában 'előtérbe kerül. A wilsoni elveken felépült és huszévi. agó- nizálás után dicstelenül kimúlt Népszövetség helyett A moszkvai szerződő félek a háború után olyan nemzetközi szervezetét kívánnak létesíteni. Amely Valamennyi békeszerető állam szuverén minőségének elvén tilapul‘ és amely szervezet befogadná az összes államokat, tekintet nélkül hatalmi pozíciójukra. Ezen a ponton a Szovjetunió — véleményünk szerint propagandacélzattal — közeledést mutat az Atlanti Charta szelleméhez. A Kérkedés azonban még szövetséges körökben is igen nagy a Szovjet őszintesége iránt, mártsak a balti államok és Finnország iránt tanúsított múltbeli agresszív magatartása tpiatt is. Ellentmondást látunk abban a megállapításban is. amely hangsúlyozza, hogy Olaszországnak demokrata arculatot kell kapnia. Ellenkezik az Atlanti Chartában lefektetett szabadságelvekkel az államforma külső nyomásra történő kijelölése. A moszkvai értekezletamelyre a következő üdpokban d külföldi Sajtó kommentárjai nyomán gyákran vissza fogunk térni, nézetünk szerint inkább katonai vonatkozásban mutathat fel eredményeket. A politikai kérdések megvitatása angolszász óhajra történt. Tudva azt, hogy ä szovjetVczetők már a németekkel kötött 1939. augusztusi egyezmény óid a legkönyörtélenebb realitások alapján ítélik meg á nemzetközi politikai helyzetet, riiost áz ideálist a Hull és Roosevelt kivan sá- gá.Yd belementek olyan megállapodásokba, amelyeknek Megtagadása még kisebb erőfeszítéssel is elérhető, Mint azoknak aláírása. A két, reál politikái folytató nagyhatalom. a Szovjetunió és Anglia tehát a háború kényszerítő körülményei miatt összefoglalták pillanatnyi nézeteiket, de azért — ezt a közleményben érthető okokból nem hangsúlyozzák, de még a poharkőSzöntőkben is elhallgatták — fenntartják maguknak a későbbi időben á pillanatnyi és a mindenkori imperialista érdekekből eredő lépések jogát. NAGY JÓZSEF. A moszkvai Liss®aboüb61 jelenti az MTÎ: Mint a brit hirs£oIg'áÍa;t jelenti, Lón donnán vasárnap a moszkvai értekezletről a következő közleményt adták ki: CórdíCII Hull amöEikái, Antii ön y É'deil brit és Motort oV szovjet ktílügy- mínisÉteí megbeszélése 19-43 október 19-tői 3Ö-ig iabtott Moszkvában. Ösz- szésen 12 ülés volt. Az értekezlet tárgysorozata felölelte mindazokat a kérdésekét, amelyeket a három kormány megvitatásra előterjesztett. E kéild-ések közül egyesek végleges döntést kivárdák és á döntést még fé hozták. Más kérdések tekintetében azok megvitatás,á után elvi döntéseket Hoztak. E kérdésekét részletek bemenő megfontolás céljából külön erre a célra alakított bizottságok elé Utalták; vagy diplomáciái vélemények kicserélése után intézkedtek. Elsősorban Őszintén kiéméíke- dóén azokat a rendszabály okát \dtai* ták meg, amelyek á Németország és európai szövetségesei elteli folytatott háború megrövidítésére Szükségesek. Ezzel összefüggésben határozatokat is hoztak és e határozatok máris kidolgozás alatt állnak. Ezek kiterjedhonféréncia záróközlem én vén élt hiteles szövege nek a három ország szoros katonai együttműködésére a jövőben. A háború befejezésének siettetése it tán jeléüt őségben csak á második helyen állt áünák kiemelése a liá rom kormány részéről, hogy áz ő saját nemzeti érdekükből és minded béke- szerető nemzet érdekében szükség van a mostani szoros együttmirnkál- kodásra és a hadviselésben való együttműködés folytatására az ellenségeskedések befejezését követő időszakban is és hogy csak ilyen módon lehet a békét fenntartani és népeik politikái, gazdásági és szociális jólétét teljes mértékben előmozdítani. Határozatok Az Egyesült Áilamök, az Egyesült Királyság, ä 'SZovjét Köztársaságok Uniója és ív Ina kormányai együttes él határozassál közöséri kijelentik, hogy: 1. egyesült fellépésüketamelyre vállalkoztak, hógy ki-ki folytassa á háborút a maga ellenségei éll&n, féhhtartják a béke és a biztonság megszervezése és megóvása érdeké- bén ; 2. közülük azok, amelyek hadbnn- álíanak á közös ellenséggel, együtt fognak eljárni münden ügyben, timely éniiék át ellenségnek á legyőzésére és leiegyvérzésére vonatkozik; 3. megbeszélnek mindek olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tekintenek arra, hegy at ellenségre kiszabandó feílételék bárminemű megsértése ellen biztosítsák magukat; 4. elismerik annak szükségességét, hogy a íhégvaíósiíástioz legkorábbi időpontban általános nemzetközi szérVézetfit létesítsenek valamennyi béksszerctő állam szuverén elve alapján — e szervezetnek tagja lehet mindén nagy- és kisállam — az emberiség békéje és biztonsága érdekében; .(Folytatása az utolsó oldalon.}
