Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-08 / 252. szám

1943 november 8, ELLENZÉK _ IS kishitelek fenntartását, a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítését és a munkások kéttűs adóztatásának megszüntetését kérte az Erdélyi Párt a pénzügyi tárca költségvetésének bizottsági vitájában Befejeződött az állami költségvetés bizottsági tárgyalása BUDAPEST, november 8. (MTI.) A kép- | viselőház pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt Szabó Gusztáv elnöklésével ülést tartott s a pénzügyi tárca költségvetését tárgyalta. A kormány részéről megjelent’ Kállay Miklós miniszterelnök, Reményi- Schnelle.r Lajos pénzügyminiszter, Thu- ránszky László miniszterelnökségi, Bárt- falyi Gusztáv, Csizik Béla és Paul Iván • pénzügyi államtitkár. Cselényi Pál előadó ismertette a tárca költségvetését. Az Erdélyi Párt a kisemberek érdekét tette szóvá a bizottsági vitában A pénzügyi tárca költségvetésének bi­zottsági tárgyalásán az Erdélyi Párt ré­széről elsőnek gróf Bethlen László szólt hozzá a költségvetéshez és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy milyen nagy jelentő­sége van különösen az erdélyi és a keleti országrészekben a kishitelek folyósításá­nak. Ezek az 1000—2000 pengős hitelek sokszor egész családokat állíthatnak talp­ra. Kérte, hogy a kormány továbbra is tartsa fenn és szélesítse ki a kishitelek. folvósitását. Dr. Patzkó Elemér több kérdést tett KOLOZSVÁR, november 8. Az idők érték­mérője a statisztika. A számok pozitiv adatai mellett jobban napvilágra kerülnek a hiá­nyok és elvesztik csillogásukat a hangzatos szólamok. Nem lesz érdektelen, ha a számok vilá­gánál vizsgáljuk meg országunk egyik igen lényeges kérdését: az orvoshiányt. Az utánpótlás nem tudja kielégíteni a megnőve-. kedett szükségletet. Ezért a lakosság egész - ségügyi nevelése igen alacsonyfoku — a helyzet gyors javulása sem várható. Ugyan- ■ csak egyenes következménye a helyzetnek, hogy óriási megterheltetcst jelent ez a falu kevésszámú orvosának (Erdélyben nem ritka az olyan vidék, ahol 20 km. körzetben is alig találunk orvost), s éppen orvosaink ér­deklődése csekély értékű a falu iránt, ráadá­sul a város teljes számban fel is tudja hasz­nálná őket. A Magyar Statisztikai Évkönyv legújabb kötete kimutatja, hogy 1939-ben az ország akkori területén összesen 11.647 orvos műkö­dött. Két évre rá, 1941-ben, ugyan már 13.274-re növekedett az orvosok száma. Ha azonban az országgyarapodás és az orvossza-, porulat arányát vizsgáljuk, a helyzet fordí­tott arányt mutat: 1939-ben minden orvos­nak csak 780 lélek egészségügyi gondozását kellett ellátnia. két év múlva egy orvosra .eső gondozottak száma mo lélekre szaporo­dott. Úgy tűnik fel, mintha ennyi gondozásra szoruló lélek orvosi kezelése nem haladná meg egy orvos tevékenységi lehetőségét, de két év alatt a fenti iszám egynegyedrészes romlást jelent. Ha tekintetbe vesszük a vissza­csatolás előtti területek elhanyagolt egészség- ügyi helyzetét, és az ezzel kapcsolatos kér­dések özönét is: akkor is megállapíthatjuk, hogy hazai egészségügyünk nem bírhat el ilyen rohamos változást. A HIÁNY EGYNÉHÁNY OKA... A tavasszal Kolozsváron megtartott orvos­tanhallgató-kongresszus két pontban foglalta össze az okok eredőjét: 1. az orvosképzés kö­rül mutatkozó nehézségek, 2. a Hatul orvos kereseti lehetőségei. i. Az orvosképzés ideje hosszú és a tanul­mányok állandó lekötöttséget jelentenek, mig más szakok növendékei egyetemi éveik alatt is magánkeresethez juthatnak. Ez magyaráz za, hogy pl. a kolozsvári egyetemen az 1942 —43. tanévben az 1940—41. tanévvel szem­ben több, mint ötven százalékos csökkenés volt tapasztalható. Még szomorúbb a kép akkor, ha az adatok részletezését nézzük, hogy elsősorban a magyar férfihallgatók szá­ma csökkent, tehát éppen az a réteg, amely a falu jövendő orvosait kellene adja . .. Az 1942-ben hozott rendelkezés, amely a tanidőt hatról öt évre csökkentette, hozott némi könnyítést, de nem elegendőt ahhoz, hogy a kérdés megoldódjék, mert a tüzetesebb vizsgálat kideríti, hogy ez lényeges rövidítést alig jelent a teljes orvosképzés szempontjá­ból. Erdélyben meg egy külön kérdés, is fel­merül: itt elsősorban azért jönnek az ifjak az egyetemre, hogy minél hamarább tehermen- tesitsék legtöbb esetben vagyontalan szülei­ket. A megélhetés viszont egyáltalán nincs aránvban nemcsak a hallgató "kereseti lehető­szóvá és kérte a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítését, a házadó reformját és ß kishitelintézetek megsegítését. A következő erdélyi felszólaló, Árvay Árpád, két országos érdekű indítványt tett. Első indítványában kérte, hogy a mi­niszter törölje el a munkások kettős adóz­tatását olyképen, hogy a munkás és a kis­fizetésű alkalmazott csak alkalmazotti ke­reseti adót fizessen, de ne kötelezzék jö­vedelmi adó fizetésére. A vagyontalan kisembernek és a munkásnak ugyanis csak keresete van és nincs jövedelme. Második indítványában a gyümölcsös és szőlősgazdák érdekében szólalt fel és kér­te, hogy a miniszter mérsékelje a kisüstön főzött gyümölcs-, törköly- és seprőpálinka illetéket, mert via az illeték olyan magas, hogy a kisgazdák számára a pálinkafőzés nem fizetődik ki. Az állam viszont kon- kurrenciát teremt, a kisgazdákkal szem- íren az olcsón forgalombahozott szeszter­mékekkel. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter válásában mind a három felszó­lalást. teljes megértéssel fogadta. Gróf Bethlen László felszólalására kijelentette, hogy a kormány továbbra is gondot /őr­ségeivel. eltartóinak vagyoni helyzetével sem. 2. A végzett fiatal orvosok életkilátásai sem rózsásak. Az orvosi képesítést nyert ifjú, mielőtt elfoglalhatná a neki kijelölt helyet, kénytelen egy-két évet klinikán vagy na­gyobb közkórházakban gyakornokoskodhi, hogy az elméleti tudás mellé a gyakorlatit is megszerezze. Díjazása alig haladja meg a 2C0 pengőt. A falura kikerült orvos helyzete sem jobb. A X/3. fizetési osztályba tartozó kör­orvos fizetése a legszükségesebbeket sem fe­dezi és a községek hozzájárulása (lakásbér és rendelőbér) egy helyiség kibérelésére nem ele­gendő. Az orvoshiány egyedüli megoldása az után­pótlás biztosítása. A számadatok mutatják, hogy az ügy sürgős, halasztást nem tűr .. A GYÓGYSZERTÁRAK SZÁMÁ­NAK CSÖKKENÉSE Az egészségügyi szervezet másik fontos té- nyezőjT — a gyógyszerészek s'záma természe­tesen kisebb az orvosokénál —, még nagyobb eiterest mutat. Itt a változás aránylag még nagyobb. 1939-ben még minden gyógyszer­tarnak 6500 lélek volt átlagosan a körzete, ami két évre rá 9500 főre emelkedett. A gyógyszertárak sűrűsége tehát a lélek- számhoz viszonyítva, átlag a felével csökkent e két év folyamán, természetesen annak kö­vetkeztében, hogy a hazatért részeknek orvo­KOLOZSVÂR, november 8. Röviden be­számoltunk már arról, hogy a Népművelési Bizottság megkezdte a Kolozsváron szolgáló cselédleányok és szolgalegények nemzetvédel­mi, kulturális, szociális és erkölcsi gondozását. Ennek az értékes népművelési mozgalomnak mindenekelőtt az a célja, hogy az egyes fal­vakból és községekből a városba bekerült fia­tal leányokat és legényeket szabadidejükben a közösség szellemében nevelje, gondozza, is­mereteiket fejlessze és együvétartozásuk tuda­tában erősitse. Ennek a célnak elérésére a Népművelési i Bizottság részletes tervezetet dolgozott ki, amelynek egyik legfontosabb pontja az, hogy hétröl-hétre, vasárnaponk'mt különböző helyeken összejövteieket rendez a Kolozsváron szolgáló cselédleányoknak és szolgalegényeknek. Ennek az előadássorozatnak első napja va­sárnap délután volt. amikor cgyidőben hat hel yen is összejövetelt rendeztek. A Kalota­szeg vidékéről szolgálatba jött leányoknak és legényeknek az Erdélyi Párt kolozsvári tago­zatának, Farkas-utca 7. szám alatti nagyter­mében volt az összejövetele, ahol Kozma Fe­renc v. k. százados tartott nemzetvédelmi elő­adást. Utána személyi ügyeket beszéltek meg, majd a ..Kalotaszegiek faluközösségében“ tö­mörült leányok és legények népi játékokat és kalotaszegi táncokat tanultak. — A Székely Alkalmazottak Társasága számára is meg­kezdte a vasárnap délutáni foglalkoztatást a Népművelési Bizottság, az Apor-utca 7. szám alatti helyiségbe«. Itt Borsiczky Imre őrnagy, dit arra, hogy különösen a visszatért te­rületen kiszélesítse a hitelakciót. Dr. Patzkó Elemérnek válaszolva, meg­ígérte, hogy a kishitelintézetek megfelelő segítéséről gondoskodik, hasonlókép meg­vizsgálja azoknap a házaknak adóztatási rendszerét, amelyek nem hoznak jövedel­mei. Árvay Árpád indítványát a munkások jövedelmi adójának reformjára vonatko­zóan magáévá teszi. Kijelentette, hogy tervbeveszi egy olyan megoldás kidolgo­zását, amely részben egyes kiskeresetű kategóriáknál a jövedelmi adót megszün­teti, másrészt pedig a jövedelmi adó adó­mentes létminimumát a mai viszonyoknak znegfelelően felemeli. A gyümölcsöst és szőlősgazdák pálinka- j főzési illetékének kérdését megvizsgálja j és ha az valóban olyan maţgas, hogy a kis- j gazdáknak a pálinkafőzés nem rentábilis, az illetéket mérsékeli. A bizottság a 1#rca költségvetécét rész­leteiben elfogadta. Ezzel az 1944. évi állami költségvetést részleteiben letárgyalták és Cselényi Pál előadó a bizottság jelentését a képviselő­sokkal és gyógyszertárakkal, való. ellátottsága jóval kisebb, mint a volt trianoni területé. Egyébként a gyógyszertárak száma nemcsak viszonylag csökkent, hanem abszolúte véve is, mert 1939-ben még 1568 gyógyszertár műkö­dött az országban, két év múlva pedig az időközben ismételten növekedett területen en­nél 26 gyógyszertárral kevesebb. HELYTELEN A BÁBÁK KÖRZE­TI ELOSZTÁSA A bábák száma ezalatt 5867 főről 6571-re nőtt, de 1939-ben még minden T730 léleknek volt egy bábája, vagyis minden átlagos, de nagyobb községnek egy. két év múlva 2240 léleknek. Ez is jelentéktelen romlás mert hi­szen szintén azt a nagy különbséget mutatja, ami a trianoni terület és a hazatért területek átlagos egészségügyi szintje között van. Mert hiszen a babák száma nem apadt az ország középső részein és a hazatért területeken is voltak bábák, de jóvali kevesebb aránylag, mint a régi részeken. Egyébként a születések száma ezek alatt az évek alatt úgy alakult, hogy 1939-ben 3J újszülött esett egy év alatt egy-esjy bábára, 1941,-pedig 36. Ebből a számból az következik, hogy a bábáknak nem az abszolút száma kicsiny, mert még heten­ként sem esik egy szülési eset, hanem az el­osztása. mert nincs mindenütt bába, ahol fel­tétlenül kellene. Egyébként ezek alatt az évek alatt is örvendetesen folyt a bábáknak az a kicserélődése, hogy a régi, tiszta gya­korlati alapon működő bábák számát az ok­levelesek veszik át. 1941 végén az országban már csak 274 tanulatlan bába működött, mi­után ezeknek a száma két év alatt 25 fővel csökkent. —e. I járási leventeparancsnok tartott nemzetvédel­mi előadást. Az előadás előtt cs után a Nép­művelési Bizottság székely játékokat, népda­lokat. székely népi táncokat és balladajáteko- kat tanított be, melyekkel egy Székely Est-re készülnek. Ugyancsak vasárnap délután 5 órakor nyílt meg a plébánia épületében a „Katalin-Kör11 is. Itt a rom. kát. vallásu székely cseléd- leányoknak tartott előadást Unghváry Ida tanitónő. Előadás volt továbbá az oroszhegyi és zetelaki rom. kát. vállású székely cseléd­leányok számára a Márta-körben is. ahol már október 17-én megkezdődött a cseléd­leányok gondozása. A Szent Ferenc világi rendjének vezetése alatt álló Márta-kör a rend Báthori-utca 7. szám alatti otthonában ren­dezi hétről-hétre vasárnaponkint előadásait és itt ü'rmóisy Árpád tanügyi előadó foglalkozik a székely cselédleányok nevelésével. Még az az elmúlt hetekben megkezdődtek a reformá­tus cselédleányok összejövetelei a Farkas-utca 21. szám alatti belvárosi ref. parochia tanács- teimében. Itt a Lidia-körben most vasárnap délután és bibliaórát tartottak Halász Mária vallástanár és Etelka diakonissza testvér. A bibliaóra után Szabó Irén tanitónő foglalkozott a leányokkal. A Kolozsváron szolgáló széki- cselédleányok és szolgalegények számára is meg akarták kezdeni vasárnap a népművelési foglalkoztatást a Nemzeti Munkaközpont Kö­tő-utcai helyiségében sajnos, azonban részvét­lenség hiányában itt nem tarthatták meg elő­adásukat Bereczky Sándor és Wagner Rózsa. ............................................. 5 _ I A tervbvett előadásról ugyanis a széki c.c- lédleányok és szolgalegények nem vettak ide­! jében tudomást, úgy, hogy a jelzett időben alig néhányan jelentek meg. Általában örömmel jelenthetjük, hogy az 1 munka, amelyet a Népművelési Bizottság vállalt, eredményesen kezdődött cl, s ha itt- ott az első vasárnapon még bizonyos rész vét­lenség is mutatkozott, a jelek mégis azt mu­tatják, hogy a mozgalom eredményesen in­dult s a téli hónapokban minden előadási he­lyiség zsúfolt lesz. Természetesen külön fel kell hívni a cselédtarló családokat is, hogy 4 behirdetett előadásokra ők maguk is hívják fel alkalmazottaik figyelmét és vasárnap dél- utánonkint küldjék ei őket a népművelési összejövetelekre. Lovak, öszvérek és üogatolt jármüvek hatósági vizsgálata A polgármester a m. kir. honvédelmi mi-, niszter rendelete alapján felhívja a koloz-svári ló, öszvér és fogatolt járműtulajdonosokat, hogy lovaikat, öszvéreiket és fogatolt jármü­veiket hatósági vizsgálat végett a kikézbesi- „.Nyiílvántarjtási ellenőrzőlapon“ feltüntetett, zöld tintával írott sorszám szerinti sorrend­ben vezessék elő a Barom vásár-térre délelőtt 8—12 óra között: i—200-ig november 12-én. 201—345-ig november 13-án, 346—500-ig november 15-én, 5C1—694-ig november 16-án, 695—86c-ig november 18-án. 861—1020-ig november 19-én, 1021—íi8o-ig november 20-án, 1181 — 1340-ig november 22-én, 1341—1500-ig no­vember 23-án., 1501—1660-ig november 25-én. Azok a ló és fogatolt jármütulajdónosok, akik az uj nyilvántartási jegyzékből az össze­írás alkalmával valamilyen igazolható ok. miatt kimaradtak, november 26—27. napjain délelőtt 8—12 óra között szigorú büntetés terhe mellett jelentkezzenek marhaleveleikkel nyilván tart ásbavétel végett a városháza 24-es szobájában. A pótszemle december 1—3. napjain tarta- tik meg, szigorú büntetés terhe mellett köte­lesek megjelenni azok, akik valamilyen rend­kívüli ok miatt az előző (rendes) szemléről! elmaradtak. Felhívja a polgármester a tulajdonosok fi­gyelmét, hogy a fent előirt helyen is időben a feltüntetett sorrendben pontosan jelenjenek meg felszerszámozott lovaikkal és névtáblával ellátott fogataikkal. Felhívja végül a polgármester a tulajdono­sokat, hogy a hirdetmény megjelenése után történt mindennemű lóváltozást (adás. vétel, kényszervágás, elhullás, lakásváltozás, kölcsön vagv haszonbérbeadás) 24 órán belül jelentsék be a városháza 24. számú szabójában. Az osztályozáson való jelentkezések, lóvál­tozások bejelensésének elmulasztását a törvény hat hónapig terjedő elzárással és Scco pen-* gőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. A Fiedel-trió koncertje Kolozsváron A Német Tudományos Intézet kolozsvári lektorátusának dísztermében szerdán, novem­ber 10-ín eaie fél 7 órakor a Fiedl.trió együtt les, mely a Frankfurti-M. zenefoişkolânak tagjaiból ál', a gót. te a renaissancekor mü­veit fogja előadni. A zeneértőknek. ritka él­vezetben lesz részük, mert a művészek az akkori korban használt hegedű,hangszereken közvetítik műsorukat- A jelenkor azon tö­rekvése, J. S. Bach müveit már nem a modern zongorán, hanem a történelmi hangszereken, a k’avichord vagy cembalon ‘fogj* játszani, a klasszikus zene sajátosságai teljesen érvénv. re való juttatásit célozza. A 16. század zené­jét csak bizonyos tekinteiben nevezhetjük ezen ut kezdetének. melynek befejező és csúcspontjának megszemélyesítője Bach. Je:_ legzetessége e régi zenének, hogy nemcsak a modern romantikus és k’asszikus zenélő! való különbsége, hanem főként a polypaoniától fel­tételezve, mint az újabb kor összhangozó ze­néjében egy hang a vezető, a többi kikérő, tehát mindén hang saját dallamát vézcAi Mint érdekesség megemlítendő, hogy a leg­újabb zenének a polyphon:kus való köze dését ezáltal a régi zenének napjainkban va­ló közeledését, mely különösen Németország­ban a világháború után létrejött zenei moz­galmaknak köszönhető­Az indiviclua’izmustól való eltérés a zéne karakterének megváltoztatását, a régi poly- phonikus zenében való elmélyítést is leit-:e leste. Jellemző a zene essz jellegére, hogy zenesezrzoit már nem ismerjük, mint pé’dáu' a Lochauar és Glogauerliederbuch esetében, melyből ének és instrumentáltéte’ekct fogunk hallani. Más dalgyűjteményből csak a ki­adót ismerjük. Utóbbiból az „Erit'.aubt is der Walld" c. gyönyörű tételt fogjuk hallani. Maximilian csiszár udvari zenészérő’, Heinrich Isakról és müveiről már pontosabban tu dunk, me’onek szerzeménye tudva ,,Innsbruck ich muss dich Lassen" és többi müveiből inst rumen ta! tété'eket es népdalokat fogunk hallani. Befeietöleg a művészek 16. század­beli vidám lalokat adnak elő. Hagyományos erdélyi szellembe®, bátran, megalkuvás nélkül kftziS mindennap a magyar nép boLdogu* lá&áért az EUeiuék, ház hétfői ülésén terjeszti be. Egészségügyi kérdéseink a számok tükrében SÜRGŐSEN MEG KELL OLDANI AZ ORVOSI UTÁNPÓTLÁS KÉRDÉSÉT Megkezdődött a Népművelési Bizottság előadássorozata a Kolozsváron szolgáló falusiak számára

Next

/
Thumbnails
Contents