Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-08 / 252. szám

V. LLENZfiK 1 *){ 3 november ü. lâ<zstţ: Afníc&i écdCfnCS iUii... AL%cmberch védelmében Szombaton befejeződött az állami költ­ségvetés bizottsági vitája. .4 pénzügyi tar­ea költségvetésének bizottsági tárgyalása voran az erdélyi törvényhozóic a kisem­berek védelmében szólaltak fel. Bethlen László gr. arra kérte a pénzügyminisz­tert. hogy továbra is tartsa Jena és szé­lesítse ki a kisültelek folyósítását. Erdély­ben a felszabadulás é)ta ezek az úgyneve­zett kishitelek felbecsülhetetlen szociális szolgálatot tettek. 1000—2000 pengős ősz- szegekkel nagyon sok családnak teremtet­tek életlehetőséget és különösen faluhe­lyen éreztették áldásos (hatásukat. A meg­változott viszonyoknak megfelelően az is helyes volna, ha a kiskölcsönök hitelke­retét kibővítenék. Jelentőségeben országos szempontból is fontos volt az az indítvány, amelyet Ar­ray Árpád országgyűlési képviselő ter­jesztett elő és azt kérte, hogy töröljék el a munkások és a kisfizetésű alkalmazot­tak kettős adóztatását. Az utóbbi adóki- i'etéseknél ugyanis gyakran előfordult, hogy fi. munkásokra nemcsak kereseti adót vetettek ki. hanem jövedelmi adó fizeté­sére is kötelezték őket, ami nagyon meg­nehezítette ennek az 'osztálynak megél­hetési viszonyait. 4. kisemberek védelmét szolgálta Patzkó Elemér dr. ^felszólalása is, aki a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítését és a kishi- telintézetek megsegítését tette szóvá. Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy az er­délyi felszólalások most sem tévesztették el hatásukat. A pénzügyminiszter azonnal válaszolt a felszólalóknak és magáévá tette Arvay Árpádnak azt az indítványát, amelyben a munkások jövedelmi adójának reformját kérte. Különösen fontos volt a miniszter­nek az a kijelentése, hogy olyan megol­dással rendezi a kérdést, amely részben megszünteti egyes kiskeresetű kategóriák­nál a jövedelmi adót, másrészt pedig a jövedelmi adó adómentes létminimumát a mai viszonyoknak megfelelően feleme­lik. Ezzel az intézkedéssel a pénzügymi­niszter régi és feltételniil méltányos kí­vánságot teljesít. A jövedelmi adóval kap­csolatosan ugyanis ez a kívánság már ak­kor felmerült, amikor először került sor fizetésemelésre és azóta is állandóan fog­lalkoztatja az illetékeseket. Hasonló meg­értéssel fogadta a pénzügyminiszter a töb­bi erdélyi javaslatot is, amelyek az Er­délyi Párt programjához híven, most is a napi politika szempontjain felülemel­kedve, a magyar közösség érdekeit szol­gálják. Kisemberek védelmében szólották hozzá a pénzügyi tárca költségvetéséhez az erdélyi képviselők és politikai jelsza­vak helyett az erdélyi élet valódi problé­máit ismertették meg a pénzügyminisz­terrel. A közérdek szolgálata és a tárgyi­lagos őszinteség meghozta a kívánt ered­ményt: a pénzügyminiszter elismerte az erdélyi észrevételek időszerűségét és jo­gosságát és az Erdélyi Párt képviselőinek javaslatai alapján hoz a kisemberek tíz­ezreinek érdekeit szoláló intézkedéseket. A falú jegyzőjének dicsérete tatásban. Ma nem szégyen, használt, vagy kifordított ruhát viselni, mert egyrészt az anyaggal 1 a kar ékeskedünk, másrészt pedig saját megélhetésünket könnyitjük, ha -nu- Iu'l, kodásunkat az élet viszonyokhoz alkal- ' mázzuk. A falvak jegyzői hősies kötelesség- : teljesítéssel örködnek u belső front egysé- I gén. amelyről rengeteget szoktunk beszél­ni, de csuk úgy szolgálhatjuk igazán, ha követjük az önfeláldozásban a közigazga­tás végvári harcosainak példáját. Színház és kritika Bevallom, hogy csak a legritkább eset­ben kerülnek a kezembe a budapesti szín ­házi lapol:. Tudom, hogy vari egy hosszú­kás és vékony színházi lap és ^ugyancsak a művészet kulisszatitkaival foglalkozik a megboldogult Színházi Élet külalakját utánzó vastagabb színházi hirharsona. Így hát meglehetősen tájékozatlan vagyok ab­ban a sajtóvitában, amely az utóbbi na­pokban egyre élénkebben foglalkoztatja sajtóéletünket. Nemcsak a budapesti saj­tót, hanem az erdélyi lapokat is, közelebb­ről kolozsvári laptársainkat, amelyek a budapesti vitával kapcsolatosan sürgősen kifejtették véleményüket (és ebben tö- , kéletesen igazuk t’olt) a színházi lapokról, | valamint a színházról és a kritikáról. Az j történt, hogy a fővárosi színigazgatók szó- j katlan lépésre határozták el magukat. A ' színigazgatók értekezlete rendkívüli intéz- i kedéseket léotetett. életbe a Budapesten megjelenő „Film, Színház. Irodalom“ ci- j mii képes hetdap ellen. (Ez a hosszúkás ! és vékony szinuadi lap). A határozat ér- j telmében a színigazgatók mind szellemi, mind pedig anyagi vonatkozású kapcso­lataikat megszakítják a s Inházi hetilap­pal. Ez a gyakorlatban annyit, jelent, bogig novembertől kezdve megvonták a laptól azt a havi 1401) pengős anyagi támoga­tást, amelyet a budapesti ,színházaktól el­vezett és el határoztál:, hogy a színházi fő­próbákra és bemutatókra az indexre lett hetilap számára nem küldik meg u szo­kásos sajtójegyet és a lap fényképészeit is távoltartják színházaiktól. A vita során Tóth László, a Magyar Újságírók Egyesü­letének elnöke is nyilatkozott, aki maga­sabb erkölcsi szempontból példátlannak tartotta a színigazgatók állásfoglalását, mert a kritika szabadságát mindennél job­ban sérti, hogy a sziniguzgatúk kollekti­ve tiltakozzanak a bírálat ellen. Nem tud­juk, hogy a színházi lap pontosan mivel bántotta meg a budapesti f inigazgatók érzékenységét. Kétségtelen, hoffy többször a Ellenzéket is ffigyelmeztették arra, mennyire szokatlan az u hangnem, amely a Film, Színház, Irodalom hasábjain ural­kodik. Ezen azonban könnyen segíthetnek ur olvasók, hiszen senki sem kötelezi pket arra, hogy a színházi újságot megiiásárol- ják. Ami ta kérdésben meggondolkoztató: valóban Tóth László dr. nyilatkozata, aki a kritika szabadságát félti a budapesti színigazgatók állásfoglalásától. Mi lenne, ha minden testület hasonló érzékenység­gel lépne fel? Lassankint megérhetnénk, hogy a tagvállalatok és eg vés magán érde­keltségek között a legszélesebb harcok robbanhatnak ki. Akinek kifenása van az uisániró működése ellen, az megkaphatja c~ elégtételt az illetékes bírói fórumok­nál. valamint az Országos Maavar Sajtó­kamara fegyelmi bíróságánál. Ezt a buda­pesti szinirazaatók is megtehették r'olna és nem kellett i'olna vihart iélkeverniök rnv pohár rirben, amikor a közrőlernén^/t sokkal fontosabb kérdések kellene fog­lalkoztassák, mint a színházi hetilap ku­lisszatitkai. îiiîv»ian megsebesítette kollegáiét, maid öngyilkos lett egy budapesti bérpalota portása BUDAPEST, november 8. Vasárnap reggel 7 óra tájban segélykiáltások verték * fel a Zrinyi-utca csendjét. A közeli fő- J kapitányságról rendőrök siettek a hang i irányába. A Magyar Jelzálog Hitelbank i épületének portáslakásában Mátyás Már- j ton 60 éves segédportást ájultan találták I a küszöbön, fején hatalmas vérző sebbel. I A nyomozás megállapította, hogy a bank ! két utcára nyiló épületében Büki István [ 63 éve? főportás és Mátyás Márton segéd- ; portás laktak családjukkal. Reggel 4 óra ; körül Büki, akinek a régi világháborúban i szerzett sebesülése következtében gyakran j voltak elmezavarai, fel-alá sétált lakásá- ; ban. Családja igyekezett megnyugtatni és kérte, hogy feküdjék le, mert Mátyás van szolgálatban. Az öreg megnyugodott, de 7 óra körül mégis felkelt és akkor már hiába próbálták lecsititani. Kiment a ka­puhoz, ahol beszélgetni kezdett a segéd­portással. Később együtt mentek vissza a lakásba. Büki ekkor valószinüleg elmeza­varában szolgálati pisztolyát közvetlen közelről rásütötte Mátyás Mártonra, akit -fején talált a golyó és összeesett. Büki fia rá­vetette magát apjára, aki ekkor már családtagjaira is vaktában lövöldözni kezdett. Ezutáh az Öreg Büki felhasználta azt a pillanatot, amikor fia édesanyja meg­nyugtatására sietett és öngyilkosságot kö­vetett el. Az eszméletlen Mátyás Mártont kórházba szállított áh, ahol még nem sike­rült kihallgatni. 431 családot segélyez a városi nációiéit ügyosztály Nagy beszédet mondott a közellátásügyi miniszter a Községi, Jegyzők Országos Egyesületének szombati közgyűlésén. El­ismerését juttatta kifejezésre a falu jegy­zője iránt, aki a mai rendkívüli viszonyok között még fokozottabb mértékben kell teljesítse kötelességét. Valóban a közvéle­mény nevében beszélt a miniszter, amikor megállapította, hogy a köztisztviselő sze­repe ma nem hangban és hivalkodásban jut kifejezésre, hanem a polgári és tiszt­viselői kötelesség példás teljesítésében. A munka jutalma nem pénz, hanem a nem­zet érdekeinek megvalósulása és a nyu­godt lelkiismeret. A jegyzői kar önfelál­dozó munkássággal járult hozzá ahhoz, hogy az állami gépezet működésében ne legyen fennakadás. Különösen a közellá­tás terén tette próbára a jegyzőket a szük­ség-parancsolta rendelkezések tömege. Meg kellett értetni a falvak népével, hfogy a terménybeszolgáltatás és az állat- igénybevétel magasabb nemzeti érdekből történik. Csirájában elejét kellett venni minden elégedetlenségnek. Magyarázó szó­val fordultak a gazdákhoz és elsősorban nekik köszönhető, hogy az országban pél­dás rend uralkodik. Szóvá tette még a közellátási miniszter, hogy egyesek most a ruházkodás nehéz­ségével igyekeznek zavart kelteni a fal­vakban. Itt újabb felvilágosító munka há­rul a jegyzőkre, akiknek be kellett bizo­nyítani a gazdatömegeknek, hogy ezek a nehézségek nemcsak faluhelyen, hanem országszerte észlelhetők. Senki se hival­kodjék most ruházati különcködéssel. Az intellektuel osztály járjon elől a példamu­KOLOZSVÄR, november 8. A város nép­jóléti ügyosztálya októberhavi működéséről az alábbiakban tájékoztatta a város közigaz­gatási bizottságát: Á gondozási irodában a mult hónapban iooS személy fordult meg. A szociális gondo­zók X12 környezettanulmányt végeztek, 597 családlátogatást tettek és hadisegély ügyben 348 kivizsgálást foganatosítottak. A népjóléti ügyosztály által nyilvántartott támogatott családok száma 2431, összesen 9965. lélek-» számmal. Ezek közül felekezeti gondozásban részesült a Magyar Norma Alap terhére 422 család 692 lélekszámmal. A városi szeretet­otthonban 89, az egyházak által fenntartott szeretetotthonokban 69 személy részesült gon­dozásban az elmúlt hónapban. Az ügyosztály a szegények részére 27 eset­ben 740 P-t, a hadbavonukak hozzátartozói részére 19 esetben 763 P-t folyósított gyors­segélyképpen. A Tizes Szervezet előadásaira 366 színházjegyet .osztott ki, a sebesült hon­védek és a' harctéri szolgálatot teljesítő hon­védek hozzátartozói részére. A városi néphivatalokban 59 személv kért t uracsot ügyes-bajos dolgaik elintézésében. A népi vatalok jogi tanácsadója 31 esetben nyújtott jogi segélyt. A Magyar Norma \ltp novemberhav: megajánlási összege 9.500 P, az alap javára befizetett összeg 11.840 P, míg az alap ki­adása 13.740 P v31: Október hó végéig 151 házasság! kölcsön iránt: kérés érkezett az ügyosztályhoz. A beérkezett kérvények közül október hó vé­géig elintézést nyert 113 kérvény. Az elinté­zés kapcsán elutasított az ügyosztály 23 ké­relmezőt, míg 79 kérelmező között 77.900 P házassági kölcsönt c;.t u ki feje iként, átlag 8.7 p-t, a többi kérvény elintézése okmá­nyok hiánya miatt függőben van. 12 gyer- nukszületés miau. az eddig kiosztott kölcsö­nökből 900 pengőt engedett el az ügyosztály A menekültotthonba az elmúlt hónapban S29 személy érkezet:, akin. szállást és élelme­zést kaptak. A menekültek közül 303 személy ingyenutazásra jogosító igazolvány: kapott, trug 6 személy orvosi kezelésűén részesült. A hadbavonultak és hozzátartozóik segé­lyezési éo gondozási alapjának októberhavi megajánlása összeg» 4.780 F Az alap javára b*jiz?*tett összeg 3.9:0 P, rr:ig az alap k.adá­sa 4too P volt. A harcterén szolgálatot tel­jesítő honvédek hozzátartozói részére az ál­lam által megáilapicuit segélyen felül 127 esetben 3.226 P pótsegélyt utaltak ki. A városi közjóléti szövetkezt a sokgyerme­kes szegény családok részére 21 pár cipőt 768 P értékben. 13 drb. fehérneműt 466 P értékben, 4 rend szövetruhát 183 P értékben juttatott az elmúlt hónapban. A fentieken kívül i esetben angoranyulat is juttatott 500 P értékben. A Közjóléti Szövetkezet asztalos- műhelyében foglalkoztatott 3 munkás részére 1080 P munkabért fizetett ki. Az elmúlt hó­napban megnyílt a Közjóléti Szövetkezet ci­pész- és szabófoglalkoztatója is. Az elmúlt hónapban a Közjóléti Szövetkezet 28.720 P-t fizetett ki házépítési munkálatokra és 22.500 P-t fordított téglabeszerzésre. A Tizes Szervezet családvédelmi pénztárá­ba 2.590 P folyt be, mig a kiadás 2.000 P volt. A Nemzeti Színházban rendezett elő­adások bevétele 6.130 P. mig a kiadása 4.900 P volt. A szokásos panasznapot az elmúlt hó­napban is megtartotta 7 Tizes Szervezet. Értekezletet tartót: a N.gy- kereskedük Országos Egyesülete Kolozsvárin KOLOZSVÁR, november 8. Kolozsvár nagykereskedő köreinek részéről nagy ér­deklődés nyilatkozott meg a Nagykeres­kedők Országos Egyesületének szombat outi tájákoztató értekezlete iránt, amelye’ a központi vezetőség részéről dr. Konkoly Iván or:,z. textilnagyki 1 esked I szakosz­tályi elnök tartott a kolozsvári kerületi Kere (kedelmi és iparkamara dísztermé­ben. Konkoly Iván. dr. elnök Becser-Tóth József ügyv. titkár kíséretében érkezett Kolozsvárra és a tájékoztató értekezleten az összehívással megbízott Fabinyi László textilnagykere kedő üdvözlő szavai után ré zletesen tájékoztatta a kolozsvári nagv- kereskedő társadalmat a NOÉ életrehivá- sának körű'menyei r öl, szükségességéről, valamint arról a feladatról, amit az or­szág gazdasági életében be kiván tölteni. Dr. Konkoly Iván kifejtette, hogy a Kiskereskedők Oi szágó? Egyesületének, mint szakmai érdekvédelmi szervnek megalakulása után annak gyakorlati szük­ségessége is felmerült, hogy a nagykeres­kedői érdekvédelmet az ország fővárosá­ban egy hasonló szerv lássa el. Miután a KOE-nak amugv is minden kereskedő a tagia lesz, annak vidéki taeozati szerve­zetének keretein belül, a NOÉ nem állít fel vidéki tagozatokat. Minden nagyke­reskedő tagja lehet, aki tegja a KOE-nak és belépését egy levelezőlapon az egye­sület Budape-t, Sss-u. 1. szám alatti cí­mén bejelenti. A KOE és a NOÉ szakmai téren kezdi meg munkáját a kereskedő- társadalom speciális érdekeinek képvise­letében, a Baross Szövetség v:szont to­vábbra is a társadalmi teendőket bonyo­lítja le. Konkoly dr. ezután megemlítette, hogy a Nagykereskedők Országos Egyesülete már 44 különböző nagykereskedői szak­osztályt állított fel, melyek a jelenlegi irányított gazdasági rendszerben eredmé­nyesen kezdték meg munkájukat és a köz­ponti elnöki tanács valamennyi lakosz­tály képviseletében jár el illetékes fóru­moknál a nagykereskedelem kívánságai­nak megfeíelőleg. Hangsúlyozta az elnök, hogy a tagsági dij mindössze egy ezreléke a nagykereskedő importforgalmának, me­lyet a NOE-n keresztül elér, továbbá azt a tényt is fokozott módon kiemelte, hogy az uj .szakmai érdekképviselet életében az illetékes kereskedelmi és iparkamarák ellenőrzési és irányítási jogát mindenkor biztosították a munka egységes folyamata érdekében. Köszönetét fejezte ki a kolozs­vári kamara miniszteri bizton, főtitkárá­nak, dr. Bereczky Ernőnek, aki lehetővé tette a tájékoztató értekezni megfelelő keretű megtartását és egyébként is min­denkor szivén viseli, széleskörű-tevékeny­sége közepette, a nagykereskedők ügyeit. Di'. Bereczky Ernő kamarai miniszteri biztos, főtitkár az elnöki tájékoztató után ugyancsak rámutatott, mennyire gyakor­lati szükségletet tölt be a nagykereske­dők uj érdekképviseleti szerve, mely a he­lyi érdekeken tulmenőleg, központilag vállalta az érdekvédelem feladatainak el­látását. Felhívta az elnök figyelmét kü­lönösen a hazatért erdélyi részeken mu­tatkozó nagykereskedői problémákra, úgy az áruellátás, mint az áralakulás terüle­tein: ezekben a kérdésekben a kolozsvári kamara mindig megadja a kellő támoga­tását, hogy az egyesület erdélyi viszony­latokban is méltán betölthesse nagyjelen­tőségű feladatait. Végül felhívta a kama­ra körzetében működő nagykereskedőket, hogy minél számosabban lépjenek be a NOÉ központi szervezetébe addig iş, mig a KOE helyi csoportja Erdély nagyobb városaiban is megalakul. Vegye ki a maga részét Erdély nagykereskedőtársadalma a NOÉ munkájából, hogy azntán joggal meg is követelhesse a maga jussát a kö­zös munka eredményeiből. A miniszteri biztos annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a NOE. mint központi érdek- képviseleti szerv, kellő súllyal és ered­ménnyel fogja képviselni a vidéki, főleg az erdélyi nagykereskedők érdekeit is az illetékes fórumok előtt. Bereczky dr. felszólalása után a köz­ponti elnök megadta felvilágosításait, majd hangsúlyozottan jelentette ki, meny­nyire együtt kiván haladni az uj érdek- védelmi szerv a kamara célkitűzéseivel, mi annál könnyebb és kellemesebb lesz, ha mindenütt olyan kamarai vezetőség irányítja a gazdasági ügyeket, mint Er­dély fővárosában, A tájékoztató értekez­let ezután a Hiszekegy elmondásával vé­get ért. Értesülésünk szerint a NOÉ országos vezetőségének kiküldöttei Nagyváradon, majd Marosvásárhelyen, ugyancsak a ka­marákkal egyetértőleg tartanak a kolozs­várihoz hasonló tájékoztató értekezlete­ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents