Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-06 / 251. szám
\ 194 3 a»r«mtar •» ELLENZI* Bt« 9ÍM 9 ____ Szűke Mihály beszél az első székelykongresszusrél AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT PÁRVIADALÁBAN AZ EREDMÉNY MARADT AJÍ,€L CSÍKSZEREDA, november hó. A második székelykongresszussal kapcsolatosan a. székely vármegyék értekezletet tartanak, ahol feltárul- nak az összes megoldásra váró kérdésiek s megfelelő vita alapján közös nevez őr e k erűin e k v á m e g y énként, majd későbben egész székelyföldi viszonylatban is a kérdések. Â legközelebbi napokban és hetekben lezajló értekezletekkel kapcsolatosan felkerestük Szőke Mihály Csíkszeredái ny. föld-míves iskolai igazgatót, az ibdelyi Párt csíki tagozatának ügyvezető titkárát, aki az első székely kongresszusnak résztvevője, sőt ;későbben a Marosvásárhelyen felállított Székely - Kirendeltségnek is tagja volt. A kitűnő szakember ár- ■dekes megvilágtásba helyezi a cl oil - Igokat. A beszélgetés élénken indul. . Arra a kérdésünkre, hogy imi vetette fel a székely kongresszus szükségességét? — megcsillan Szőke Mihály szeme, majd igy válaszol: — Bartha Miklós, az Ellenzék nagynevű főszerkesztői ének „Kazárföldön“ című híres munkája nagy magyar sorskérdesekre irányította a közfigyelmet. Cikkek sokasága foglalkozott akkor a székelység helyzetével. Felelős emberek egyre erőteljesebben ismertették, hogy a Taruo- pol felől „uj honfoglalásra“ indult itdegeniság gyökeret ereszt, vagyont szerez a magyar yéirrel szerzett, magyar verejtékkel megművelt és magyar fegyverrel megtartott földön, miközben az örök magyar katoina- eszménvek szerint élő székelység Móldovába vándorol és elyész a nagy idege ns égben.-— A hírlapi közlemények nem kerülték el Magyarország akkori leg-- nagyobb egyesületének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a figyelmét, melynek vezetősége elhatározta: kezébe veszi és napirendre tűzi a sziékelykérdest. \z egyesület hivatalos lapjában, a „Köztelekében közlemény jelent meg: a helyzettel ismerős emberek szolgáltassanak adatokat a székelykérdéshez. Sok felelet között az enyém is befutott —- emlékezik Szőke Mihály. — Abban az időben 24 éves és békésmegyei gazdatiszt voltam. Adataimat annyira fontosnak tartotta az OMGE, hogy „Pusztuló véreim“ cím alatt is nyomatta és országszerte terjesztette. — A hirlapi viták és az adatgyűjtés tovább folyt, miközben felvetődött a terv: a székelykérdessel kapcsolatosan összegyűjtött, rendszerbe foglalt és feldolgozott anyagot kongresszuson kellene megbeszélni. Sio- hasern fogom elfelejteni — hangoztatja a nyugalmazott földműves iskolai igazgató —, hogy Becze Antal akkori csald alispán milyen nagy bizalmatlansággal fogadta a kérdést. Idevonatkozó nyilatkozatában Csík vármegye akkori 'első tisztviselője felsorakoztatta azokat a dugábadőlt kezdeményezéseket, melyekkel mindmind székelyt kellett volna menteni s amelyek a jóakarata szóbeszéden túl egyetlen lépéssel sem vitték élőbbre a kérdést. Sőt: napról-napra erőteljesebben pergette az idegen tőke az ősi székelyházak, telkek és földek felett a dbbot... Vetett által- vetőt a nyakába az ősei földjén kisemmizett székely, fogott koldusbotot ;s elindult napkelet felé, hogy soha többé az életben ne térjen vissza testvérei közé, arra a földire, melyért apái vére hullott s melyet az életénél is jobban szereteti. Becze alispán igv sóhajtott fel Írása végén: „...Nem tudunk egyebet csinálni, csali imád- kQ.zni a Mindenhatóhoz!“ MTGYORÓBOKOR HELYETT SZILVAFA Ennek dacára — állapítja meg •Szőke — egész Erdély a kongresz- SZU.3 gondolata mellé állott és nagy lelkesedéssel fogott munkához. Központi fekvése miatt Tusnádfürdőre esett a kongresszus helyének a. megválasztása. Az OMGE igazgatója személyesen végigjárta a székely vármegyéket, hogy személye® tapasztalatokat 'szerezzen. Akkor hallottam azt az érdekes megállapítási, hogy: „...Ha minden vadmogyoró- bokor helyén szilvafa állna — a székelykérdés meg volna oldva... El lehet gondolkozni most, négy évtized után is a kérdés felett... Az ember bizony nem egyszer elszorult szívvel látja: a terebélyes, hatalmas területeket elfoglaló mogyoróbokrok helyén bizony ma sem áll szilvafa... — Mondj valamit a kongresszus le- f ol y ás ár ól, Mihály b át y á m. — A székely kérdés annyira előtérbe került, hogy az ország minden részéből érkeztek lelkes szakemberek Tusnádfürdőre. Erdély összes vármegyéi képviseltették magukat. A négy székely vármegye pedig főispánjai élén vonult fel. A ken gr esz- szíts programját mindenre kiterjedő figyelemmel és nagy elméleti tudással állították össze. Párhuzamos üléseken ismert ették a székelykérdés minden ágát, terjesztettek elő határozati javaslatokat és hoztak igen szép, a követelményeknek eszmei vonalon minden tekintetben gyönyörűen megfelelő határozatokat. A kongresszuson jelenlevő hivatalos és kormánytényezők a határozatokat minden tekintetben magukévá tették s azok gyakorlati keresztülvitele érdekében, a földművelésügyi tárca keretében, marosvásárhelyi székhely- lyeli úgynevezett „Széke/lyíöldii Ki- rendeltséget“ létesítettek. A történelmi hűség kedvéért meg kell említenem, hogy a székely kérdést nagy lelkesedéssel és .szeretettel támogatta Sándor j/á nos államtitkár, Tisza István sógora, aki a földmű- velésügy egyik t/rpaszíalt emberét, Balogh Vilmos miniszteri, tanácsost állította iá kirendeltség élére. A kirendeltség irod/iját Koós Mihály dr. miniszteri titkár vezette. A négy székely vármegyében helyi meghízottakat állítottak; fel. Az első megbízottak; Kiss /'Írnő Csik vármegye, Benkő Pál Háromszék, Dorner Béla Udrvarhelys^.ék és Biró János .Maros- forda. — ,,Pusztuló véreim“ című munkám nyoT/ián engemet is mai osvásári) elvi szolgálatra remeteit a minisztérium, '/x munkásügyek vezetésével bíztak pieg. Kezdetben a földmüve- lésügy /.szabadhitel keretében igyekezett ra/égoldani a kitűzött feladatokat. Már akkor meg lehetett állapítani ii most — történelmi távlatból még 'jobban kidomborodik —, hogy elméletileg kiválóan képzett, kivételesen jóakaratul, de megfelelő hélyi ismerettel nem rendelkező emberek iv/i.nyitása alá került a székelyügy... Véleményem szerint már a kezdeti elindulás helytelen irányba csúszott, mert felülről jövő elképzelések érvényesültek a határozathozataloknál, melyek teljesen szellemi síkon mozogtak, ahelyett, hogy a helyi ismeretek, adottságok, lehetőségek és követelményekkel számoltak volna- így aztán már a kezdet kezdetén teljesen akadémikus jellege lett ennek az igen fontos gyakorlati, nemzet- mentő kérdésnek. Munkaalkalmat 11 De a Székely földön — Hogy miben nyilvánult meg fcz gyakorlati .téren? A kérdés intézői nem veftrtiék észre, hogy a székelysiég- nek, a székely életnek munkaalkalmakra és nem átmeneti jellegű segítésre van szüksége. Az állandó munkaalkalmat s igy keresetet jelentő megoldások helyett a segélyezés felé hajítottak. Tyuktóil elkezdve szarvasmarháig, lapáttól vetőgépig mindent adtak, juttattak ... Hitekre, részletfizetésre szarvasmarhákat, Kováikat, sertéseket szállítottak, de szinte sorszerü következetességgel sohasem számoltak a talaj-és éghajlati viszonyokkal. A mezöh egyesi nagyszerű ősimagyar fajltá szarvăis- marhaállománnyal a székely nem tudott bánni. A papíron kiszámított és rögzített elképzelések persze nem hozták meg a kívánt eredményt,, — Szövetkezeti téren is erőtelj es munka indult. Sok termelő szövetkezet alakult, melyeknek túlnyomó része tiszavirágéletünek bizonyai élt, mert nem volt, a „talaj“ megfelelően előkészítve. Kivételt képez a nagyer- nyei, mely oniár abban az időben hatalmas fejlődésnek indult s ma — tudomásom szerint egyik mintaszövet kéz ere Erdélynek. , (Siók hitel- és értékesítő szövetkezetét állítottunk fel. Ezek a gazdasági alakulatok egyenkint 2500—2500 pengő segélyt kaptak a kirendeltségtől. Érdekes és érdemes munkát végezne az az ember, aki adatszerűén pontosan felderítené: hány hitel- és értékesítő szövetkezet áll fenn az akkor lerakott alapokon... — A munkáskérdés terén is serénykedtünk — hangzik a további fel világosit ás. — Székelyleányok és legények elhelyezésére az Alföldén kerestünk munkaalkalmat, hogy kelet helyett nyugat felé irányítsák a vándorlást. Közben senkinek sem jutott eszébe, hogy nem a Nagy Magyar A1 földön, hanem itthon, Erdélyben van szükség a székelyre. Tehát: itt kellett volna állandó és megfelelő munkaalkalmat létesítem. Gazdakörök, Érdekképviseletek — Majdnem 'miniden székely kézségben gazdakört állítottunk jfel. Meg kell állapitanom, hogy ezek a minden árkon és bokron keresetül éli etr ehivott „érdekképisieleti“ szervek nem dolgoztak. Nem, mert hiányzott a megfelelő fel világosit ómon. ka s a tudás... Háziipari tanfolyamokon kosárfonás, kalap kötés, szaki ij- tókészités, gyékónyelőálliitásra aki írták tanítani a székelyt ahelyett, hogy fafeldolgozás és más veleszületett, ösztönösen jelentkező hajla ndóságait. használták volna ki. — Nagy összegeket fordított a kirendeltség — fejtegeti Szőke Mihály — 1 egei őjavi fásokra. Fizetéssel, na.p- s'záraban dolgoztatták a legelőtuliaj- donos székely gazdákat. Amikor megszűnt a napszámíizetós — a munka is abbamaradt. — Erre az időre esett Borszék fürdő bérbeadási kisérllete is 50 évi idői',1 ur- tamra. Ennek a bérletnek keliett volna megindítania a székely fürdők korszerűsítő munkáját. . Káriszbüd- ból hoztak kiváló „szakembernek“ ismert bérlőt. A népünk teste és leikétől sokévezredes távolságban álló idegen persze a szerződésben kikötött feltételeket nem teljesítette. Fürdő fej Hesz t és helyett a lehető leggyorsabban meg akart gazdagoidoi. A dologból per lett s a szerződést felbontotta a bíróság... TISZAVIRÁGÉLETŰ KEZDEMÉNYEZÉSEK Pillanatig csend ül közénk. Az elmondottakon gondolkozunk mindketten. Aztán újabb kérdést teszünk fel: — Mennyivel vitte előbbre a székely életet a tusnádfürdlői 1902-es kongresszus? 1 — Meggyőződésem szerint — hangzik a válasz — részlet kérdésektől eltekintve, gyakorlati téren nem sokkal jutottunk előbbre. Itt számításba kell venni azonban az 1914-ben kezdődött világháborút s az azt követő, ránknézve annyira súlyos és gyászos eseményeket. így aztán ma is megoldatlanok a dolgaink. Hogy egyebet ne említsek: például cseléd- kérdés terén ma is ott állunk, ahol 41 esztendővel ezelőtt. Iparosítás terén jóformán semmisem történt. Segélyezés, juttatás, támogatás rendszere helyett akármilyen szerény. kezd eil ege s ál 1 an dó k e ny ér k ereset el biztosító intézményeket kellett volna építeni, iparváHajatokat Iélesíteni. Helyenként kiválogatott, magát) tulajdont képezö „xnintagazda-ágok“- ra nagy összegeket költöttek, ahelyett, hogy állami, vagy megyei tulajdont képező területeken berendezett mi ntagazdas ágok on kiséri éti telepeket rendeztek volna be ... Ennek a rendszernek — természetesen — az volt a. következménye, hogy amikor megszűnt a. mintagazdának „előléptetett“ birtokos segélyezése — a mintagazdaságunk is szemkápráztató gyorsasággal véget ért. Szakszerű pontossággal meg lehetett állapítani, hogy a kezdeményező elindulások rövid életűek voltak. Elgondolkozunk a hallottakon és következtetünk: a jövőben olyan embereket, kell a kérdések megoldásához állítani, akiknek az vérbeli ügye. Olyan emberekre van szüksége sokat szenvedett népünknek, akik nem vetik papirsáncokba mamikat, nem ragaszkodnak görcsösen kiagyalt elméletekhez, hanem, közvetlen utón szerzett gyakorlati tan-asztal a fok alapján törekednek időtálló eredményekre. GYAKORLATI FELA DATOKHOZ GYAKORLATI EMBEREK — Pillanatig sem szabad a jövőben figyelmen kívül hagyni _— veszi fel a szót Szőke Mihály —, liogy a Székelyföld'ön, különösen Csík, Háromszék és Udvarhely vármegyékben! pontos k i séri etek re van szükség. Ezeken a területeken nincsenek uradalmak. Tehát: az államnak kell vállalnia az e éren jelentkező igen komoly feladatokat. Meg kell állapítani, hogy a 41-ik esztendejében lóyő tusnádfürdői kongresszus határozatainak végrehajtására a földművelésügyi kormányzat bőkezűen juttatott fedezetet. Föntről határtalan jóindulattal kezeltek minden kérdési és ügyet, de hiányzott a megfelelő holyi-tapasztalat és érzék. A székel}' élet egészen különleges világ, melyhez kiváló helyzetismerettel rendelkező emberek nyúljanak csak. Inkább kevesebbet kell markolni, de azt jól szorítsuk meg. Kevesebbet kell végezni, de az aztán legyen tökéletes. S nem tudom eléggé és elégszer hangoztatni: a székely sorskér- dcsek rendezését alulról felfelé, gyakorlati alapon és nem elméleti elképzelésekkel kell és lehet megoldani csak — helyzettel ismerős emberekkel ... •Szőke Mihály érdekes és igen értékes felvilgositásain, most, a második székelykongresszus előkészítő munkálatai közben érdemes, sőt el kell gondolkozni. El kell mélyülni a gondolatban és el kell fogadni azt a megcáfolhatatlan igazságot, hogy a székely életben csak kisegítő eszközként. jetentkezhetik az elmélet, melyet abban a pillanatban sutba kell dobni és otthagyni, mihelyt nem felel meg a követelményeknek. Olyan ember fejtegetései alapján állapítottuk meg ezt, aki hallotta, jól ismerte az elméleteket, melyek alapján személyesen is végzett gyakorlati munkát. Pillanatig sem téveszthetjük szem elől, hogy a székely élet olyan vonalba, ha jobban tetszik életbullámba került, ahol a szavakat csengő aranyfedezetre, tettekre kell változtatni. Ennek a gondolatnak a jegyében folyik a más'odk székely- kongresszus előkészítése. Ferencz Gyárfás _ * A ZÖLDKERESZTES VÉDŐNŐI pálya iránt érdeklődők számára a kolozsvári Védőnőképző Intézetben uj tanfolyam kezdődik januárban. A tanfolyamra jelentkezők átépített, modern internátusbán kapnak lakást *s ellátást. A tanfolyam hároméves és annak sikeres "befejeztével a m. kir. belügyminiszter a védőnőt kinevezi. Tanulmányideje alatt az imernátusi ellátás és tanulmányi költségek megtérítése cimén havonta 85 pengő fizetendő, de indokolt esetben az állam teljes vagy fél ösztöndíjat ad. Akik a tanfolyamon részt kívánnak venni, pályázatukat december i-ig adják be a következő cimrc: M. Kir. Állami Yődőnőképző Intézet Igazgatósága. Kolozsvár, Mussohni-ut 76. Hogy a kérvényhez milyen okmányokat kell csatolni, arról az intézet vezetősége díjtalanul küld ismertetést.
