Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-06 / 251. szám

\ 194 3 a»r«mtar •» ELLENZI* Bt« 9ÍM 9 ____ Szűke Mihály beszél az első székelykongresszusrél AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT PÁRVIADALÁBAN AZ EREDMÉNY MARADT AJÍ,€L CSÍKSZEREDA, november hó. A második székelykongresszussal kapcsolatosan a. székely vármegyék értekezletet tartanak, ahol feltárul- nak az összes megoldásra váró kér­désiek s megfelelő vita alapján közös nevez őr e k erűin e k v á m e g y énként, majd későbben egész székelyföldi viszonylatban is a kérdések. Â leg­közelebbi napokban és hetekben le­zajló értekezletekkel kapcsolatosan felkerestük Szőke Mihály Csíkszere­dái ny. föld-míves iskolai igazgatót, az ibdelyi Párt csíki tagozatának ügyvezető titkárát, aki az első szé­kely kongresszusnak résztvevője, sőt ;későbben a Marosvásárhelyen felál­lított Székely - Kirendeltségnek is tagja volt. A kitűnő szakember ár- ■dekes megvilágtásba helyezi a cl oil - Igokat. A beszélgetés élénken indul. . Arra a kérdésünkre, hogy imi vetette fel a székely kongresszus szükséges­ségét? — megcsillan Szőke Mihály szeme, majd igy válaszol: — Bartha Miklós, az Ellenzék nagynevű főszerkesztői ének „Kazár­földön“ című híres munkája nagy magyar sorskérdesekre irányította a közfigyelmet. Cikkek sokasága fog­lalkozott akkor a székelység helyze­tével. Felelős emberek egyre erőtel­jesebben ismertették, hogy a Taruo- pol felől „uj honfoglalásra“ indult itdegeniság gyökeret ereszt, vagyont szerez a magyar yéirrel szerzett, ma­gyar verejtékkel megművelt és ma­gyar fegyverrel megtartott földön, miközben az örök magyar katoina- eszménvek szerint élő székelység Móldovába vándorol és elyész a nagy idege ns égben.-— A hírlapi közlemények nem ke­rülték el Magyarország akkori leg-- nagyobb egyesületének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a figyelmét, melynek vezetősége elha­tározta: kezébe veszi és napirendre tűzi a sziékelykérdest. \z egyesület hivatalos lapjában, a „Köztelekében közlemény jelent meg: a helyzettel is­merős emberek szolgáltassanak ada­tokat a székelykérdéshez. Sok fele­let között az enyém is befutott —- em­lékezik Szőke Mihály. — Abban az időben 24 éves és békésmegyei gaz­datiszt voltam. Adataimat annyira fontosnak tartotta az OMGE, hogy „Pusztuló véreim“ cím alatt is nyomatta és országszerte terjesz­tette. — A hirlapi viták és az adatgyűj­tés tovább folyt, miközben felvető­dött a terv: a székelykérdessel kap­csolatosan összegyűjtött, rendszerbe foglalt és feldolgozott anyagot kon­gresszuson kellene megbeszélni. Sio- hasern fogom elfelejteni — hangoz­tatja a nyugalmazott földműves is­kolai igazgató —, hogy Becze Antal akkori csald alispán milyen nagy bi­zalmatlansággal fogadta a kérdést. Idevonatkozó nyilatkozatában Csík vármegye akkori 'első tisztviselője felsorakoztatta azokat a dugábadőlt kezdeményezéseket, melyekkel mind­mind székelyt kellett volna menteni s amelyek a jóakarata szóbeszéden túl egyetlen lépéssel sem vitték élőbbre a kérdést. Sőt: napról-napra erőteljesebben pergette az idegen tőke az ősi székelyházak, telkek és földek felett a dbbot... Vetett által- vetőt a nyakába az ősei földjén ki­semmizett székely, fogott koldusbo­tot ;s elindult napkelet felé, hogy soha többé az életben ne térjen vissza testvérei közé, arra a földire, melyért apái vére hullott s melyet az életénél is jobban szereteti. Becze alispán igv sóhajtott fel Írása végén: „...Nem tudunk egyebet csinálni, csali imád- kQ.zni a Mindenhatóhoz!“ MTGYORÓBOKOR HELYETT SZILVAFA Ennek dacára — állapítja meg •Szőke — egész Erdély a kongresz- SZU.3 gondolata mellé állott és nagy lelkesedéssel fogott munkához. Köz­ponti fekvése miatt Tusnádfürdőre esett a kongresszus helyének a. meg­választása. Az OMGE igazgatója személyesen végigjárta a székely vármegyéket, hogy személye® ta­pasztalatokat 'szerezzen. Akkor hal­lottam azt az érdekes megállapítási, hogy: „...Ha minden vadmogyoró- bokor helyén szilvafa állna — a szé­kelykérdés meg volna oldva... El lehet gondolkozni most, négy évtized után is a kérdés felett... Az ember bizony nem egyszer elszorult szívvel látja: a terebélyes, hatalmas területeket elfoglaló mogyoróbokrok helyén bizony ma sem áll szilvafa... — Mondj valamit a kongresszus le- f ol y ás ár ól, Mihály b át y á m. — A székely kérdés annyira elő­térbe került, hogy az ország minden részéből érkeztek lelkes szakembe­rek Tusnádfürdőre. Erdély összes vármegyéi képviseltették magukat. A négy székely vármegye pedig fő­ispánjai élén vonult fel. A ken gr esz- szíts programját mindenre kiterjedő figyelemmel és nagy elméleti tudás­sal állították össze. Párhuzamos ülé­seken ismert ették a székelykérdés minden ágát, terjesztettek elő hatá­rozati javaslatokat és hoztak igen szép, a követelményeknek eszmei vonalon minden tekintetben gyönyö­rűen megfelelő határozatokat. A kongresszuson jelenlevő hivatalos és kormánytényezők a határozatokat minden tekintetben magukévá tet­ték s azok gyakorlati keresztülvitele érdekében, a földművelésügyi tárca keretében, marosvásárhelyi székhely- lyeli úgynevezett „Széke/lyíöldii Ki- rendeltséget“ létesítettek. A törté­nelmi hűség kedvéért meg kell emlí­tenem, hogy a székely kérdést nagy lelkesedéssel és .szeretettel támo­gatta Sándor j/á nos államtitkár, Tisza István sógora, aki a földmű- velésügy egyik t/rpaszíalt emberét, Balogh Vilmos miniszteri, tanácsost állította iá kirendeltség élére. A ki­rendeltség irod/iját Koós Mihály dr. miniszteri titkár vezette. A négy szé­kely vármegyében helyi meghízotta­kat állítottak; fel. Az első megbízot­tak; Kiss /'Írnő Csik vármegye, Benkő Pál Háromszék, Dorner Béla Udrvarhelys^.ék és Biró János .Maros- forda. — ,,Pusztuló véreim“ című mun­kám nyoT/ián engemet is mai osvá­sári) elvi szolgálatra remeteit a minisz­térium, '/x munkásügyek vezetésével bíztak pieg. Kezdetben a földmüve- lésügy /.szabadhitel keretében igyeke­zett ra/égoldani a kitűzött feladato­kat. Már akkor meg lehetett állapí­tani ii most — történelmi távlatból még 'jobban kidomborodik —, hogy el­méletileg kiválóan képzett, kivétele­sen jóakaratul, de megfelelő hélyi is­merettel nem rendelkező emberek iv/i.nyitása alá került a székelyügy... Véleményem szerint már a kezdeti elindulás helytelen irányba csúszott, mert felülről jövő elképzelések érvé­nyesültek a határozathozataloknál, melyek teljesen szellemi síkon mo­zogtak, ahelyett, hogy a helyi isme­retek, adottságok, lehetőségek és kö­vetelményekkel számoltak volna- így aztán már a kezdet kezdetén telje­sen akadémikus jellege lett ennek az igen fontos gyakorlati, nemzet- mentő kérdésnek. Munkaalkalmat 11 De a Székely földön — Hogy miben nyilvánult meg fcz gyakorlati .téren? A kérdés intézői nem veftrtiék észre, hogy a székelysiég- nek, a székely életnek munkaalkal­makra és nem átmeneti jellegű se­gítésre van szüksége. Az állandó munkaalkalmat s igy keresetet je­lentő megoldások helyett a segélye­zés felé hajítottak. Tyuktóil elkezdve szarvasmarháig, lapáttól vetőgépig mindent adtak, juttattak ... Hitekre, részletfizetésre szarvasmarhákat, Ko­váikat, sertéseket szállítottak, de szinte sorszerü következetességgel sohasem számoltak a talaj-és éghaj­lati viszonyokkal. A mezöh egyesi nagyszerű ősimagyar fajltá szarvăis- marhaállománnyal a székely nem tudott bánni. A papíron kiszámított és rögzített elképzelések persze nem hozták meg a kívánt eredményt,, — Szövetkezeti téren is erőtelj es munka indult. Sok termelő szövetke­zet alakult, melyeknek túlnyomó ré­sze tiszavirágéletünek bizonyai élt, mert nem volt, a „talaj“ megfelelően előkészítve. Kivételt képez a nagyer- nyei, mely oniár abban az időben ha­talmas fejlődésnek indult s ma — tudomásom szerint egyik mintaszö­vet kéz ere Erdélynek. , (Siók hitel- és értékesítő szövetkezetét állítottunk fel. Ezek a gazdasági alakulatok egyenkint 2500—2500 pengő segélyt kaptak a kirendeltségtől. Érdekes és érdemes munkát végezne az az ember, aki adatszerűén pontosan felderítené: hány hitel- és értékesítő szövetkezet áll fenn az akkor lera­kott alapokon... — A munkáskérdés terén is se­rénykedtünk — hangzik a további fel világosit ás. — Székelyleányok és legények elhelyezésére az Alföldén kerestünk munkaalkalmat, hogy ke­let helyett nyugat felé irányítsák a vándorlást. Közben senkinek sem ju­tott eszébe, hogy nem a Nagy Ma­gyar A1 földön, hanem itthon, Er­délyben van szükség a székelyre. Tehát: itt kellett volna állandó és megfelelő munkaalkalmat létesítem. Gazdakörök, Érdekképviseletek — Majdnem 'miniden székely kéz­ségben gazdakört állítottunk jfel. Meg kell állapitanom, hogy ezek a minden árkon és bokron keresetül éli etr ehivott „érdekképisieleti“ szer­vek nem dolgoztak. Nem, mert hiány­zott a megfelelő fel világosit ómon. ka s a tudás... Háziipari tanfolyamo­kon kosárfonás, kalap kötés, szaki ij- tókészités, gyékónyelőálliitásra aki ír­ták tanítani a székelyt ahelyett, hogy fafeldolgozás és más veleszü­letett, ösztönösen jelentkező hajla n­dóságait. használták volna ki. — Nagy összegeket fordított a kiren­deltség — fejtegeti Szőke Mihály — 1 egei őjavi fásokra. Fizetéssel, na.p- s'záraban dolgoztatták a legelőtuliaj- donos székely gazdákat. Amikor megszűnt a napszámíizetós — a munka is abbamaradt. — Erre az időre esett Borszék fürdő bérbeadási kisérllete is 50 évi idői',1 ur- tamra. Ennek a bérletnek keliett volna megindítania a székely fürdők korszerűsítő munkáját. . Káriszbüd- ból hoztak kiváló „szakembernek“ ismert bérlőt. A népünk teste és lei­kétől sokévezredes távolságban álló idegen persze a szerződésben kikö­tött feltételeket nem teljesítette. Fürdő fej Hesz t és helyett a lehető leg­gyorsabban meg akart gazdagoidoi. A dologból per lett s a szerződést fel­bontotta a bíróság... TISZAVIRÁGÉLETŰ KEZDEMÉNYEZÉSEK Pillanatig csend ül közénk. Az el­mondottakon gondolkozunk mind­ketten. Aztán újabb kérdést teszünk fel: — Mennyivel vitte előbbre a székely életet a tusnádfürdlői 1902-es kon­gresszus? 1 — Meggyőződésem szerint — hang­zik a válasz — részlet kérdésektől el­tekintve, gyakorlati téren nem sok­kal jutottunk előbbre. Itt számításba kell venni azonban az 1914-ben kez­dődött világháborút s az azt követő, ránknézve annyira súlyos és gyá­szos eseményeket. így aztán ma is megoldatlanok a dolgaink. Hogy egyebet ne említsek: például cseléd- kérdés terén ma is ott állunk, ahol 41 esztendővel ezelőtt. Iparosítás te­rén jóformán semmisem történt. Se­gélyezés, juttatás, támogatás rend­szere helyett akármilyen szerény. kezd eil ege s ál 1 an dó k e ny ér k ereset el biztosító intézményeket kellett volna építeni, iparváHajatokat Iélesíteni. Helyenként kiválogatott, magát) tulajdont képezö „xnintagazda-ágok“- ra nagy összegeket költöttek, ahe­lyett, hogy állami, vagy megyei tu­lajdont képező területeken berende­zett mi ntagazdas ágok on kiséri éti te­lepeket rendeztek volna be ... En­nek a rendszernek — természetesen — az volt a. következménye, hogy amikor megszűnt a. mintagazdának „előléptetett“ birtokos segélyezése — a mintagazdaságunk is szemkápráz­tató gyorsasággal véget ért. Szak­szerű pontossággal meg lehetett ál­lapítani, hogy a kezdeményező elin­dulások rövid életűek voltak. Elgondolkozunk a hallottakon és következtetünk: a jövőben olyan em­bereket, kell a kérdések megoldásá­hoz állítani, akiknek az vérbeli ügye. Olyan emberekre van szüksége so­kat szenvedett népünknek, akik nem vetik papirsáncokba mamikat, nem ragaszkodnak görcsösen kiagyalt el­méletekhez, hanem, közvetlen utón szerzett gyakorlati tan-asztal a fok alapján törekednek időtálló eredmé­nyekre. GYAKORLATI FELA DATOKHOZ GYAKORLATI EMBEREK — Pillanatig sem szabad a jövő­ben figyelmen kívül hagyni _— veszi fel a szót Szőke Mihály —, liogy a Székelyföld'ön, különösen Csík, Há­romszék és Udvarhely vármegyék­ben! pontos k i séri etek re van szükség. Ezeken a területeken nincsenek ura­dalmak. Tehát: az államnak kell vállalnia az e éren jelentkező igen komoly feladatokat. Meg kell állapí­tani, hogy a 41-ik esztendejében lóyő tusnádfürdői kongresszus határoza­tainak végrehajtására a földműve­lésügyi kormányzat bőkezűen jutta­tott fedezetet. Föntről határtalan jó­indulattal kezeltek minden kérdési és ügyet, de hiányzott a megfelelő holyi-tapasztalat és érzék. A székel}' élet egészen különleges világ, mely­hez kiváló helyzetismerettel rendel­kező emberek nyúljanak csak. In­kább kevesebbet kell markolni, de azt jól szorítsuk meg. Kevesebbet kell végezni, de az aztán legyen tö­kéletes. S nem tudom eléggé és elég­szer hangoztatni: a székely sorskér- dcsek rendezését alulról felfelé, gya­korlati alapon és nem elméleti el­képzelésekkel kell és lehet megoldani csak — helyzettel ismerős emberek­kel ... •Szőke Mihály érdekes és igen érté­kes felvilgositásain, most, a második székelykongresszus előkészítő mun­kálatai közben érdemes, sőt el kell gondolkozni. El kell mélyülni a gon­dolatban és el kell fogadni azt a megcáfolhatatlan igazságot, hogy a székely életben csak kisegítő eszköz­ként. jetentkezhetik az elmélet, me­lyet abban a pillanatban sutba kell dobni és otthagyni, mihelyt nem fe­lel meg a követelményeknek. Olyan ember fejtegetései alapján állapítot­tuk meg ezt, aki hallotta, jól ismerte az elméleteket, melyek alapján sze­mélyesen is végzett gyakorlati mun­kát. Pillanatig sem téveszthetjük szem elől, hogy a székely élet olyan vonalba, ha jobban tetszik életbul­lámba került, ahol a szavakat csengő aranyfedezetre, tettekre kell változtatni. Ennek a gondolatnak a jegyében folyik a más'odk székely- kongresszus előkészítése. Ferencz Gyárfás _ * A ZÖLDKERESZTES VÉDŐNŐI pálya iránt érdeklődők számára a kolozsvári Védő­nőképző Intézetben uj tanfolyam kezdődik januárban. A tanfolyamra jelentkezők átépí­tett, modern internátusbán kapnak lakást *s ellátást. A tanfolyam hároméves és annak si­keres "befejeztével a m. kir. belügyminiszter a védőnőt kinevezi. Tanulmányideje alatt az imernátusi ellátás és tanulmányi költségek megtérítése cimén havonta 85 pengő fizeten­dő, de indokolt esetben az állam teljes vagy fél ösztöndíjat ad. Akik a tanfolyamon részt kívánnak venni, pályázatukat december i-ig adják be a következő cimrc: M. Kir. Állami Yődőnőképző Intézet Igazgatósága. Kolozs­vár, Mussohni-ut 76. Hogy a kérvényhez mi­lyen okmányokat kell csatolni, arról az inté­zet vezetősége díjtalanul küld ismertetést.

Next

/
Thumbnails
Contents