Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-06 / 251. szám
13 4 3 ^ bllbhzkk Ä Jéletdélyi magyarok sérelmeié és a szórvány- magyarság Sielyzeáéé ismedetíék az .erdélyi törvényhozók a miniszterelnökségi és a külügyi tárca költségvetésének bizottsági vitájában BUDAPEST, november 6. (MTI.) A képviselőház külügyi és pénzügyig bizottsága pénteken délelőtt Szabó Gusztáv elnöklésével ülésezett, amelyen a külügyi tárca költségvetését tárgyalta. A kormány részéről Kállay Miklós miniszterelnök, Re menyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Ghyczy Jenő külügyminiszter. Antal István nemzetvédelmi- propagandamiiiiszter és vitéz Lukács Béla tárcánélküli miniszter, valamint vitéz Thu- ránszky László miniszterelnökségi, Bánfalvi Gusztáv pénzügyi és vitéz Bonczos Miklós igazságügyi államtitkárok voltak jelen. A külügyi tárca költségvetését vitéz Cskscri- Rónay István ismertette. A miniszterelnökség költségvetésében 21.168.000 pengővel szemben 2.850.000 pengővel szerepel, A kiadások tételei három főcsoportra oszlanak, amelyek közül 16 millióval a miniszterelnökség, 4.73 millióval a központi statisztikai hivatal, 722.000 pengővel pedig a Vitézi Rend Főszéktartósá- gának előirányzata áll. 1 A miniszterelnökség előirányzatában a személyi járandóságok, a dologi kiadások és a kiküldetési költségen kívül a sajtószolgálat és a sajtóosztály igazgatási költségek, a hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állampolgárok gondozásának kiadásait, a különböző hadi és polgári kitüntetések költségeit, a Hírlapírók Nyugdíjintézetéhez fizetett hozzájárulást, a legfelső honvédelmi tanács költségeit, a Nemzeti önállósitási Alap .javadalmazását, az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére irányuló intézkedések végrehajtásának költségeit, a miniszterelnökségi épületek tatarozását és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa beruházásait: I # ' a Vitézi Rend Fő'zéktartósigának költségvetése, a személyi járandóságok, a dologi kiadások és a kiküldetési költségek mellett a birtokbavétel, a birtokfelmérések és a vitézek birtokbahelyezése körüli kiadásokat, továbbá a vitézi telepítési kölcsönök költségeit; a Köz ponti Statisztikai Hivat A előirányzata a rendes kiadásokon kívül a Nemzetközi Statisztikai Intézet költségeihez történő hozzájárulást, az 1941. évi népszámlálás feldolgozása költségeit és a hivatal épületeinek tatarozását fedezik. A külügyi költségvetés A külügyminisztérium költségvetése a kiadások rovatában 27.132.000 pengőt, a bevételek rovatában 1.272.000 pengőt mutat fel. A kiadások között csaknem egyenlő aranyban osztozik a központi igazgatás és a külföldi szolgálat. Beszámol a költségvetés részletes indokolása arról, hogy a külügyminisztériumnál úgynevezett „konzuli igazgatási szak4' létesítését tervezői, mert a magyar külügyi igazgatás keretében a fogalmazási munkakörön kívül olyan munkakört is el kell látni, amely a rendes segédhivatali működési körnél magasabb képesítést igényel. A háború folytán ebben az évben beszüntették a - kölni főkonzuíátus működését. Annak ellenére, hogy a háború kitörése óta több külképviseleti hatóság működése megszűnt, a külügyi igazgatás munkája mégis nagyobb, mint a háború előtt volt, mert részben a háború, részben az ország területének megnövekedése miatt munkatöbblet keletkezett. Ezidőszerint Ankarában, Athénben, Berlinben, Bernben. Buenos Airesben, Bukarestben, ’Helsinkiben, Lisszabonban, Madridban, Pozsonyban. Rómában, Stockholmban, Szófiában, Tokióban, a Vatikánban, Vichyben és Zágrábban vannak követségek, konzulok per dig Aradon. Bécsber», Brassóban, Brüsszelben, Genfbén, Grazban, Isztanbulban, Milánóben, Münchenben. Parisban, Prágában és Triesztben működnek. A kiadások között 1.5 millió pengővel szerepelnek a távirati és távbeszélő költségek, 3.5 millió pengővel a sajcóalap, 6.3 millió pengővei a kulturális ősz tál}- költségei, 420.000 pengővel pedig a külügyi szakoktatás költségei. A propagandaminisztei‘ium célkitűzései A ^tarcanélküli miniszter kiadásai 105.000 pengővel szerepelnek a könségvetésbem A nemzetvédelmi propaganda tárcanélküli minisztérium 5.505.000 pengő kiadásaival szemben 200.000 pengő bevétel szerepel az előirányzatban. A részletes indokolásban a miniszter kifejti, hogy a propagandatevékeny, ségnek a célkitűzéseit a következő 5 pontban foglalhatja össze: i. A közvéleménynek a háború követelte erőfeszítések, áldozatok és nélkülözések vállalására és elviselésére irányuló készségét és lelkierejét ébrentartani, s fokozni. f. A társadalom széles rétegeit az országvezetés irányáról, munkájáról, feladatairól és eredményéiről állandóan és tárgyilagosan tájékoztatni. 3. A hazafias érzést, a nemzeti öntudatot, a magyar sorsközösség tudatát és a népi egymásrautaltság érzését, valamint az egészséges és szilárd társadalmi közszellemet az országos szervező munka kifejtése és különösen a társadalmi egyesületek serkentése és összehangolása utján éhrentartani és fejleszteni. 4. Országost jelentőségű kérdésekben az egészséges közgondolkodás kialakulását a felvilágosítás és meggyőzés korszerű eszközeivel (sajtó, film, rádió) előmozdítani. 5. A háborúval összefüggő gazdasági, pénzügyi és szociális kérdésekben megjelelő irányitó és tárgyilagos tájékoztató tevékenység kifejtésével a társadalom széles rétegeit az államvezetés gazdasági célkitűzéseinek, tevékenységének és terveinek célszerűsége, hasznossága s szükségessége tekintetében meggyőzni s azokhoz a közvélemény közreműködését megnyerni. A szórványmagyarság kérdéseit és a ciéíerdé- lyi magyarok helyzetét telte ftzAvA az Erdélyi Fárt Pénteken a parlament egyesített bizottságai a külügyminiszteri és miniszterelnöki tárcát tárgyalták. A külügyminisztérium költségvetésénél az Erdélyi Párt részéről gróf Teleki Béla szólalt fel és beszédében a *ülképvis: letek nipgC '^iteVt, valamint a szór* ányRérdcsi tette szóvá. Arvay Árpád a külföldi propaganda tárgyában szólalt fel, Albrecht Dezső pedig a dél erdélyi magyarság sérelmeit ismertette. A miniszterelnöki tárca tárgyalásánál gróf Teleki Béla ismét a szórványmagyarság kérdésével foglalkozott. Mikó Imre pedig kérte, hogy a „kisebbség“ kifejezés helyett a „nemzetiség“ kifejezést használják, amelynek a magyar történelemben régi patinája van. szemben a kisebbségi kifejezéssel, ami a trianoni korra és békeszerződésekre emlékeztet. ... .3 _ K fi /V Y v EL f:« K r elvégzi, üzleti KÖNYVES!' felfekteti iíK, PINTÉR ISTVÁN könyvelé-d irodája. Fürdő-utca 25. Telefon 25—26. Â Beihlen-koliégsu az úi iskolai év eleién Nemrég az egész magyar közvélemény megdöbbenéssel értesült arról, hogy a román hatóságok bárom délerdélyi magyar felekezeti iskolát: a nagyenyedi főgimnáziumot, a brassói ref. felsőkereskedelmi iskolát és a brassói ref. leányalgimnáziumot bezárták. Természetesen mindhárom iskola bezárása egyformán fájdalmas sebe a délerdélyi magyarságnak, a legfájóbb azonban mégis a többszázados múltra visszatekintő és annyi megpróbáltatást végigélt Bcíhlen-lkojlégium gimnáziumának megszüntetése. A délerdélyi magyarság legjelentősebb iskolája nyomasztó aggodalmak és a vakációnak váratlan meghosszabbítása után szeptember 15-én nyitotta meg kapuit. Az éiet fokozódó v} Kézségei ellenére a szőjük mind sűrűbb kérésekkel járulnak a kollégium vezetőségéhez és egyre nő a felvételre jelentkező gyermekek száma. A délerdélyi magyarság úgy látszik, csak most kezdi igazán meglátni a felekezeti iskoláztatás értékeit s mind nagyobb ragaszkodással fordul ősi hitvallásos iskolái felé. De egyre nagyobb tömegekben igyekszik taníttatni gyermekeit a földműves magyarság is. Sajnos, a felekezeti iskolák nem tudják mind befogadni a tanulásra jelentkező gyermekeket, de nincs elegendő hely az állami iskolákban sem. A Bethlen-kollégium főgimnáziumába a tanév elején 309 tanuló iratkozott be, de a tanittatási vágy megerősödésére jellemző, hogy az I. osztály 55 helyére 100 fiú kérte felvételét. Mivel párhuzamos osztályt nem lehetett nyítm, 45 gyermek felvételét vissza kellett utasítani. Hasonló a helyzet a tanítóképzőben. Itt a beiratkozott tanulók száma 205. Ez a szám nemcsak a tavalyi és tavalyelőtti létszámot múlja felül, hanem a legnagyobb tanulói létszám eddig az iskola életében. Az I. osztályba 85 fiú jelentkezett felvételi vizsgára, de itt is csak 5 5-öt lehetett felvenni. A tanítóképző intézettel kapcsolatos gyakorló elemi iskolába is jóval több volt a jelentkező, mint a hely. A Nagyenyeddel összeépült Felenveden ugyanis nincs felekezeti iskola és ezért a felenyedi gyermekek egyrésze is a kollégiumba jár tanulni. A felvett tanulók száma az elemiben 201 volt. Ugyanígy fokozódik az érdeklődés a csoni- bordi gazdasági iskola iránt. Az I. osztályba több, mint 70 kisgazda fiú kérte felvételét, felvenni azonban, csak 40-et lehetett. A két évfolyamon a tanulók száma 73. A teológia hallgatóinak számát lényegesen csökkentette az, hogy újabban a teológusok nem elveznek katonai felmentéin. Ezért az első évre az idén csak 4 hallgató iratkozott be s az összes teológusok száma 23, azonban ezek egyrészé- nek katonai helyzete is tisztázatlan még. A nagyenyedi Bethlen-kollégium 5 tagozatán ezek szerint a tanulók összes száma meghaladja a Soo-at. Sajnos, ez csak a beiratkozott tanulók számát jelenti, azonban a kollégium nagy kúriájáról hiányzik a háromszáz gimnazista zajongása s a gimnázium tantermei hetek óta némán állanak. Szeptember hó ió~tói október i-ig egy minisztériumi rendelkezés függesztette fel a tanítást, majd egy heti tanítás utá-n ismét bezárultak a főgimnázium tantermei, a gyermekeket pedig hazaengedték. Azóta 300 gyermek, a szülőkkel és a tanárokkal együtt bizonytalanságban és aggodalmak közt várja sorsának jobbra, vagy rosszabbra való fordulását. Vakmerő zseblopás és két újabb betörés ügyében nyomoz a rendőrség KOLOZSVÁR, november 6. A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 óra eseményei között az alábbi adatokat találjuk: Vakmerő zsebtolvajlás ügyében tett feljelentést a rendőrségen Fischer Rezső, Horthy Miklós 94. szám alatti lakos. Feljelentésében elmondotta, bogy az állomástól a városházáig utazott autóbuszon, de a zsúfolt társasgépkocsiban ismeretlen egyén kilopta^ zsebéből 2000 pengő értékű arany ^ zsebóráját. Az ismeretlen zsebtolvaj kézrekeri-tésére a rendőrség bűnügyi osztálya megindította a nyomozást Betörés ügyében tett feljelentést a bűnügyi osztályon Kiss Lajos Hősök-tere 17. szám alatt lakó korcsmáros. Feljelentése szerint ismeretlen tettesek az éjszaka folyamán betörtek korcsmájába és onnan elvittek 20 liter pálinkát, továbbá élelmiszereket, kolbászt, hideg sülteket és cigarettákat, több mint 500 pengő értékben. Ugyancsak betörés ügyében tett feljelentést a rendőrségen Lázár Lajos Horthy Miklós-ut 97 szám alatt lakó dohányárus. Feljelentésében elmondta, hogy az elmúlt éjszaka ismeretlen egyének feltörték az Eötvös-utcában, az OTF-épület mellett lévő dohány árudáját és onnan többszáz pengő értékű cigarettát és dohányárut elloptak. A rendőrség bűnügyi osztálya a károsultak feljelentéséi'« e két utóbbi betörés ügyében is széleskörű, erélyes nyomozást inditott a tettesek kézrekeritésére. SARD Y ÁRIA- és DALESTJE a Mátyás Király Diékházbem. Jegyelővétel az „IBUSZ“-nál. Kezdete este 6 órakor. Az Érdé yi Párt útján kér legelőt Hegyköztóüelek lakossága NAGYVÁRAD, november 6. A/ Erdélyi- Párt nagyváradi tagozatának vezetőségénél- küldöttség jelent meg Hegyköztóttelekrők. A küldöttség tagjai előadták, hogy Hegyköztót- telek* határában a római katolikus püspökségnek a megszállás előtt 144 hold erdőbirtoka volt, amelyet a románok kisajátítottak és letaroltak. A felszabadulás után a btrtok a magyar állam tulajdonába ment át. Mo« a.1 község lakossága azt kéri, bogy a birtokból engedjenek át legelő céljára 29 holdat, mert ennyit még a román uralom idején is birtokolt a falu. A fennmaradó 115 holdat szin^ ten igénylik állattenyésztés céljára. A község lakossága az igénylést máshonnan nem tudja megszerezni, ezért a küldöttség véleménye szerint rendkívül fontos ennek a kérésnek a teljesítése. Erre kérik az Erdélyi párt közbenjárását. Soós Lajos főtitkár ígéretet tett a küldöttségnek, hogy a kérelmet előterjeszti a pártvezetők parlamenti csoportjának, hogy illetékes körök előtt tolmácsolják. Délerdélyi hírek KISKÜK ÜLLŐMEGYÉBEN MEGKEZDŐDÖTT A SZÜRET. A Kisküküllő mentén megindult a szürc-telés. Az itt termett bort nemcsak belföldön, hanem külföldön is előnyösen ismerik és vásárolják. Ezt teszi érthetővé, hogy a kisküküllőrnegyei szőlősgazdák nagy várakozással tekintenek a szüret kimenetele elé. Az eddigi eredményekből meg lehet állapítani, hogy a bortermés minősége elsőrangú lesz, mennyiségileg azonban a múlthoz viszpr nyitva már kevesebb sikert igér az idgi szüret. MEGNYÍLT A ROMÁN AKADÉMIA ÜLÉSSZAKA. A Román Tudományos Akadémia 1943—44. évi ülésszaka ■— mint a Rador jelenti — Antonescu Mihai-, helyettes miniszterelnök jelenlétében, az egyetem természettudományi karának nagytermében tartotta megnyitó ünnepi ülését. FÖLDRAJZSZAKOS TANÁROK ÉRTEKEZLETE ARADON. A romániai földrajzszakos tanárok ebben az évben Aradon gyűltek össze, hogy megtartsák szokásos értekezletüket. A mintegy száz résztvevő közül többen előadást 'tartottak, majd kirándulásra utaztak a megyébe. MEGNYÍLT A NAGYSZEBENI ROMÁN EGYETEM. A Nagyszebenbe költözött volt kolozsvári egyetem október 31-én ünnepélyes keretek között nyitott3, meg 1943—44. évi tanévét. A REFORMÁCIÓ EMLÉKÜNNEPE. — Délerdély református és evangélikus magyarsága istentiszteletek keretében ünnepelte a reformációt. Aradon Argay György evangélikus püspök, Temesváron Sebemmel Viktor lelkész emlékezett a nap jelentőc égéről. A reformátusok Temesváron, Dettán és Belénvesen templomi ünnepélyt rendeztek. Temesváron Péntek t Árpád és Debreczeni István, Dettán Nits István és Belényesen Szenes Károly lévita tanító emlékezett a ref ormáéi óról a hívek előtt. FELSZENTELTÉK AZ ARADI MINORITA TEMPLOM FŐOLTÁRÁT. A minorita templom főoltárát lebontották és- hosszas munka után helyébe újat készítettek. Az ünnepélyes felszentelést. Pncha Ágoston dr. megyéspüspök végezte. A templom értékes berendezése most újabb értékkel szaporodott: a szép márványöl- tárral, amely teljesen szabadon hagyja Vastagh György világhírű festményét, a, világ legszebb Szent Antal képei között a harmadikat. A ruszkicai hófehér és hal- ványrózsaszinü márványból épült főoltár, tökéletesen és hatásosan beleilleszkedik a templom reneszánsz-vonalaiba. LEBONTJÁK TEMESVÁR EGYIK RÉGI HIDJÁT. A józsefvárosi Bratianu-ut- cában lévő régi Bega-hid már olyan rozoga. hogy,a város elhatározta annak lebontását és helyére egy uj hídnak azhépítését. A lebontásra kerülő hidat annak idején Eiffel mérnök, a párisi Eiffel-torony alkotója építette. és veszélytelen gázaikkal irt D E A K ,, , mérnök Kolozsvár, Hiíler-tér l, Félemelet Telefon : 27-00.
