Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-29 / 270. szám
TLLENZfiE tea 1943 november 2 9mni lnW -1ÍBÍIIIIIII li II I «■! 11 Irtás Zathureezky Gyula MélyérteLmü és messzehangzó beszédet mondott a külügyi tárca költségvetési vitája során G'hyczy Jenő külügyminiszter. A diplomáciai nyelvezetet ismerők számára semmi hozzáfüzaiivaló nincsen ^ehhez a beszédhez, de úgy érezzük, hogy a beszédek lavinája/idején mégis szükséges róla nehány szót szólani és különösképpen szükséges azokat erdélyi magyar szemszögből elmondanunk. A külügyminiszterek expozéja hagyományos szokás szerint alapvető irányt szab a nemzeti politika számára annak külső vonatkozásaiban és miután az ilyen megnyilatkozások hosszú időre szólanák' és ennek következtében számolni ok kell különböző, esetleg bekövetkező eseményekkel, kényszerűen emblematikusak, azaz alapvető elveket és tételeket határoznak meg olyan mondatokkal, amelyek igényt tarthatnak az állandóságra. Ha boncoljuk Ghyczy Jenő expozéját és annak lényeges mondatait emeljük ki, úgy azok közül a legfontosabb az, hogy: ,,Külpolitikánk változatlan. Azt nem változó célok határozzák meg, nem pedig konjunkturális elemek“. Köznyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy Magyarország változatlan öncélú független nemzeti politi kát folytat és célkitűzései elérése érdekében változatlanul ugyanazokra a partnerekre támaszkodik, akik céljai elérésében sorsközösségüknél, szellemi azonosságuknál és hagyományaiknál a vele azonos célokat követik. Első helyen áll tehát ezen a téren Németország, amellyel együtt a bismarki politika kezdetei óta azonos célért:1 a független és erős Magyarországért és ezzel kapcsolatban Délkeleteurópa végleges és békés rendezéséért küzdünk. De a külügyminiszter nem feledkezett meg a tragikus sorsba zuhant Olaszországról sem, amely az európai germán-latin szellemi és életközösség másik, bár ma számot alig tevő pólusa és amellyel Magyar- ország minden időkben a rokonszenv és barátság által fémjelzett viszonyt tartotta fenn. Az egész nemzet nevében mondhatta tehát a külügyminiszter, hogy: „őszinte megilletődéssel és együttérzéssel szemléli a magyar nép azt a páratlan tragédiát, amelyen az olasz nép keresztül ment. Barátságunk a.z olasz nép iránt nem rendült meg és csak azt tudjuk kívánni, hogy a megpróbáltatások minél hamarabb múljanak el ... “ A mai nyelven tengelynek nevezett közösséghez.' (ami nem egyéb mint az évezredes jóban és rosszban kifej eződíő latin-germán kulturközösség) való feltétlen tartozásunkat és ragaszko-. dósunkat még abban az esetben is, ha annak egyik, vagy másik részesét a pillanatnyi balsors kiséri, mintahogy az történt 1918-ban Németországgal és 1943-ban Olaszországgal. Világosabban és becsületesebben nehezen lehetett volna kifejezni, mint azt a külügyminiszter tette. ^ A kü'ügyminiszteri, expozé harmadik tétele Délkélet-Európára és ezzel kapcsolatban. a kisnépekre és azok feladataira s » Mi sem lett volna könnyebb a magyar külügyminiszter számára, ha csupán az általa elvetett konjunktúra szempontjából ítéli meg a helyzetet, hogy ezt a tételt élesen, sőt ha kedve tartja, akár fenyegetően leszögezze. A külügyminiszter azonban a legteljesebb összhangban a magyar miniszterelnök egy régebbi kijelentésével — aki a kisnépeket egymás .megsegítésére hívta fel — megállapította, hogy „minden törekvés, amely az illető népeket egymással szembe akarja helyezni, csak mesterkedés és nagyon rövid lejáratú mesterkedés lehet. Délkelet-Európá'Uan a kisné- pek csak úgy fogják fenntartani magukat a háborús idők megnagyobbodott arányaiban, ha megértik egymást . . . Erős meggyőződésem szerint a kisnépeknek joguk van az önálló és független élethez és ahhoz, hogy saját hagyományaiknak és hivatásuknak megfelelően rendezzék be államukat ... A kis nemzeteknek makacsul kell ragaszkodniok la jog, a szabadság, az emberiesség örök értékeihez és a nagyobbak mértékét kell alkalmazniok ebben a tekintetben sajátmagukkal szemben is“. Itt ismételnünk kell cikkünk első mondatát. hogy mélyértelmüek és messzehang- zóak voltak a külügyminiszter szavai. A konjunktúra lehetőségeit maradéktalanul elkerülve öntudatot és méltóságot mutatva barátaink és ellenfeleink iránt egyaránt, a magyar külügyminiszter a világ- történelem talán legnagyobbarányu háborújának — lehet hogy kritikusnak mondható órájában — egyfelől szembeszállt minden olyan nagyhatalmi törekvéssel, amely feleslegesnek nyilvánítja a kisnemzetek létét és együttműködésre, valamint szabadságunk megőrzésére hívta fel Délkelet-Európa népeit, akik oly hosszú időn keresztül cérnaszálon rángatott sakk\---a.*r figurái voltak a nagyhatalmak jal ékálnak. Tette ezt a magyar külügyminiszter ugyanakkor, amikor a környező népek részéről ezt az emelkedett szellemet egyikmásik nem érti meg. Tette ugyanakkor, amikor az Erdélyi Párt képvese- löje a magyar törvényhozás színe előtt megrázó szavakkal volt kénytelen ecsetelnél a délerdélyi magyarság szenvedéseit, a délkeleti szomszédunk fenyegetéseit, amikor a törvényhozás más szónokai kénytelenek voltak szóvá tenni azt a hadjáratot, amelyet ellenünk a szövetséges Szlovákia visel, a propaganda eszközeivel, amikor ismét mások Benes aknamunkáját vázolták és továbbiak szólották azokról az állapotokról, amelyek déli szomszédunl: népét jellemzik. Bölcs és helyénvaló dolog lenne, ha minden magyar ember mélyen szivébe vésné és magatartásává tenné azt, amit a magyar külügyminiszter mondott. Ebhez mélységes magyar öntudat, történelmi látás és történelmi nyugalom szükséges. Mert, ha csak olyan erő nem lesz úrrá' felettünk, Délkelet-Európa népei felett, amely a szó brutális értelmében véve utolsó szálig kiirt bennünket, úgy valóban nincs más mód és nincs más lehetőség, mint amit a külügyminiszter leszögezett: Délkelet-Európa népeinek makacs ragaszkodással a j°9> a szabadság és az emberiesség örök értékeihez és hogy meg kell találniok az egymáshoz vezető utat. / Délk elet-Európában a magyarság megjelenésétől kezdve az 15‘26-os tragédiáig a középkori magyar nagyhatalom volt az a rendező tényező, amely áz ittélő különböző népeket a kereszténység, emberiesség, a jog és szabadság örökérvényű értékeinek tiszteletével és szolgálatában megtartotta és vezette. A török invázió évszázadait követően hosszas küzdelmek után a 19. szabad második felében a Monarchia vette át ugyanezt a szerepet, de annak belső összetétele nem volt elég erős, hogy ki tudja védeni az ellene felsorakozó erőpárokat. A koreszmék félremagyarázása (STUD.) A csíki magánjavak ketetkezése- v»el egyideben a volt keleti határőrezredek három vagyontömeget kaptak meg. A székelyek két részben, mert eredetileg nemcsak a csíkiek, de a háromszekmegyeiek is megkapták az őkel megillető vagyonrészeket, ame. lyeket azonban ők később felosztottak az értékelt családok között. Ugyanaltkor kapták meg javaikat a besztercenasz.di román határőrök is. Ez a hatalmas birtoktest cppen- ugy megmaradt közbirtokossági vagyonnak, mint a székelyeké- Valószínűen főként, meri ezek is éppen úgy erdőségekből állottak, mink a csikiek. Hákomszékben ellenben a szántók és a legelők alkották a vagyon nagyabb részét és ezek alkalmasak voltak feleszi atásra. A román uralom évtizedei ayatt a csíki ma- ganjavak rengeteg üldöztetésen mernek át. Külön fejezete lesz egyszer az erdélyi ma gyár sorsnak a csiki magánjavak történelme mert ebben benne tükröződik majd az egész román kisebbségi politika, amint azt a nekik átadott magyarsággal szemben gyakorolták. Ilyen előzmények magyarázzák meg azt az érdeklődést, amellyel a magyar közvélemény a hesztercemaszódi román magánjavak ma. gyár kezelési módját kiséri. A román magánjavakat a „Regna" Fakitermelési és Ertédcesitési Szövetkezet kezeli. Az erdőségek és a hozzájuk tariozó birtokok mintegy 200.000 kát. hold kiterjedésűéit és 44 község tulajdonát) alkotják. A hazakerült románság legnagyobb vagyontömbje ez és kezdése, irányítása tiszta román nemzeti célok szolgálatában állß bécsi úS óta vonatkozik. Mielőtt Ghyczy Jenő külügyminiszter idevonatkozó megállapításaira térnénk rá — engedtessék meg, hogy a múltba visszaindulva — idézzük annak a Bismarcknak egy megállapítását, akinek nemcsak leghívebb támogatója, hanem éppen a délkeleteurópai kérdések megoldását illetően bizalmas munkatársa és ötletadója a Monarchia akkori magyar küügyminiszdere: Andrássy Gyula gróf volt. Bi marék kijelentése, mely naplójában olvasható, a következőképpen hangzik: „A Lajtán innen és túl államilag kormányozni egyfelől a német, másfelől a magyar faj hivatott. A többi fajok is adnak jó katonát, de közigazgatási ismeret, államférfim tudás, intelligencia és tehetség mégis különösen a német és magyar fajnál adódik. És valamennyit a történelem közössége tartja össze. Lehetetlenség Európa keleti felében kis nemzeti államokat létesíteni, ott csak történelmi államok tarthatják fenn magukat“. A magyarságot nem sovinizmus, nem önmagának a túlértékelése, nem imperialista célok vezették 1918 után a békés revízió politikájának útjára, hanem ez a Bismarck által ily fényesen meghatározott történelmi öntudat adfa a jo-got ahhoz a politikához, amelyet folytat. Ha az egoizmus szempontjából vizsgáljuk a délkeleteurópai helyzetet, ügy a legnagyobb tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy ma bármelyik bennünket környező Országnál minden vonatkozásban lényegesen jobban állunk és Úgy a csak bármilyen körülmények között több eshetőségünk van jövőnk szerencsés alakítását illetően, mint bárkinek szomszédaink közül. Belső rendünk biztosított, hadseregünk erős, szociális feszültségeink levezethetők, de mindezeken kívül és mindezek fölött nélkülünk, vagy ellenünkre tartósan senki sem cselekedhet Délkelet-Európában és ezzel a ténnyel a .világ minden hatalma tisztában vart A második bécsi döntés óta a Regna történelme három szakaszra osztható. Az első szakasz 1940 augusztus 30-tól alig egy hónapig tart: ez volt a fejetlenség korszaka. A volt szövetkezeti vezetők ugyanis önként elmenekültek regáti és déleidélyi területekre és a szövetkezetét vezetés nélkül hagylak. Az a néhány hét, ami erre következtéit, elegendő voii/ a 44 községen három felfogás kialakuláséira. Azi egyik párt árt javasol'a. hogy a Regnat csatolják az erdőigazgatósághoz s egyszerűen annak kereskedelmi szerveként működjék tovább. A másik párt a Regna azonnali feloszlatását követelte, a harmadik párt ellenben a Regna zavartalan működését szorgalmazta. Ez a párt memorandumot is szerkesztett ebben az értelemben és ezt eljuttatta a miniszterelnökséghez, valamint a földművelésügyi miniszterhez,. A szövetkezet pedig közben a maga hivatali apparátusával tovább dolgozott. Azonban még ugyanennek az évnek szeptember 28-án a vezérkar főnöke a Regnál hadiüzemmé nyiívánitolta, annak hivatalos vezetői és üzemeihez egy.egy katonatisztet rendelt ki személyzeti főnökké. Ez a szakasz azonban csak a következő év február havának 15-ig f»írjeclt, amikor a vezérkar a katonai fennhatóságot megszüntette és a szövetkezet a honvédség számára termelt. Időközben azonban, 1941 január 4-én a szövetkezet uj int.zőtanácsot választott annak helyébe, amely elmenekült é? február 15-én ez a t«T- nács vette át a szövetkezet üg'peinek korlátlan vezetését. Ekkor kezdődött meg a harmadik korszak: a Regna zavartalan működésének szakasza, amely alatt az újjászerveződött, megtartotta elmaradt közgyűléseit és teljes mértékben s minden különbségivel nélkül élvezte a kibontakozó piaci konjunktúra nagy gazdasági előnyeit. Az intézőtanács ebő dolga az volt, hogy 1941 május !7-ére egybehívta a közgyűlést Besztercére. A 44 érdekelt község között 43 vett részt ezen a közgyüléí*in. Az évi jelentésből kitűnt, hogy a szövetkezet az 1940-es esztendőt nagyon szép üzleti eredménnyel zárta, mert bár ez alatt a 12 hónap alatt történt meg a magyar uralom viss»*térése és az év végén a szövetkezet már katonai vezetés alatt volt, mindez nem ártott az üzletmenetnek és egy év alatt 350.499 P tiszta jövedelmet mutathattak ki. Ezt az ösz- szegeí természetesen tiszta román kulurcé- lokra forditotiák. fí reüdídtfilf kBsggSfss Az év végeíelé, 1941 október 6-án a Regna rendkívüli közgyűlést is tartott és ezen alapszabályait bizonyos mértékig módosította. Időközben ugyanis a magyar kormány úgy rendelkezett, hogy minden szövetakezet- mk valamilyen szövetségbe kell tömörülnie, működését annak ellenőrzése a'á helyeznie és ennek megeíelelően módosítani az alapszabályokat. A hazatért románság szövetkezetei ekkor alakították nneg kolozsvári szövetségük, a Plugarult (a földműves) s az uj alapszabályok kimondták, hogy a Regna is ennek tagjaként működik. Az uj alapszabályok a Regna vezetésére a 8 *agu inté- zobbjpttSágot jelölik ki, amelybe egy tagot az erdőigazgatósága nevez ki, egy tagot a Plugarul, ezt azonban a román határőrezredek leszármazottai közül. Egy tago’ jelöl végül a szövetség. Az éllenőrzőbizottság hat tagja közül hármat a szövetkezet választ, hármat a fent említett «lakulatok és hatóságok neveznek ki. Az igazgatóválasztmány két tagja közül végül az egyiket az intéző- igazgatóság jelöli ki. Az alapszabályok úgy rencYdkeznek, hogy a tiszta jövedelmet teljes összegében a 44 község közölt osztják szét kulturális, temp- lomépitési é? személyi célokra. Ha a szövetkezet a működésre kitűzött ötven év letelíe előtt vagy bármikor felosztanék, teljes vagyona a naszódi iskolalap kezelésébe megy át. De a vagyon visszaszáll tulajdonosára, a 44 határőrvidéki községre. A szövetkeajeit vezetőségié ugyanekkor jelentést tett működéséről is és kimutatta hogy 1941 nyarán kitermeltek 85 000 m gömb fát és a jelentés Időpontjában folyamatban volt 45.000 m kitermelése A termelés minden feledolgozóüzem számára biztositólta a szükséges nyersfamennyiséget. Az év folyamán egyébként összesen 46 313 m gömbfát folytán megszülettek a már Bismarck á1- 1a! kárihoztetott, kiesi nemzeti államok, amelyek szintén nem bizonyultak életképeseknek. Az örökérvényű eszmét a trianoni tragédiában is mi magyarok képviseltük. Es hogy ugyanezt az eszmét képviseljük ma is, amikor fegyvereink ereje belső rendezettségü és egységű latbavetéae minden bizonnyal pillanatnyi sikerekkel kecsegtet, ez bizonyítéka annak, hogy méltóan álljuk meg ma is helyünket, azokhoz a hagyományokhoz híven, amelyeket történelmünk kezdetei óta ápolunk és tisztelünk és amelyek alkalmasak orra, hogy a mi szabad, független és erős államunk minden polgára számára megelégedést és minden szomszédja számára békés együttélést jelentsenek. Bár látszólag nem tartozik szorosan a nagy politikához, mégis mint újságíró kötelességünknek érezzük megemlékezni a> maigyar miniszterelnöknek ama kijelentéséről, amelyet az egyik képviselő felszólalásával kapcsolatban a sajtóról tett. Ghyczy Jenő külügyminiszter a következőket mondotta: „A_külügyi sajtópolitikában az az elv, hogy igaz és komoly legyen. Azt hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy olyan híreket is elviseljünk, amelyek a közvélemény helyes informálására abszolúte szükségesek“. Az Ellenzék uigy a bel-, mint a külpolitika terén minden időkben és jóval a külügyminiszter kijelentése előtt ezt a- magasrendü elvet követte. Bartha Miklós szellemében tételünk volt: „Megmondani az igazat, fent és lernt egyaránt“. Külügyi vonatkozásban azért, mert mindenkor elég erősnek, öntudatodnak és bölcsnek tartottuk a magyarságot ahhoz, hogy a veszélyekkel is szembenézzen, belügyi vonatkozásban azért, mert meggyőződésünk szerint kell, hogy tekintet nélkül címre, rangra, egyéni célra, mindenkinek szemére kell hogy vessük az igazságot azért, hogy megvalósíthassuk a nagy magyar reformokat, amelyek megvalósulása nélkül nem képzelhető ej és nem lehetséges nagymagyar külpolitika és nagymagyar élet _______________ szállítottak és számláztak, összesen 3.7 millió pengő összegért, vagyis 80.28 P átlagos áron. A Regna ugyanakkor rendezte az E dő. igazgatcsagnál fennálló 1.1 millió pengős tartozását, valamint az 1929 ct%, *ehát még s román idők óta elmaradt 350.114 P osztalékot. Ezt a határőrvidéki községek kapták és ezenfelül az igazgatóság 20.000 P-t fordított templomi, kuturális és szociális célokra. Ugyanakkor je’entette az igazgatóság azf is, hogy a jövőben a havi termelést 15 000 vagonra tudják emelni, ami a regi termelésnek fe'ével való megnövelését jelenti, hololt időközben és egyelőre le kell mondani a dornavatrai üzemről. Ezt ak érdest azonban azóta szintén sikerült rendezni. Szűzszer psnep iskolai Csokra A következő évi közgyűlés azonban, amelyet 1942 március 16 án tartot'ak meg, arról számolt l»a, hogy a valóságos termelés mesz- sze íre-'batad'a ezt az előirányzatot. 1942- ben ugyanis a termelés 249 000 m gömbfa volt, amiből 130.000 köbmétert dolgoztak fel a szövetkezet saját üzemei. De ezenfelül ter- me'tek még 46.000 öl tűzifát is. Az évi üzV! eirdmények még szebbek voltak az e’ő7ő évieknél. A Regna ebben az évben az e*tlő- igazgat. 'sággal szemben fennálló tartozásaiból újabb 1.8 millió pengőt fi^efett ki. a ha_ táérőrvídéki községeknek pedig 219 ooo P osztalékot folyósított Egy év a’aü a r’esz. tűsnek cs a kifíTdett osztalék, vn'^mint a 80 000 P összegű jutalmak meghaladták a kétmillió pengők Olyan eredmény, amelyhez hasonló a Szövetkezet fennállása óta még egyáltalában nem fordult e'ő. A Regnának ma már ct fűrészüzeme működik, közöttük a dornavatrai Í5, amely a legnagyobb üzeme. A szövetkezetnek több mint száz tisztviselője és 8—10 000 munkáca dolgozik. A szövetkezed a mult évben 104 985 pennőt folyósított iskolai célokra, egyetemi hallgatók támoga- kánéra, hatórőrvidéki községek, egyházak se. g lvez sére, román kulturális intézmények, így a ..Tribuna Ardea'ului“ segélyezésére’ és a „Sentemuna" című besztercei román lap támogatására. Ez a magyar uralom magatartása a hazatért románság legnagyobb vagyontömbjének kezelésé Viel kapcso’atban. Fz az igazi magvar válasz a csíki magánjavak több mint husíesztendős, szakadatlan üldözésére és el- sze jényesitésének román hivatalos hadjára tára. * ORVOSI HÍR Dr. Salamon 'Miklós belgyógyász rendeléseit újból megkezdte. Kornis-utca 7. Telef.; 22—68. Rendel: d. c. ic—12., d. u. 5—ţ-ig. * HALÁLOZÁS. Idősebb Judik József nyug. MÁV-főfclugyelő folyó hó 28-án reggel hosszas szenvedés után elhunyt. Földi maradványait- folyó hó jo-án délután j órakor helyezik örök nyugalomra a házsort gárdi temető halottas kápolnájából., Mem kell félnünk senkitől S hazatért erűéig! roménstfa gazdasási és haliardlís erőéi? a „Rsjiiíi44
