Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-26 / 268. szám
Szász Lajos miniszter a közellátásiból, a belső arcvonalról és a feketepiac letöréséről Az Erdélyi Párt szénotai a beszolgáltatás! rendeletekkel kapcsolatos Helyzetet és a munkásság kérdéseit ismertették A HÁZ ELFOGADTA A KÖZELLÁTÁSI TÁRCA KÖLTSÉGVETÉSÉT BUDAPEST, november 26. A képviselő- ház csütörtöki ülését 10 óra 10 perckor nyitotta meg vitéz Tors Tibor aielnök. A kormány tagjai közül Szász Lajos közellátásügyi miniszter jelent meg. A Házban ■a költségvetés tárgyalása iránt mérsékelt érdeklődés mutatkozott. Gesztelyi Nagy László a közellátásügyi tárca előadója egyórás beszédben ismertette a tárca költségvetését. „Ma már túl vagyunk; a válságon“ A tárca első vezérszónoka Németh An- ' dór volt. Ezután Fricke Valér, a kormánypárt első vezérszónoka 'azt hangsúlyozta, hogy á közellátás minden ellenkező híreszteléssel szemben igenis lényegesen javult. A miniszter rendezetlen viszonyok közepette vette át a közellátást, de mélyével, szakértelmével rendet teremtett. A közellátási nehézségek áthidalására a rendeleteken túlmenően nagyarányú társadalmi összefogásra is szükség van. Ma már túl vagyunk a válságon. A közellátás jó kezekben van. Teljes bizalommal van a közellátásügyi miniszter személye iránt. A költségvetést elfogadja. Gróf Serényi Miklós beszédében főleg a feketepiac visszáságaival foglalkozott. Báró Braunecker Antal: Megkell rendszabá- lyozni az egy kezekéi ! Ezután Braunecker Antal báró, az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Megállapította, hogy a közellátás terén olyan hatalmas fejlődés következett be, ami nem is viszonyítható a három évvel ezelőtti állapotokhoz. Bizonyos rendszert, organizációt és céltudatosságot ismerhetünk fel ezen a téren és látjuk, hogy a mostani rendszer igenis bevált és hozzászoktatja a gazdatársadalmat, hogy bizonyos terménybeszolgáltatást magára nézve kötelezőnek ismerjen el. — A legtöbbét hangoztatott probléma :— mondotta — kétségtelenül a feketepiac. Ez két főtényezőre vezethető vissza: egyrészt a helytelen árpolitikára, másrészt arra az útra. amelyen az áru a termelőtől a fogyasztóig eljut. A termelői árak normálisak, de a közbeiktatott nagy-, kis- és egyéb kereskedők miatt, amig a fogyasztóhoz eljut, már fekete ára lesz az árunak. Hangsúlyozta, hogy meg kell rendszabályozni az egy kezeket és minthogy ezek nagyrésze állami feladatot tölt be, a felelősség is legyen olyan, mint <a közalkalmazottaknál. „4. kiutalást kapja közvetlenül a fogyasztó“ Rátért ezután a kiutalások kérdésére, ■amelyeknél a legfőbb hiba, hogy azok nem a fogyasztók, hanem az iparosok, vagy a közbeiktatott kereskedők számára történnek. Az iparosok egyrésae a kiutalt anyagot nem dolgozza fel, hanem zugforgalomban értékesíti. Ez az oka annak, hogy az amúgy is kevés cipőutalványt nem lehet mind beváltani. Kérte a minisztert, hogy a kiutalásokat a jövőben közvetlenül a fogyasztók részére adják ki, mert így elkerülhető lesz egyrészt az, hogy az anyag a feketepiacra kerüljön, másrészt nem fordul elő, hogy azokon a helyeken, ahol több iparos van, jobban el legyen látva a lakosság, mint ott, ahol kevés az iparos. A lábbeli és a ruhaellátás kérdésével összefüggésben kérte a minisztert, hogy a munkásság, főleg a mezőgazdasági munkásság számára biztosítsák a legszükségesebb ruházati cikkeket. Az állat igény bevétel kérdése Ezután az állatigénybevétel kérdésével foglalkozott amely a gazdák számára olyan terhet jelent, ami maholnap elégedetlenséget kelt. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis az a gazda, aki intenziven gazdálkodik és nagy állatállományt tart, sokkal súlyosabb terheket kénytelen viselni, mint ®z, aki extenziven gazdálkodik. Helyesebb volna, ha a beszolgáltatás a kataszteri tiszta jövedelem alapján történnék és a gazda előre tudná, hogy milyen kötelezettségei vannak. Orvosolni kell a szénaátvétellel kapcsolatos sérelmeket Fájdalmas kérdése a gazdatársadalom- nak — különösen az idei szárazság miatt — a szénabeszolgáltatás, amellyel kapcsolatban sok az elégedetlenség, a panasz, de visszaélés is történik.. Ma a kivetés a kataszter utján történik, de kellő adatok hiányában nem vehetik számításba azokat a változásokat, amelyek ezen a téren az elmúlt évek során bekövetkeztek. Csak úgy lehetne a kérdésen segíteni, ha a kormánybiztosok nagyobb hatáskört kapnának ezen a téren. A beszolgáltatással kapcsolatos másik sérelem, hogy a bizottságok nyilván saját kényelmi szempontjukból nem a gazdához legközelebb eső állomáson veszik át a szénát, hanem a gazdákat berendelik az átvételre. Szükség volna olyan közbelépésre, amely kényszerítené a bizottságokat, hogy a miniszter rendeletét minden térem tartsák be. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a beszolgáltatott szénát átvétel után a hatósági emberek nem kezelik kellő szakszerűséggel és körültekintéssel. A búzakérdés A buzakérdéssel kapcsolatban örömét fejezte ki a jelentős javulás miatt, amely nemcsak megfelelő kenyérmennyiséget biztosit, hanem tartalékolásba is módot nyújt Kérte, hogy az őrlési százalékot 25 százalékról 75 százalékra csökkentsék le, amiáltal nemcsak a korpa Minősége javulna, hanem a mennyiség növekedése az állati takarmányozás terén is nagy könnyebbséget és az állati termékeknek, főleg a tejellátásnak növekedését jelentené. A süldőrendelet végrehajtására rátnü- tatva kérte, hogy ezen a téren is kapjanak nagyobb hatáskört a közellátási kormánybiztosok, majd az árkalkuláció kérdésére tért át. Rámutatott arra, hogy amig ■a mezőgazdasági árakat az év elején állapították meg, addig az ipari árakat a mai változásokat és a munkabérek emel- .kedését figyelembe véve, pótárakkal mindenkor alkalmazhatták az uj helyzethez, így az iparral szemben a mezőgazdaság teljesen mostoha helyzetben van. Beszéde végén bizalmát fejezte ki a kormány és a közellátásügyi miniszter személye iránt, a költségvetést a pártja és a maga nevében elfogadta. Sz bó János s H?g'v|nnk fel a gáncsoskodó kritikával! Nagy Ferenc, Kuncze Géza, Sigray István, Meixner Emil, Passy Kristóf, Csoór Lajos, Nagy Iván és Börcs János felszólalása után Szabó János, az Erdélyi Párt munkásképviselője mondotta el beszédét. Hangsúlyozta, hogy a közellátás kérdéseivel, mint egyszerű munkás kivárt foglalkozni. Rámutatott azokra a nagy eredményekre, amelyeket a közellátási kormányzat a nehézségek ellenére elért és amelyek között első helyen áll a kenyér- fejadag kétszeri emelése. — Könnyű birálgatni — mondotta, — de nehezebb valamiben segítséget nyújtani. Pedig, ha mindnyájan nem hagyunk fel a gán- csoskodó kritikával és nem tudunk segédkezni a közellátás viszonyainak rendezésében, akkor méltán elmondhatjuk magunkról, hogy rosszindulatuak vágunk. „A jelenlegi rahaftrakat a munkásság: nem tudja megfizetni“ A továbbiakban a hadiüzemi munkásság szempontjából bírálta a közellátást és részletesen foglalkozott a hús, a fa és a ruhaelosztás problémájával. A ruhaellátással összefüggésben azt kérte, hogy a kiutalásokat a kereskedők kikapcsolásával végezzék el. A bánya és a kohóipari munkásság számára az élelmezéssel kapcsolatban a megfelelő tejellátás szükségességét hangsúlyozta. Kérte a minisztert, hogy az öntödékben levő munkásanyáknak minden körülmények között biztosítsák a megfelelő ruházati cikkeket. Ha másként nem lehet, akkor műanyagból készítsenek ruhát, de ezekre állapítsák meg az árnivót, mert a jelenlegi árat a munkásság nem tudja megfizetni. Az ipari munkások jövedelme Tiltakozott az ellen a mindjobban terjedő állítás ellen, hogy jelenleg az ipari munkásságot fizetik meg a legjobban, mert egy-két kivételtől eltekintve, különösen a vidéki nagy iparvárosokban heti jövedelmük csupán 23—40 pengő. Beszéde végén idézte a közellátásügyi miniszter Szatmárnémetiben mondott beszédét: „Szigorúan kitartok a közellátás terén a meglevő készletek legigazságosabb elosztása mellett!“ Tekintettel arra, hogy meggyőződése szerint a miniszter munkatártsaival az idézett mondat szellemében dolgozik, a költségvetést örömmel elfogadta. Az elnök ezután a vitát bezárta és bejelentette, hogy a közellátási miniszter kíván szólni. Szász Lajos közellátási miniszter pontban 5 órakor emelkedett szólásra. Beszéde elején megteltek a padsorok és a kormány részéről fenntartott karosszékekben helyet foglalt Kállay Miklós miniszterelnök, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter. A miniszter beszéde Egy évvel ezelőtt — mondotta — az 1943. évi költségvetés tárgyalása során, legsürgősebb teendőimet három feladat megoldásában jelöltem meg. Az első az elmúlt gazdasági évben jelentkezett nehézségek megoldását célozta, a második a jövőre rendszeres közellátás biztosítása volt, a harmadik feladatot pedig abban jelöltem meg, hogy olyan szervezet felépítéséről kell gondoskodni, amely alkalmas a rendszeres közellátás lebonyolítására. Az első feladatot — erről nem akarok bővebben beszélni — bár szigorú intézkedésekkel megkövetelt lemondások árán, sikerült megoldani. Amikor a kormány elhatározta, hogy áttér erre a kivetési rendszerre, akkor a mezőgazdaságba is belevitte bizonyos mértékig azt a tervszerűséget, amely a háborúban álló nemzet hadigazdálkodásának nélkülözhetetlen alapfeltétele. Egy esztendővel ezelőtt megjelentek azok a rendeletek, amelyek az ui termés- beszolgáltatási rendszer alappilléreit képezik. Az uj gazdasági év beköszöntése alkalmával az uj rendszer kiépítése nagyjában befejeződött. Szabályoztuk a beszolgáltatás! rendelet életbeléptetése folytán a közellátás céljait szolgáló árumeny- nyiség forgalmát is. Az eddigi eredmények alapján bátran merem állítani, hogy a rendszer —* bár a kezdet nehézségeivel küzdenünk kell — megfelelt a várakozásoknak. Nem lehet eleget hangoztatni, hogy a legjobb rendelet is hiábavaló, ha annak végrehajtása nem megfelelő. Ezért megerősítettem. az újjászervezett közellátási felügyelőségek tisztviselői létszámát s mind a kormánybiztosok, mind a felügyelőségek részére egyre szélesebb és szélesebb hatáskört biztositok, mindig fenntartva a köznont részére az irányítás és ellenőrzés jogát. A közellátási 'bizottságok egyik legfőbb feladata a helyi életviszonyok által indokolt különböző igények, valamint az egyes rendelkezések végrehajtásánál felmerülő helyi kívánságok érvényesítése. Már többször emlitést tettem arról, hogy a beszolgál tat ás i rendszer jobbá és igazságosabbá tételéről a termelési kataszter megteremtésével kívánok gondoskodni. Tovább folytatjuk munkánkat a közellátási igazgatás szervezésénél. Áttérve az ipari cikkekkel való ellátásra, a textiláruk termelésének irányításánál az a vezető szempont, hogy a polgári szükséglet rendelkezésére álló nyersanyagokat a széles néprétegek igényeinek kielégítésére szolgáló ruházati cikkek termelésére használjuk fel, Az uj elosztási rendszer szerint a gyái'ak által a polgári fogyasztás céljaira forgalomba hozriató Óról Monte Christo második részének utolsó az Egfeísm mozgóban Szombaton d. e, íl-kor. Szombton d. u. 3, 5 és 7-kor. Vasárnap d. e. 11-kor. Vasárnap d. u. \'t2-kor. Vasárnap d. u. 3, 5 és 7 órakor. Jó jegyek már csak a délelőtti és kara délutáni előadásra kaphatók ! Hétfőn ünnepi diszbemutató : Fuféfűz. (Déryné) Főszereplők: Szabó Ilona Szilassy László Csortos Gyula. árumennyiséget a Textilközoont utján állapítom meg és a központ intézkedik abban az irányban is, hogy a forgalomba hozható árukat kiknek és milyen arányban kell kiszolgáltatni. A nagykereskedői eladási tevékenység megrendszabályozása érdekében intézkedtem aziránt, hogy a nagykereskedők működésüket csak területileg meghatározott körzetekben folytathassák. A rendelkezésre álló árumeny- nyiséghez képest a kiskereskedők létszáma is túlméretezett. Mindenekelőtt intézkedtem tehát aziránt, hogy a textilkereskedelem további elburjánzása megaka- dályoztassék. Intézkedtem a külföldről behozott textiláruk forgalmának szabályozása iránt. A polgári fogyasztás rendelkezésére álló textilárukészletek szűkös voltára tekintettel, intézkednem kellett az egyes fogyasztók részére kiszolgáltatható árumennyiségek megállapítása iránt is. A textiláruforgalom általános rendezésével kapcsolatban intézkedtem az ellenőrzés megszervezéséről is. Az e tárgyban kiadott rendelkezések elsősorban a gyorsanható gazdasági jellegű megtorló intézkedéseket helyezték előtérbe. A mezőgazdasági munkásság ellátására a mult évben lebonyolított akcióhoz hasonlóan újabb mezőgazdasági munkásakció van folyamatban. A lábbeliellátás tekintetében mutatkozó nehézségek leginkább arra vezethetők vissza, hogy a polgári fogyasztás rendelkezésére álló bőranyagok mind kisebb mennyiségben állottak rendelkezésemre. Ennek folytán az amúgy is szükreszabott igények kielégítése a legnagyobb nehézségekkel jár. Intézkedés történt a hulladékbőrök igazságos szétosztása és gazdaságos fel- használása iránt. A fizikai munkát végző munkások lábbeliszükségletének kielégítésére a hadiüzemek és közintézmények szükségletére a rendelkezésre álló bakancsmennyiség arányos részét biztosítottam. A mezőgazdasági munkások bakancsakcióját ez évben is megszerveztem. A szappanellátásban jelentkező nehézségek a koprahiányra vezethetők vissza. A megállapított szappanadag a városi lakosság és az 5000 lelken felüli községekben lakó fogyasztók részére biztosítható volt. Később a falusi lakosság részére is biztosítottam némi szappanellátást. Az ipari ellátás a mindenkori nyersanyaghelyzet függvénye. A nyersanyag- készletek — sajnos — erősen csökkenő irányzatot mutatnak. Felesleges rámutatnom arra, hogy a háborús események a közelmúltban is milyen kiesést okoztak nyersanyagbehozatalunkban. E téren tehát erősen fokozott takarékosság szükséges. Ne feledjük el, hogy jobb viseltes és (Folytatása az utolsó oldalon.) )
