Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-23 / 265. szám
1 fi i 3 november 2 3, EL Lr.ftWK Dinamikus élményt a fiatalság számára a magyarság Kraszna,Póka és Kolozsvár llataüai vallanak — Gerencsér István dr. Lemérte az erdétyi KOLOZSVÁR, november 23. A tudomány egykori elméleti eredményeit alkalmazza minden nehézség nélkül gyakorlati síkon az utókor. A lélektan, mint tudomány is, régen leszállt eszmei magaslatáról cs gyakorlati módszerei érdekes adatokat vetnek felszínre a létező, de „megnemfogható“ leiekről. A kérdés-felelet módszerét használta fel Gerencsér István dr. tanár is, hogy tisztázza az erdélyi ifjúság otígyanságöntudatának kérdését. Kutatásai érdekesebb adatainak felhasználásával irtuk az alábbi cikket.* A közösségi szellem — öt kérdésben Gerencsér István dr. vizsgálódásait Erdély leventeköteles korban levő ifjúságán végezte el. A múlt év végén és ezév elején feltett kérdésekre válaszolni kellett minden készület nélkül, a kérdezést irányitó leventeoktatók kikapcsolásával öt kérdésre. A feleletet adó életkora 12—21, illetve 25 évig terjedt. Nemzetiségi különbség, nélkül. Külön jelentősége van annak, hogy éppen Erdélyben folytatták le ezeket a vizsgálatokat. Az ország egyetlen területén sem lehet olyan pontosan lemérni az iskolai oktatás, régi, hagyományok, román és magyar politikai nevelés hatását, mint Erdélyben. Az erdélyi ifjúság nagyrésze román uralom alatt, román iskolába járt. Sokan közülük román környezetben nőtek fel, még a magyarok között is. Másrésze az erdélyi ifjúságnak nemzetiség. Nem voltak tekintettel korcsoportokra és iskolai végzettségre. A megvizsgáltak száma mintegy 100 ezer főre tehető. Bár a vizsgáztatások egységes szempontok szerint történtek, a vizsgálat módszereiben mégis — természetesen — előfordultak különbségek. Nehéz volt egészen homályos és tört mondatokból kihámozni a szándékolt értelmet. És mégis a hagyomány, leventeoktatás, rádió, sajtó, közvéleménye egyszóval a közösségi szellem egyénekbe való épülése plasztikusan bontakoz'k ki a feleletek végeláthatatlan sorából. A nemzeti öntudat sok szálból van összenőve. Az egység már eleve értelmi, akarati és érzelmi mozzanatokat tartalmaz, s ezek között első helyen feltétlenül nagyfontossága miatt a nemzeti öntudat értelmi elemeit kell felbontanunk. A felbontás öt kérdésre adott felelet formájában válik szemlélhetővé. Egyszerűsített formában a következő öt kérdésre válaszoltak a leventék: x. Mit tartok a közösség eredetéről? 2. Mit tudok nemzetem rokonairól? 3. Kit tartok és mit tartok magyarnakI 4. Kit tartok a legnagyobb magyar embernek és miérti 5. Mit tartok a legnagyobb magyar bűnnek? Ennek az öt kérdésnek keretében lehetőség r.yilik arra, hogy fővonásaiban megismerhessük a nemzeti öntudat értelmi sikra való megnyilatkozását. összefonódnak különböző elemek és kiviláglik, hogy ez az öntudat csupán merev formula, avagy élő élet, életet alapiló és formáló erő. Amennyiben tehát meg tudjuk állapítani, hogy egy nemzet tagjai ezekkel a kérdésekkel szemben milyen álláspontot vallanak, a nemzet közösségi öntudatának a fokáról nem érdektelen és sokban határozott „képet kapunk. Tudomány és valóság Felvetődik a kérdés, meglehet-e vájjon állapítani egyidejűleg, hogy a nemzet tagjai, avagy a fiatalságát alkotó nemzeti töredék hogyan gondolkodik ezekről a kérdésekről. A tudománynak határozott állásfoglalása: elvileg lehetséges, gyakorlatilag oly mértékben lehetséges, hogy egy nagyobb országrészre kiterjedő vizsgálat (100.00 lélek) már visszatükrözi vissza csaknem száz százalékban az egység állásfoglalását. A vizsgálat anyaga hatalmas terjedelmű. Gerencsér István dr. az tálatok halmazából Erdély három, egymástól távol eső és önmagában jellegzetes vidékén élők válaszait, illetve ezek egy részét ismerteti; Kraszna (Szilágy vni), Póka (Maros-Torda vm.), Kolozsvár (unitárius gimn.). A kiválasztás szándékos volt, hogy rávilágíthasson a válaszadásban megnyilvánuló különbözőségekre. A krasznai leventék (90), 15—18 évesek voltak es a magyarok eredetere vonatkozó-felfogásukat két gondolat jellemzi: a csoda- szarvas mondájáról való tudat és a magyarok ázsiai eredetéről való meggyőződés. A csoda- szarvas mondájáról 40-en emlékeznek meg; az ázsiai eredetről pedig 67-én. 14-en a vérszer- zódésről; 1 a lebediai tartózkodásról is tud; 28-án az ország fokozatos birtokbavételéről; 8-an ^ foglalkozásukról is megemlékeznek. Csupán 8-an voltak olyanok, akik semmit sem feleltek. A pókai ifjúság alig emlékezik rn£g * csodaszarvas mondájáról (4), eredetünk) ol azonban 46-án vallják ázsiai mivoltunkat. A régi magyarok életkörülményei inkább erdeklr őket és etelközi, lebédiai tartózkodásról ugyancsak megemlékeznek. 38-án a honfoglalást ismerik ü legjelentősebb eseménynek s megemlítik Géza és Szent István szerepét. kiás képet mutaţ a kolozsvári unitárius gimnázium VII—VIII. osztályú tanulóinak válasza. Ök már összefüggő dolgozat formájában felelnek. A lelkűkben élő kép a középiskolák képe; nyelvészeti, részben kulturális és faji alapon foglalkoznak a magyarság eredetével. Az eredet és a legnagyobb magyar kérdése A második kérdésre a krasznaiak eredeti válaszokat adnak. 47-en a finneket, 31-en a törököket 27—27-en a tatárokat és bulgáro- kat, 24-en a japánokat, 20-an a hunokat, 6-an a kunokat, 2-en a székelyeket tartják rokonainknak. No, — de a krasznai leventéknek másfajta rokoni társai is vannak: szlovákok, olaszok, németek, szerbek, románok, görögök, sőt maga Hitler és nagyobb fóurai is rokonaink. A pókai leventék — a krasznaiakkal szemben — a magyarok finn-ugor rokonságát emelik ki. A finneket 3 j-ön, a hunokat 22-en, majd az észteket, törököket, cseretniz, zűrjén, mordvin, vogul, osztják, atb. nepeket tartják rokonain! nak. A kolozsváriak ugyancsak középiskolásoknak megfelelően felelnek. A legnagyobb magyarnak a krasznai leventék Széchenyi Istvánt tartják, de számosán vallják Szent Istvánt (15), Horthy Miklóst (11), Árpádot (9), majd Szent Lászlót, Mátyást, Deákot, Petőfit, Kossuthot a iegnagyobb magyarnak. A pókaiak Szent Istvánt tartják eszményképüknek. Öt követi Horthy Miklós, Árpad, Szent László, Petőfi, stb. Nyilván más történeti hangsúlyozómig él itt, mint Krasznán. A legnagyobb magyar vonala Kolozsváron kissé háttérbe került az összefüggő tárgyalás miatt. Leginkább Széchenyi szerepel, mellette Kossuth, Horthy Miklós és Zrínyi. A hazaárulás bűn A negyedik kérdés: kit és mit tartok magyarnak, megzavarta kissé őket és inkább erkölcsi oldalról fogták meg a kérdést: kit tartanak jó magyarnak. Ez főleg katonai erényekkel kapceslódik össze Krasznán s ebben a gondolatkörben mozog 41 felelet. Sokan nem felelnek, ami a kérdés előtt való megtorpanást jelzi. Ez a kérdés a pókaiaknál is a fenti megoszlást mutatja. A magyarság mivoltában kiemelik a kolozsváriak a harcos, vitézi voltot, lovagiasságot, becsületességet, a közért való munkálkodást. Az utolsó kérdés még nehezebb a leventék számára; egyéni vonatkozású, az egyén erkölcsi magatartását, a közösséggel szemben kifejező feleteteket adtak, (önfeláldozás, törvénytisztelet, kötelességteljeVtés, stb.) Lénye- ! ges, hogy Krasznán 71-en, Pókán 31-e.n nem felelnek a kérdésre. A legnagyobb magyar bűnre már több a válaszadás: Krasznán 40-en és Pókán is számosán a hazaárulást bélyegzik meg legjobban. A kolozsváriak kiemelik erényként a magyarság tárgyi értékeit. (Népdal. magyar szokások stb.) A tettekben megnyilvánuló hazafiasságot követelik. Ez az Erdély három különböző vidékéről kiragadott vizsgálat is enged már bizonyos — óvatos következtetéseket. A tanítás és nevelés bizonyos alapvető ön tudati elemekre vonatkoznak. Nem egyszer merőben esetleges körülmények befolyása alatt állanak. De élnek . . Sokszor suta, de kétségtelen egyéniséget eláruló megokolások, közvetett mondatok kifejezik azt, hogy nem merőben statikus, hanem dinamikus élményt jelent sok ifjú számára a magyarság. Gerencsér István; Erdély ifjúságának magyarságöntudata. Erdélyi isko’a okh-dec sz. 1943. , Befejeződtek az unitáriusok paria mentjének tanácskozásai A kultuszminiszter látogatást tett az unitárius f ©tanácsülésén KOLOZSVÁR, november 23. Az unitárius egyház főtanácsa hétfőn Tétel e to folytatta tanácskozásait. A főtanács kiemelkedő eseménye volt, iSzinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi imiiiiiszlter látogatása. A kultuszminiszter déli 1 órakor jelent meg a főtanács! ülésen. A kollégium bejáratánál hat főtanácsi tag fogadta az előkelő vendéget, aki az unitárius kollégium növendékeinek sorfala és lelkes éljenzése között vonult he a kollégium dísztermébe, ahol a főtanács tagjai és a közönség hosz- szantartó lelkes ünneplésben részesítették. A főtanácsi ülésen a minisztert Géléi József dr. egyházi főgondnok üdvözölte. Üdvözlőbeszédében a főtanács nevében megköszönte a kitüntető és megtisztelő látogatást és kérte a minisztert, hogy részesítse jóindulatú támogatásában a jövőben is az unitárius egyház munkáját és célkitűzéseit. Egyben rámutatott azokra a nehézségekre is, amelyeknek elhárítását az unitárius egyház a kultusz- kormánytól várja. A főgomdmok üdvözlőszavaira a miniszter Szívélyesen válaszolt. — Tisztában vagyunk azzal — mondotta a miniszter —, hogy erdélyi egyházaink milyen nagy-fontosságú nemzetvédelmi munkát folytattak annakidején kisebbségi sorsuk évtizedeiben és folytatnak ma is. Ezt a, nagyjelentőségű munkát a kui- tus'zkormány a legmesszebb menően igyekszik támogatni s ha a mai rendkívüli háborús helyzet miatt átmenetileg talán szükehbre is kell vonni az államháztartás kereteit, az egyházak sorsa midőn kor a legféltettebb ügye marad a kultuszkormánynak. ígéretet tett a továbbiakban, hogy a maga részéről minden olyan ügyben, amellyel az unitárius egyház hozzáfordul, a lehetőséghez képest készséggel lesz segítségére. Ezután örömének adott kifejezést, hogy ötvenéves lelkészi évfordulója alkalmából személyesen is köszönthet! az unitáriusok főpásztorát, Józan Miklós püspököt, akinek további munkásságához minden jót kivan és Isten áldását kéri. A főtanács tagjai felállva hosszan és lelkesen ünnepelték újólag a minisztert, majd Józan Miklós püspök néhány meleg szóval köszönte meg a szívélyes megemlékezést. Szinyei- Merse Jenő kultuszminiszter ezután, megtekintette az unitárius kollégium tantermeit, a teológiát, a szomszédos ősi templomot és a püspöki rezidenciát. A miniszter elragadtatásának adott kifejezést a régi barokk styl szépsége fölött,,majd szívélyesen elbúcsúzott Józan Miklós püspöktől, Géléi József clr. főgondnoktól és a kíséret ében lévő főtanácsi tagoktól. A miniszteri látogatás után a főtanács folytatta gyűlését s a tárgyso- rozot további során a tanügyi jelentéseket hallgattta meg. A jelentések megemlékeztek a teológiai akadémia, a kolozsvári kollégium, valamint a székely-keresztúri kollégium legutóbbi vizsgaeredményeiről, az érettségi eredményekről. A főtanács örömmel állaptolta meg, hogy a székelykereszturi kollégiumiban kétszeresére emelkedettafanulók létszáma, ami azt jelenti, hogy a székely megyékből egyre több ifjú akarja továbbképezni magát. Megemlékezett a tanügyi jelentés arról is, hogy S.zé- kelykereszturon >a gimnázium mellett polgári fiúiskola is létesült, ami szintén előnyt jelent az oktatás terén. Ezután az elemi népiskolákkal és azoknak helyzetével foglalkozott a tanügyi jelentés. Vázolta azokat a nehézségeket is, amelyek az unitárius népoktatás terén mutatkoznak részint tanitóhiánv, részint pediig a költségvetés miatt, majd a tanonciskolák helyzetéről emlékezett meg. Beszámolt végül a tanügyi jelentés a szórványokról, a leányotthonokról s a nyári vasárnapi tanításról is. A költségvetések, számadások, majd néhány ind ti vány elhangzása: után a főtanács két napig tartó ülés-e a késő délutáni órákban Géléi József dr. főgondnok rövid záróbeszédével végétért. Képkiáilitással kapcsolatos irodalmi és művészeti hetet rt ndez a kolozsvári Német Lektorátus KOLOZSVÁR, november 23. A Német Tudományos Intézet kolozsvári Lektc'á- tusa a Jókai-utca 2. szám alatti helyiségében november 28-tól december 5-ig képkiállitással kapcsolatos irodalmi és művészeti hetet rendez. A képki állítás anyagát a német festészet első százada nagy mestereinek müveiből állítják össze. A kiállítás azonban bemutatja a német festészet fejlődését Caspar D. Friedrich- tői a jelenkorig. Az irodalmi és művészeti hét folyamán felvinczi Takács Zoltán., Klein Kurt Károly és Koszó János egyetemi tanárok, továbbá Sievers Marianne lektor és az intézet vezetője Gerlach Kurt egyetemi lektor ad elő. Az előadások tárgya Caspar D. Friedrich. Kleist, Grillparzer, Hans Grimm, Stefan George és Rainer Maria Rilke. A kiállítást november 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor felvinczi Takács Zoltán egyetemi tanár nyitja meg, míg a különféle előadásokat a hét folyamán mindennap délután 6 órakor tartják meg. Javult Udvarhely vármegye kőzeilátása SZÉKELYUDVARHf|.Y, november 23. Udvarhely vármegye közigazgatási bizottsága most tartotta meg szokásos’ havi gyűlését. A gyűlésen dr. Sebesi Ákos főispán elnökölt,, mig a vármegye általános helyzeté.t Szentkirályi Kálmán ismertette. Megállapította, hogy a vármegye zsireltátása kie’.égtiő s a liszt- és kenyérellátás a fejadagok felemelésével javult. Lépések történtek a mezőgazdasági mmn,kiások lábbeli és ruházati anyaigának kiosz« Sására» A tűzifa ellátási nehézségekkel kapcsolatiban a ,,Mávaut"- és ,,Mateosz‘’szal történt megállapodások fogják a város tűzifa- el’âtâsSât biztosítani- Sajnálattal állapítja meg az alispán, hogy utóbbi ideiben igen elszaporodtak a tüzesetek s különösén az erdőtüzek száma nagy. Dr. Vaszka főügyész az érdrágitások el« szaporodásáról beszélt, majd v. Biró István a cserekereskedelem veszélyes voltára hívta fel az ügyész figyelmét. Tóth István dr. pénzügyigazgató jelentésében a nagy adó- hátradákirai mutatott rá. Vannak községek, ahol az adóhátralék meghaladja a 40 száza'é- kot. Ferenczy Pál dr. vm. árvaszéki elnök az ügyforgalom emelkedéséről beszélt. Gábos Zoltán dr. vm. tisztifőorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi állapota kieé« gifő. Fertőzőbetegségek csak szórványosan fordultak elő. Bejelenti a tisztifőorvos, hogy a belügymhnisztériuirn engedélyezte Homo- róddaróc községben a németajkú, nem ál!a-i mi óvoda felállítását. Bodó Lajos taufe'- ügyelő jelentése szerint a behívások miatt több helyen megál’ott a munka s jelenleg a iskolában szünetei a tanítás. ÚJBÓL MEGÁLLAPÍTOTTÁK KOLOZS VÁRMEGYE TERÜLETÉN A FUVARDÍJAKAT. Dr. Szász Ferenc alispán Kolozs vármegye területen megállapította a fuvardíjakat. A határozat szerint kétlovas fogat fuvardíja megyei városokban egy napra 30, félnapra 18, nagy- és kisközségekben egész, napra 26, félnapra 15 pengő. Egylovas fogat fuvardíja megyei városokban egész napra 22, félnapra 13, községekben 19, illetve 11 pengő. Szarvasmarha fogat egésznapi fuvardíja megyei varosokban 25, félnapra 13, községekben 2C, illetve 10 pengő. Ugyanazon fuvaroztató- val szemben két félnap! fuvardíjat egv munkanapra felszámítani nem lehet. Szabályozta a határozat a szakmanyfuvarokat, a termény, vagy zsákolt áru fuvarozását, a bor és más hordóáruk, valamint a nagyterfogatu, vagy darabáruk fuvarozásának összegét. Az uj fuvardíjak november 5-én léptek életbe. Félévszátsados külföldi összeköttetéseim lehetőié teszik. ho^y finom soüngeni acélárukban és szemüvegedben még mindig a legjobbat és visz-mylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A vi'ághirü J. A. Henkals solingeni iker-jegyű zsebkések, o ló\ borotvát, kertieszközök, valamint ©Mborotváló - pengék gyári lerakata • KUN MÁTYÁS FIA KOLOZSVÁR, KOSSUTH LAJOS-U. í.
