Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-22 / 264. szám
1 Ö i 3 november 2 2* Sxinyei-Merse Jenő: ELLENZÉK 3 Tűnjék el prökre az a magyar ifjú* aki a falusi munkában büntetést lát A városba áramló székelyek sohasem szakadtak el az ősi rőttől — A keresztény és szociális magyar szellem Jegyében zajlott le a KMDSz-nek a Katolikus Diákotthon Mozgalom javára rendezett estje KOLOZSVÁR, november 22. A Kolozs- J vári Magyar Diákok Szövetsége vasárnap este rendezte ünnepi estjét a Mátyás Király Diákházban a Katolikus Diákotthon- Mozgalom javára, amelynek középpontjában Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszter ünnepi beszéde állt. A ma yar ifjúság kettős célkitűzése Az ünnepi esten resztvettek az egyházi, katonai, politikai és társadalom képviselői. A bevezető beszédet Pintér Péter Pál mondotta, aki a KMDSz célkitűzését vázolta. Ez a célkitűzés kettős: az örök kereszténység és az örök magyarság szolgálata. Ez a program nemcsak a mában, hanem történetében is kifejezésre jutott. — A KMDSz még a kisebbségi idők- ben, a nemzeti alapon szervezett Diákta-* nács örökségét gyiimölcsozteti — monr dotta — ez a Diáktanács pedig az akkori főiskolás vallásos egyesületek: a Mária Kongregáció, a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Dávid Ferenc Egylet Főiskolás Körének vezetőségéből alakult. Amikor tehát a diákotthonok emelését célzó mozgalmakat felkarolja, kettős feladatnak tesz eleget: előmozdítsa a magyar nép tehetséges tagjainak a magyar vezető-gárdába való felemelkedését, eltüntesse a társadalmi helyzet okozta hátrányokat és ezzel biztosítsa a keresztény és népi alapon álló Magyarország kibontakozását, erősítse azt a gyökeret, amelyből az ifjúság táplálkozik, a mély kereszténységet, hiszen ez ad életüknek értelmet. — Ez az oka annak, hogy a KMDSz erőteljesen bekapcsolódott a múltban a református Darányi Kálmán Diákház mozgalomba, ma pedig ezért rendezte meg a magyar közélet és irodalom kiválóságainak megtisztelő közreműködésével és támogatásával a Katolikus Diákotthon Mozgalom javára ezt az ünnepi estet. Különös megtiszteltetéssel emlékezett meg Szinyei-Merse Jenő miniszterről és Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásról, akik iránymutató kezdeményezéssel állanak a mozgalom mellett. — Tisztáiban vagyunk azzal — fejezte be beszédét az ifjúság szónoka, — hogy tanítani valláserkölcsi nevelés nélkül csak külsőség, amely nélkülözi a lelki felkészültségnek harmóniát biztosító és kultúrát teremtő értékeit. Szívből kívánjuk, hogy az épülő katolikus diákotthon egy láncszeme legyen annak a munkának, amely a magyarságot az örökkévalósághoz — Krisztushoz — a sziklához láncolja. A Kolozsvári Énekkar énekszáma és Heayi Endre három versének felolvasása után Szinyei-Merse Jenő kültuszminiszter tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. A miniszter beszéde Kedves Barátaim! Ha népünk és nemzetünk műveltségét tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy az egyetemes magyar műveltség és népünk műveltsége között eltérés van. Ez az eltérés nem csupán azzal jelentkezik, ho-gy mások a falusi és mások a városi élet feladatai és feltételei, hanem a nemzeti műveltség e két rétege között szerkezeti különbségi is van. Kettős műveltségűnk egybe ötvözése, a* munkának széles alapon való végrehajtása s a két műveltség közötti különbségnek áthidalása a, mi [feladatunk. Ebbe a munkába fiatalságunkat is be akarjuk kapcsolni. ' I A városi értelmiség állandóan lépést tart az európai müvelséggel. E műveltségünk három naigy műveltségnek: a klasz- szikus kultúrának, az északi germán kul- ! túr,körnek s a steppei művelődésnek a keresztény világszemlélettel való összeolvadásából keletkezett. Felső műveltségűnk tehát a szó nemes értelmében vett nemzetek feletti műveltség, ezt magyarrá színezi az, hogy a talarj, amelyen "kisarjazott s amelyből alkotói kinőttek: magyar. Ahhoz azonban, hogy olyan termőta- Taiiá tegyük a magyarságot, amelyből még dusabbian sarjazlhatnak lényegünket európai szinten kifejező nagyságaink, saját magunk fokozottabb nevelése szükséges. Népművelésünknek tehát kettős feladata van: népünk méltó felemelésével egységes magyar kultúra megteremtése s ezzel egyidőben felső műveltségűnk utánpótlásának a megerősítése. Nézzük meg most megerősödésünk alapját: a magyar népet. A klasszikus kultu- ' rák csak felszínesen éreztetik benne hatásukat s az é=zaki, germán kultúra sem hagyott jelentős nyomot összetételében. Falusi népünk műveltségének összetevői: ősi steppei műveltségűnkkel színezett középeurópai népkultura, a kereszténység mélyreható és átformáló hatása s végül az uriosztályon keresztül kapott nyugateurópai kulzur javak. Ha a felső műveltségünket népünk műveltségével összehasonlítjuk, nyilvánvalóvá lesz, hogy népünk művelődése nem abból álf, hogy a nép között egyszerűen a felsőbb műveltséget terjesszük. A cél mindenesetre az, hogy művelés által fokozzuk népünk teremtő erejét, munkáját s ezzel növeljük benne öntudatát és saját értékelését. A cél tehát világos, de a hozzávezető eszközök megtalálása semmiképpen sem egyszerű. Kidolgozásul-: sok alázatot s munkát követel. Erre az alázatos munkára hivom a magyar fiatalságot. Ez a munka két részre oszlik: 1. Megismerni a valóságot. 2. Kidolgozni népünk felemelésének módszereit. A valóság megismerése nem történhetik úgy, hogy csupán a jelen állapotot vesszük vizsgálat alá. A jelen hosszú fejlődés eredménye s lényegét csak akkor ismerhetjük meg, ha kialakulásának folyamatát s az azt irányító belső és külső erőket felmérjük. Amikor a honfoglaló magyarság megszállotta Erdélynek akkor I lakható területeit, jóformán csak a mai terület töredékére telepedhetett. Valósággal heroikus munka * volt az, amivel az akkori még nemrég földműveléshez szokott magyarság nem egészen háromszáz év alatt az erdoboritotta földet ismét termőfölddé tette, úgyhogy a XII. század vé-. gére már majdnem a régi települések határáig töltötte ki az erdélyi medencét. Az ekkor betelepített szász;ág a további előnyomulás irányában kapott területeket, a nemsokára megjelenő románság pedig olyan területeket tudott a maga sajátos hegyipásztor életmódjával beilleszteni Erdély képébe, amelyet soha senki addig nem lakott, mert sem földművelő, sem a nagy állattenyésztő és lovaspásztor életformának nem felelt meg. Nemzetiségeink első szálldst&rületeikkel tehát hozzájárultak a közös munkához, de később már a maavar munka által meghódított területek felé terjeszkedtek. Ennek egyik lehetőségét az adta meg, hogy a terület jelentőségeit felismerő magyarság védte meg Erdélyt a századokon keresztül állandóan betörő ellenségtől s igy óriási vérveszteséget szenvedett. Erdély mai képének kialakításában tehát részt vett ugyan mindhárom ittlak-ó nép. de a munka dandárját és igy mennyiségileg és minőségileg is értékesebb részét, a sorrendben is első magyarság végezte. Erdély földje tehát igen nagy százalékban még ott is magyar munka eredménye, ahol ma már a honfoglaló magyarság kipusztult. Egy-egy ilyen felismerés nemcsak munkánk jogos öntudatát emeli bennünk, de tárgyilagos mérőeszközt is ad a kezünkbe s talán alapul szolgálhat arra, hogy egymásrautaltságunkat s egymással való viszonyunkat azok is tisztábban lássák, akik nem min- diq találják meg a zavartalan együttműködés útját. Hasonló kutatások más területen is azzal biztatnak, hogy nem tűztünk ki lehetetlen célt magunk elé, amikor népünk és földünk minden szempontú és könyörtelen őszintesé- gü megismerését tűztük ki feladatunknak. E vizsgálat egyetlen célkitűzése az legyen, hogy az egykori és mai valóságot kendőzctle niil megismerjük. A tudománynak tehát van eszköze arra, hogy népünk élete folyását és belső áramlását felfedje. Második lépésként ki kell dolgoznunk népünk felemelésének módszereit s a kidolgozott módszerek szerint a munkát el kell végeznünk. Tehát mindenkinek, aki hivatásának érzi, hogy népünket műveltebbé tegye s életet magasabb nívóra emelje, kötelessége megismerni a maga területen azt, hogy milyen népünk felfogása, magatartása és igénye. Az általános elvi kérdések tisztázása után fogalmazzuk most meg pontosabban a tennivalókat. Szükséges, hogy felnövő értelmiségünk ne csupán felsőbb műveltségűnk szerkezetét es feladatait ismerje meg. A -^alósá^ felkutatása a tudósok dolga, eredményeik tudomásulvétele és a népművelés azonban minden értelmiségi, embernek egyformán kötelessége. Meggyőződésem, hogy komoly eredményeket csak akkor érhetünk el, ha az cu- I rópai szintű és hasznú magyarságtadománynak minden oktatási és nevelési fokon nagyobb teret biztosítunk. Más tárgyakhoz hasonlóan az elemi foktól a legfelsőbb oktatásig állandóan szélesedő s gazdagodó menetben tárjuk fel a munka elvégzéséhez szükséges tudásanyagot. Tankönyvek, nagyobb óraszám, uj tanitóhelyek, kutatóintézetek k'dle’iek. Ezeken a kormányzat is segíthet és segített is már jelentős mértékben. A kutatók és a kormányzat munkája azonban terméketlen maradna, ha fiatal értelmiségünk nem erezné azt, hogy a munka tekintélyes része reá vár. Magyarországon az erdélyi tájak bőven adtak kiváló egyéniségeket a városi magasabb kultúrának. S külön megállapíthatjuk, 'hogy az erdélyi falvakból a nagyobb kultnrkö?.- pontokba áramló székelyek sohasem szakadtak el az ősi rögtől, sőt ellenkezően, a városban szerzett magasabb kultúrájukkal mindenkor az ősi falut, a faluban maradt népüket szolgálták. Az erdélyi fiatalság őseikhez méltóan ma is lelkesen érdeklődik a falu sorsa iránt, összegyűjti népszokásaikat, sőt jogszokásaikat, dalait, táncait, hagyományait. Ugyanez a fiatalság nem felejtkezik meg szétszórtan élő testvéreink gondozásáról sem. Ez a munka elismerést érdemel. Örömmel látom, hogy Ti egymás mellett, egyetértőén dolgoztok. Most pedig) Erdély fiatalságán keresztül szólok az egész magyar fiatalsághoz. 1 udom, hogy ti is latjárok, s érzitek, hogy nemzetünkért élni, dolgozni és áldozni kell. Ebben a nemei küzdelemben, amelyet magyar földön, a magyar nép megerősítéséért és felemeléséért folytatunk, nektek is méltó szerep jut. Tűnjék el örökre az az értelmiségi fiatal magyar, amelyik vidéki munkahelyében és munkájában nem hivatást lát, hanem büntetést. Magyarok vagyunk s igy sok szó nélkül is meg kell értenünk egymást. Én tőletek tehát egyet kérek: nem lankadó lelkesedéssel és szeretettel fokozzátok a tényleges komoly munkát mind a tudomány műhelyében, mind pedig odakint a falun. Jól jegyezzétek meg: csak a magasabb cél érdekében végzett munka az, amely idebent és a külföldön egyaránt eredményt és megbecsülést hoz számunkra. Ezekkel az egyetemes magyar gondolatokkal melegen köszöntőm azokat, akik a diák- ottlionmozgalom felkarolásával újabb otthont kívánnak adni a dolgozó fiatal magyaroknak, tőletek ped.g jó munkát, becsületes magyar munkát várok és ehhez a muttkihoz kérem az Isten segítségét és aldárife Tamási Áron ünneplése Szünet után az Egyetemi Énekkar férfikara énekelt, majd Tamási Áron „Téli este a székelyeknek■ cimü elbeszélését olvasta fel a termet zsúfolásig megtöltő előkelőségek viharos ünneplése közben. Lörincz Zsuzsa operaénekesnő négy Kodály-dal előadása után Karácsony Sándor egyetemi tanár tartott előadást „Pázmány, a nemzetnevelő“ címen. Az illusztris előadó a felekezeti béke és együttműködés nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy református létére kötelessége beszélni Pázmány Péterről, a XVIE század nagy nevelőjéről, mert tanításai halhatatlanok és időszerűek. Vázolta a XVIE század légkörét, a ,,nemzet'4 és a „nevelő"1 fogalmát. Súlyos mondanivalóinak lényegét végső megállapításában foglalhatjuk össze: ,*i vallási kérdéseknek XVII. századbeli megjelenési formája a hitvita, a XX. századé a bizonyosságtétel. Pázmány Péter bi- . zonyosságtétele dinamikus formában jelentkezett: ez a dinamikus forma pedig egyben magyar forma is. — Pázmány nemcsak a katolikus ifjúság nevelője, hanem az egész és osztatlan magyar ifjúságé — fejezte be beszédét Karácsony Sándor — és kérem, áldozzon a magyar társadalom felekezeti különbség nélkül eszméinek megvalósítása érdekében. A magas színvonalú ünnepi estet az Egyetemi Énekkar számai zárták be. Vezényelt Benedek Kálmán, a zongorakiséretet Endre Béla látta el. Az előadás után a miniszter résztvett az egyetemi tanács által rendezett vacsorán, a Diákház Korvin-termébcn, A miniszter hétfői programja A miniszter hétfőn meglátogatja az egye- | Ekus teológiát. Az unitárius egyházmegye tem központi épületében a rektori tanácsot, majd résiztvesz a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és a jog- és államtudományi kar tanácskozásain. Györffy István dr. veze tésével megtikenti az Általános Növénytani Intézetet, majd Móricz Dénes dr. vezetésével a gyermekklinikát. A Nőszövetségek elnökei itt kérik a minisztert az uj gyermekklinika berendezéséhez, szükséges póthitel biztosítására. Innen a közgazdasági akadémiára látogat el és megtekinti a református és római katoiözgyülése után Vásárhelyi János püspök által adott ebéden vesz részt. Délután megtekinti a Zenekonzervatóriumot 'és látogatást tesz a KMDSz Mátyás Diákházban lévő ifjúsági kaszinóban. Este résztvesz a „Bolygó hollandi1" bemutatóján a Nemzeti Színházban, majd a Newyork étteremben tiszteletére rendezett vacsorán. A miniszter kolozsvári látogatása után a órakor utazik vissza a fővárosba. Székelv gazdák tanulmányúja Csallóközben KOLOZSVÁR, november 22. A magyar gazdaközönség körében már régebben mozga lom indiult meg abból a célból, hogy a különböző vidékek arany- és ezüstkalászos gazdái tanulmányutak keretében megismerhessék az ország más vidékeinek mezőgazdasági helyzetét, körülményeit, a népélecet és szokásokat. A szép sikerrel megindult mozgalomba bekapcsolódott az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület is s ennek eredményeként a múlt hét végén 2j erdélyi székely községből összeállított 50 főnyi arany- és ezüst- kalászos gazdacsoport látogatott el a Csalié közbe. A földímüvelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége részéről Fazekas József m. kir. gazdasági tanár, az EMGE képviseletében Sebestyén József titkár kisérték el útjára az erdélyi gazdacsoportot. Csallóköz magyar gazdát már ütjük első állomásán, Nemesabonvban, igazi magyar vendégszeretettel fogadták az erdélyi gazdákat és fogadtatásukra a község egész lakossága kivonult. Neme.sabony és Nemeshódos községek fejljbtt állattenyésztésének bemutatására felvonultatták a községek tenvészállat- állományát. A bemutatón megjelent Thiringer László, a Kisalföldi ÁHattenvésztő Szövetség igazgatója is. A székely gazdik nagy örömmel nézték végig a községek fejletr tenvész- áliatállományát, majd udvarszemlén vertek részt, amelynek során nemcsak a nagygazdák, hanem a kisbirtokosok és zsellérek portáját is megtekintették. Az állat- és udvarszemlét vítaelőadás zárta be, amelyen közösen megvitatták a látottakat s az elhangzott hozzászólásokban az erdélyi gazdák mindarra rámutattak, amit jónak vagy hibásnak tartottak. így például rámutattak a háziipar hiányára s felajánlották, hogy az erdélyi leányok szívesen elmennek Csallóközre, hogy háziipari tanfolyamokon megtanítsák az asz- szonynépet a szövés-fonás mesterségére. Az egyik erdélyi gazda arra a fájdalmas tényre mutatott rá, hogy a nemesabonyi nagygazdáknál mennyire hiányzik a gyermekáldás. Útjuk további során az erdélyi gazdacsoport még több csallóközi faluba látogatott el, így Csallótárnokra és Benkepatonyba. Csallótár- nokon az erdélyi gazdák látva a község ma- gasszinvonalu állattenyésztését, azt indítványozták, hogy a tárnoki gazdák adjanak az erdélyieknek tenyészállatokat s azokért ők fát adnának cserébe. Az indítványt nagy örömmel fogadta Kup- pisch Gyula, az Állattenyésztő Egyesület igazgatója s valószínűleg rövidesen létrejön a csereüzlet az erdélyi cs csallóközi gazdák között. A tanulmányút végén az erdélyi gazdák rögtönzött műsorral kedveskedtek vendéglátóiknak a csallótárnoki kulturházban és köszönetét mondottak Csallóköz magyar népének a szives vendégszeretetért, amelyet valószínű leg a jövő hónapban viszonozni is fognak. AZ IPARTESTÜLET VENDÉG IP ARI SZAKOSZTÁLYÁNAK TISZTÚJÍTÓ ÜLÉSE. A kolozsvári ipartestület vendégi pari szakosztálya most tartotta meg közgyűlését. A közgyűlésen a szakosztály elnökévé Csonka Antal, alelnökké Szilágyi Jánost, pénztárossá vitéz Blénessy Ágostont választották meg. Diszelnök egyhangú választással Komját- szeghy Lajos vendéglős lett, aki a kolozsvári vendégi pari szakma egyik legrégebbi érdemes tagja. A választás eredményének kihirdetése után Csonka Antal elnök a közellátási szabályok betartására hívta fel a tagok figyelmét cs határozatban kimondották, hogy a szakosztály saját hatáskörében is ellenőrzi a közellátási rendeletek szigorú betartását. megalakult a cipésziparosok ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK KOtOZS- MEGYEI SZERVEZETE. Tegnap délelőtt az. ipartestiilct helyiségében ülésezett az ipartesti'let lábbelikészito ipari szakosztálya. A7. ülesen a labbelikfczitő ipar tagjai nagy számmal vettek reszt. Kovács Antal elnök javaslatára kimondották, hogy megalakítják az. országos szövetség megyei szervezetét.
