Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-20 / 263. szám
1943 november 2ft ELLENZÉK Hagy érdeklődés mellett tárgyalta a Ház a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca köitségvetÉséi BUDAPEST, november 20. A képvisel ő- ház pénteki ülésén a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca költségvetését tárgyalták. Angyal László előadó ismertette a tárca .költségvetését. A tárca költségvetéséhez elsőnek Kun- dér Antal, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka, szólt hozzá. A javaslatot nem fogadta el. - Szabó Gusztáv, a kormánypárt első vezérszónoka helyesnek tartaná, ha szétválasztanák a kereskedelem, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság ügykörét, mert ezáltal megszüntethető lenne az, hogy a kereskedelemügyi minisztérium mam- mútminisztériumrná fejlődjék. A javaslatot elfogadta. Abonyi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka bírálta a közlekedés ügyében tapasztalt nehézségieket és bejelentette, hogy a költségvetést nem fogadja el. Intézményes «gondoskodást az ű| magyar keres- kedoréteg utánpótlásáról Patzkó Elemér, az Erdélyi Párt vezérszónoka, beszéde elején a háború utáni békeállapotokat fejtegette és ezzel kapcsolatban beszélt a nemzet kötelességeiről. Nálunk sajnos, nincs idő arra, hogy a természetes fejlődési folyam'atot kivárjuk, hanem egyszerre kellene megteremtenünk az összes kereskedői rétegeket. — Nem a nagy bankokból akarunk kereskedőket csinálni, hanem keresztény, magyar egyediekből, akiknek családjukban tradícióvá válik a kereskedői foglal- ‘ koz ás. Az egykezek kérdésében szerinte a legnagyobb hiba az, hogy a legtöbben maga az állam is tőkével vett részt és igy konkurenciát csinál azoknak a kereskedok- , nek, akinek a keresedelem egyéni hivatásuk. A továbbiakban kérte, hogy az export- import kontingensek szétosztását ne a minisztériumok végezzék egyéni elbírálás 'alapján, hanem például a Nagykere7ke- doik Országos Egyesülete, a Kereskedelmi és Iparkamarák ellenőrzése mellett, pont- rendszer alapján. Hibásnak tartja a nagykereskedői kijelölések módszereit is, mert a jelenlegi . rendszer az árdrágítás melegágya. Intézményesen kellene anról gondoskodni, hogy a vidéki tőagyökös magyarság fiai és leányai mán fiatal korukban bekapcsolódhassanak és beleszokhassanak a keres- .kedelmi munka körébe. Rámutatott arna, hogy mind az alsófo- :ku, mind a középfokú kereskedelmi oktatás dologi tantervi és irányítási szempontból nagy hiányokat mutat. Amint a mezőgazdias ágfejlesztő törvényre szükség volt, mindotta a Ház za- ’jos tetszése közben, úgy kellene egy ke- reskedelemjejles'ztő törvény, mert hiába lesz versenyképes mezőigazdasági termelésünk, ha az értékesítő kereskedelem csődöt mond és a jövedelem tejfelét ismét idegenek szedik majd le. Kérte egy munkaügyi kódex sürgős megvalósítását és a munkaviszony kérdésének rendezésével kapcsolatban a minimális béreknek, a túlórák dijainak és a 'ki nem adott szabadságidőért járó kártérítéseknek törvényes meghatározását. A közlekedés problémáiról kijelentette, hogy meg kell szüntetni azt a botrányos helyzetet, hogy a jó közlekedést mák a Budapest központ felé irányuló vonalai biztosítsák és az ezeket keresztező, vagyis nem a közoont felé irányuló vonalak mindenütt siralmas állapotban maradjanak és a közlekedés lassú leeven. Kérte, hogy az Erdély és a Székelyföld vezető vasútvonalon a kettős vágány végig épüljön ki. Építsék ki a Székelyhid—Na.gvléta 14 kilométeres, valamint az Érmeüéken keresztül a tasnádi uj vasútvonalakat. Foglalkozott a vásárlási jogoknak a kérdésével, melyeknek felülvizsgálása és újbóli. törvényes rendezése népi és szociális probléma, majd a postamesterek államosítását kérte. A rádió kérdése A miniszter a bizottsági tárgyaláson őszintén megmondotta, hogy a rádió működése a követelményeknek egyáltalán nem felel mea. A rádiónak a magyar nemzet kulturális fölényét kellene külföldre kisugároznia és a kulturális előrehaladást a belföldön előmozdítania. Sajnos, a rádió mintha éppen antipropagan- dát akarna ennek csinálni. Nálunk a rádió élére hol népdal költők, hol indulószerzők kerülnek és ezek nyomják rá a rádióra a maguk zenei és kulturelképze- lés-üknek a bélyegét. Olyan vezetőt kellene a rádió élére állítani, aki tisztában van a nemzeti kalturcélokkal és a rádió programját összhangba tudja hozni legfőbb zeneiskolánk és a kulturkormányzat célkitűzéseivel. Beszéde végén hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a miniszter magáévá teszi a tárcának minden problémáját és bizalommal viseltetve a miniszter eddigi és jövőbeli működése iránt, a költségvetést az Erdélyi Párt nevében elfogadta. Vasváry Lajos (MÉP) dicséről eg nyilatkozott az államépitészet munkájáról. Az inai foga ma 113 le yen Hl 3tét fogalom Zsegora Ödön (Kárpátalja), Horváth Sándor (nyilas), Megay Károly (MÉP), Rapcsányi “ László (Magvar Megújulás Párt), llovszky János (MÉP) Deák Imre (Délvidék) felszólalása után az Erdélyi 1 Párt második felszólalója, Beke Ödön, hangsúlyozta, hogy az erdélyieket örömmel és büszkeséggel tölti el az az építő- > munka, a segíteni akarásnak az a jóindulatú, őszinte mégnyivánulása, amelyeknek mind kereskedelmi, mind közlekedési 1 téren szemlélői lehetnek. Kijelentette, hogy a kere kedőtársadalom legsürgősebb problémái egyikének a magyar társadalmi, köztudat átformálását tartja. Meg kell szűnnie annak a felfogásnak, amely az inas fogalmát büntetőfogalomnak állítja be és igy már előre pálcát tör az erre a pályára készülők felett. A másik nagy probléma a kereskedelrpi élet utánpótlá- ; sának kérdése. Helyén való és szükséges, | hogy az állam szuverén joga alapján irányitó beavatkozást gvakorpljon abban az . irányban, hogy a nályaválasztó ifjúság sokkal nagyobb hányada lén jen a kereskedelmi pályára. A tanoncelhelyzekedések száma olyan katasztrofálisan lesüllyedt, hogy már létalapjában veszélyezteti a kereskedelmet. Ezzel kapcsolatban kérte, hogy a tan one oktatás ügyét tegyék át a | kereskedelmi minisztérium hatáskörébe. A tanoncok felvételi létszámának korlátozása alól indokolt esetben adtainak felmentésit, a műhelyen kívüli hivatala« foglalkozás idejét csökkentsék, ennedélyez- zék az évközbeni elszegődést, állítsák fel sürgősen az uj tanoncotthonokat és intézményesen állapítsák meg a tanoncok minimális munkabérét. A továbbiakban kévte, hogy az igényelt kölcsönök folyósítását gyorsítsák meg. Foe1 átkozott az ürie+belvb^gek biztosításának. a szaktanfolyamoknak, a kereskedelmi foglalkozás né'eszerüsi+ésánek a kereskedelmi egv^ü'etek fokozottabb megsegítés ének, valamint az ui ipa rengető él vek kiadásának problémái ával. A költségvetést a keresked j em ügyi miniszter iránti bizalommal elfogadta. A MODER N ÍM O fokozottabban ügyeljen fiataţos külsejére. ősz, vagy őszülő haját a CAR- NEOL hajfesték bájmula fosán rövid idő alatt megfiatalít ja. Tapasztalni fogja már tegy festés után azt is, hogy :-t haj nem törik, selymesen lágy és rugalmas lesz, az ef;iomlott haj is visz- szanyeri életképességét. Erről Jegkönv- nyebben úgy győződhetik meg, hogy festés előtt kivág a hajából egy kis tincset), .amit aztán összeíráson’it a festés utáni hájjá*. 18 színben kapható. Az egyéniségének megfelelő hajszint fodrászával válassza ki. % a modern nö hajiPsteKQ Készíti: KÁNITZ IVÁN és TÁRSA Budapest, VII. Nagyatádi Szabó-u. 43 Lili János (imrédysta) elismeréssel emlékezett meg a MEFTER hajóépitési munkálatairól, de ezt mégis kevesli. A költségvetési elfogadta. Az Erdélyi Párt részéről a költségvetéshez harmadiknak Polonkay Tivadar szólt hozzá. Beszéde elején az erdővidék köszönetét tolmácsolta a közlekedési kormányzat felé, majd kérte, hogy Málnásfürdő és Bárót között vasutpótló MÁV teherautó járatot rendszeresítsenek. Foglalkozott a társasgépkocsik korlátozásával és arra kérte a minisztert, hogy Sepsiszent- Igyörr-' és Bölön között közlekedő autóbuszjáratot ünnepnapokon oldja fel a korlátozás alól. Szóvá tette a Közénajtó és SepsTzentgyörgy között közlekedő autóbuszjárat ügyét is, kérve az autóbuszok részére megfelelő gumiabroncs biztosítását. A költségvetést elfogadta. Horni csikó Vladimir és Kunde László (MÉP) beszédével a felszólalók sora a végérj ért és Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter emelkedett szólásra és válaszolt az elhangzott beszédekre. A miniszter beszéde Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter beszédét ezután a közlekedési kérdések tárgyalásával kezdte. Bejelentette, hogy a tárcát érintő átmenetgazdálkodási munkaterv elkészült, amely a közlekedési ágazatok vonalán jelentős munkaalkalmat biztosit. A munkaterv szerint a különböző közlekedési ágazatok fejlesztése _ akként történik, hogy azok egymást kiegészítve, a számunkra legmegfelelőbb munkaterületen szolgálják - az ország közgazdaságának érdekeit. A folyó évre előirányzott 287 millió pengővel szemben az 1944-ik évre 367.4 millió pengőt irányoztak elő a beruházásokra; az emelkedés kereken 28 százalék. Ebből útépítésekre 28.9, hídépítésekre 8.7, hajózásra 25, államvasuti beruházásokra 275.8, postai beruházásokra 29' millió pengő jut. Főfeladat az utak leromlásának rendszeres fenntartási munkával való megelőzése. Az 1944-ik évben utépité-Sekre biztosított hitelből előreláthatóan 82.4 kilométer ut fog megépülni. Â törvényhatóságok gondoskodnak a köz- gazdasági, közegészségügyi és szociális szempontból fontos bekötőutak építéséről is. Az uj utak építésére felhasznált 52 millió pengőből kereken 20 millió pengőt használtak bekötőutak építésére. A hídépítésekről szólva a miniszter megemlítette, hogy az óbudai Duna-hid alépítményi munkái előreláthatóan befejezést nyernek. Megépülnek a Székesfehérvár—gráci főközlekedési utón lévő rábahidvégi Rába-hidak s a bedőházi Tarac-hid, a bcregszász—kőrösmezői utón. A békéscsabai—gyulai utón két hid1, a budapest—kolozsvári főközlekedési utón Nagyvárad közelében egy uj bid, a nagyvárad—nagyszalontai utón egy vasbeton- hid készül. Több hidátépitésre is sor kerül, A gépjármüközlekedés fejlesztését a rendkívüli viszonyok nagymértékben akadályozzák. Mind az üzemanyag, mind a gumiellátás terén hagy hiány jelentkezik. A gépjárműforgalom a legszigorúbb ellenőrzés alatt áll és ezév augusztus i-ig 1200 személygépkocsit állítottak le szabálytalan használat miatt. A magyar folyamhajózást a dunamenti országok a mult évbe« teljes mértékben foglalkoztatták. A háború következtében a nemzetközi áruforgalomban bekövetkezett eltolódások és különböző korlátozások a kikötőforgalmat is csökkentették az utóbbi időben, de ez csak átmenet* jelenség. Idegenforgalmi beruházások főleg a keletmagyarországi és erdélyi részeken történtek. Máramarosszieeten és Csíkszeredán szállodák létesülték, Hargita-fiirdőn sportszálló építése indult, meg. A Hargitán, a Radnat havasokban és Borsafüreden épült és épülő mienedékházakat anyagilag támogatják. Az ifjúság és a szerényebb jövedelmű közönség elhelyezése érdekében jelentősebb forgalmi gócpontjainkban és városainkban 60 —100 személyes diákturistaszállók létesültek; a diákszállók az ország területén eddig több mint 1000 ágyat biztosítanak. Az államvasutak kiadásai a nyugellátással együtt 858.5 milliós, bevételei 1.073.3 millió pengőt tesznek ki. Beruházásokra 273.2 millió pengő van előirányozva, végeredményben a hiány tehát 58.4 millió pengő. Az áru díjszabás ezév jiulius i-étől átlagosan 25 százalékkal emelkedett, de a szociális és gazdasági szempontból jelentős cikkek díjtételei változatlanok maradtak. Árudijsza- bás terén a múlt évben nyújtott kedvezmények összege 22.2 millió pengő, amiből a mezőgazdasági kedvezmények értéke 15.7 az ipariaké 4.2 millió pengő. A személyforgalomnak is újabb menetkedvezményeket nyújtottak. A MÁVAUT teljesitménve az anvag- hiánv miatt kiesést mutat. A gépkocsik 116 vonalon 4916 kilométer hosszúságban bo' nyolitanak le személyjáratokat. A posta jövőért bevételei ^73.8, kiadásai 328.9 millió P-vel vannak előirányozva, a felesleg 44.9 millió pengő. A postaszemélyzet létszáma 1939-től 1942-ig 59 százalékkal, a forgalom pedig ugyanezen idő alatt 150 százalékkal emelkedett. A folyó költségvetési évben az előző évhez képest további mmtegy 2c százalékos a forgalomemelkedés, ezért a személyzet létszámát a jövő évre 1100 fővel emelte. Ebben az évben 72 községben létesült uj postai szerv, az ország községeinek 61.3 százaléka, népességének 88 százaléka van postaszervvel ellátva. A jövő évben legalább 100 községet kivan a postai hálózatba bevonni. A postai alkalmazottak szociális helyzetéi nek iavitása céljából 12 millió pengő van engedélyezve az alkalmazottak közszükségleti cikkekkel való ellátására. A gyermeknevelési pótlékot fokozatosan kiterjesztették; jelenleg 8400 gyermek részesül pótlékban évi 6.3 millió pengő összegben. A volt Schwarzer-szana- terium lesz az önálló postás-kórház, amelv- nek átalakítási munkálatai a jövő évben befejezőmül;. A kereskedők támogatása A KOLOZSVÁRI EGYETEMI ZENEKAR 1943. november 25-én, csütörtök este fiél 7 órakor a Mátyás Király Diákház nagytermében tartja SZIMFONIKUS ZENEKARI HANGVERSENYÉT Körmendi Margit és Welmer Tibor közreműködésivel. Műsoron: Gluch: Iphigenía Aulisban nyitány. Mozart: Halleluja (Körmendi), Lully: Balletszvit. Grieg: Zongoraverseny (Wehner). Csajkovszkij: Olasz Capriccio. Vezényel: Koloniís Barna tír. Jegyelővétel az Ibusz menetjegyirod. ában Zsindely Ferenc ezután rámutatott arra, | hogy a háború következtében a kereskedelemnek is rendkívüli feladatokat kell megoldania A kereskedő tevékenységét anyaggazdálkodási áruelosztási és árszabályozási rendelkezések korlátozzák. Az áruhiány,' az áremelkedés és a feketepiac miatt a kereskedelmet szokták okolni, holott ezeknek a jelenségeknek a kereskedelem nem oka, sőt maga is ezek miatt szenved a legtöbbet. A szabad érdekképviseleti szervek újjáalakítása megtörtént. Elsőrendű feladatának tekinti, hogy a rendesen működő kereskedők számára a megfelelő erkölcsi és anyagi alapot biztosítsa, a megfelelően képzett uj generáció számára pedig megteremtse. Megakad-íL-^F<-.o-v tőzsde oda nem aló elemek kerüljenek és .igy gátat vetett annak az elmui" .‘/nái'O-ruoan 1 írott jelenségnek, 'hogy a közönség hozzá nem értő széles rétegei saját kárukra spekulativ játékot folytassanak. A miniszter ezután a kereskedelem támogatásáról beszélt. Hangoztatta, hogy az uj kereskedőnemzedék támogatását már az iskolában kívánják elkezdeni és ezért az' egyes szakiskolákban a hivatali elődjei által létesített tan díjkedvezmény es és ösztöndíjas helyeket szaporították. Szükségesnek tartja, hogy az iskolából kikerülő, megfelelő gyakorlati előképzettséggel is rendelkező uj generáció üzletalapitását előmozdítsa. Ennek a kérdés- í-p' - megoldását, valamint a meglévő keres- számára megfelelő hitelnyújtást kivan bizvositani. Mind a fedezetnélküli kisipari ni telakciók, nvnd a keresztény kereskedelmi hitelakciók jelentős mértékben hozzájárulnak «. keresztény kereskedőtársadalom anyagi helyzetének megjavításához. A fedezetnélküli akció folyósításához a hitel összegéi: felemelte A keresztény kereskedői hitelakció 20 millió pengővel indult, de a hitelkeret jelenleg mát ... .-Mr*-, x, év alatt mintegy ?o millió pengő hitel. fo,s óSítí.s . .nujA ... hanem később a köz '"oioa'-nak is jutatott. A 7 állam nem az egész kihitelezett összegére vállal garanciát, hanem csak a hitelösszeg 25 százalékáért. A keresztény kereskedelem támogatásának további módja az áruellátás folyamatossága. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.)
