Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-20 / 263. szám

SH 1943 uovemóer 2 4. EtLEIfZÉR V * *,»»>»; ­1 ’*i“ *5 HaláleaítéUh a fasiszta nagytanács 19 tagját? Zürichből jelenti az MTI: A köztá.r­Zürichből jelenti az MII: A közit ar- ße sasági fasiszta sajtó jelentése .szerint ß a fasiszta nagytanács 19 tagjára, la akik a július 24-i ülésen Mussolini le ellen szavaztak, halálos Ítélet vár. '3 Ezek közül 18 északolaszországi flog' irt' ’házakban van. Egyedül Grandi gróf­ul • nak sikerült külföldre .menekülnie. A A Basler Nachrichten jelentése sze­ri rint a faisistáta sajtó nyilatkozatai hí némi ellentétet mutatnak más tájé­ul koztait ások kai. Észak olasz országi se sajtójelentések szerint ugyanis Al­ii fieri volt berlini nagykövetet szili­éi tén letartóztatták. Ă Basler Nach­richten levelezője viszont; úgy érte­sült* hogy Alii éri egyáltalán • nincs Olaszországban, hanem semleges külföldre sikerült menekülnie és_ itt megrongált egészségi állapota miatt gyógyintézetbe vonul. Jólértesült kö­rökben kjelentik, hogy De Bono tá­bornagynak is sikerült elmenekül­nie és nem helytálló a letartóiztatá- sáról szóló hír. Egyes helyeken két­ségbevonják azt is* hogy Ciano gróf Veronában fogházban van. Megerő­sítik azonban Volpi gróf, Mari ne! li pánttitkár és Bafel la volt miniszter letartóiztatását. „Törökország a szövetségesek ügyét támogatja9 de a háborúba nem akar beavatkozni“ Bernből jelenti a TP: A Daily Te­al legragh szerint hivatalos brit kő­ér rökben nem várják, hogy Törökőr- szagnak a háborúval szemben elfog­ni falt álláspontja hirtelen megváltoz­ás zék. Ed ennek lMenemenesogluvai I TolytatiQít.t tárgyalásai kifejezte a tö­rök népnek azon óhajtását, hogy a. szövetségesek ügyét, minden imádon támogatni kívánja, de a háborúba nem akar beavatkozni. Finn-magyar néprokonsági ünnep Helsinkiben lIEESINKir. november 20. (MTI.j A jiéprokonsági ünnepet. Helsinkiben, november 20-án, szombaton este. tartják meg a helsinki egyetem dísz­termében. Az érdekes estén a Finn- onszág és Magyarország közötti test­vériség és barátság ünneplése a program. Gróf Bethlen György, Inezédy-Joksman Ödön és dr. Páll Gábor súlyosan megbélyegezték. Tőkés Ernő politikai szereplését A Tltulescuhoi intézett üdvözlőtávirat kulisszatitkai a marosvásár- helyi törvényszék előtt — Befejeződött a bizonyítási eljárás Szász Endre sajtóperében MAROSVÁSÁRHELY, november 20. Pénteken délelőtt folytatta a miarosvásár- helyi törvénye zék a Tőkés-per tárgyalá­sát. Mint ismeretes, Szász Endre, a Szé­kely Szó felelős szerkesztője: „Mit keres Tőkés Ernő Magyarországon“ címmel több cikket irt a Székely Szó hasábjain és a cikkekben, részeiteken foglalkozott Tőkés magyarellenes ténykedéseivel és rá­mutatott arra is, hogy nagy összegekért bukaresti és más városbeli zsidóknak ha­mis keresztlevelet juttatott. Tőkés a cik­ke miatt sajtópert indított. Az első tár­gyalást a mult hónapban tartották meg és azon számos tanukihallagatás után a tárgyalásit november 19-ére halasztották. A folytatólagos tárgyaláson az elnök min­denekelőtt Huzella Ödön nagyváradi új­ságírót szólította. Huzella Ödön elismer­te, hogy a Székely Szó augusztus 22-ik számában „Okirathamisitás és árdrágítás címen eljárás indult Tőkés ellen“ címmel megjelent közleménynek ő a szerzője. Ezt az ügyet különválasztották és Huzel­la ellen kiterjesztették az eljárást. Ugyan­akkor ennek a cikknek a sajtójogi felelős­sége alól mentesiti a bíróság Szász End­rét. Dr. Páll Gábor: Tőkés súlyo­san vétett a magyarság érde­kei ellen' ‘ A pénteki tárgyalás első tanúja dr. Páll Gábor országgyűlési képviselő. Az elnök­nek arra a kérdésére: Tud-e arról, hogy Tőkés a román uralom idején politikai meggyőződését köpenyegként forgatta és Tőkés politikai szerepe kárt tett a ma­gyarságnak? Páll Gábor igy válaszolt: Tőkés Ernő a kisebbségi életben a Magyar Párttal szemben küzdött. Tőkést 1922 óta ismerem. Mint miagyarpárti szenátornak és később mint képviselőnek alkalmam nyílt kellően megfigyelni Tőkés politikai szereplését. A volt bukaresti espe'res olymódon selkedett, hogy kénytelen voltam arra Makkal Sándor akkori ref. püspök fi­gyelmét felhívni. Makkai kijelentette, hogy 5 is elítéli Tő­kést, de politikai tevékenységét illetően nem tudja megfegyelmezni. Tőkés egy al­kalommal levelet intézett Páll Gáborhoz, kérte, horv vegyék kombinációba az ő képviselőjelöltségét. Azt válaszolta, hogy erről szó sem lehet. Amikor Tőkés látta, hogy a Magyar Párt nem hajlandó vele együtt működni, a liberális párttal keresett összekötte­tést. Együtt működött. Bogdán Stefán bukaresti egyetemi tanárral, aki a li­berális párt háromszékmegyei tagoza­tának elnöke volt és aki egyik gazságát j a másik után követte el. Tőkés a válasz-? tások idején az emberek egész sorát zaklatta és román csendőrökkel járta a vármegyét, úgy, hogy ténykedése sú­lyosan esik latba a magyarság érdekei ellen. Később Tőkés a Réti Imre-féle „karikás“ kisgazdapá r tt-al keresett összeköttetést. Amikor Ti tides cu a bukaresti képviselő- házban ismeretes kirohanását intézte Bethlen György gróf ellen, Tőkés üdvöz­lő táviratot küldött Titulescunak. Amikor a volt esperes pofont kapott... Ezt a táviratot több lap akkoriban le­közölte és Tőkés sohasem cáfolta meg a közléseket. Páll Gábor azután kijelentette, nagyon meglepődött amikor értesült ar­ról, hogy Tőkés magyarországi beuta­zásra engedélyt kapott. Azután elmondotta még, hogy Réti Imre és Tőkés, mint az úgynevezett karikás kisgazdapárt vezetői, megbontották az ud- varhelyroegyei magyarság egységét. Har­gita címen lapot szerkesztettek, melyhez Bukarestből kapták a támogatást. Elmon­dotta továbbá Páll Gábor, hogy Paclisea­Gróf Bethlen György ártalmára volt a A következő tanú gr. Bethlen György titkos tanácsos, a Magyar Párt volt elnö­ke volt. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy Tőkés feltétlenül ártalmára volt a ma­gyarságnak. Tőkés a választásokon min­dig szemben állt a Magyar Párttal. Először azt akarta, hogy a Magyar Párt jelöltje legyen, amikor azonban látta, hogy ez nem sikerül, a román pártok lis­táin kezdett szerepelni. Arra is emlékszik, hggy Tőkés Titulescut táviratilag üdvö­zítő. Szász Endre védője, Bogdán István dr., megkérdezte Bethlen grófot, hogy Tilu- lescu parlamenti támadását durva fellé­pésnek és a magyarság elleni támadás­nak ininősitették-e? Bethlen azt válaszol­ta, éppen abban az időiben voltak az Olaszország elleni népszövetségi szank­ciók. — Én akkori páriámén,ti beszédemet ter­mészetesen az erdélyi magyarságot érintő kérdésben mondottam — folytatta vallo­mását — Titulescu azonban válaszában a Magyar Párt működését > összefüggésbe hozta Magyarország szankcióellenes miga­nu kultuszállamtitkár egy alkalommal előtte kijelentette: „Nekünk is meg van a véleményünk Tőkésről, dehát a politiká­nak eszközei vannak“. Arról is tud, hogy Tőkés kijárásokkal foglalkozott. Több feljelentés is érkezett ellene a reformá­tus egyház vezetőségéhez. A • temesvári Déli Hírlap megírta, hogy ezek az urak milyen összegű támogatást kapnak a ro­mán kormánytól — mondotta — ezután az 1927. évi liberális választásokról be­szélt. Tőkés akkori szereplése annyira felbő­szítette dr. Kelemen Zoltán tapolcai földbirtokost, hogy felháborodásában Tőkést arcul ütötte. Páll Gábor végül kijelentette: „Tőkést nem tekintettük politikai ellenfélnek, ha­nem olyan magyarnak, akinek magatar­tását szégyeltük“. Ezután Nagy Sándor lelkészt hallgatta ki a törvényszék, aki Tőkésnek sokáig hi­vatali helyettese volt Bukarestben. Ö is olyan portrét festett Tőkésről, ami azt mutatta, hogy az ottani magyarság kőié­ben mennyire népszerűtlen volt Tőkés, éppen viselt dolgai miatt. A vallomás egy részére az elnök hírlapi közlési tilalmat rendelt el. : Tőkés feltétlenül magyarságnak \ • ; : V tartásával és ezt a magyarság elleni éles kirohanásra használta fel. Inczéőy-Jok&man Ödön: \Tő­kés neve megbélyegzett név veit!' Ezután Inczédy-Joksman Ödön d". ko- lozsvármegyei főispánt hallgatták ki. A fő­ispán elmondta, hogy 1926-ban választották meg a Magyar Párt ügyvezető alei nőké­vé. Tőkés neve már akkor is megbélyeg­zett név volt. Az is tény, hogy Tőkés a Magyar Párttal szemben működött, hol a liberális várt, hol a nemzeti parasztpárt listáján lépett fel. Tőkés egyházi tényke­déseit nem ismeri. Végül Inczédy-Joksman Ödön kijelentette, hogy a karikás kisgazdapártot úgy tekintet­ték, mint a magyar érdekek árulóját. Ehhez a frakcióhoz tartozott Réti és Tő­kés is. Ezután dr. Deák Gyula kolozsvári köz­jegyzőt hallgatták ki, aki. elmondotta, hogy Ugrón István, a Magyar Párt volt elnö ke, azért oszlatta fel a Tőkés által veze­tett Népirodát, mert ott szabálytalanságok történtek. Ö is leszögezte, hogy a kari­kás Kisgazda Párt renegát pártcsoport volt. Utána dr. Kövér János járásbirót hall­gatták ki, aki egyidőben alkalmazottja volt a bukaresti irodának. A kijárásokra vonatkozólag azt tudja, hogy Tőkésnek, mint a román pártokhoz orientálódó em­bernek, könnyebb volt valami ft elintéznie, mint másnak., maid dr. Réti Imrét hall­gatták ki. Réti Imre — a Titulescuhoz intézett üdvözlőtáviratról Réti Imrétől azt kérdezte az elnök, mit tud arról a táviratról, amit Titulescunak küldtek. Réti az,t válaszolja,Nagy 1935 vé­gén rendkívül súlyos helyzetbe került az erdélyi magyarság. Ö és elvbarátai azért határozták el ma- gukat uj párt alakítására, hogy megment­sék a magyarságot a román államhatalom súlyosbodó nyomásától. A Titulescuhoz intézett távirat szerinte nem üdvözlő táv­irat volt, hanem azt célozta, hogy Titu- lesem- megnyerjék a magyarság ügyének. A táviratot különben nem maga a kisgaz­dapárt. hanem annak csak városi tagoza­ta küldte. Tőkés nem volt jelen a meg­szövegezésnél és az aláírók között sem szerepelt. Befejeződtek a tanukihallga­gatások Kihallgatták még vitéz Biró István fel­sőházi tagot, aki kijelentette: Határozot­tan állítom, hogy Tőkés volt a spiritus rec- tora ennek a renegát karikás pártnak. A bíróság felolvasta Sulyok István volt nagyváradi püspök és Krenner Miklós dr. írásbeli vallomását, akik szintén politika! szempontból világították meg Tőkés mű­ködését. Az elnök ezután este 6 órára ha­lasztotta el a tárgyalást. Az esti tárgya­láson iratokat ismertettek. Ma délelőtt 9 órakor megkezdődtek a perbeszédek. Äz unitárius lelkészt továbbképsőtanf olyant előadásai KOLOZSVÁR, november 20. Pénteken déU előtti 9 órakor tiutotta meg eţso előadását az unitárius lelkészi továbbképzőtanfo'yam. Az első előadáson Csiki Gábor, kormány, főtanácsos, a Duna—Tisza-mer.U egyházme­gye espere tartott előadást az egyházi szór­ványról. Utána Lőrinczy Géza, nagybányai szórványgondozó lelkész a nemzeti szórvá­nyokról beszed. Délután Szathmáry Lajos dr., az EMKE ügyvezető alelnöke ugyancsak a szó;ványkérdésekrő' ‘adott előadást, be­hatóan ismertetve ennek a kérdésnek ion. tossagát. Ma, szombaton reggel 9 órai kezdettel a;* Egyetemes Unitárius Lelkészkor rendezte meg közgyűlését, ame’y lapunk zártakor meg fart. Ugyancsak ma délután lesz az Unitá­rius Irodalmi Társaság közgyűlése, utána pedig a Dávid Ferenc Egylet ülésezik, mig annak végeztével Berde Mózes-emUkünne- pé'y lesz az Unitárius Kollégium di zter­mében. Holnap, vasárnap regce! fél 9 órakor kezdődik meg az Unitárius Egyház Főtana, csanak rendes évi közgyűlése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents