Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-03 / 248. szám
1 $<3 noremb«T 3. £LL£M2£E Mindenszentek napja az országban BUDAPEST, november 3. (MOT.) Ha- Ictfca’k napján a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy 1st vám kormánytzóhe- lyettes sírjánál misginditó módon, nyilvánult meg a kegyelet. A családi sírboltban lévő koporsót beborították koszorúval és virággal. Elhelyezték Káll-ay Miklós minlszteiv.lnök és a kormány koszorúját is. A Magyar Elet Pántjának kegyeletét Gajzágó István, Polgár Béla és Váczy György képviselők juttatták kifejezésre és elhelyezték a síron a párt koszorúját. Vitéz kisbamaki Farkas Ferenc altábornagy, országos főcser kész a magyar cserkészmozgalom nevében Mindszentek napj án nemzeti szinti szal aggal díszített, átrvalányhajból készült koszorút helyezett el vitéz naigybányai Horthy Isrtvánnaik, Magyarország hősi halált halt kormány- zóhelyeittiesémek, a c?e rkészm-ozgalom védnökének kenderesá sírjára. A cserkész- mozgalom országos parancsnoksága tagjaiból. álló küldöttség Halottak napja alkalmából ugyancsak árvalányhajkoszorut helyezett el örökös tiszteletben főcssu- késziéniék, gróf Teleki Pálnak a Kerepesiül temető-bén. lévő sarjára. A Magvar Élet Pártjának népes küldött- _ siegle Mindszentiek napján a párt nevében koszorút íhlelyezet't el a Hősök emlékkövén, Gömbös Gyula, Kossuth Lajos, Teleki Pál gróf síremlékén, valamint a Darányi Kálmán volt miniszterelnök sírján. Nagyváraidon Bihar vármegye küldöttség? vitéz Nadányi János dr. alispán vezetésével a geszti családi sírboltban koszorút helyezett el gróf Tisza István sírján vértanú halálának 25. évfordulója alkalmából. Koszorút helyezett a sírra Nagyvárad város küldöttsége is. Uj rend az OTI munkaadói igazolványainál BUDAPEST, november 3. A hivatalos lap mai száma közli a belügyminiszter . rendeletéit az Országos Tárca dalom.iílzt o- sáító Intézetnél a betegsegélyző jogosultságának munkaadói igazolvánnyal történő igazolásáról. A rendelet értelmében a munkaadó köteles betegség esetére biztosított munkavállalój'a vagy annak családtagja részére az intézeti űrlap felha'^z- náiásávail munkaadói igazolást adni, mely a segélyezési jogosultság megáilapitásá- fcbz szükséges adatokat tartalmazza. A munkavállaló keresőképtelenséget nem okozó betegséggel való gyógykezelése esé- . lében az igényj ogasultság folytatólagos fennállását a kezelőorvosnál folytatólagos gyógykezelésre jogosító igazolvánnyal kell igazolni és azt ugyancsak a munkaadó állítja ki. Ha a biztosított az alkalmazásból kilépett és a kilépés időpontjától három hét már eltelt, a folytatólagos gyógykezelésre jptgoiptfó űrlapot az igényjogosultság igazolására az intézet álltja ki. A munkaadó ilyen igazolványt csak akkor adhat ki, ha a biztosított időközben másutt alkalmazásiban nem. állott, vagy önálló kereseti foglalkozást nem űzött. Az a családtag, akinek jogosultsága katonai szolgálatot teljesítő személy után áll fenn, jogosultságát az illetékes katonai parancsnokság által a katonai szolgálatot teljesítő személy részére kiállított igazolvány alapján kérheti. . ■ Azt a munkaadót, aki a munkaadói igazolványokéit nem a törvén vés szabályok szerint állítja ki, ezer, ismétlés esetén pedig háromezer pengőig terjedő pénzbírsággal kell büntetni. Az a munkaadó, aki az igazoivánvokban szándékosan valótlan adatot, tüntet fel, amiennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el é^ két hónapig tarjedő elzárással büntetendő. Érdekes könyvujdonság! Jalmarí Jaakkoía: A finnek története Modern történész könyve ez — irójiai a helsinki egy etem jeles tanára —, aki nem elégszik meg a szigorúan vett históriai adatok f el sora kioizta tusává,1, hanem arra is ügyel, hogy népe kulturális fejlőld/ését herautasisa és szemléltesse a társadalmi kérdések alakulásait is. Ára ízléses kötésben 10 P 30 fillér. Kapható az Ellenzék“ könyvesboltbal, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Kérje az őszi könyvsikerek díjtalan, jegyzékét. templom- és Iskolaavatás Kőrössziget új telepes községben NAGYVÁRAD, november 3. A biiharmc- gyei Csökmő határában levő uj lakótelep Ko- rössziget telepes község iskoláját cs templomát vasárnap áldotta meg dr. Schriffert Béla apostoli kormányzói helynök. A nagyváradi katolikus káptalan 1941-ben 3800 hold birtokot ajánlott fel az államnak telepítési célokra. Ebből a területből kaptak a szomszédos községek gazdái is, 2200 holdra pedg, amelyet az állam vásárolt meg, a körösszigeti telepeseket helyezték cl. Itt szép, egészséges, kettőszobás lakások épültek, hatvan sokgyermekes magyar család számára. A hatvan családnak összesen 420 tagja van, nagyon sok köztük a 10 gyermekes is. Nagy részüket Qanádmegyéből telepítették ide, de sokan vannak olyanok is, akik azelőtt a káptalan földjén dolgoztak béresekként, általában 10 és 35 hold közötti telepeket kaptak, vannak aoznban olyan családok is, amelyek felnőtt gyermekeikkel együtt ico holdas földön rendezkedtek be. A telepen létesített uj kettő tantermes modern iskola két tanitói lakással teljesen elkészült és most avatták fel. Megkezdték különben a plébánia építését is. A telepen Récsey Lajos telepfelügyelő irányításával dolgoznak a gazdák az előre elkészített üzemterv alapján, télen pedig külön gazdasági tanfolyamon kel! rész.trvenniök. ahol megbeszélik a következő gazdasági év tennivalóit. Az avatáson a földművelésügyi minisztérium részéről dr. Nagy János telepitcsügyi főiei- ügyelő és Papp Géza jelentek még az ünnepségen. A szentmise után dr. Schriffert Béla megáldotta az uj tanitói lakásokat és a telep tisztviselőinek a lakását. Hogyan élnek az erdélyi szöv KOLOZSVÁR, november 3. Csak most készült el az északerdélyi magyar hitel- j szövetkezetek egyik csúcsszervedet ének, a I ,,Szövetség'1 * * * * 6 Gazdasági és Hitelszövetkeze- j tek Központ jártak multévi statisztikai ki- ' mutatása, amely áttekinthető és világos képet nyuj arról a lendületes szövetkezeti munkáról, amely a hasaiért területen megindult. Annak ellenére, hogy a kimutatások közzétételekor csaknem egy újabb esztendő telt el — ami alatt az adatok megváltoznak —, előnyös következtetések vonhatók le az erdélyi hitelszövetkezeti j hálózat fejlődéséről. Az északerdélyi szövetkezeti mozgalom a megszállás alatt szívósságával és élni- akarásűval beigazolta életképességét és ezáltal érdemessé vált a támogatásra, amely — a mult nehézségeinek áthidalása ellenére — nem haladta meg az ország többi részében működő . hitelszövetkezeteknek juttatott keretet. Mindez elegendő volt azonban ahhoz, hogy igazi szövetkezeti szellemtől áthatott összefogással kibírta mindazt az anyagi veszteséget és erkölcsi nyomást, ami ránehezedett és hogy bizonyságot tegyen másik képességéről is, amelyet néhai Teleld Pál miniszter- elnök azonnal felismert, hogy önállósága által saját erejéből és csak önmaga meg tudja oldani különleges feladatait. Gyarapodás az 1942. évben Mig I34l-ben a szövetkezetek nagyobb részt a megváltozott körülmények teremtette helyzetbe igyekeztek beleilleszkedni és munkájuknak nagyrésze az uj törvényes rendelkezések megismerésében merült ki, — az 1942-es év volt az, amelyben komoly építő munka indulhatott meg és hózott jelentős fejlődést az erdélyi szövetkezeti mozgalom számára. A „Szövetség“ tagszövetkezeteinek száma 1941 december 31-én 155 hitel, 119 tej és 32 egyéb, vagyis összesen 306 szövetkezet volt. Az 1942. év folyamán törültek 3 hitel, 9 tej és 3 egyéb, vagyis 15 szövetkezetét; azokat ugyanis, amelyek már a bécsi döntés időpontjában sem voltak életképesek és felszámoltak. Az ugyanez év őszén megindított nagyobb szervezési munka eredménye 9 hitel, Í0 tej és 6 egyéb, tehát 25 uj szövetkezet rpun kábaál! it-ás-a volt. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy sok helyen ezt a munkát nem lehetett befejezni, tehát számos uj alakulat már csak az 1943-as kimutatásban szerepe’bet. Végeredményben a „Szövetség“ tangszövetkezetéinek száma 1942 december 31-én 161 hitel, 120 tej és 35 egyéb, összesen 316 szövetkezet volt: ami tehát 6 hitel, 1 tej és 3 egyéb tényleges szövetkezet gyarapodásnak felel meg. A „Szövetség“ működési körzetében a mail év folyamán Beszterce-Na-zód és CsLk vármegye kivételével, minden megyében alakult egy-két hitelszövetkezet. Tejszövetkezeti vonalon figyelemreméltó, hogy olyan vármegyékben is- történtek alakulások, ahol eddig egyáltalán nem, vagy csak igen kevés tej szövetkezet működött. Ezek (10) statisztikai értékét nagyban csökkenti a megszűnt (9) teljSzövet- kezet gzáma. A szövetkezeti hálózat legdusabb Udvarhely és M-aros-Torda vármegyékben, ahol 94, illetve 85 szövetkezet működik, míg Szóinok-Dobo-ka 9 és Bészteree-Na- szód 2 szövetkezettel sereghajtóként szerepel. A szövetkezetek milyensége is vármegyénként nagy eltérést mutat: Udvarhely 55 tejszövetkeztével szemben 33 hitel és 6 egyéb szövetkezet; Maros-Tordá- ban 51 tejszövetkezetével szemben 29 hitel és 5 egyéb szövetkezet működik; mig Háromszékben 27 hitelszövetkezttel szemben 4 tej és 2 egyéb; Szilágyban 18 hitelszövetkezettel szemben 1 tej és 1 egyéb szövetkezet működik. Az arány a többi vármegyékre is ebben az arányban alkalmazható. ih A szövetkezetek taglétszáma és megyei megoszlása Nemcsak a szövetkezetek számában, hanem a szövetkezeti tagok sarában is szaporulatról számolnak be az , adatok. Nem érdektelen a fejlődés érzékeltetésére az 1940 december 31-iki adatot is figyelembe venni. Ezek szerint 1940 december végén a „Szövetség“ kötelékébe tartozó szövetkezetek tagjainak száma 54.389 volt, ami 1941 végére 61.123-ra, majd 1942 decemberére 69.306 főre emelkedett. A két év (Szaporulata tehát 14.917 lélek. • Ez a szám megoszlik a különböző szövetkezeti alakulatok között. A hitelszövetkezeti tagok száma egy év alatt (1942-ben) 47.779- ről 53.980-ra emelkedett (6201), ami két év távlatában (42.746—69.304) már 11.234 főt jelent. A tej- és egyébtárgyu szövetkezeteknél a taglétszámszaporulat jelentéktelenebb, de ez a körülmény könnyen magyarázható, ha figyelembe vesszük ezeknek a szövetkezeteknek természetét adottságait. A szövetkezetek tagjainak megyénkénti megoszlása is igen érdekesen tükrözi a szövetkezeti mozgalom térhódításait. Az 1942-es adatok szerint élen halad Maros- Torda 16.684, majd Kolozr; 13.726 taggal, mig Udvarhely alig marad 13.286. taggal mögöttük. Gyászos ezzel szemben Szolnok-Doboka adata, alig 1833-al és semmisnek mond- nátó Beszterce-Naszód 365 szövetkezeti tagjával. Nem lenne érdektelen mélyebben tanulmányozni azokat a politikai okokat, amelyek itt bénitólag hatnak... Természetes az egyes megyék hitelszövetkezeteinek taglétszáma aránytalanul nagyobb a tej és egyéb szövetkezeteknél, amit a már említett adottságpk magyaráznak. A hitelszövetkezetek taglétszám szerinti megoszlása is érdekes adatokat mutat. Ezek közül 47 hitelszövetkezetnek volt 100—200-ig átlagosan 146; 37 hitelszövetkezetnek volt 201—300-ig átlagosan 24 Î; 42-nek volt 301—500-ig átlagosan 369; 13-nak volt 501—700-ig átlagosan 578 tagja. A tagok zöme tehát olyan hitelszövetkezetekhez tartozik, amelyeknek a taglétszáma 100—700-ig terjedt. Általában a szövetkezetek taglétszáma szaporodott; csökkent azok száma, amelyeknek 1—300- ig terjedt és emelkedett a 301—700-ig terjedő taglétszámú hitelszövetkezetek száma. 1941 végén 6 hitelszövetkezet volt lOGO-nél több létszámú, 1942 végén ez a szám 8-ra emelkedett. Nem változott a szövetkezetek mezőgazdasági iellege- A tagok foglalkozás szerinti megoszlása alig változott. 1942. év végén a tagok 73 2 százaléka volt mezőgazda, 9.5 százaléka ’páros, 3.9 százaléka kereskedő es 13.4 százaléka egyéb foglalkozású. Az előző évihez viszonyítva a mezőgazdák százaléka . !, a kereskedők és egyéb foglalkozásúak szintén 1 tizedszázalékkal emelkedett, mig az iparosok száma 3 tizedszázalékkal csoKkent. A hitelszövetkezetek mezőgazdasági jellege tehál továbbra is uralkodó marul. A kimutatott iparos, kereskedő és egyén foglalkozású tagok nagyobbrészt a városi szövetkezetek tagjai, (y t ) SS — ilyenkor, ősszel az életet, /mindig mélyebbnek érzem és valahogy közelibbnek is önmagamhoz. Nein azért, mintha jobban érteném, sőt ellenkezőleg, ilyenkor mindent rejtélyesebbnek látok, akárcsak önmagamat. Minél jobban aláírom meg- érteni és kifejezni önmagamat írásban, szóban és cselekedeteimben, annál inkább megdöbbent az a felfedezés: hogy minél többet értettem meg és fejeztem ki önmagámból, — különös rriádcm — annál nagyobbá és rejtélyesebbé vált az az ismeretlen, uki tulajdonképpen — minden szó és irás mögött — én vagyok. így vagyok g.z élettel, a természettel is. Minél többet értettem meg belőle, annál mélyebbnek és titokzatosabbnak látom. Különösen mostan, mikor ezt a nagy készülődést, indulást, bucsuzást látom mindenütt. Vájjon hova mennek és mi ez a szomorúság a virágok és a fák arcán? Miért simák a madarak s miért sárgák és vörösek a levelek? A fájdalomtól talán, hogy itt kell hagyjanak? . . . És lassan minden itthaugy bennünket, de mintha félelem borzovpana végig rajtuk a nagy búcsú előtt. Nyugtalanság és izgalom tépi, rázza őket, mintha nem is álamra készülődnének, hanem valami borzalmas és kegyetlen Ur közeledne feléjük, éppen akkor, amikor a legszebbnek látták az életet. Most fejoiesztettem menekülnek előle és addig szállnak, hullnak és kavarognak a szélben, mig mindnyájan szembetalálkoznak vele. ■ Valamit nekem is menteni kellene innen. Nyugtalanság fog el, mert nem tudok szabadulni ebből a nagy közösségbő7. Nekem is búcsúzni kellene mostan, mielőtt álomra hajtanám fejem, de bíjcsú- szavak helyett csak dadogás szakád föl számon: á-lom helyett ... az élet, a.~ . . . élet kell ne . . . kém! m Úgy érzem, valamd elválaszthatatlan kapocs köt össze veled, ősz'. Teljesen,'átadom magam néked, most tégy' velem amit akarsz. Takarj be köddel, fonj körül hideg öleléseddel, éjszakáiddal, hulló esőddel, dermeszd meg tagjaimat, arcomat paskold a széllel. Türelmesem tűröm ölelésedet, dérrel fagyasztó csókodat, szerelmed minden korbácsát és simoggtáját. Csak engedd, hogy egy . legyek veled. Erezzem szivemben végtelen fájdalmadat és arcomon fáradt és bölcs mosolyodat sugározzam vissza,. Oly jó igy megszabadulni önmagámtól, egyesülni veled, ki i vécrtelen vagy s kinek én sem vagyok j több, mint egy fü. vagy egy levél. I Együtt hervadni veled, sárgulni és sinii a szélben, búcsúzni a nyártól, a naptól. Fájdalmas erővel — levélként — alfáit ágaiba kapaszkodni, érezni a messzi, mély J gn'ókerek kiniát,.kik rajtam: Iseresztiil I néznek a felhőkre, a napba. Hallani testvérlombok zúgását és könvörgésé.t értein s mégis hullni, lehullni a földre . . . Az ősz imádkozik fölöttem, mig egyre hullnak leveleim. Ó, mi is lehetne más, mint ima e sok titkos■ suttogási zizegés, sóhaj é* nietsző jiitifülés, mi itt suhan .fölöttem. Törzsemet forró reszket és rázza, és rémület fog el. Mi lesz, he. én is elveszi- tépi minden lombomat és száraz' ágaimmal maradok a tél előtt? De imádkoznak a fák — értem is —- és a bokrok letérdelnek az éa alatt: Könyörületes ősz', pihentető ősz, jóságos őrizőnk, légy kegyelmes velünk! És amíg mormolom velük az imát, mór érzem a messzeségből friss lombok illatot. a tavasz illatát, zuhogó patakokat hallók és boldogan harvoni a forró napot végig ömleni dermedt taojánnorn. Ö. élet. lén?i eddott, hogy újra újra visszatérsz felénk. FLÓRIÁN TIBOR. Kutatják a református vallásit tehet- séges falusi gyermekeket D. dr. Réz ósz Imre református püspök felhívást intézett az összes le!k;pásztorökhoz, igazgatókhoz és tankokhoz, figyeliék meg i kezük alatt tanuló gyermekeket é$ akinek természetes esze és tehetsége van, függetlenül attól, hogy miiven az iskolai bizonyítványa, Írják . össze a t ebe t-ségku taté vizsgára. A versenyvizsgára nem lehet és nem is két! senkit előkészíteni, ezeknek nem a tarkó! ■munka eredményen°k vagv eredménvteíen"- ségenek a megállap-'tása a célja .nem a: vég- zett tananyagból vizsgáznak, tehát a tanítóra magára a vizsga lefolyásából semmiféle hátrány nem származhat. A .felhívásnak az a célja-, hoigv mennél több református rrhetsér-'s gyermek kerüljön, a vizsgára és esetleg államkökségen középiskolába. Hagyományos erdélyi szellembe», bátran, megalkuvás nélkül kftzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzéki n
