Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-13 / 231. szám

2 ELLENZÉK 1943 október 13. fi Az emigráns kormányok szerint Moszkvában a szövetségesek politikáját össze akarják hangolni a Kreml és a forradalmár partizánmozgalom követeléseivel ANKARA, október 13. (MTI.) A Nem­zetközi Tájékoztató Iroda jelenti: Kairói hírek szerint az ottani menekült kormá­nyok vezető köreiben bizonyos aggoda­lommal tekintenek a rövidesen bekövet- ikező moszkvai külügyminiszteri értekez­let elé. Attól félnek, hogy mind Edent, mind Hullt kormányaik igen messze-me- iiő felhatalmazással látták el arra vonat­kozóan, hogy egyes kérdések tekintetében engedményeket tegyenek, hogy az érte­kezlet minden körülmények között pozi­tiv eredményt érjen el. Arról is meg vannak győződve, hogy az Egyesült Ál­lamok, bár jelenleg úgy nyilatkoznak, liogv nem ismerik el az Oroszország ál- 'tal követelt stratégiai határokat — méeis egyes pontokban hajlandók lesznek ettől a: álláspontjuktól eltérni, ha sikerül ne­kik a Szovjetet rábírni, hogy lépjen be a Japán elleni háborúba. Azzal i-zámolnak, hogy az oroszok megtagadják ugyan hi­vatalosan a hadbalépést, támaszpontok átengedő erői azonban lehet velük tár­gyalni. Kairóban azt mondják, hogy a Szovjet ezzel szemben szabad kezet akar magának biztosítani a Balkánon, Lengyel- országban és a Keleti-tenger térségében. Ezeknek az aggodalmaknak a megerősí­tését a kairói emigráns körök a Newvork Times vasárnapi közléseiben látják, amelyben a vezető északamerikai lap ki­emeli, hogy a nyugati szövetségesek poli­tikájukat a Kreml politikájával és a for­radalmár partiz ánmozgalom követelései­vel hozzák összhangba. London belenyugszik abba, hogy a balti államok egyszersminden korra a Szovjethez tartozzanak hor/zíf érhetővlesznek minői/ok. a ippii lőte­rek, amelyeket amerikai munka é* amenkai pin/ Mgitségével építettek. A szenátorok, ie lentésrnek hulá*a> kétségkívül élezhető lesz Angiidban. A konzervatív egye*-.üf'ós su jl#'*7.olgálat.) washingtoni jelentésben máris ..mársszeruené változatokat je’ént be Amerika éf. szöve'60- gnsei viszonyában”. Az egész ügy szempont­jából a legfontosabb nyi ván a küszöbön álló aiutezltvai értekezlet. Kétségtelen, hogy az. ot «/.enátor eljárása az amerikai küldöttség uiirnkAját Mo*zkvátm.n nemcsak lényegeden meg ehe/ltette, hanem talan arz egész értek«-/ let «»kerrt kockáztatta Tekintettel art-., hogy ■tv. öt 'enátor je’entév/vel I ipar. jth,,n Arm rikábdli ti lángoltak <iy. <■ s/ig' tnüd'-r.i tu . t. véfei-k, az .rrigu ,/ászok «zárnám >u eddiginél nehezebb lr*z megnyerni a/ oioazokat annak, hogy az euri'pai bi/tnuejgi előte. epekre vo­natkozó kovelclnbeík he’yctt i- égedienelc meg Arr/ei kárnak é* Angliának a háború uta ni kö'elezettgégekre vona'ko/ó ígéreteivé.. Az Ewening Standard egyik tudósit >eahan kitűnik, ho y Ro'.«>evelt elnök a szenátus külügyi biaottirágálioz, amely márviu« óta >z ifimért Fulbrightrjavaslatt# foglalkozik, u H- mátumszerü követe'ést juttatott el olyan ér_ te’emben, hogy te jee mértékben tiisztAzz.ik Amerika magatartását, mielőtt Cordeli Hu-1 Moszkvába utazik­SJorza gráf — fíadoglio utóda ? STOCKHOLM, október 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A Balti­államok volt angliai és amerikai -diplo­máciai képviselői minderst elkövetnek ab­ból a célból, hogv rábírják Anglia és Amerika politikai i'ezetőit, tűzzék napi­rendre a moszkvai hármasértekezleten a balti államok kérdését is és ezeket az ál­lamokat a háború után újra állítsák fel. A Sozialdemokraten londoni levelezője szerint a balti államok kéoviselöi Eden külügyminiszternek és Halinak emlékira­tot nyújtottak át. Amerikában tartózkodó balti diplomaták között a Hullai törévt megbeszélés után bizonyos derülátó han­gulat észlelhető. Londoni diplomáciai körökben azt ál­lítják ebben a kérdésben: az Amerikában mutatkozó derűlátás alighanem túlzott és rámutatnak a Sunday Times egyik mosz­kvai keltezésű cikkére, amely hangoztat­ja. Moszkvában felette csodálkoznak azon a7 állításon. Irngv a balti államok kérdé­sét napirendre tűzték. A Szovjetunió ál­lásponttá ebben a kérdésben az, hogy a S~ovjcthe való bekebelezéssel ezeknek az államoknak a jövője egyszersmindenkor- ra eldőlt. Londonban — állapítja meg a laptudósitó — áUalában ugyanez a felfo­gás ebben a kérdésben. ZÜRICH, október 13. (Búd. Tud.): Sfor­za gróf, volt külügyminiszter Londonban megbeszéléseket folytatott mérvadó brit körökkel. Most útban van Olaszország felé. Bizonyos angol körök Sforza grófot a szabad olasz mozgalmak vezetőjének büntetik fel. Az olasz lapok közlik a ro­mai rádió jelentését, amely szerint Sfor­za gróf az angol külügyminisztérium je­löltje az olasz miniszterelnöki tisztségre Badcglio helyett. Nagy forgalom Salernóban Algírból jelenti a Búd. Tud.): A saler- nói kikötőt szállitógőzösök népesítik be, amelyek hadianyagot, .valamint páncélo­sokat raknak partra. Szállitóhajók ilyen aí anyu gyülekezése a szövetségesek Sa­lernóban történt nem volt. partraszállása óta még A spanyol ifjúság követi Francát Madridból jelenti az MTI: A madridi egye­temi város felavatásánál Rodriguez Va'care' ifjúsági vezető biztosította Franco tábornokot a « anyol ifjúság nevében arról, hogy Spa- nyolo szag tanuló ifjúsága nagy lelkesedé­se! követi a Cardillo parancsait és kész arra, hogy mind békében mind háborúban mindent niegtegyen Spanyo országért. Az ünnepség Franco tábornok beszédével vézgődött, amely­ben a többek közötrikijelentette, hogy a most rendeltetésének átadott madr di egyetemi vá­ros a polgárháborúban kiontott vé, emlékmű­ve lesz. A madridi központi egyetemnek to­vábbra is^az lesz a feladata, hogy a spanyol- amer kai államok fiai még szorosabban mű­ködjenek együtt. Lisszabonban hivatalos jelentést várnak a portugál—japán viszonyról LONDON, október 13. (Rúd. Tud.) A brit sajtó néhány napja feltűnő címekben emeli ki a portugál eseményeket. A londoni lapok szerint Portugália és az Azor:-szige­tek között megszakadt az összeköttetés. A Ds.ilv Herald arról ir, hogy Portugáliában állandóan fokozódik a feszültség. Lisszaboni jelemén szerint valószínű, hogv rövidesen hivatalos közleményt adnak ki Lisszabonban a portugál-—japán kapcsolatok­ról. A két ország közúti kapcsolatok válto­zatlanok minden ellenkező híresztelés ellenére — jelentette ki Salazar miniszterelnök. Christov bolgár belügyminiszter beszéde Szófiából jelenti a DNB: Christov bol­gár belügyminiszter a plovdivi gazdasági kamara megnyitásán beszédet mondott és a többek között igy nyilatkozott a bel­politikai helyzetről: — Bulgária számára jelenleg a belső nyugalom és a rend a legfontosabb. Ez azért szükséges, mert szövetségeseink el­lensége az arcvonalakon nem tudott győ­zedelmeskedni és most a belső arcvonal szétbomlasztását akarják elérni. Mind­nyájan ismerjük az angolok és ameri­kaiak kísérleteit, hogy a belső arcvona­lat nemcsak Bulgáriában, hanem az ösz- szes többi országokban is szétbomlasszák. Biztosan állíthatom azonban, hogy si­kertelenek maradnak azok a kísérleteik, amelyek a népet törvénytelen tettek el­követésére izgatják és meglettük a szük­séges intézkedéseket a törvénytelen cso­portok ellen, hogy minden ilyen kísérle­tet megakadályozzunk. A bolgár nem árulója népének, szereti hazáját és kész hazájáért minden áldozatot meghozni. Hatalmas forgószél pusztítóit KtcxiI óiisn Ezrével váltak hajléktalanná Mazatlan kikötőváros lakói BUENOS-AYRES, október 13. (DNB) A Mazatlan mexikói kikötővárosban pusztító forgószél súlyos következményeiről a táviró- összeköttetés helvreállitása után most váltak ismertté egyes részletek. A városban hét em­ber vesztette életét, 40 pedig megsebesült a leomló falaktól és ezrével váltak hajléktalan­ná a város lakói. Elpusztult az áram, a táv­beszélő és a táviróvezeték, viz lepte el a ki­kötőt cs a közelében levő üzleti negyedet. Több vasúti hid olyan súlyosan megrongáló­dott, hogy a közlekedés megakadt. A város többki lometernyi körzetében elpusztult a kukoricatermés. A súlyosan megrongált város különös képet nyújt. A templomokban, szín­házakban és az iskolákban kereken ezer olyan család tartózkodik, amelyeknek ott­hona romokban hever. A katonai parancsnok ostromállapotot hirdetatt ki. Az utcákon csapatok cirkálnak és súlyos büntetéssel sújt­ják azt, aki a sötétség leple alatt foszto gatni akar. (MTI.) Uj gyógyforrás fakad a földből Hévizfürdőn, a reumások Mekkájában ÚJSÁGÍRÓK látogatása a híres gyógyfürdőben Churchill üzenete a H. amerikai repii lohadt esi h ez Zürichből jelenti a Búd. Tud.: Londoni jelentés szerint Churchill az európai had­műveleti területen lévő amerikai csapa­tok főparancsnokságához intézett üzene­tében köszönetét fejezte ki az amerikai 8. repülőhadtestnek a Németország ellen intézett legutóbbi nagy támadásért. Chur­chill az üzenetben a többi között azt mondja, hogy meg van győződve arról, hogy ezek a repülők közösen megadják a halálos döfést Németország ipari tel­jesítőképességének és ilyen módon el­egyengetik az utat a végső győzelem szá­mára. Megjegyzi Churchill, hogy a német légierő a repülőépités terén is az offen- zivából a defenzívába ment át. HÉVÍZ, október 13. (Az Ellenzék mun­katársától.) Amint elhagyjuk a valószínűt­len opál színekben tündöklő esti Balatont, > Keszthelyen autóba ülve utazunk tovább Hé­víz felé. egyszerre sötét lesz és a távolban titokzatos fehér ködök szállnak a magasba. — Valóságos London ez —• magyarázza a sofőr —, mindig csupa köd, meg pára a vi­dék. Csakugyani. Hévíz talán Magyarország egyik legcsodálatosabb és geológiaiíag is leg­érdekesebb pontja. Lap, mgovány, s vadvizek helye, ahol meleg, kénes, rádiumos gyógyvíz tör fel a földből s avatja a helyet páratlan hatása gyógyfürdővé. A kocsi befordul a fürdősétányra, aztán a .sor végén megáll. Innen gyalog megyünk a gyógyszanatóriumba,' ahová vendégül hívott meg a szanatórium vezetősége. Minden buda­pesti Lap egy-egy munkatársa érkezett ma Hévízre abból az alkalomból, hogy egy uj melegforrás feltárásával lehetővé vált a gyógyszanatórium téli üzembentartása is. A SZANATÓRIUM Dr. Moll Károly főorvos és fiatal felesége fogadják az újságírókat. Az orvosházaspár — az asszony is orvosnő, a budapesti Szieszta szanatóriumban dolgozik —• igazi magyaros vendégszeretettel látnak vendégül. A vacso­rán több megyei előkelőség vesz részt. Másnap megnézzük a szanatóriumot. A csendes szobákat, a röntgen és laboratóriumok termeit, aztán átmegyünk a gyógyfürdőbe. Itt parányi modellen magyarázzák meg a fürdő elosztását. Megtudjuk, hogy a hévizi fürdő gyógyhatásút már a római birodalom világuralma idején is ismerték, hogy a kénes és radioaktiv viz hőfoka nem veszi igénybe a szivet, s hogy az itt található gyógyiszap oly kimeríthetetlen, hogy még évezredekig szolgálhatja a beteg emberiséget. H áromne gyed millió pengőre volna szükség Hévíz teljes modernizálására. Nagy összeg, de Hévíz is nagy kincse az országnak, méltó arra, hogy békés időkben zarándokhellyé váljék. Bizony, ma még hiányzik a háromnegyed- millió, sőt az a száz kiló zsiradék is, amely­A yorki érsek rokonszenvezik a Szovjettel LONDON, október 13. (Búd. Tud.) Gar- bett yorki érsek újságírók előtt nyilatko­zott oroszországi látogatása során szer­zett benyomásairól. Nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: Noha elitélünk bizonyos módszereket, amelyeket az orosz forradalom után al­kalmaztak, most mégiscsak rokon-szenv- vel kellene kisérnünk a nagy társadalmi és gazdasági kísérletet, amely a Szovjet­unióban végbemegy, mégha ezek az in­tézkedések a mi országunkban nem iS al­kalmazhatók. A szovjet korrriány egy­házpolitikájáról szólva, az érsek kijelen­tette, a kormány vallástalan. Felvetődik a kérdés, miért engedte meg Sztálin az egyház újból való felállítását.' Azt hiszem, hogy erre vonatkozólag két okot sorolha­tok fel. Először Sztálin bölcs' államfő, aki elismeri, hogy a vallásosság mélyen az orosz nép lelkében gyökerezik, másodszor az egyház már nem képviseli a régi rend­szert, hanem teljes erejéből támogatja Oroszország nemzeti harcát. A világjárt öt amerikai szenátor elégedetlen az VSA külpolitikájával Zürichből jelenti az MTI: A Basler Nach­richten londoni tudósitója jelenti: S.a jtójelenté- sekből az a benyomás érlelődik meg, hogy az öt amerikai szenátor az amerikai szenátus tit­kos ülésén angolellenes, oroszellenes és álta­lában szövetségesellenes propagandát fej­tett ki. Az amerikai tudósitók álta­lában azt mondják:, hogy az öt szenátor a leg­nagyobb bizarlmatlanságga’ nyilatkozott a brit kormány' céljairól és nézeteiről. 'Az amerikai ^ajtóban rendkívül élénk vita folyik, azokról a vádakról, amelyeket az öt szenátor Angliával szemben eme’t. Az amerikai 6ajtó egyrésze a következő négy követelést támasztja: 1. A bérleti és kölicsönmegállatpodások felülvizs­gálása. 2. Megakadályozása annak, hogy Ame­rika kötelező megállapodásokat vá’laljon a háború utáni időszakira. 3. Amerikai támasz­pontok létesítése minél nagyobb távolságra az amerikai szárazföldtől és 4- a szövetséges kormányok részéről annak kijelentése, hogy Amerika számára katonailag és gazdaságilag ből — ha volna — százezer darab kénes gyógyszappant tudnának főzni a kénes viz- rétegből eivont növényi anyagokból, A1Ó... Fák és bokrok zöld keretében furcsa kékes­csillogással nyújtózik a tó az októberi nap­ban. Piros lótuszvirágok, a hinduknak ezek a szent virágai virítanak rajta, zöld tányér­leveleken, s adnak exotikus szint a víznek. A tó nemrégen úgy tele volt szúnyoggal, hogy a vendégek féltek a közelébe menni. Ma már nicsnenek itc szunyógok, hála egy tehet­séges magyar orvosnak, Héviz fanatikus szerelmesének, dr. MikoLics Ferencnek, aki apió galacsinok miniatűr vegyibombáival öli rneg a kellemetlen vendégeket. A galacsm ugyanis a vízben feloldódik és gázt fejleszt -— szunyogölő, de az emberre ártalmatlan anyagot. Elmondja dr. Moll Károly igazgató-főor­vos, hogy az uj melegvizforrás 54 méter! mélységből buzog fel s percenkint 600 liter kenesvizet ad. A levegő éles és szél fuj, de azért bele- uszunk a rizholdas tóba, mely Európa leg­nagyobb melegvizü tava. Nagyszerű élmény. Karomon kis ezüst karkötő van, mire kijö­vök a vízből, az ezüstöt arannyá változtatta a titokzatos viz, amelyben már annyi beteg talált gyógyulást. Megnézzük aztán a napozót, a fedett for- róyizes fürdőt, s azt a liftet, melyen a súlyos, mozogná nem tudó beteget szállítják le a víz­be. Beültetik a beteget, s lenn száll ki a vízben, amely frissít és gyógyít. Az eltört mankó rém puszta kitalálás: Istennek csak­ugyan csodálatos ajándéka ez a viz. Most már egyébként elcsendesedett a fürdő, mely júliusban és augusztusban a lehetetlen­ségig zsúfolva volt. Héviz ezen a nyáron két­száz sebesült lisztet látott vendégül, akiket a legnagyobb szeretettel vettek itt körül. Este az erdőbe megyünk fel nagy sétára, a falusi, jó csendben. S másnap mindnyájan a legszebb emlékkel utazunk vissza Pestre. MARTON LILI

Next

/
Thumbnails
Contents