Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-11 / 229. szám
ELLENZÉK 14(3 Oktober 11. A háborút befolyásolják a nagyhatalmak, azonban ránk nézve eldöntését mi magunk fogjuk végbe vinni - mondotta Teleki Béla gróf az EMGE székelyudvarhelyi gyűlésén SZÉK EL YUD VARHELY, október 11. Október 10-én Székielyudvarhelyt <a Vármegyeháza nagyt érmé ban nagyszabású termény- és háziipari kiállítással egybekötött vármegyei gazdagyulés volt. Ennek kapcsán mezőgazdasági gépbemutató is volt. Bemutatásra került egy modern si- lótöltő szecska vágógép a gazdák nagy érdeklődésére. Az udvarhelyi székely Portéka-bolt háziipari kiállítással szerepelt és az EMGE az 1943. évi kiikoricatermelésii versenyzők ki- állitáisával, amelyen 63 versenyző vett részt. Nagy feltűnést keltettek a «szakszerű luiko-ricatermelés kapcsán előállított kukoricatermelvé- nveL. Gazdag anyaggal vett részt a kiállításon ezenkívül a székely keresztúri TransiLv-ánia vaíjgyár, a szé- kelykereszturi lengyár és a köröndi aragon it diszimügyár. A kállitás 9 órakor nyílt meg és azt a késő esti órákig nagy közönség látogatta, A gazdagyűlés 10 órakor kezdődött. Nyolcszáz gazda 115 gazdakör képviseletében jelent meg és sok városi Intellekt u el. A gazd agy ülést Szakáts Zoltán EMGE kirendeltségvezető, felsőházi tag nyitotta meg, aki hangoztatta a gazdagyülések fontosságát. — Egységesen alkotni kell a nemzet érdekében — mondotta —, hogy e gyengéből, erős és az erősből még erősebb legyen. Az összetartozás fontosságát hangsúlyozva kiemelte: együtt kívánunk dolgozni minden más foglalkozási-ágbeliekkel. A kiállítás jelentőségéről szólva megemlítette,- hogy minőségben szépet tudtak előállitani, de mennyiségben keveset, mert a vármegye kétharmad- része nem szántóföld. Ezután üdvözölte gróf Teleki Béla elnököt s felkérte beszédének megtartására. — Sokat ünnepelünk, azonban a gazdia ünnepe a gazdanapokon nemcsak ünnep, hanem elsősorban felkészülés egy újabb munkára — mondotta gróf Teleki Béla. — Itt nemcsak frázisokat kell mondanunk, hanem a gazdiák kérdéseit kell megbeszélnünk és a vezetőségnek irányt ,kell mutatni a gazdáknak. A háborús helyzettel foglalkozva megemlítette: fel kel készülnünk a háborúra. Aszerint számíthatunk a jövőre, hogy miként vagyunk felkészülve. A háborúi befolyásolják a nagyhatalmak, azonban reánk nézve a döntést mi fogjuk majd meghatározni. A mult világháborúban az egység hiánya volt az oka az ország összeomlásának. Minden eshetőségre felkészülve kell államink. Két vonalon kell harcolnunk, a katonai és a termelési vonalon. Erős hadseregre van szükségünk — mondotta, majd a polgári felkészülségről szólva hangoztatta, hogy azoknak a munkás- osztályoknak az ellátása, akik termelik a hadiipart, a polgári arcvo nal feladata. Ezután a terménybeszolgáltatási rendelet fontosságára mutatott rá, — Udvarhely vármegye szerencsés helyzetben van, mert színtiszta magyar. A beszolgáltatási renld mindenkire egyformán kiterjed. Teljes erőnkkel tegyünk eleget a beszolgáltatásoknak, azonban ahol jogos a gazda panasza, azokat az érdekképÄ Mátyás Király Diák- házban október 11-én este 7 órakor Basflides lüdria árié- és dalestje viseleteknek támogatniok kell. Lás- I síik el a hadsereget és lássuk el a városokat is hússal — jelentette ki az állatbeszolgáltatással kapcsolatosan — és még iszövetségeseinknek is kell juttatnunk, mert Németország és Olaszország eredményezte felszabadulásunkat. A nagy államok hadseregükkel, a klis államok termelésükkel vesznek részt a háborúban. Ez az utóbbi még mindig könnyebb. Igyekezzünk, hogy ez a beszolgáltatás igazságosan menjen. Előbb kímélték a tenyészanyagot és csak azoktól vették el, akik nem tartottak tenyésztésre alkalmas állatot. A kormány úgy határozott, hogy mindenkire kiterjedjen a beszolgáltatás és lehessen venni állatokat másoktól is beszolgáltatás kielégítésére. A takarmány beszolgáltat ásról Teleki Béla gróf kijelentette, hogy bizonyos meghatározott mennyiséget kell beszolgáltatni, mert ezzel látjuk el elsősorban hadseregünket. Ha a takarmánnyal spórolunk, embereinket kíméljük a harctereken. Az iparcikkek kérdéséről kifejtette, hogy kevés iparcikkünk van a rendes kereskedelemben, de annál több a feketepiacon. Ezt le kell tömi.- A vasetiátásröl kijelentette, hogy a vas kell a hadseregnek és igy kevés jut a polgári fogyasztás céljaira. A vas- elosztás a gazdáknak a közös ellenőrzése alatt kell hogy történjék. Ruházati cikkek dolgában a gazdák még mindig jobb helyzetben vauinak," mert gyapjú van, nem kell beszolgáltatni és igy ebből fedezni tudják ruhaszükségletüket. Azonban a hadseregnek szüksége van pokrócokra és tiszta gyapjuszövetruhákra, meid mostohább körülmények között vannak, mint mi. Akik nem hagyták el a népi víseleíet, azok jobban vannak öltözve, mint akik azt elhagyva boltból kénytelenek vásárolni. A gazdavédelmi érdekképviseleteknek kell a nehézségeknél közbenjárni és a gazda érdekeit képviselni. Ezután az EMGE célkitűzéseiből beszélt. Az EMGE feladata a gazda érdekeit szolgálni. A háromszéki jégkársegéllyel kapcsolatban megemlítette,, hogy Udvarhely első beli yen áll a gyűjtés dolgában. Kifejtette ezután, hogy a termelést csak tudással lehet elobbrevinni. Ezt dokumentálják a kiállítások és a kukoricatermelési verseny is. Végül köszönetét mondott Borbáth István helyettes kirendeltségvéziető- nek a mezőgazdasági kiállítás megrendezéséért. Szakáts Zoltán válaszában megnyugtatta Teleki Béla grófot, hogy a megye egyöntetűen fog eljárni ezután is a nagy magyar sőrskérdé- sekben. Ezután Gajdátsy Nándor vezető, gazdasági felügyelő tartott, előadást Udvarhely vármegye jelenlegi gazdasági helyzetéről és a jövő gazdasági fejlődés lehetőségeit ismertette. Utána Borbáth István a trágyázás és a talaj vegyi vizsgálatáról tartott szakelőadást. Ezután felszólamlások következtek. Több kisgazda szólalt fel és hitet tettek az EMGE mellett, majd Szakáts Zoltán kirendeltségvezető a gazdaegység szükségességét hangoztatva, az ülést bezárta. Felavatták Borbereken a Réményik-kutat RADNABORBEREK, október 11. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Remé- nyik Sándor nevének varázsa van: ahol az ő költészetét ünnepük, ahol az ő emlékének áldoznak, ott tömegek verődnek össze s telnek meg áhítattal. Emlékezzenek reá Kolozsvárt-, a Mátyás Király Diákházban vagy állítsanak neki emléket Radnaborbereken, mindenütt tömegek érdeklődése kiséri az ünnepet. Akik Kolozsvárról szombaton délután elindultak a borbereki kutavató ünnepségre, csak a késő esti órákban érkeztek meg az üdülő elé. Megragadó a hangulata a borbereki völgynek s aki ismeri Reményük „Vadvizek zugás-a“ cimü kötetét, abban elválaszthatatlanul össze is szövődik a versélméiny a természeti élménynyel. László Dezső és Járosi Andor gondolata nyomán oda is kerül Borberek minden megénekelt helyére a megfelelő verssor vagy szakasz. Vasárnap délelőtt mindenki a Vörös- patak vagy a Bányapatak völgyét és az Ördögszorost járta, aztán 10 órakor Isten-tiszteletre gyűltünk össze. László Dezső mondott lenyűgöző hatású beszédet a református Isten-tiszteleten, a katolikus templomban az óradnai plébános, Bánfjy László mondott szentmisét. Utána kezdetét vette az ünnepség. A kút körül, amelyet Zoltáni Géza főmérnök terve alapján gránitból épitettek meg zsindelytetővel, ünnepi hangulatban sorakozott fel a közönség. Megjelent a családon kívül a földművelésügyi minisztériumnak, mint az üdülőhely tulajdonosának a képviselője, az erdélyi hadtest, Beszterce- Naszód várrpegve kiküldöttie és képviseltette magát az Erdélyi Helikon. A kolozsKoréh Ferenc előadása A Magyar Jövő Szövetség rendezésében A Balkán propagandaharca Magyarország elten cimmel Koréh Ferenc, a nemzetvédelmi propagandaminiszter hivatalának sajtóelőadója nagy érdeklődéssel várt előadást tartott- Az előadó adatszerűén bebizonyította, hogy Trianon bekövetkezésének leg. főbb oka a? ellenséges propaganda. Akkoriban Magyarországon keveset törődtek a propagandával és kézlegyintéssel tértünk napirendre „a kis piszkolódások“ felett. Ma már tudjuk, hogy ez a m&si'c harctér semmivel sem kisebb jelentőségű, mint az, ahol géppuskák ropognak és ágyn^ dörögnek. vári vendégeknek és az érdeklődő bor- berekieknek mintegy 150 főnyi csoportja vette körül a kutat. Az ünnepség megnyitásaként dr. Balogh Vilmos miniszteri osztályfőnök rövid beszéd kíséretében babérkoszorút helyezett el a kutat díszítő márványtábla alá, majd Török Erzsébet előadómüvésznő szavalt el több verset Reményik „Vadvizek zúgása“ cimü kötetéből mély átéléssel és nemes egyszerűséggel. Tavaszy Sándor ünnepi beszédet mondott. Megemlékezett Borberek irodalmi kapcsolatairól: Debreczeni Márton bányamérnök 128 évvel ezelőtt itt kezdte meg „A kiovi csata“ írását, 1921- ben pedig Reményik Sándort ihlette ez a táj a „Vadvizek zúgásának“ megírására. Ez a föld tehát nemcsak politikai értelemben, hanem az alkotó szellem jogán is magyar. A továbbiak során Tavaszy Sándor Reményik költészetét és természetszemléletét elemezte olyan mélyre pillantóan, ahogy csak a legbizalmasabb barát láthatott be a költő világába. Újból Török Erzsébet szavalt a beszéd után s elmondotta Reményik emlékezetes1 nagy versét, az Eredj, ha tudsz kezdetűt is. Befejezésül Járosi Andor szólt a költő tran- szilvánizmusáról. 1921-ben, borbereki magányában ragadta meg Reményiket a transzilvánizmus gondolata és egy év múltán, dicsőszentmártoni élményei teljesítették ki benne. A beszéd után fölcsendült a Szózat dallama. A bensőséges, meleg hangulatú ünnep után Kolozsvárt mindenfelé feltűnően nagy érdeklődés fogadta a hazatérőket, bizonyságául annak, hogy lélekben az egész város, sőt az egész erdélyi magyarság velünk ünnepelt Borbereken. Kemény Jánost és Császár Károlyt nevezték ki szinészképző- ' iskolai szakfelügyelőkké A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szinészképző iskolák szakfelügyeletével kapcsolatos teendők ellátására a kolozsvári Nemzeti Színház szinészképző iskolájához az 1943—44. tanévre táró Kemény Jánost, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatóját és dr- Császir Károly tanügyi főtanácsost, gimnáziumi igazgatót kérte fel. Figyelem! Csak az Ellenzék hirdetései eredményesek. ft _ Képzőművészeti kiá litások MERÉHZ GYULA GYÜJTBMÉN1KS KIÁILInÁSA A MÜCSA HÍVÓKBAN A város meghívására és rendezésében Merész Gyula gyűjteményes kiállítását szombaton délben nyitotta meg ünnepélyesen a városi Műcsarnokban íelvinci Takáts Zoltán egyetemi tanár, illetve Ketedy Tibor polgár- mester. Merész Gyu'a kiforrott erőssége a magyar festőművészeinek s művészete nemcsak az országban, de a külföldön is ’elismert és megbecsült Ennek a megbecsülésnek külső jele, belső művészi értékén kívül, a Kományzóról és a Dúcéról festett képeE kiállításon Merész Gyulának válogalott müveit szemlélhetjük. Kisebb és nagyobt' képei váltakoznak egymás mellett a Műcsarnok falain Arckének, figurális kompozíciók is tájképek, köztük nem egy kolozsvári vonatkozású is. A nagyteremben mindjárt szemünkbe ötlik talán legnagyobb hatású képe. a „Ba . latom napfürr’ő'. A nap színének és ragyogásának alig láthattuk valaha ilyen páratlan szépségű egyéni megjelenítését, mint ezen a vásznon, amelyen különös sárga-arany ragyogással hull a nap a csónakon fekvő és álló női alakokra. Másik nagybb komppziciója a szinpom_ pás és mozgalmas „Somogyi vásár". Egyszerű és keresetlen művészettel festett képe a- „Termékenység", mely a nevesebb művészeknél is nem egyszer sablonszerben jelentkező alle, góriát jeleníti meg kererratlen és finom, szín ite érzéki bájjal. Szimbolikus kompozíciói kteiil kiemeljük a „Kommunizmus" cimü képét mely lefojtott, tompa színekkel, csodálatos hatással érzékelteti a vörös rém, barbár és mindent letipró szenvedélyét. Arcképeit a nagy festők, Merész G*u1a mestereinek nemes egyszerűsége, de főként valósághoz hűsége je'lemzi. Lélek van jelen t képeken s mindenekelőtt a modell sajátos egyénisége Ha^ai ? különösen kolozsvári tájai mint a „Kolozsvár télen", vagy „Vihar a Szamosnál" cimü kénéi mély és sötél tónusukkal mesteri kifejezői az erdélyi tájnak De olaszországi képein is túlnyomóan borongás hangulat uralkodik. Külön tanulmányt érdemelnének Merész gazda«* változatban megfestett aktkíépei. Többnyire mélytcnusu háttérből emelkednek ki pzek az aktok, pompás vona’a'kban az emberi test spirituálizálá- sát érezzükMerész Gyula mücsarnokheli tárlata művészi értékénél fogva eéőke'ő kezdete az évad mücsarnoktárlalainak. S kifejezi egvhen a város megbecsülését nagynevű szülötte iránt. ■ Kolozsvári Mofdován István képkiállitása Fiatal festőművész mutatkozik be ezen a tárlaton, mégpedig elsőizben szülővárosának közönsége előtt. Fiatalsága azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy kezdő volna pályáján, nemcsak elmélyedő művészi fejlődésének kezdeti szakasza, de megtisztelő jutalom- és ösztöndíjakban megnyilvánuló kitüntetések is állanak már mögötte. így ig4g-ben székes- fővárosi ösztöndíjat és Szent István jutalomdijat, ezévben állami ösztöndíjat, Meszlényi- diiát, fővárosi festészeti második dijat és a Nemzeti Szalon tárlatán kitüntető elismerést nyert. Ezenkivül többféle tárlat siker??vrésztvevője, akinek több munkáját megvásárolta a székesfőváros, a kultuszminisztérium, sőt u Szépművészeti Muzeum is. . Ezúttal negyvenkét friss termésű képét tiltotta ki Kolozsvári Moldovait István a vár- megyeháza üvegtermében. Eredeti látású és koncepciójú művész, akin mély nyomokat hagyott a nagybányai iskola, s ottani tanuló ívei ez iskola legnemesebb szellemében befolyásolták a kiforrás, az érettség felé máris jelentős utat megtett festő képeit. Müveinek főjeileg- zetessége szigorúan következetes reálista szemléletmódja. Képei a nézőt eredeti, egyéni módon hozzák közel a természet ezerszmü világához. Érezni rajta, hogy valósággal tematikusa a művészi ígazsá^keresésnek. Nincsenek önkényes tér- T<*igy formabontásai s ezért következetes realizmusával egészen külön utakon jár. Nem konzervatív és nem is tartozik semmiféle ultra vagy izmus jegyében dolgozó festői modorhoz. Elmélyedő tanulmány után a lelkében készen lévő képet vetíti vászonra, friss és üde színekkel, különös hajlammal a fény játékának tanulmánya iránt. Ezzel a valóság iránti biztos érzékkel veti vászonra motívumait, amelyeket ugyanakkor mely átélésből származó erős liraiság fiit át. Az aprólékos naturalizmust már messze maga mögött hagyva, boncolja az erős, «ötét kontúrokat hagyó szikrázó kolozsvári nyár rajait, a feledhetetlen „Dalos-utcai házakat“, a „Kis- giereblye-utcáttej a „Nagygereblve-utcátL a költői „Kétvizközi házakat“, a „Pintér-malom“ környékét, a „Sétateret“, s a „Hegy- völgy-utcát“, s megannyi más festői, a szó legjobb és legköltőibb értelmében vett táját és tájrészletét Kolozsvárnak és Erdélynek. Rendkívül erős azonban Moldován István a figurális kompozíciókban is. Ezért csak sajnálhatjuk. hogy mostani tárlatán aránvla** kevés figurális kompozíciót állított ki. Ebben a fajtában különösen „Önarcképbe, a ..Vásár“ és a „Szőnyegvásár“ cimü képei magas- lanak ki. Kolozsvárt Moldován István előtt, minden jel szerint, még hosszú és gazdag fejlődése igero ut all. Mindent egybevetve, mostani tárlatán kiállított képei határozott nyereségei er- délvj képzőművészetünknek. _'ZABÓ ISTVÁN. I
