Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-30 / 246. szám
\ » 943 október 3». ellenzék Székely műemlékek a Nagyküküllő melleit Os-zi {egyzetck... Vidám szil feli dalin í A FOLYÓ felső szakaszát 27 km hosz- szuságban kiséri Udvarhely vármegye ■egyetlen megcsonkult vasútvonala. A meglehetősen széles, meredek dombok -között kanyargó völgy régi idők óta fontos szerepet tölt be, hiszen rajta keresztül tartott összeköttetést Udvarhelyszék begyekkel szabálytalanul átszántott vidéke Segesváron és Meggyesen át a Maros medencéjével. Természetes, hogy az ilyen ősi főút mentén korán és sűrűn alakulnak ki a települések. A falvak egymást követik s szinte mindegyik még ma is őrzi a messzi magyar múlt tanúját: a templomot, melynek tövében annyi meg annyi nemzedék született és nőd fel. Az utas a Hargita magas bércein ereszkedik le Székelyudvarhelyre. A város túlsó végén megáll a kicsi Jézus-kápolna mellett. Elnézi Székelyföld egyetlen központi elrendezésű, XIII. századi épületét, négy karéjban összefogódzó, vastag fal- gyürüjét, melyet vékonyka résablakok szakítanak át. Ezek az öreg, hunyorgó szemek századok áhitatos zarándoklását látták. Komoly, sötét tekintetük mélyén egy letűnt világ istenkeresése izzik. Ebből vigvünk útra valónak egv szikra parazsat, midőn elindulunk Székelykeresz- tur felé. a A CSENDESEN ballagó Nagyküküllő mindenhová hűségesen elvezet. Már messziről integet Felsőboldogasszony- falva hatalmas tornya. Megjelenésében van valami zord erő és önbizalom. A hajót délen félkörivü ajtó töri át. Ugyanez a forma ismétlődik meg a diadalíven. A szentély sokszögben törik meg. Falait kő- lábak és csúcsíves ablakok tagolják. Az émüet formája és hangulata egvhehang- zéan a korai, XIV. századi gótikára vall. A torony szervesen kapcsolódik a hajóhoz, vaskos teste a hasonló gyulakutai rr>.»«oldásra emlékeztet. A termálom tehát az Aniou-korban aránylag ritka há.rom- sejtü térfüzés nevezetes pűdáia. Boltozata valószínűleg a XVII. századiban omlott be. Ennek helyébe készítették Szombatja] vi Asztalos .János és András 1670- ben a festett kazettás mennyezetet. Felsőbe1 dogtasszornsy falva le-ányesvháza volt J.7Q/W.» Bikafalva. Elnevezéséről érdekes feltevést olvasunk Orbán Balázs nagy munkájának megfelelő részében. Erede- ugvanis a faltait szent Lukácsfalvá- r°k hívták. A reformáció után az evangélista neve helyett annak jelkénét: a b'ká+ tették s igv lett Szient Lukácsfalvá- ból BikafaTva. E folyamatra máshol is tal punk oéldát (Szentlélek helyett Szent- ge.rlice, Szentháromság helyett Szentrontás) s igy Orbán Balázs következtetése helyesnek látszik. Bikafalva temploma 1800 körül épült, akkor tehát, midőn a község egyházilag önállósult. Érdekes, hogy a késői keletkezés ellenére is különösen tornya határozottan gótikus igazodást mutat. Ennek mintája hihetoen a felsőboldogasszoinyfalvi egyház lehetett. Az épület jó bizanyiték arra, mennyire szívósan meggyökereztek a magyar nép ízlésében a középkor falusi építészetének alapformái. ft SŰRŰ fiatal erdőkkel borított gerincek' között siklik tova a folyó. A völgy meg- szükül, majd ismét kitárul s a balparton ( Bögöz mosolyog felénk. Temploma mész- | sze vidéken egyike a legszebbeknek. Szentélyének sudár, kecses arányai a XV. századra vallanak. Belsejét szövevényes keresztboltozat fedi. A bordák mélyen lefutnak és változatosan faragott gyámikövekre támaszkodnak. Ezeknek egyikére a középkoirvégi játékos képzelet a székely címert, másikára egy ember* ; fejet helyezett. A bordák metsződéseit ; rozetták és cimerpajzsok emelik ki. A j szószék. mögött még ma is látszik a le- j rontott sekrestye egyszerű, gyárnos aj- j taja. Ugyanilyen ajtókeretet találunk a déil oldalon. Rajta díszes pálcatagozatok domborodnak. Igen érdekes és az említett részleteknél jóval régebbi a nyugati kapu, melyet az eléie épített agyontámo- gatott torony takar el. A kapuból let két körtetag által közrefogott hengertag- ( ból áll. Orma csucsivben borul össze, j Légikéiül egy-egy pillér helyezkedik el. j A jobboldalin az egykori fejezet nyomai ■ határozottan kivehetők. Ezzel egy vonal- , ban a kifelé álló és oszlopnak is beillő körte- és hengertagokon csonkulás. látszik. Ezek alapján biztosra vehető, hogy í a kapu eredetileg fejezettel volt ellátva. ! mely a bejárat nyílását és az orommezőt | körülfutó tagozatokat egymástól elvá- , Lasztotta. Kétségtelen tehát, hogy ez a [ román stílus gyakorlatára még erősen . emlékeztető forma a korai gótika tér- | méke s igy a nyugati kapu s vele együtt 1 a hajó is a XIV. század első felében ké- : szülhetett. A szentélyt a XV. század vá- ! gén átalakították s ugyanekkor faragták az ablakok kőrácsait a déli kapuval és a sekrestye bejárójával együtt. A hajó régiségét azonban a homlokzati kapu mellett az északi falat borító falfestmények is bizonyítják. Jórészüket sajnos ma is mészréteg takarja, noha nem is olyan régen az egész le volt tisztítva. A fal síkja nagyjából bárom övezetre oszlik. A legfelsőt a Szent. László-legenda foglalja el. A lovagkirály a székelyek kedvelt szentje, kinek küzdelmeit és csodáit Ge- lencén, Derzsen és Besenyő, valamint Füle ma már elpusztult középkori templomaiban oly elevenen és szeretettel jelenítették fneg. Bő,gőzön ma éppen a Szt. László-sorozat látszik legkevésbbé, pedig az egves részletek tanúsága szerint színben és formában egyaránt jó állapotban lehet. Nem érdektelen megjegyezni azt a tényt, hogy a Szt. László-ábrázol ás ok e székelvföldi zárt csoportja mellett Vas és Zala megvéik határán, Veleméren és Bántornyán (Aquila János freskóin) szintén felbukkan a lovagkirály alakja és legendája, a XIV. század utolsó negyedében tehát nagyjából a bogozi képekkel egy időben. A XV. század elején pedig Bihar vármegyében Mező tel égd en és a ribicei, valamint kristvóri román templomokban tűnik fel a, szent király. A felsorolt ábrá- 9 zol ásóknak a híres Kolozsvári testvégek | művészetével fennálló kapcsolataira éppen a legújabb kutatások mutattak rá. Ez a széles távlat nagyon indokolttá tenné a bögözi sorozatnak gondos újból való fel tár ál-áit. Visszatérve Bögőzre, a magyar király legendája alatt a vértanú Szt. Margit kinhalálának története húzódik. Legalulra pedig a borza lommal vegyest bájjal előadott Utolsó ítélet mozgalmas., égben és pokolban lei átsződd jeleneteit festette meg a névtelen művész. Az üdvözöltek és elkárhozottak rendkívül jellegzetes tömegei mellett igen f;- nom egyes alakokat i.s találunk. Az iféTő Krisztus oldalán térdelő Szüzanva talán az egész kompozíció legköltőibb. ieg- gvöngédiebb szeretettel megfestett szereplője. Nagyon kedves és a gótika közvetlen szellemét visszatükröző ábrázolás az úgynevezett olt almazó Mária: az Isten anva széttárja hatalmas palástját s védőleg teríeszti az alája menekülő hivek fölé. Ez egv könyvet tett a kezébe. Azt ín sírását visszafojtva megfogott egy másíts, könyvet, zsebébe gyúrta és kiment. De pcicck múlva ismét visszajött. Ujjait fázósan dörz-ölgetre. s egy gomolyag cipészcéma volt a kezében, áruit szintén betett a hátizsákba Emellett nevetgélt s a válla mögül igy szólt Tamáshoz: .Jánosnak mindig olyan furcsa bőrszaga vauk isjfélkor. az igazságügyi tanácsos bejött a fiuk szobájába. ..Gyújtsatok világot, hé-', mondta sebesv szóval. „Valami neszt hallottam a kert felől'4. Tamás az apja mellé ugrott. „Nézzünk utána“, mondta s kitaszította apját a szobából. Körüljárták gyertyával a házat, de semmi nyomra niem akadtak. Mindössze a kert kapuja volt végre-nyitva. Becsukták. Mikor másnap a reggeliinéi Péter nem jelent meg, a házbeliek azt gondolták, korábban kelt, s előbb ment az iskolába. Délben annyit mondott Tamás, hogy barátjuk, a román f’u, mint annyi más néptársa, alighanem átkelt a hegyeken s most Keletre tart., ho gy ne kelljen Magyarországért harcolnia. Az öreg igazságügyi tanácsos magyon megijedt. Egyre enyésző reménységgel várt másnapig s akkor értesítette a rendőrséget. A szomszédfalvakból összetereltek, s kihallgattak néhány gyanús hegyi vezetőt, de eredmény nélkül. Nehány hónappal később Románia hadat üzent Magyarországnak, s a német és magvar csapatok a román hadsereget Erdélyből kiszorították. 1916-bam gyalogság vonult Brassó kertiéin keresztül. A román védelem utcai harcokba gabalyodott. A lejtőkről hangos hurrá kiáltások verték fel az aggodalmas várost. Laza, vörös, őszi lombkoszoruk hulltak a katonákra. Almákat téptek a fákról és beléjiik haraptak. Lustán szívták be ziháló tüdejükbe az qsz kábító illatát és vad ugrán- dozással törtek előre a sövény kerítéseken, áthaladtak az utcákon, aztán megint a kerteken kúsztak felfelé. Még ott álít az ellenfél. Egyszer egy bokor mögül lőttek, majd az élő- sövénvek mögül, egy padláslyukból vagy egy körtefáról. A nehéz tüzérség pedig mesz- sze a varos fölötti hegyekbe küldte az. ugató halált. Az előrenyomuló magyarok egyre hurráztak. Soraikat kevés veszteség gyéritette. Mindenki érezte, hogy fent a város szive felett, egy magas kerti ház körül készül az utolsó, nagy ellenállás. Erre irányult a támadás. A fától fáig "kuszya surranó előhadban egymás mellett szuszogtak ketteni, ketten, akik itt minden bokrot ismertek. Fiatal, piros szivük szaggatva vert. Egyszer csak a fekete odakiáltott a kicsinek: „Pont az ablakomból lőnek'4. Mikor a magyarok a kertbe benyomultak, kattogó géppuska szólalt meg oldalról. Olyan volt a ház, mintha erdőnek építették volna at. A két barát tovább fondorkodott. Egymástól el nem váltak, bár a magyar legszívesebben mindjárt a kerti kunyhóba szaladt volna. Mikor a hervadt őszi gyepszőnyegen a régi pádig értek, meglátták őket fentről. A pad feletti ablakban felbukkant egy fej. Lőr- ljek. Tamas felemelkedett, szája kinyílt, állt és az ablakra meredt, a kezéből kihullt a fegyverígy találta szülei háza előtt a halálos lövés. Az ablakból lövöldöző katona tébolyulta!! kezdett kiabálni. Fegyverét kidobta és szemére tapasztotta kezét. Ekkor János ügyet sem vetve az ellenség zajos közelségére, felugrott es fegyverre tűzött szuronyával tisztította meg az utat a házig. A pádról gyakran maszott fel az ablakban várakozó barátaihoz. Most is feljutott. magaslat a magyarok kezébe került. A ház^ egyik szobájában, amely szemmel láthatólag a fiuk tanulószobája volt, egy leszúrt román katona hullájára akadtak ^ Mellette guggolva vesztegelt, kusza vonásokkal arcán egy magyar katona. Kezében egy gombolyag^ cipészcérnát tartott, melyet a halon hajtókas zsebéből vett ki. Szóltak hozzá és lassan felemelkedett. Tántorgó léptekkel ment keresztül a házon, kezébe szorítva a gom bolyagot. Az igazságügyi tanácsos sápadtan jött elő ! a pincéből. Előjött a cselédség 3 a cipész is A katona megfogta apjának, s a tanácsosnak kezét és kivonszolta őket a kertbe. Kis idő múltán cipekedve jöttek vissza. A: fiatal katona csapata utáni szaladt. Azt sem tudta merre megy. A következő napon felhozták őt is a magaslatra, a régi házba. Német eredetiből fordhotta • 'SZABÓ ISTVÁN a lírai szemlélet az összes falfestményeket jellemzi s még az elkárhozottak sötét drámá i át is enyhíti. A XIV. századvégi bögözi falfestmények aránylag jó állapotban maradtak fenn és mindien szempontból világos képet nyújtanak az egykorú székely falfestészetről, melvnek bizonyára még ma is számos emléke lappang a’ bemeszelt egyházak falán. a A HAJÓT valamikor szintén boltozat fedte, mely a szentélyével együtt készült. Erről tanúskodnak a szépen faragott gyámkövek és bordainditások maradványai. Jelenleg 1724-ben, Korda Zsigmond üdvar helyszéki főkirá-lybiiró költségén készült kazettás famennyezet zárja le, színekben és diszi+ésekben Székelyföld egyik legszebb ilyennemü remeke. Az inda- és virágmotivumok még ma is frissek s ötletességükkel, lendületes változatosságukkal szinte elkápráztatnak. Érdemes őket egyenként szemügyre venni. A mennyezet bája tükröződik a levegősen kifaragott szószékkaronán, melynek csúcsán feltűnik két lebegő angyal között a bőkezű támogató: Korda Zsigmond ágaskodó lovon ülő, magyar- ruhás alakja. A tájképekkel borított karzatot 1761-ben Teleki Zsuzsanna és férje Korda György csináltatták. Ugyanez évben készült el a déli festett aitószárny Borsai Nagy István és Etsedi Éva áldozatkészségéből. A bögözi templomban gótika, re- nissance és barokk olvad könnyed és mégis szaros egységgé. A kö?éokori művészet finom arányai és költői áhítata fölé az uikor színes világoskor tje borul. Visszfénye ott remeg a fehér falakon, melyeknek feltépett sebeiből bőven ömlik a magyar mult eddig gyakran elrejtett és j elfeledett üzenete. ENTZ GÉZA | hangos a napfényes domboldal. A megrozsdásodott, levelétv eszlő szőlősorok között tarkaruhás szüreteink hajladoznál:, lecsípik éles késsel a fürtöket, s a teli puttonyokat a zsindelyes présházhoz hordják fel a tetőre. Szüretelnek. Szép őszi vigasság ez. Munka folyik, a magyar gazda legkedvesebb őszi munkája, a szüret. Édes illat árad a présházból, s a hűvös levegőben, a napfényben bágyadtan keringenek a darazsak, rajzanak és zümmögnek a gyors pusztulásra ítélt szúnyogok, közben a megtelt prést befedik, s már csurog is az édes must vékony sugárban és lassan-lassan megtelik a kád is. Pontos jelentések 1 az idei szüretről még nincsenek, de általános vélemény szerint a terme,s alig marad valamivel alul a tavalyinál. Csak a régi szüretek \gondtalan vigalma, édes, szép hangulata esik mesz- sze tőle. Szüretelünk. Készül a hires, jó magyar bor. És milyen sajátságos: az idÁn nemigen érdeklődik utána a külföld. Pedig azelőtt hogy vitték a finom tokajit világszerte mindenüvé, ahol jókedvű emberek vigadtak, vagy szomorúak kerestek feledést. Igaz ugyan, hogy jókedvű emberelzet manapság lámpással kell keresni, de az is igaz, hogy sohasem volt olv van'll szükség az egész világon egy kis „buf eleitőre“, mint most. Mindegy. Szüretiünk. A vidám szüreti nóta. ha kissé talán halkabban is, mint egykor, holdon, békés, rém szüreteken, de zenei lánvok és lenénnek ajkán a szőlőhenyeken. Tokaj domboldalai ontiák a drága szőlőlevet, a présházak mindenütt meatelnek. forrni ke-*d er? ujbor. s ha a külföld ezidén. lankadt abban érdeklődne •’tana. mint azelőtt, sebaj — lenalább több marad nekünk. Hadd boruljon rózsaszínű ködbe a világ!. .. Őszi csokor. . . Októberi délután. Négy óra. Mosolygó ifjú pár halad a sétatéren. Köröttük, a lomb jav esztett fák között lassan ereszkedik le az alkonyat, a vigasztalan sötétség. De az ifjú pár nem érzi a közelqő novembert. s az egyre súlyosbodó gondokat. Körülöttük minden íS?°v és virágos, mintha tavasz volna. Ped’iv n fákon sárgás-pírom le már a. levelek. Ez az ősz színe. Mostanában csokrokat kötnek belőlük. ia színekből és ezekből a s~á~féle színben hervadó, búcsúzó levelekből. És úgy hívják: őszi csokor . .. Egy kis g’mnízisía Ezt mondta a nayokban: könnyű volt a felnőtteknek, azoknak, akik évtizedekkel ezelőtt már elvégezték az iskolákat. Könnyű volt, mert n réai időben kisebb volt n tanam/og és mindenből játszva el lehetett készülni. Bezzeg, ma más a helyzet. A tananyag megkövült, s alig tudjuk az időnket beosztani. Negyedikes lehetett talán a kisdiák, aki ezt mondta, csak úgy mellékesen, az utcán, az októberi , napsütésben, s már rohant is tovább, választ se várva, mert araiét mondta, ha nehezen is, de be kell valahogy osztania az idejét. Mindössze annyit mondtam neki: Bizony, bizony . . . sokat kell tanulni. Aztán hosszan utánanéztem az elrohanó kisdiáknak és elgondoltam: Mennyi csalódás éri a felnőtteket. Valamikor, az iskola padjaiban jól megtanulták a tananyagot és azt hitték, hogy amal minden rendben van, hadd menjünk csak egyszer ki az iskola kapuján és jöjjön az élet! Mégis csak könnyebb lesz! Aztán eljött az a pillanat is. S a felnőtt kénytelen volt később tudomásul venni, hoay tévedett. Mert a boldogság ott maradt az iskola valamelyik kis zugában, talán egy régi latin órán, egy tiz- verces szünetem vagy a természetrajzi tanteremben, amikor felelés közben még súgni is lehetett e,gumósnak. Aztán azt is kénytelen volt évek múltán tudomásul venni a felnőtt, hony a tudomány is lép- ten-nvomon becsavia. Hogy sok minden másként van az életben, mint ahogy azt az iskolában tanulta. S azért mégis milyen vaouon fontos volt a tanulás. Erre is csak felnőtt korában jött rá az ember és arra is. hogy az iskolában époen üov tanulni kell. mint az életben. Nagyobb lett a tanani/oa és nehezebb ma az ?s- knln? irrp- j phnf p)r a~ élet sokkal, snk- J.-ai nehe~ebb' Es ott mén omk mwni sem Ir^et. mint az iskolavoéhn^ ^4 mj életünket tanulják most a kisdiákok. Erre nondoltam, amíg ar elrohanó kisdiák után néztem az októberi napsiités- h°n Sajnálom hogy mindezt nem mondhattam meg neki. GREDIN AR AVREL
