Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-29 / 245. szám

r

ISO október 2*.

ellenzék

5

f*

4 föld nem hazudik

ti

A szilágymegyei ásatások pefdoniő adatai a dákő1 román folytonossági elméletid kapcsolatban

Parolis sura,az erdélyi ókor-Lniatáf legnagyobbszabásu vállalkozásának színhelye — Amiről egy lovasszobor töredékei beszélnek

KOLOZSVÁR, október 29. Az utóbbi időben sok szó esik tudományos céllal végzett ásatásokról. Nálunk cs az ellenkező oldalon egyaránt.

Megragadjuk az alkalmat, bogy a Zilah melletti ásatásokról Kolozsvárra érkezett Roska Marton dr. egyetemi tanárral és a porolissumi^ ásatási munkálatok tulajdonképpeni vezetőjével, Radnóty Aladár dr. budapesti Nemzeti Muzeum-i segédőrrel elbeszélgessünk.

A két tudósnak e csendes és barátságos beszélgetésben adott érdemi. tudományos közlése, közvetlen célzat nélkül, a tények erejénél fogva ad választ a régen felvetett

kérdésekre. Egyben pedig támadhatatlan teny- közlés mindazoknak, akik elfogulatlanul közelednek az igazsághoz.

— Legyen szives Professzor Ur beszélgetésünket olvasóink számára is összefoglalni. Hol van tehát Porolissum és az ásatások szempontjából mi a jelentősége? /

— Porolissum a meszesi kapuban, Erdély északnyugati átjárójában, tehát a mai Zilah mellett van. A rómaiaknak itt volt a legjobban kiépített hídfőállása, amelyhez hátrafelé hatalmas védelmi rendszer csatlakozott. Feltárása még 1908-ban indult meg. de par év múlva abba maradt. A megszállás alatt egyizben «» románok is neki kezdtek az ásatásoknak. ,!.

Parolissum pusztulásával megszűnik Erdélyben

a római élet

— Ez az ásatás roppant nagy gyakorlatot és szaktudást kíván, mert temérdek kérdés megoldását várja tőlünk a tudományos világ. Ezért úgy rendezkedtünk be, hogy nemcsak a vezetésem /alatt álló múzeum tisztviselői vesznek azokon részt, hanem az ország bármely hasonló intézete elküldheti oda tisztviselőjét:. hogy tanuljon.

— így valóságos iskola alakul majd ki a porolissumi ásatások rendjén, amelynek tagjai nemcsak gyakorlati, hanem elméleti tudást is szereznek. A szorosan vett régészeti célokon kívül, illetőleg ezek elérése rendjén tisztáznom kell két igen fontos kérdést, éspedig: /. van-e az itteni Magurán folytatása a dák életnek, a római hódítás után és 2. folytatódik-e a római élet és munka az alatta elterülő Pometen Dácia feladása után is?

— Mindenki előtt világos, hogy ezeknek a kérdéseknek szoros kapcsolatuk van a dákoromán, a dák-római-román (helyesebben: rumén) kontinuitás kérdésével.

—• Már a junius-juliusi ásatások rendjén i ..zonyossá vált, hogy a Magurán megszűnt a dák élet és munka a római hódítással, s hogy a Pometen összedőlt tornyok, bástyák, bedőlt es elégetett táborkapuk, s ezekkel egy szintben levő égésfekvetek bizonyítják a hatalmasan kiépített hídfőnek Kr. u. 285 táján történt pusztulását és hogy ezek felett az égési rétegek felett nincs semmi nyoma a római élet és munka folytatásának.

Kidőlt pillérek...

— Mi nem ütöttünk dobot és gyújtottunk görögtüzeket. hanem uja'bb anyagi eszközöket szereztünk, hogy a munkát folytatva, még jobban megbizonyosodjunk arról, hogy valóban kidőlt itten a dákó-román kérdés két leghatalmasabb pillére. Az eredmény megles pően ugyanaz volt.

— Most aztán kötelességszerüen a nagyközönség elé léphetünk és a tudományos világ elé tárhatjuk eddigi eredményeinket anélkül, hogy azokban bárki is kételkedhetne. A föld ugyani nem hazudik, ha ásatások utján rendszeres, komoly célú munkával megvallatjuk, megmondja nekünk híven, hogy melyik pontján. mikor milyen nép lakott, s milyen volt a kultúrája, milyenek voltak külső és belső életmegnyilvánulásai.

— Nem csinálok belőle titkot, hogy a jövőben is szigorú rendszerességgel keresztül- vitt ásatásokkal és azok eredményeivel kívánok szembeszállni a dákó-román kontinuitás híveivel. Semmi közöm a politikához — mondja Roska professzor —, de kötelességem közreműködni a kérdés tisztázásában. Az cn egyetlen eszközöm és fegyverem régészeti téren a szigorú pontossággal és rendszerességgel végzett ásatás, mert csak igy vall nekem igazat a föld és csak igy tudom erősíteni a magyar tudományosság hitelét bent és kint. Ezzel a céllal vallattam meg az idén a nagy- esküllői u. n. Eskühalmot, s fogtunk hozzá ugyanott, hogy csak egy példát mondjak, a regi templom és temető maradványainak feltárásához.

— Ez vezet a dákoktól és rómaiaktól meg- ult helyek feltárásánál is, mert az igy nyert eredményekkel kívánok hozzájárulni a dákoromán kérdés felszámolásához, idehaza és a külföldön egyaránt.

■ Milyen tudományszakok kapcsolódnak még bele ebbe a munkába?

— Az embertan, a néprajz és a nyelvészet — feleli Roska professzor.

— Az embertani munkát részben elvégezte Pittard genfi professzor, magyar részről Maian Mihályfolytatja ezt a munkát. A kérdés tisztázása crdck.ct)cn. nasiy szerepe lesz a ncp— rajzi kutatásoknak. 1923-ban a máramaros- m.egyei, akkori lengyel határ közelében — h°gy egy példát mondjak —, tudományosán felvettem az ottani román juhászatot. ’ Az

ezzel kapcsolatos szókincset elemezve, Săi- rcanu román etimológiai szótárát is segítségül véve, megállapítottam, hogy ezek a jelenségek is a magyar történeti felfogást támasztják alá.

—1 'Vagyis tény, hogy azok a délitáliai pásztorok, akik a Kr. u. V. század elején a getok elől menekülve átkeltek az otrantói szoroson, előbb albán területen kötöttek ki, majd innen tovább terjeszkedve, szláv nyelv- területre értek, törökökkel, görögökkel érintkeztek és a XII. század végén átkelve a Dunán, Havasalföldjén is végigvándorolva, Erdélybe jutottak. A jelek szerint pedig ugyanezt az eredményt adja majd a halászat terén végzendő és az előbbihez hasonló kutatás is.

Lég*felvételekkel kezdődik az ásatás

Most Radnóty Aladár dr.~hoz fordulunk azzal a kérdéssel, hogy mondja el a porol’ssumi kutatások módszertani és technikai végrehajtását.

— A porolissumi kutatásokat a legújabb segédeszközök igénybevételével kezdtük meg. Csak két évtizede használja a régészeti kutatás a légifényképezés tanuságtételét. a földben rejtőző épületek és más tereptárgyak felkutatására. Az eredmény mindenütt meglepő volt. A magyar légierő berepülte Északerdély nagyrészét és rendelkezésünkre bocsátotta a minket érdeklő légifelvételeket. A légifelvételeket azután kiértékelve, sok uj felfedezést tettünk éppen a szilágysági Mojgrád környékén, ahol Porolissum romjai rejtőztek. Ezek a légifelvételek azért jelentősek, mert végleg eldöntik a dáciai határ (limes) kérdését is.

— Sok vitára adott ugyanis okot a dáciai római határvédelem kutatása. A vita főleg akörül forgott, hogy van-e összefüggő sáncrendszer, erődítmény Dácia halárain? Még legutóbb a román kutatás is tagadta, hogy lett volna ilyen és a világháború előtti magyar kutatók bejárásait nem fogadták el bizonyító erejűnek.

— Hogyan tájékozódtak a légifelvételek nyomán?

— Ezek nyomán1- mindenütt követni tud- tud a római sáncrendszert és őrtornyait és uj táborokat fedeztünk fel. Valamennyi tereptárgy bejárása természetesen még folyamatban van. Ezek után kutatásainkat közreadjuk és ezek alapján indulhat meg a rendszeres limeskutatás.

— Minden reményünk meg van, hogy a németországi és angliai limes-ásatások érdekességét felülmúlják, mivel az itteni emlékek nemcsak jobb állapotban maradtak fenn, de a történeti események fontosabbak voltak a római birodalom eme szakaszán, mint másutt.

— Milyen helyzete vol! ebből a szempontból Porolissumnak?

A római limesben dlszer kulcsa

— Ez volt a római limes-rendszer kulcs- pontja. Jelentősége kettős. Egyrészt a Meszes hegységen itt megy át a legfontosabb közlekedő ut, amely az Alföldet Erdéllyel összekötötte. Másrészt Erdély lakói a Meszes hegység választóvonalát használtak fel arra, hogy birtokukat megvédclmezzék. Az Erdélybe törekvő népek viszont itt igyekeztek meg- ostromclni ezt a természetes fellegvárat.

_— Ezt a vidéket ma is Meszes-kapunak hívják, s ez magában is jelzi a környék fontosságát.

— Miért esett választásuk erre a helyre?

— Mert a római emlékek itten aránylag jó állapotban maradtak fenn.

— Mikor és kinek a segítségével indultak meg a munkálatok?

— Roska Márton professzor ur, mint az Erdélyi Nemzeti Muzeum Régiségtanának igazgatója, ^ bízott meg engem az ásatások vezetésével és a munkálatokat ezév júniusában kezdtük meg. A munkálatok első idényét most fejeztük be. Munkatársaim voltak az Erdélyi ^ Nemzeti Muzeum és a kolozsvári Érem- és Régitégtani Intézet fiatal kutatói. De hosszabb, vagy rövidebb ideig vendégeink voltak más erdélyi és anyaországi intézetek kutatói is. mint ezt a professzor ur már jelezte is.

— Az ásatásokat egyszerre két szomszédos hegycsúcson, a Magurán és a Pometen kezdtük meg. Már a próbaásatások meggyőztek

arról, hogy a római hódítás a magurai dák telepnek végét jelenti. A telep élete nem terjedt túl a római hódításon. Római korból származó emléket, amely a Kr. u. II—III. századra utalna, nem találtunk.

— Ez a tény megerősíti azt, hogy Traja. nus császár valóban irtó hadjáratot viselt a dákok ellen. Telepeiket, váraikat elpusztította, a dákokat pedig valósággal kiirtotta, vagy régi lakóhelyeikről kiűzte őket.

— A szomszédos Pomete hegyén sem találtunk semmi dákokra utaló emléket. Itt kutatásaink gerincét a római tábor tisztázása alkotta. Feltártuk a tábor három kapuját és a közepén levő praetóriumot, vagyis a hadve- z.éri palotát. Rengeteg feliratos emléket találtunk, amelyekből megállapítottuk, hogy Kr. u. 213-ban Caracalla császár épitkezeitt itten.

— De fontos kultúrtörténeti jelentősége van> az előkerült sírköveknek is. így például egy sirkápolna alapját építették be egyhelyt küszöbkőnek. amelyen mongramos felirat van. Több sirkövet diszitő oroszlán töredéke és szőlőindás dombormű került elő a beomlott falak közül. Az utolsó ostromnak is megtaláltuk bizonyítékát a patkó alakú torony felső padlója fölött a vastag, átégetett rétegben levő éremben, amelynek felirata szerint az ostrom Kr. u. 254. táján történt. A másik bástya átégetett rétegében fegyvermaradvá- ínyokat, csontijjboritásokat találtunk,

A kolozsvári múzeum büszkesége

rok, mivel a keresett fémet az idők folyamán beolvasztották. A porolissumi nagy töredékek a romai Capitóliumon álló Marcus Aurclius- szobomak testvérei. Valószínűleg Itáliában készült a szobor.

— Mi tehát az ásatások első idényének lezárulásával az eddigi eredmény?

— Kiderült, hogy a dákok történelme lezáródik Trajanusszal és a római élei e nagy katasztrófával véget ér ezen a vidéken. Porolissum ugyanis kulcsa volt Dáciának és el pusztulása volt a bevezetés az egész római élet felszámolásához Erdélyben, Ahol a római katonaság nem pusztult el, azt visszavonták a Duna möge és ezt követi a megmaradt ro- manizált lakosság kiköltözése a Kr,-' u. HL század második felében.

Az ókori Erdély tárgyilagos történeti ieldolaozása érdekében

— Az ásatások kettős célt szolgáltak. A külföld elé akarjuk tárni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján Erdély ókori története tárgyilagosan . megismerhető.-— Ezt szolgálják maja azok a közlemények, amelyek. a porolissumi ásatásokról az. Erdélyi Nemzeti. Muzeum Erem- és Régifcgr tárának folyóiratában jelennek, meg. már 1

tavasszal. hiatal erdélyi, kutatógárdát akarunk nevelni ez ásatásoknál, hogy Erdély ókori történelmi problémáihoz későbben is

avatott kézzel nyúljanak.

— A további tervek?

— A római tábornak egyik oldalát teljesen fel szeretmok tárni. Még igen sok munka vár itt az ásatóra. A táboron kívül sok épületrom között fürdőt, szentélyeket sejtünk. Biztosan tudjuk az amfiteátrum helyét is. A polgári városban is még sok feltárni, valónk van. A legközelebbi terveink közé tartozik még a magurai dák település nagyobb részének feltárása is.

Most az ásatások költségeinek előteremtése felől érdeklődünk. Ismét Roska professzor veszi át a szót.

Múzeumot állítanak fel Zilahou

— A porolissumi ásatások költségeihez Szilágy vármegye, Zilah városa, az Idegenforgalmi Propaganda Hivatal és a kultuszminisztérium járult hozzá. A legtöbbet természetesen a muzeum áldozta erre a célra.

— Itt kell még elmondanom azt is, hogy Zilah város közönsége Gazda Endre alispán, nal az élén, múzeumot akar létesíteni. Az Erdélyi Muzeum-Egyesület megértéssel karolja fel ezt a gondolatot és már csak idegenforgalmi szempontból is nem az ásatások színhelyén, hanem Zilahon állítja fel a múzeumot. Ezt a különben, az egészséges kultúrpolitika is parancsolóan kívánja meg. Ugyancsak itt kell megemlítenem, hogy e hely nagy idegenforgalmi értékét idejében felismerte az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal is és ennek lelkes erdélyi vezetője, Horváth Elek, a muzeum őszinte barátja, igen sokat fáradozott munkánk sikere és Porolissumnak Északerdély idegenforgalmi nevezetességévé kiépítése érdekében. SZABÓ ISTVÁN.

II hétisztályos érettségi

Elégtétellel vette tudomásul az érdé- lyi közvélemény, hogii a vallás- és köz- oktatásügyi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalása során az Erdélyi Párt kérésére a kultuszminiszter hozzájárult a hétosztályos érettségi bizonyítványok egyenjogúsításához. Emlékezetes, hogy 1928 és 1936 között a románok teljesen átreformálták a közép- iskalai oktatást. Ebben az időben hét gimnáziumi osztály elvégzése után lehetett érettségit tenni és ez az érettségi bizonyítvány ugyanolyan jogokat biztosított, mint azelőtt a nyolc gimnáziumi osztály elvégzése után tett érettségi. 1936-ban ezt a rendszert az akkori román kormányzat megszüntette, a szerzett jogokat azonban nem támadta meg ez az újabb rendelkezés.

Nyolc korosztályt érintett a néhány héttel ezelőtt megjelent 4260—1943. M. E. számú rendelet, amely nem ismerte el a hétosztályos román érettségit és arra kötelezte az érdekelteket, hogy tegyenek különbözeti vizsgát. Az Erdélyi Párt a rendelet megjelenése utáii azonnal emlékiratban fordult a kultuszminiszterhez, s rámutatott arra, hogy milyen visszás helyzetet teremtene, h-a az 1928. és 1936 között érettségizett korosztályokat újabb vizsga letételére köteleznék. Ebben az időben ugyanis még szigorúbb volt a hírhedt román bak- kalareátusi vizsga és a román érettségi bizottságok csak azokat a kisebbségi jelölteket engedték át, akik a legnehezebb kérdésekre is hibátlanul megfeleltek. A rendeletben érintett korosztályok azóta régen elhelyezkedtek az életben. Egyrészük egyetemi végzettséget, doktorátust szerzett. Semmiképpen sem lehet tehát indokoltnak tekinteni azt « rendelkezést, hogy újabb éretségi inzs- gát tegyenek, ami egyébként is ellenkezik a jól megszerzett jogok, a iura quae quesita elvével.

A kultusztárca költségvetésének bizottsági vitája során dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt nevében újra szóvá tette a hétosztályos érettségi bizonyítvány egyenjogositását. A kultuszminiszter azonnal válaszolt a felszólalásra és bejelentette, hogy az Erdélyi Párt által felhozott érvek hatása alatt módosítani fogja, a sérelmes rendeletet. Addig is. amíg az uj rendeletet megszövegezik, utasította az eayetemeket, hooy a hétosztályos érettségi alapján beiratkozott hallgatókat rendes hallgatókként kezeljék.

Erdély közvéleménye. amely élénk figyelemmel kíséri az állami költségvetés bizottsági vitáját, megnyugvással értesült arról. hoay a kormányzat a, legteljesebb megértéssel kezeli ezt a- erdélyi kivánsánot is.

Hirdessen Erdély leqelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben,

*

Nevezetes, hogy ezzel az átégetett réteggel végleg lezáródik a tábori élet. Ké- sobbi elet nyomával .nem taiákozunk. A gotok es karpok elpusztították a tábort, benne uj életet nem teremtettek, de a nagy ’katasztrófa után rómaiság sem lakja többé a tábort. Ez volt a kép mindenütt a táborban. Erőszakos égetés nyomát mindenütt feltaláltuk és utána semmi nyom nem bizonyította, hogy itt a rómaiak átvészelve a nagy ostromot, tovább éltek volna.

És hol^ akadtak a legbecsesebb leletekre?

— A már említett praetorium kövekkel knakott udvara mögött egy monumentális eptilet emelkedett, a hatalmas pillérek után itclve. Az épület gazdagon volt díszítve, amiről fokozott párkányrészek, faragott frízek tanúskodnak.

— Meghatároztuk ez épület rendeltetését is. Itt volt a császárkultusz szentélye a kövezett udvaron álltak a császárok szobrai s e hely közelében találtuk meg egy életnagysága bronz lovasszobor töredékeit, amely a kolozsvári múzeum büszkesége lesz. A római provinciákban ugyanis igen ritkák a Jovasszob-