Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-28 / 244. szám
194 3 október 28. ELLENZÉK KÖB earn Nagyfontosságu erdélyi kérdések oldódtok meg a földművelésügyi tárca költségvetésének bizottsági vitájában BUDAPEST, október 28. Az 1944. évi költségvetés bizottsági tárgyalás,adnak harmadik napján, szerdán a képviselőház pénzügyi és földmüvelásügyi bizottságai a földművelésügyi tánca költségvetésével foglalkoztáid A bizottsági ülésen megjelent dr. Banffy Dániel földművelésügyi miniszter, Bárányos Károly és Bárczay János államtitkár. A táirca előirányzattá 277,165.000 pengőt tesz ki és ez el táirca keretébe tartozó nyugellátásokká'' együtt 291,398.200 pengőre nö. vekszik, amely összeggel az egész költségvetésben az ötödik helyet foglalja el. A mulL évi költségvetéshez viszonyítva az eme’kedés 12.303.000 pengőit tüntet fel, azonban, ha ii- gyellembe vesszük, hogy az elmúlt évben a 32.726.000 pengőt Ibi tevő rovatok ebben -az esztendőben nem szerepelnek, az emelkedés lényegesen nagyobb. A tárca költségvetésének keretében a legnagyobb összeg, 63.6 millió pengő a vízügyi szolgáltára, 32 75 millió pengő az; álllat-egészségügyre, 26,23 miihó pengő az állattenyésztésié, a tej- és legelőgazdálkodásra esik. A bevételek végösszege 37.383.000 pengett mutat fel és igy a tárca deficitje 239.787 pengőt tesz ki. A tárca költségvetéséinek indokolásában a mi-oki item rámutatott arra, hogy a beruházás összege 11,082.550 pengő emelkedéssel 25 millió 538.250 pengőt tesz ki. A mez'őgadasági- termeíésnek a háborús viszonyok miatit fokozó dó nehézséggel keli megküzdenie, ezért állandóan növekvő támogatásra van szüksége- Ez a támogatás a költségvetésben' 16.5 millió pengővel szerepel. Minthogy ai háború erősen (korlátozza a sze.. j m.Tlyi és gazdasági lehetőségeket, e< termelést ’ csak egyes mozuanataibain lehet támogatni. A - ■növénynemesitő telepek száma kettővel emelkedett. éa most hat te'e.pen. folyik a munka. | Sor kerül az ipari növények termesztésének i támogatására, a guminövények termesztési i ki seri etednek — a kezdeti nehézségek eile, j né re is — további támogatására, valamint a j rizstermelés további fejlesztésére. Szükségesnek látja a költségvetés indoko- > lása a mezőgazdaság fejlesztésiéről szóló tör- ' vényei összefüggésben a talaijmüvelő gépek é6 eszközök, továbbá a vetőmagíisztitógépek indokolt esetekben kedvezményes áron törtért-"' fci oszt ásóit. Minthogy beigazolódott, a minőségi állat- < tenyésztésnek csak megfelelő takarmányozás. ■ fial. lehetséges, ezen a téren mutatkozó ne- j kézségek orvoslására is nagy súlyt helyeznek j és a miniszter. különösen a pillangósvirágú ta- j sekre és felszerelésekre 1,325.000 pengőt, a középfokú gazdasági tanintézetek felszerelésére és újak létesítésére 4,000000 pengőt, a mezőgazdasági szakiskolák építkezésére' és felszerelésiére, az iskolánkivüli gazdasági sí la kok tci lós ki’adáteaií|3v téli gazdasági- iskoláik létesítésére és felszerelésére 5.5 miidó pengőt, a háziasszony képziőistkolák ilyenirányú költségeire 1 millió pengőt., népies gazdasági oktatásra pedig 1.2 pengőt irányoz eő a költségvetés. A miniszter tervbevette a, mezőgazdasági tejipari szakoktatás teljes átszervezését. A -nők háztartási, gazdasági oktatását, egy, vagv két' állami háziasszonyképzőiskola megnyitásával, másrészt feleík.ezetek nevelő és oktatómunkájának bekapcsolásával kívánja előmozdítani. Előre'áthatólag a jövő ősszel a hét állami iskolán kívül öt. felekezeti iskola is megkezdi működését. A töldbirtokpolitilkai tevékenység s-orá.n az 1942- évi XV. te. a1 apján megszerzett mező- gazdasági ingatlanokat a kormányzat az arra eginkább érdemes fö'dmiivelőknek j u t- Hafja és a szociális gondoskodáshoz fűződő közérdek szemelőtt tartásával a mostl folyó világháborúban vitézségi étemmel kitüntetteiket, a vitézeket, a hadigondozottakat és általában a hadviselteket részesíti előnyben. Niaigy jelentősége van az erdő és fagazdaságpolitikai kérdéseknek is. A tüzifaszáU litmányok utáni fuvardíj térítések 6.4 millió pengővel szeirepelnéki a költségvetésben. Folytatni kívánja a földművelésügyi kormányzat az Alföldnek és a Balaton környékiének fásítását, a költségvetés az előbbi kiadásaira 1.2 millió pengőt irányoz elő Főként & visszacsatolt területien tekinti a miniszter fontos-' feladatának a m^gis^nétlődő árvízkár megszüntetése érdekében a kopár fásítási és v km o só kötési munkálatokat. A vízügyi természetű beruházások összege 698 millió pengő emelkedéssel 14 millió pengőre növekedett. Ebben a tételben a Duna és mellékfolyóinak. 6.51 millióval, a Tisza , és mellékfolyói . munkálatai pedig 6.3 millióval szerepelnek. Az 1931. évi XV. te- alapján végrehajtandó vizmunkálatokra 12.5 millió pengőt irányoz elő. Az Alföld öntözési munkálatainak gyorsítása érdekében a,a előirányzott összeget 6 millió pengővel 11 millióra eme ték fel, mig a Sió munkálataira 6 millió pengőt irányoztak elő. A vizierők feltárása érdekében indított munkálatoknak legjelentősebb fejezete a Vi- só-völgyében megépítésre kerülő vöígyelizárógát. Äz Erdélyi Párt kívánságai A földművelésügyi tárca költségvetésének bizottsági ülésén az Erdélyi Párt első szónoka gróf Teleki Béla x volt, aki a mezőgazdasági muinká&kérdés megszervezését, valamint e munkások természetbeni ellátásának kérdését tette- szóvá. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági munkabérek meg vannak szabva, ugyanakkor pedig az állami ut- és egyéb építkezéseknél a munkabéreknek nincs megállapítva a maximuma. Ennek az az eredménye, hogy a mezőgazdasági munkások az államnál keresnek munkát, a mezőigazdaságban pedig munkáshiány következett be. Bodnár Sándor kérte, hogy a gazdasági felügyelőket lássák el autóval. Felvetette azt a gondolatot, hogy a mezőgazda- sági munkásokat, hatvan éven jelül nyugdíjban részesítsék. Domahidy István szerint a mezőgazdasági propagandát jobban kell dotálni és főként nagy suly-t kell helyezni az ipari növények termesztésére. A falusi ember az alacsony búzaár miatt nem tudja megfizetni a drága textíliákat és ezért visz- sza kell térnie a len- és kendertermeléshez és a háziiparhoz. Kérte, adjanak a falunak mozit, mert a falusi gazdák több kultúra után vágy- na;-c. A miniszter válaszában kijelentette, hogy a mezőgazdasági munkásokról az OMBI gondoskodik öregségi biztosítás formájában. A gazdasági felügyelők autóval való ellátását nem tudta kilátásba helyezni a háborús korlátozások miatt. Az ipari növények termesztése érdekében nagy propagandát fejt ki és megfelelő filmvetitőgépek beszerzéséről is gondoskodni fog. karmánynövény termesztését kívánja előmoz- J d 'ani. A kerté-ueti termesztés fejlődésének j / elősegítésére megfelelő gyümö’esősök szak- s ' s>.erü telepítésére és nemesítésére, gyümölcs--1 fajták, törzsiköny ve lésére, valamint nagyobb- j svámu minta és kísérleti gazdaságok -létesí- ! ténére kerül sor, A szegénysorsu lakosságnas ’ olcsó kertbéiréetekhieízj juft'c4âsâij, vetőmaggiaill és j eszközzel történő ellátását és szakirányítását, valamint hiadirokftranüaiknak önállósításukhoz j megfelelő anyagi támogatás nyújtását tei- I vezi a miniszter. A minőségi bortermelés előmozdítása érdé- ! kében növelik a téli szőlősgazdák épző tanfo- j lyamok számát és gyarapítják a peronoszpóra j et.enőr7őállomásbkat. | A közellátási szempontjából különösen, fon- j to-s a tejtermelés szinvona'ának emelése, a | tej szövetkezeteik- szervezése és a tejtermelés, ! valamint1 a tejforgalom ellenőrzése. Erre a I célra 1.8 millió pengőt irúinyoz elő a költ- j eégvetés. Fokozott figye'emmel fordul a föld . j miiveléis-ügyi ko’m'ányz-a-t az ország zöldmező j fa ületei: a rétek és legelők félé éis- ezeknek j javítására .3-1 millió pengőt irányoz elő A lótenyésztés irányításában a miniszter a I jövőben is a minőség emelésére törekszik és j > ’ ' o’yan lovak nevelését kivánjla- előmozdítani,- amelyek -a mezőgazdaság, a honvédség és a í i !•"; 'öld igényeinek egyaránt megfelelnek. Ezek [ között első helyen áll a -zsuki ménesgazda- 3 eágban megalapozott erdélyi fc'.vér és a szé. [ kely lótenyésztés. Fokozott- mértékben, folytatják az országos í kanoai törzskönyvezést is. A lótenyésztés f.ej- ! lesz.tésének kiadásai 1.3 millió pengővel szei Jiepelnek. Az állattenyésztés fejlesztésének: 5 érdekében jelentősen szaporította a földmüve- ősügyi kormányzat az állatorvosi állások számát és a hufivizsglilát Ikorsizerüsitésére 40 bak- t teriológiai állomás létesítését vette tekin. f tetbe. v A jövő évben a korlátozott építési lehető3 ségeken belül folytatják a megkezdett mag- f tárházak és a raktárhálózat kiépítését, to- r .vábbh hiitőház-ak, tengeri górék és száritól;, ;; gyiimölcstá-.öleik,, csomagolok, aszalók, hidi mérlegek, gyógynövény-szántók és feldolgo- ; zók, valamint olajmagífárolúk létesítését. Nagy gondot fordít a földművelésügyi kor. T mányzat a gazdasági szakoktatás hálózatának kiépítésére- Ezalatt a cim alatt a költségve- t testren a személyi járandóságok 814.300 pen. I gővel emekedtek, amelyet a mo6onmagyar- í - óvári és -a kolozsvári Gazdasági Akadémia, t . továbbá a keszthelyi akadémia főiskolává tör- ! . tiént átrendezése okozott. 840.000 pengőt fordít a költfeégvetés arra a ) célra, hogy a memőgarzdasági főiskolák és l gazdasági akadémiák behatóan fog’alkozhas- 3 samaik tudományos kutatásokkal és kiséilete. s zésekkel, másrészt a ha'-lgatók az internátu-si r menzák 'támogatása folytán, olcsóbb ellátá-s- 1 ban részesüljenek, ösztöndíjakra' és menza3. 6-egélyre 529.000 pengőt irányoz e’ő a költ- > ségvetes A közép- és alsóbbfoku gazdasági } szakoktatásnál ez a rovat 20.700 pengőt mu. f tat. Kereskedelmi főisko'ák és .akadémiák í ko'rezerüsüéséí'e', épületjavitásokra, épillkezéRz erdőgazdálkodás reformja Teleki Béla gróf második felszólalásában rámutatott arra a rablógazdálkodásra, ami az erdélyi erdőségekben a román megszállás alatt volt. Kifogásolta Erdélyben az erdőigazgatóság egyes ténykedéseit, amennyiben annak ellenére, hogy az erdélyi erdők sokkal jobban le vannak romolva, mint a trianoni országban és nagyobb a kiterjedésük, mégis a trianoni ország jobban el van látva erdőmérnökökkel. Kérte, hogy ezek egyrészét hozzák Erdélybe az erdélyi erdők rendbe- hezására. A munkára való mozgósítás véleménye szerint nem történik kellő körültekintéssel és a jövőben kerülni kell a falusi gazdák felesleges zaklatását. Felvilágosítást kért a minisztertől a dupla vágterület kérdésében. Szilágyi Olivér rámutatott arra, hogy íz erdőkben gazdag Székelyföldön a városik faellátássára nem történt idejében .gondoskodás. Kérte a minisztert-, hogy a székelyföldi fából elsősorban a székely- földi városokat részesítsék. Mikó Imre a kolozsvári faellátást tette szóvá. Hivatkozott arra, hogy Kolozsvárnak 21.000 vagon fára van szükséqe, amelyből eddig csak 4000 vagont szálli- toltak le és a hiányzó mennyiség csak részben van kitermelve. Kolozsvár lakossága tehát a legnagyobb aggodalommal tekint a tél elé és az egyes kerítések eltüzelése után az idén a gyümölcsfákra és a bútorokra kerül majd sor. Kolozsvár faellátása megoldódott A földművelésügyi miniszter válaszában kijelentette Teleki Béla gr. kérdésére, hegy a kettős rendszerű vágterület kitermelése nem kötelező azokban az erdőkben, amelyek az előirt vágási terv szerint teljeskoruak. Biztosította a bizottságot, hogy o. télire szükséges fameny- nyiséget már kitermelték és csak a szállítással vannak még nehézségek. Szilágyi Olivérnek válaszolva, hivatkozott arra az intézkedés-éne, amely szerint a Székelyföldről nem szabad mindaddig fát kivinni, amig az ottani városok nincsenek ellátva. Mikó Imrének válaszolva hivatkozott- arra. hqgy Kolozsvárnak 18.000 vagon fa ki van termelve és a nehézségeket csak az okozta, hogy a kiutalt famennyiséget három erdőigazgatóságtól kellett összeszedni. A kitermelt famennyiség Kolozsvárra való szállítását is sikerült biztosítani és igy Kolozsvár faellátásának kérdése megoldást nyert. Teleki Béla gróf harmadik felszólalásában a legelőjavitás érdekében beszélt. A takarmánybeszolgáltatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezt helyesen és igazságos módon kell megszervezni s el kell kerülni azt, hogy a takarmányt távoli helyekre kelljen elszállítani s ott beszolgáltatni. Rámutatott a nagy állatorvoshiányra és kérte az állatorvosoknak az országban való egyenlő elosztását, valamint a szérumellátás megfelelő szabályozását. NE SZOMOKKOIMON, g csúnya arcbőre miatt, ha száraz, zsíros* vagy pattanásos. „ILLA“ KOZMETIKA szakszerűen rendbehozza Mátvás király-tér 27. sz. I emelet. Tel. 33-26. Tul. M. Pázmány Nóra. Arckrémek. Rúzsok a legmo- íier'ne )h szíoekhíin. Estélyi, színpadi kikészítések. Hathe- tes tartós hx m^ílíate tés! 0.502 mm A töröli köz^ársasá] fiúszéve* iubi eunál ünnepedéit Budapesten BUDAPEST, október 28. A török köztársaság kikiáltásának 20-ik évfordulója alkalmából a Magyar-Török Társaság a Turáni Társasággal ünnepi ülést rendezett a Szent Cellért-szállóban. Az ünnepi ülést gróf Andrássy Mihály felsőházi tag, a Magyar-Török Társaság elnöke nyitotta meg. Ezután Cholnokv Jenő dr. egyetemi tanár mondotta el ünnepi beszédét. Rámutatott arra, hogy az utóbbi évszázadokban a török nemzet volt nemzetünk legjobb barátja. A törökök fogadták be menekült nagyjainkat, mindig testvéri szeretettel. Ezt sohasem tudjuk elfelejteni és lelkes örömmel üdvözöljük Törökország ujjá-alakulásának, felvirágozásának folyamatát és a mai jubileum alkalmából j testvéri szeretettel köszöntjük a dicső török nemzetet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Végh Jenő, a GyOSz főtitkára, mint# a Magyar-Török Társaság főtitkára török nyelven köszöntötte Sefket Fuat Kececi budapesti török követet, valamint a követség és a török kolónia teljes számban megjelent tagjait. Rámutatott arra,, hogy j a török és magvar nemzet közötti e.gyütt- ! érzésnek és hasonló gondolkozásnak az eredete nemcsak a származás közösségében van, hanem abban is, hogy mindkét népnek ősi kultúrája azonos tőről fakadtak. Az elhangzott beszédekre Sefket Fuat Kececi budapesti török követ töröknyel- vü beszédben válaszolt. Megköszönte az ünnep rendezését, valamint gróf Andrássy Mihály, Cholnokv Jenő dr. és Végh Jenő beszédeiből az egész • török nemzet felé áradó köszönet és testvériség mély megnyilvánulását. A magyar-török barátságról szóló szavakhoz azt fűzte hozzá, hogy a török-magyar barátság továbbfejlesztésében továbbra is arra fog törekedni, hogy a két nép bensőséges kapcsolatait még inkább kimélvitse. Az ünnepség végén az egvetemi énekkarok a török himnuszt énekelték el. „Törökország őss'nte sem- legességi politikát folytai” Isztanbulből jelenti a DXB: „Törökország öszimte sernlegessiégi politikát követ minid Németország, mitul (pedig a hadviselő hatalmak irányában“ — írja a iSafa a Tasviti Etikaiban. TörökiGirszág — folytatja — senkit sem támadott meg és Tö'ökor- iszág nem szándékszik más államokat megtámadni. Törökország ezért nem 'tűrheti, hogy külpolitikájáról vitat kozzama k. Hem lehet igânţfbcîveimi a kétfehenes gazdák jószágát Domahidy István kérte a minisztert, hogy a szarvasmarha igénybevételnél azokat a gazdákat mentesítsék, akiknek csak két tehenük van, mivel két állat egy népes család fenntartásához alig elegendő. Kiss Kálmán a lótenyésztés kérdéseivel foglalkozott és kérte a minisztert, hogy azokban a vármegyékben is, ahol még csikólegelőket, valamilyen okból nem létesítettek, találjon megoldást, hogy ezt a hiányt pótolják. A kar akii juhtenyésztéssel kapcsolatban kérte a minisztert.. hogy a bárányprémek, amelyek félnapos és egynapos korban kerülnek kikészítésre mentesítve legyenek a zárlat alól mert ezek luxuscikkek és a honvédségnek semmi szüksége nincsen rájuk. A miniszter Teleki Béla grófnak válaszolva ígéretet tett arra, hogy a legelö- javitást a jövőben nagyobb ütemben folytatja. A takarmánybeszolgáltatással összefüggésben kijelentette, hogy rendelkezést bocsátott. ki, amely szerint a gazdák a legközelebbi állomásokra kötelesek csak takarmányokat elszállítani. Dorn, hidy Istvánnak válaszolva közölte, rendelet van arra, hogy azoknak a családiknak állatait, ahol csak két tehén van, nem szbad igénybe venni. Kiss Kálmán felszólalására válaszolva közölte, hogy a csikólegelöakciót folytatni fogja és igyekszik, hogy az uj legelők létesítésének kérdését r.'ielobb megoldja. A karakiljuhtenyészt csről közölte, hogy megtett mindert, hogy a beigazolt tenyésztésnél a ka- rakiibáránybőrök mentesítve, legyenek a zárlat alól. Hz összes iskolák íenköngrei, füzetek, írószerek az „Ellenzék6* kösi'jwesbollhasi Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. sz.
