Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-26 / 242. szám
1943 tóber 2S. ELLENZÉK ú’í'nU’H&ú'fr Múfyf'fts $&&&%& kö-tut Emlékezés Fadrnsz Jánosról halálának 40. évfordulóján KOLOZSVÁR, október 26. Legnagyojab- jaink iránt érzett hálánkat es megbecsülésün- kec úgy nyilváníthatjuk legjobban, ha emlékezünk reájuk. Ma negyven éve, hogy meghalt a magyar szobrászát büszkesége: Fadrusz János. Élete a magyar géniuszok élete volt: áldozatos, munkás, fáradságos — és öröm- telen. Emlékezzünk tehat e nagy alkotóra. Különösképpen Kolozsvár polgársága, mert kincsekben gazdag varosát alkotóművésze térne k gyöngyszemével ajándékozta meg. Mátyás király szobra mindörökre uralia a város főterét. Mátyás, a király és Fadrusz, a művész, közösen hirdetik időtlen-időkig e helyről egy kis nép, de nagy nemzet jelszavát: az igazságot. Rideg és| nagyhatású szavak helvett bolyongjunk inkább az alkotó, a szobor s a körülötte történt események körül. S ha az olvasóban csak egy szemvillanásnyira felkeltette a hála és megbecsülés érzetét: e szerény riport elérte célját . . Mennyibe került a kolozsvári Mátyás-szobor ? A mindent elborító feledés homályából ássuk ki a következő neveket és adatokat. Aligha emlékezik egy kolozsvári polgár is annak nevére, akinek ötletéből megszületett Európa egyik leghíresebb lovasszobra. ^ A városi közgyűlésen Nagy Lajos egykori tanácstag tett indítványt Mátyás király sze méjlyének megörökítésére Szülővárosában. A közgyűlésen csak egy tag ellenezte az indítványt: nem elvből — úgymond a foliáns —. de mert Kolozsvár városát gyengének tartom ilyen mii létesítésére: boldognak nevezem az indítványozót, hogy még ilyenről is álmod- hatik. A gyűjtés — álmodozás mentesen — mégis megindult. Az első adományozás 1882-ben történt és a város két évre rá 10 éven keresztül 500 frt. befizetésére kötelezi magát. Néhai dr. Szabó Károly egyetemi tanár 1888- ban felhívást szerkeszt és a kérőleveleket 3559 példányban küldi szét, melyekből 1889 elején 330 adománnyal, 240 üresen tér vissza; 2969 felhívásra még felelet sem érkezik... A magánosok nem, de a közintézmények előljárnak a jó példával. 1893-ban Pest- Pilis-Solt-Kis-Kun és Maros-Torda vármegye ajándékával már 46.198 frt. gyűlt össze, ami mar lehetővé teszi a pályázat kiírását. 1894 november 10-én megkötik a szerződést Fadrusz Jánossal, aki ioo.coo frt.-ban állapodik meg. Ezt az összeget 1896 augusztus 26-án kötött potszerződés megtoldja még 30.000 frt.-tál A megfelelő összeg azonban igen ne- hezen^ gyűl össze s végül a kormányzat jön segítségül. 1902 október i-én 208.909 korona és 82 fillér áll a szoborbizottság rendelkezé- i sére. i i Babonás volt-e Fadrusz János ? \ A keso utokor szívesen kutat nagy egyé- ! niségek meghitt szokásai közt. hogy' _ ha * lehet — törvényszerűséget fedezzen fel és kap- j csolatba hozza alkotokepessegükkel. Semmi különös nincs tehát abban, ha egy olyan iga- ! zán kiváló lélek is, mint Fadrusz János, \ irtózott a konvencionálizmustól és megve- | tette az emberi gyengeségeket. Természetes, ! hogy ez a nagy művész esküdt ellensége volt j a babonának is. Nevette azokat, akik féltek j a 13-as számtól és a pénteki nap hűvösségétől. Hogy dacoljon a babonával, arra gondolt. hogy fontos dolgaihoz pénteki nap kezd hozzá. így a Mátyás-szobor pályázatára pénteken adta be pályamunkáját; pénteken fogott a nagy mű megmintázásához; pénteken adta gyárba öntés végett; pénteken indíttatta Budapestről Kolozsvárra; pénteken kezdtek felállításához és az utolsó simításokat pénteken végezte és végeztette el. Hanem addig dacolt a szerencsétlen- pénteki- nappal, am'g rájött, hogy a péntek az ő szerencsés napja. Végülis a babona elleni küzdelmében — babonás lett és élete utolsó évében nem dacból intézte pénteken fontosabb dolgait, hanem — akárhogy is kerüljük a szót — babonjámól . . . Apróságok az ünnepségről A varos közönsége a császár személyes megjelenésére számitdtt. Helyette József Ágost főherceg jött el személyes képviselőjeként. A hangulat ezért keserűbb volt, mint kellett voina.^ így ^ történt meg — az ,,Ellenzék“ akkori^ tanüsaga szerint — az alábbi két eset: „Mégsem múlhatott el a tegnapi szép ünnepnap e gyászos kép nélkül. A főherceg megérkezése után a pályaudvaron a katonazenekar rázendített Gotterhaltére. Azonban alig kezdett hole, az ezrekre menő közönség elkezdte énekelni a Himnuszt, oly erővel és lelkesedéssel, hogy a katonabanda hangiau teljesen elnyomta . . e A szépművészeti társaság . kiállításán megjelent W lassíts Gyula miniszter és br. Feilitsch Arthur képviselő társaságában a királyi herceg is. Egy szép fehérhaju öregembert ábrázoló kép előtt megállt a főherceg. ^ . — Ki festette ezt a képet? — kérdezi környezetétől. , — László Fülöp, fenség — volt ra a válasz. majd hosszan szemlélte a pompás vász— És kit ábrázol ez a festmény? — kérdezte azután. — Görgey Arthurt, fenség — hangzott a választ. t t A főherceg légy iftUjanatig végignézett a képen és környezetén, majd megbiccentette gyorsan a fejét és továbbment. Ki tudná megmondani, mit gondolt abban a pillanatban ... A szoborleleplezésen egyébként résztvett 6 miniszter, 6 főrendiházi tag, 71 képviselő, 26 főispán és 68 koszorút helyeztek el talapzatára a felavatása közben. Két nap alatt pedig a vágóhídon levágtak 73 darab nagy szarvasmarhát. 279 darab juhot és 400 darab sertést. . . Beszélgetés Téglás Károllyal, Fadrusz János egykori kolozsvári munkatársával A Farkas-utcai ódon református templom tövében él ma is csendesen dolgozva es imádkozva Téglás Károly bácsi — Fadrusz János egykori kolozsvári munkatársa. Hogyan került az akkor még fiatal építész e kiváló szobrász közelébe? —- Bizony, akkor még fiatal voltam — kezdi emlékeit rendezgetni Téglás Károly —, amikor az egész város valósággal lázban égett. A szobor alapjának kivitelére pályázatot hirdetett a város és — én is pályáztam. Minden fiatalnak áldoznia kell, hogy ismertté váljék a neve s én nagy áldozatokat hozállott rendelkezésünkéire, tehát kénytelen voltam vastraverzek felhasználásával saját elképzelésemre emelőszerkezetet kieszelni és összeállítani. Ennek a magamkészitette szerkezetnek segítségével emeltük később a talapzat tetejére Mátyás király lovának testét -is, amely önmagában — a királyi alak nélkül — 83 mázsa. A szoborcsoportozat egy-egy mellék- alakja kb. rj és fél—20 mázsa a zászlók nélkül. — Bizony, kérem, nehéz munkánk volt és kényes . . . Alig hat-nyolc kiválogatott munkással dolgoztunk a mester állandó felügyeTÉGLÁS KÁROLY VEZETÉSÉVEL ÁZ UTOLSÓ KÖVET HELYEZIK EL rA MÁTYÁS-SZOBOR ALAPZATÁRA. {Egykori felvétel, amelynek egyet len példányát Téglás Károly őrzi.) tam, hogy pályázatom a, legolcsóbb legyen. Így is lett . . . — Az alapzat épitésztechnikai kivitelével Fákay Lajos műépítészt bízta meg Fadrusz János és igy hármasban valósítottuk meg a mester elképzeléseit. 1899-ben kezdtünk az alapzat megépítéséhez és bizony három évig állt készen az alapzat, mert lassan, nagyon lassan gyűlt a pénz . . . — Egy pár érdekes adatot az alapzat építéséről.... — A szebor alapzata másfél méterig nyúlik a föld felszíne alá, amit a bácsi torokból szállított terméskőből raktunk le. Egy kb yoo kilos kifaragott terméskőbe helyezték el az alapitó okmányokat és az akkori pénznemekből egy-egy darabot. A földalatti alapban kb. 400 darab kőtömböt helyeztünk el. 1902 nyarán kezdtünk a földfeletti 1alapzat megépítéséhez. A ^ köveket a Dunámul bányászták\ és faragták, vasúton szállították Kolozsvárrá. Egy-egy kőtömb ipoo—1800 kiló súlyú volt. — Hogyan szállították ezeket a súlyokat a főtérre és hogyan helyezték el 8—10 méter magasságban? — A köveket a város belsejében közlekedő kis vasút hozta fel az állomásról és rakta le a mostani Belvárosi kávéház átelle- nében. Nagyobb teherbíró emelőkészülék nem letet alatt... Még annyit az alapzatról, hogy a hatáskeltés fokozása végett, sehol sem aL kalmazott Fadrusz egyetlen egy derékszögű vonalat. Kérem, amit most mondtam figyelje meg, érdemes ennek a szobornak minden por- ctkájával megismerkedni. — Emléke a mesterről? . . . — A lehető legszebb. Rokonszenves egyénisége mindenkit hatáskörébe vont. Az egész varos körülötte forgott s bohém ember létért minden ugratásban résztvett. Egyszer rajzaiból nem tudtam kiigazodni és levélben fordultam utasításért hozzá. Választ azonban nem kaptam. Már-már úgy álltam, hogy a munkát be kelj szüntessem. Felutaztam tehát hozzá Pestre. A műtermében fogadott. Mondomfl, mi járatban vagyok. Meghallgat és végignéz a műtermében, ahol rengeteg hegyes lándzsa és hozzá hasonló rúd volt felállítva, mindegyik hegyén egy-egy levél. Odaláll a2 egyik mellé, leveszi róla a levelet és -olvasni kezdi. — Miért nem válaszolt mester, egy napig áll a munka? — kérdeztem, mivel láttam, hogy emlékszik levelemre. — Csak táviratokra válaszolok — táviratokban, — volt a válasz — egyébként itt tartom hétköznapi postámat. — Fadrusz János nyársra tűzte leveleit... Deák Ferenc megveri Mátyás királyt öreg kolozsvári polgárok mesélnek arról a szoborleleplezési lázról, amely hatalmába kerítette a város gyermekseregét. A „legfájdalmasabb^ valamennyi közül azonban" az az „ünnepség" volt. ami a „Magyar Polgár“ napilap nyomdájában zajlott le. Történt ugyanis, hogy az Ájtay-nyomdá- ban, ahol az egykori^ Magyar Polgárt szedték és nyomták, 14 derék nyomdásztanonc gyakorolta a nyomdászipar nehéz fogásait. Az ünnepség szépsége megragadta fogékony lelkűket s elhatározásukhoz nagyban hozzájárult, hogy „meiszterüknek“, Kallós András tördelőnek évek óta a nyomdában hevert egy háromlábú falova. Mátyás is akadt közöttük — a közismert Mátyás Jenő személyében, aki gondolkodás nélkül foglalta el uj tisztségét a háromlábú falovon. A gyermeki kedély egy magas ládára állította a királyt és lovát — lábainál helyezkedtek el a szerencsés mellékalakok és a Szél Kálmán nevében szónokló bajtárs. Ember tervez — Isten végez . . Váratlanul belépett azonban Deák Ferenc nyomadmüvezető, akinek legfőbb gondja volt 5 a lap pontos megjelenése. A szoborcsoport rettentő erővel robbant szét erre a látványra és főleg a hirtelenében előkerült „lénia44 láttára. Mátyás azonban — Mátyás maradt. Meg dermedve ült háromlábú lován, kifogva a Írnia sujtásaínak több, mint felét, szenvedő- társai: néhai Kovács István, a Magyar Újság volt tördelője. Örmény Károly, Fuchs Imre, a Minerva korrektora. Májer Géza pécsi nyomdatulajdonos és még sok derék volt cs jelenlegi nyomdász elől. Eképpen szenvedett Mátyás vereséget Deák Ferencről . . . Levél Londonból. .. Országra-világra szóló ünnepségek közben leplezték le és adták át a városnak Mátyás király szobrát. Ekkor érkezett egy furcsa, de igaz meglátásu levél Londonból. Figyeljünk „Az önök nemzete nemesen cselekszik, midőn megörökíti emlékét egy olyan embernek, akt jól lehet király volt, de mégis a népnek igazi barátja, pártfogója és olyan király, aki felfogta a köznép sorsát, rokonszenvezett velők és méltányolta az ő munkáját. Mátyás király igazi hazafi és rettenthetetlen hős voit. Lángeszét és nagyhatalmát nem arra használta. hogy más országokat megtámadjon vagy megsemmisítsen, hanem, hogy saját országának fejlődését, egységét s jólétét előmozdítsa. Éppen ezért éljen örökké Corvinus Mátyás emléke.“ Walter Crane. Mit akart kifejezni Fadrusz Mátyás király alakjában ? Nemrég tanulmány jelent meg, amely kissé romantikus beállításban, szemléli Fadrusz Mátyás királyát és Vörösmarty Szép Ilonkájának összefüggéseit. Álljon itt az „Ellenzék“ nagynevű alapitójának, Bartha Miklósnak néhány sora. amely reálisabb magyarázatát adja e műalkotásnak. — „Ez a szobormű beszél, hat, cselekszik. Megidézi a múltat és kijelöli a jövendőt. Fadruszban megszólalt az epikai költő és nemzeti jós ... — A királyi és hadvezért hatalom olyan közvetlenséggel van it': kifejelve, hogy a néző kalapjához nyúl. Mesés erejű harciménen ül Mátyás egy várbástya fokán. Azt a pillanatot ragadta meg Fadrusz. amikor bevégződött a győzelmes csata. Rohanó paripáját éppen ebben a szempillantásban fékezte megállásra. A gyors és erős fékezés alatt a hatalmas állat súlya kissé hátratörik, minek következtében két hátsó lába kissé széjjel áll, mintha egyensúlyt keresne . . . — Mátyás fönséges nyugalommal fekteti keresztbe a ló nyakán győzelmes kardját és a távolba néz a sasnak merész és biztos tekintetével. Bizonyára a stambuli erőviszonyokat vizsgálja, mert a német császárt már kikergette Bécsből s a kétfejű sasos zászlót, mint diadalmi jelt nyújtja feléje egyik hős hadvezér. Tulfelől Csehország zászlóját kínálják neki. A félhold zászlóját földrehajtva tartja kezében a harmadik vezér. Az a Mátyás ragadta meg tehát a Fadrusz lelkét, aki Magyar- és Horvátországon kívül uralkodott Cseh-, Morva- és Oláberszág. továbbá Szilézia, Moldova, Bosznia, Hercegovina, Ka- rinthia, Krajna. Ausztria fölött; végre Dalmácia felerésze és mint Heltai írná: „Bécs- országa44 fölött. . .“ Régi sorok — örök igazságok „Mátyás király szobra iránt nemcsak az crett publikum, de a gyermekvilág is élénk érdeklődést tanúsít. Sőt a mesterinasok gárdája annyira érdeklődik iránta, hogy a mellékalakok kardját, kezet és sarkantyúját pró bálgatják, vájjon mozog-e. Vájjon a kard hogy áll Mátyás vitézének oldalán. Ez a közelebbi kiváncsi ág ártalmára válik a szobornak s mig a szobor kerítése elkészül, szükséges, hogy a futói rendőrőrszem figyelemmel kísérje az h.asvilág kíváncsiságát“. Fenn ti sorokat az „Ellenzék” 1902 október 15-i száma Írja. Sok idő telt el azóta már, de sem a kerítés nem készült el, sem a sarki rendőr nem vigyáz kellően az „inasvilágra“. .. S Vessünk véget a bolyongásnak. S tegyük fel a kérdést, hogy annak a Fadrusz Jánosnak — akit díszpolgárává választott Kolozsvár — özvegye miért kell szegényen éljen, ugyannyira, hogy mikor Zilahon volt, kölcsönből kellett hazautaznia . . . Ez tehát az a bizonyos „hálás utókor'?! SZABÓ ENDRE. f - XT?,* SMttS Parhetienéni munkálatokat ju- 'tányosan válla! • id. LÖRINCZY JÓZSEF, lakás: Zá olva-utca 14. szám., vap SE BÖK - ewkrászda, Mátyás király-tér 23. Tel.: 19—5Q.
