Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-26 / 242. szám
ellenzék iiriMMW 1 3 október 2B. Megkezdődött ca belügyi tárca költségvetésének bizottsági tőrgycsíása A közigazgatás dectníraizáídsit, az állampolgárság, a déícrdólyi meneküljek, a közigazgatási v zsga, az északerdőiéi közegészségügy kérdéséit vetették ia az Erdélyi Part szónokai BUDAPEST, október 2 b. A képyi- seloluiz. pénzügyi, közigazgatási és t artítadaIonipolit i kai bizot t saga Szabó Gusztáv el nők lésével hétfőn délelőtt együttes illésben a belügyi tanaival megkezdte a koltségveh s targyalá- ísát. A kormány részéről vitéz kereszt es-Fischer Fo re nr bel ügy minis/, ter. Remény i-Schnei Ier la jos pénzügy miniszter és Anta István dr. propagandáiig yi miniszter vett részi. TImivatli Búzás Endre előadó beha- tiéian ismertette a belügyi! tárca költ - s. gvetését, amelyet a bizottság cikken ki ni tárgyalt. A íelszólaJlúsokra vitéz keresztes-Fischor Ferenic b i- ügyininiszter kimeriitő választ adott. Az egyutites bizottság 2 óruküir felfüggesztette a tárca koltségvelésének t;iigyailá<át s az ülést délután 5 órakor folytatta. A belügyi tárca költségvetése A 463 375.000 pengő« belügyi tárca nagyság tekinteU-ben a honvédelmi tárcái után a ma. sodik he.vet foglalja e' és ha hozza számit- julki a nyugellátásokra előűáuyzott összeget is, a tárca teljes költségvetése 541,143 000 pengőt vagyis 143,603.030 pengővel többet tesz ki,, mint ,ai multévi előirányzat. A tárca keretén be ül a legnagyobb 6uly a közjótékonysági és az emberbaráti intézmí- nyekre előirányzott 109,576 000 pengőn van mig a más cd k helyet 93,006 000 pengővel a ■vendor«., g köhcegv etése foglalja el. Ha a mu r \vi e’.őii ány zathoz hasonlítjuk a jövő évi költségvetést, azt 'áthatjuk, hog\ a legnagyobb növekedési szám;, érint 35,735.600 pengőt a közegészségügyi kö tségelc mi; alják fel, m : jd a csendoiség A rendőrség költségvetése következik. Közegészségügyi kiadásokra 89,879.300 pengőt, a csendoiség kiadásaira 89,372 000 pengő, a vármegyék, városok és községek k adásaira 43,874.801) nengőt, a gyermekvédelmi kiadások .v 12.oll.5u0, a tá-!sadaiombi2tosi hihra 11.60,3 000 pengőh a központi igazgatás kiadásaira 8.216 300 pengőt, a közbiztonsági és közrendAzeti szolgálatra 2,974.900 és a kárpátaljai kormányzói biztosság költségeinek fedezésére 2.800 200 pengőt műi ült fel az e'őirányzott költségvetésE kiadásokba! szemben 55,119.600 pengőt mutat fel a bevételek előirányzata, vagyis 21,831.000 pengővel többet, mint az e’rnult es7íendőben, A*z 1944. évi költségvetés a rendes kiadásoké 454.303.090 penge; személyi kiadásokrai 205,189.572 pengő* a' dologi természetű kiadásokra ip7,711C98 pengőt, az Országos Nép. és Caládvcdeimi A’ap j^va. dalm.atzásáia 105.000.0004 pengőt, az cnkor- mányzsti testületek költségeihez való hozzájárulásokra 36. 401.850 pengőt, a 'ársadVmi kiadásokra 7,601.910 pengőt, a beruházásokra pedig 1,047.000 pengőt; irányzott előAz előerányzfatt kiadásokból tehát a legnagyobb összeget .a közbiztonsági szolodat költségeinek 185,353.900 pengős kiadása, tehát az egcsz előirányzatnak 40.01 százalékát emészti fel, mig a szociális kiadásokra az összes kiadások 26,15 százaléka jut. Az egészségügyi és a gyermekvédelmi kiadásokra 21.99 százaléka, a közigazgatási kiadásokra 11.81 százaléka esikA személyi kiadások az i’letmények emelkedése és a létszám arányosítása következtében, var amint a városi, községi és körorvosi if'rolgálat államosítsa miatt 64.59 e-Váza'ik- kal emelkedett. A látsz,ám 2525 főve’ gyarapodott és ennek legnagyobb része az orvosokra esik. A dologi természetű kiadások többlete 35.36 százalék. Az Országos Nép- és Családvédelmi Aia/p ezévi 105,000 000 pengős előirányzata öt mi’lióval több, mint az e’mult évben volt1. A háborús anyaggazdálkodásnak a belügyi tárcához tartozó épitkiezéshez szüK- séges anyagok igénylése az előzetes szaksze:ü felvilágosításit kívánja meg és ennek a munkánüki elvégzésére, valamint a tárca kezelése a'att álló tpületek felülvizsgál ás-urj a szükséges k jirbantartiási munka lebonyolítására é>.«i azi elkerülhetetlen építkezések szik- szerű előkészítésére egy műszaki tanácsosi, két főmérnöki os egy műszaki lajzo’ót aliuv- sal kü'ön szervet létesítenek. A beUigyniin:sz.teri tánca multévi' költség- vetéséhez viszonyítva, mint mar emlOettűk, a íegje'entő ebb eme kedést, 3ö millió pengőt a< közegészségügyi előirányzatban mutatja. A betegtitpo’ási hozzájárulások 22,500.000 pengőt emésztenek fel, míg a lertőzó- és népbetegségek elinni v dekezés szemé’yi kiadásaira 158.900 pengőt, adologj kiadásokra 7.280 900 pengőt irányoztak elő. Ez a tétel 1.465'OO perrgovel több, mint a mult évben Az emel- ked ,'s egyrésne ai közegészség igyi ái'amcsi. tiások munkálatainak több'cte, a lüdőheteg- gondozó'ntézetek költségvetésének 282 408 pengőt kitevő emelkedése, a némibeteggon- dorointézet 122 652 pengős többlete valamint a szegény6orsu csecsemők D-vitnminok fede- zésé e szolgáló 220 000 pengős e'őirányzata miatt következett' be. A tűd beteggondozóintézeteknek előirány zott összegből' a tube kulózis elleni küzdelem propagandáit, a védőegyesü:etek segélvezc. sel, 200 tüdőbeteggondozóintézet és 5 ískola- fe’szerelési és fenntartási költségét, továbbá a tudőbeteggondozóintézetek uj létesítésével, atal aki hálával és kairban'tartásával kapcsolatos költségeket fedezik. A közegészségügynek egyik előfeltételét, a jó ivóvíz biz'rsitá- sát 1 mil’ió pengővel 6egiti elő a1 belügyi tárca. Állami kórházak tatarozására, berendezéseinek és felszerelésüknek korszerűsítésére 420.000 pengőt irányzott elő az újvidéki, se siszentgyörgvi, zilahi, Csíkszeredái és ér&e újvári közkórháziak építésének bővítésére, t vabbá mélyfúrású kutak létesítésére 900 Cl pengőt bizliosit a tárca költségvetése- Az c lami gyermekmenhelyek építésének helyr állítási költségeire, valamint a visszaesnie területeken lévő gyermekmenhelyek telsz Telesének további pótlására és szakorvo rende'ok felszerelésére 100.000 pengőt ir nyoz elő. Az olyan községben, ahol a kellő fe'ügy tetben nem részesülő gyermekek száma 2—300-aé meghaladja, napközi otthonos ÓV' dák létesítését mozdítja elő a be'ügyi tárc Az erre a célra előirányzott összeg 700.01 pengő. Gondoskodik a tárcái költségvetése C6endőrség és rendőrség emelkedő fenntartá költségein belül a fegyverzet és felszereli fo ytatólagos és korszerű kiegészítéséről 500.000 pengős előirányzattal uj C6&ndőrla' tanyák építését teszi lehetővéA kiadások és bevételek összehasorilitáii uthn a belügyi tárca költségvetésénél 4( Bel ve. tehát vizsgára való készülésükre nem marad )dő. I'aál Árpiid a jegyzők túlterheltségére mutatóit rá és indítványozta, hogy a jegyzők hatásköréből vegyék ki a/, adóvégrehajtást. Ugyanakkor javasolta, hogy a közellátási és földművelésügyi kormányzat nagyszámban megjelenő rendeletéinek végrehajtásáról a jegyzők munkájának megkönnyítése érdekében külön szerv utján gondoskodjanak. A belügyminiszter válaszában kijelentette, horv elvileg ragaszkodik a közigazgatási vizsgához, de a megszállás alatt Erdélyből élt köztisztviselőket esetenként hajlandó a vizsgái tatás alól kegyelemre felterjeszteni és ez az elhatározása a gyakorlatban a negyven '•ven felüli tisztviselőkre vonatkozik, ölömmel állapította meg, hogy a jegvzőutánpót- lás biztosítottnak látszik. Gr. Teleki Lbila az ivóvíz kérdésében szólalt tel és javasolta az artézi kutak további flírásainak folytatását. Az óvoda kérdésével kapcsolatban hangoztatta, hogy ezekre a kulturális intézményekre Erdélyben elsősorban a szórvány vidékeken van szükség. Váró György az árvaházak intézményes támogatásának érdekében szólalt fel és kérte, ho°v az Erdélyben már működő napközi o'then ok fejlődésének érdekében minden szükséges intézkedést tegyenek meg. Gaul Alajos a bábák javadalmazásának államon, áfái kérte és a nagyfokú székelyföldi gyn m k< n <n- és korba/hiányra mutatott 'á. i ita Sándor hivatkozott arra, hogy /.'- deliben a /oldk ere sites intézmények u ma gyurságnak csak / j százalékát érinti, míg az. ország lobbi részeiben j# százalékát. Ezz 1 szemben a Székelyföld az. ország legszaporább réve és így a Zöldkeresztet főként erre a ó dikre kellene kiterjeszteni. A kórházi igyák ügyével kapcsolatosan kiemelte, hogy Erdélyre csak c j(. ágy jutott, mig a Visszatért erdélyi és k'hti részeken 4coo-nél több emlnr l>al meg évenként csak tüdöbajban. Legalább )J.c u, korházi ágyra volna szűk.' g Erdélyben. Az orvoshiányra rámutatva, hivatkozott arra, hogy ico ezer iakosra Erdő!vben csak 4-” orvos jut, de a Székelyföldön helyeid.int z'x/ezex lakosra jutó orvosok száma alig ha ladja meg a buszát. Kérte az orvo t fizetések méltányos rendezését és az orvosi rendelők tovább! építését A bizottság több felszólalás titán a tárca költségvetését részleteiben elfogud'a. Kedden a Ház pénzügyi cs közoktatásügyi bizottsága a vallás- és közoktat sűgyi tárca költségvetését tárgyalja. Ennek befejezése után a pénzügyi és földművelésügyi bizottság a földművelésügyi tarea költségvetésének tárgyalására tér át. A honvédelmi miniszter- részletes tájékoztatót adott a f^Böház vóderöbizottságának ^ BUDAPEST, október 26. (MTI.) A felsői áz védet ŐbÍ70ttsága vitéz József királyi herceg cbtöklésével hétfőn délelőtt 11 órakor ülés tartott. A kormány részéről Kállay Miklós miniszterelnök és csatay Csatay Lajos honvédelmi miniszter jelent meg az ülésen. A lu-nvédlemi miniszter részletes (tájékoztatója után a bizottság több tagja szólalt fel és a felszólalásokra a honvédelmi miniszter kimerítő választ adott. Az. ülés tél 3 órakor vége tért. ,Feketennp“ a törvényszéken]} Árdrágításért a vádlottakpadjára került Gellért Mihály régiségkereskedő Árdrágítók és ámrejtegeíök faléit Ítélkezel; az ursorabiróiág A bizottsági vita hétfői ülésén az Erdélyi Párt részéről Mikó Imre szólalt fel és szóvá tette a magyar állampolgárság- megszerzésének kérdését. Hangoztatta, hogy a mai eljárás túlságosan bonyolult és hosszadalmas és az állampolgárság megadására illetékes miniszteri ügyosztály túl van terhelve munkával. Felvetette azt a kérdést, hogy az állampolgársági igazolványok kiadását decentralizálják és a törvényhatóságok adják ki az ál- lampolgrsági igazolványokat. Szóvátette azt a kérdést, mi legyen azokkal az asszonyokkal, akiknek román házastársaik Délerdélybe mentek át és ott román állampolgárságot szereztek. Kérte, tegyék lehetővé ezeknek a nőknek és Északerdélybcn maradt kiskorú gyermekeiknek a magyar állampolgárság megszerzését. Ezután részletesen fejtegette a dél- erdélyi menekültek kérdését és arra kérte a belügyminisztert, hogy a menekülteknek minél gyorsabban való eligazítása után tegye lehetővé, hogy Északerdélyben telepedhessenek le. Gróf Teleki Béla felszólalásában a származási igazolás megkönnyítését kívánta és kérte, tegyenek könnyítést azoknál, akik okmányaikat Délerdélyből kell, hogy beszerezzék. Ugyanakkor annak megoldását is kérte, hogy aki keresztény eredetét egyszer már igazolta, az igazolás egyszer és mindenkorra érvényes legyen és ne kívánja mindegyik hatóság külön-külön annak igazolását, hogy az illető nem zsidó. A'brccht Dezső a közigazgatás dekoncen- trálása mellett foglalt állást, példának hozva fel, hogy a belügyminisztériumnak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a törvényhatóságok is jól el tudnának intézni, igy például a lakásügyekben a szervezéseket. Hí', atkozott arra, hogy egyes épitkezéseket azért nem lehet végrehajtani, mert amíg a minisztérium jóváhagyása megérkezik, az árak már a költségvetés fölé emelkednek. A belügyminiszter válaszában kijelentette, hogv bár nem adhatja ki a belügyminisztérium hatásköréből az állampolgárság megállapítását, minden könnyítést meg jog tenni az állampolgársági kérdések elintézésének gyorsítása és egyszerűsítése érdekében. Kijelentette, hogy a délerdélyi menekülteket nem idegen, hanem magyar testvéreknek tekinti és utasította alantas szerveit, hogy a menekülteket igy kezeljék. Az Erdélyben való letelepülésüket ő is fontosnak tartja. A külföldre menekült, férjüktől Magyarországon külön- váltan élő asszonyok számára, ha az már valaha magyar állampolgár volt, a honosítás utján lehetővé teszi az állampolgárság gyors utón való megszerzését. Mikó Imre második felszólalásában a 630—1943 M. E. számú rendeletet tette szóvá és kérte a belügyminisztert, hogy a megszállás alatt Erdélyben élt és utána magyar közszolgálatba állott idősebb magyar tisztviselőknek engedje el a közigazgatási vizsga letételét. A fiatalabb erdélyi tisztviselőknél vegye tekintetbe azt, hogy ők tulajdonképpen áldozatot hoztak, amikor, jövedelmezőbb el- helvezkedési lehetőségek helyett közigazgatási pályáta léptek és munkával túl vannak terKOLOZSVÁR, október 26. Gellért Mihály kolozsvári régiségkereskedő árdrágítás vádja miatt került a törvényszék egyes uzsorabirája elé. A vádirat szerint Gellért Mihály üzletében egy rend ócskaruhán az eladási árat jóval magasabb összegben tüntette fel, mim amennyit a vételár és a ruhán végzett javítás mellett törvényszerűen szabad lett volna. A törvényszéki kihallgatáson Gellért Mihály tagadta bűnösségét. Azt állította, hogy az ár feltüntetésénél tévedés történt, mert a vételár 50 pengő volt, a javítási díj 25 és a törvényes százalékkal igy lett az eladási ár 78 pengő. Tanúként kihallgatta az uzsorabiróság Alézi Frigyes volt közellátási ellenőrt, aki ellenőrzése során leleplezte Gellért Mihályt. A tanú elmondotta, hogy ellenőrző kőrútján bement Gellért üzletébe és az ócskaruhákon megnézte, hogy7 milyen árak vannak feltüntetve. Megállapította, hogy majdnem minden ruhadarabnál van valami eltérés, mert az ár a megengedettnél nagyobb, de különösen egy nyári vászonruhánál találta túlzottnak az eltérést. Vételárként 25 pengő volt feltüntetve a ruhán, míg javitási díjként 50 pengő szerepelt. Gellért Mihály távollétében fiától, Gellért Ferenctől kért felvilágosításokat erre vonatkozóan és követelte, hogy adja elő a kalkulációs könyvet. A fiatalember habozni kezdett és azt mondta, hogy a könyvet nem adhatja elő, mert édesapja nincs otthon, nem tudja hol áll a kalkulációs könyv. A közellátási ellenőr másnap visszament, mert az 50 pengős javitási dijat, amelyre vonatkozólag azt a felvilágosítást kapta, hogy a ruha kifordításáért fizették, nemcsak túl magasnak találta, hanem megállapította,' hogy az egész beállítás hamis, mert az öltönyt nem fordították ki, legfeljebb kisebb javítást végeztek rajta. Másnap, mikor Gellért Mihály megmutatta a kalkulációs könyvet az ellenőrnek, abban már 50 pengős vételár és 25 pengős javitási dij volt feltüntetve. , Kihallgatta a törvényszék Blau József foltozószabót is, aki elmondotta, hogy 20 —25 pengős munkadijért kisebb javításokat végzett a ruhán. A tanú kihallgatása után Gellért Mihály újabb tanuk kihallgatását kérte annak bizonyítására, hogy a kérdéses ruhát 50 pengőért vásárolta. Az uzsorabiróság ezt az indítványt elutasította. Elrendelte a bíróság a Gellért Mihály kalkulációs könyvének a közellátási hivataltól való beszerzését és a tárgyalás folytatását elhalasztotta. A kalkulációs könyv megtekintése után határoz majd a bíróság Gellért Mihály bűnössége kérdésében. Fenti ügyen kívül számos árdrágitási ügyet tárgyalt az egyes uzsorabiró, Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök. A vádat Schlett Jenő dr. kir. ügyész képviselte. Hunyadi József né, Pata-utca 143. szám alatti piaci árus augusztus elsején az uj burgonya kilóját 50 fillér helyett 80 fillérért árusította, 150 pengő pénzbüntetést kapott. Harold Kamillo, Deák Ferenc-utca 18. szám alatt lakó textiles ezév nyarán efmr vevője részére megtagadta a női harisnya kiszolgálását. 300 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Petyán Lászióné dezméri asszonyt tej- drágitásért 100 pengő. Pop Lászlónét ugyancsak dezméri asszony, ugyancsak tejdrágitásért 150 pengő pénzbüntetésre ítélték. Apahidean Jánosné alsózsuki asszony ezév júliusában 10 kgr. szemes tengerit kilónként 3 pengőért adott el 36 fillér helyet, 62 kg. búzát pedig 40 fillér helyett 3.50 pengőért adott el kilogramonként. 1000 pengő pénzbüntetésre ítélték. Osorheán Illésné vasasszenegyedi föld- müvesasszony ezév julius elején egy férficsizmát utalvány nélkül 73 pengő he- Iv-vtt 160 pörgőért vett meg Kádár József Akácfa-ut 13. szám alatt lakó kolozsvári csizmadiától. Ugvanakkor egv nagvobb- számu férfi csizmát Gárdán János Brétfü- utca 13. szám alatt lakó cipésztől szintén utalvány nélkül vásárolt meg 83 pengő helveH 245 pengőért. Kádár Józsefe+ 600 pengő, Gárdán Jánost 800 pengő, Osor- heán Illésnét 50 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Valamennyi Ítélet jogerős. Egy régen várt könyvujdonság: Reményík Sándor Összes Versei Az első teljes Reményik kiadás, 2 kötetben, 1203 oldalon. A most r:ár teljes mü a következő köteteket öleli magába: Fagyöngyök (1918) Végvári-versek (1918—1921) Csak igy (1920) Vadvizek zúgása (1921) A műhelyből (1924) Egy eszme indul (1925) Atlantisz harangoz (1925) Két fény között (1927) Szemben az örökméccsel (1929) Kenyér helyett (1932) Romon virág (1935) Magasfeszültség (1940) Egészen (1942) A hatalmas két kötet ára ciiszkötélben 46 pengő. Kapható az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendelést utánvéttel is azonnal intézünk. * Az Erdélyi Pár! szónokai a bizottsági vitában
