Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-23 / 240. szám
J « L L E N ZÉK 3 iteményí-ScIinelSer Lajos nagy lesiéálscn ismeiieüe az 1944. évi állami koHségveiésí Első sze»P*»< a honvédség igényeinek kielégítése — 5‘5 milliárd pengő az áüamadésság — További megszoiiíáiolí • öjabb inlezke- f&ések az adopoiiiibában m Bűzakoávényebei bocsát ki a kormány 11 bizottsági ülések tartamára elnapolták a Házat BUDAPEST, október 23. A képviselő- I ház pénteki ülését 10 óra 10 perckor nyitotta meg Tasnádi-Nagy András elnök. ■ Az ülésen a pénzügyminiszteri expozéra való tekintettel, ott volt a kormány, valamennyi tagja és a padsorok zsúfolásig megteltek. Több elnöki bejelentés után Kállay Miklós miniszterelnök beterjesztette az 1941. évi zárszámadást és ezzel kapcsolatban a számszéki jelentést, valamint a minisztérium jelentését a visszacsatolt területeken becikkelyezett törvényekben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletekről. Radocsay László igazságügyminiszter a nemzetgazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről szóló törvényjavaslatot és egy kisebb törvény- javaslatot nyújtott be, majd a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a Pozsonyban kötött magyar-szlovák társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután fél 11 órakor Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter állott fel szólásra. Miután előbb beterjesztette az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, elmondotta expozéját. A pénzügyminiszter mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a költségvetés a világháború okozta rendkívüli viszonyok között készült. Meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket a költségvetés összeállításánál alkalmazott. Az első szempont a honvédelem igényeinek kielégítése, ami alatt nem a honvédség közvetlen szükségletét érti, hanem mindazt, ami akár más tárcák keretében is a honvédelem céljait előbbre viszi. A második szempont a polgári céloknak a lehetőségek határai között való kielégítése, itt azonban bizonyos áldozatokat kell adnunk. A harmadik a szociális gondoskodás fenntartása és ha lehetséges, kiszélesítése, a negyedik pedig a gazdaságosság elvének érvényesitése, ami takarékosságra buzdít. A miniszter ezután rátért a költségvetés számszerű ismertetésére. Minden beruházást gondosan megvizsgáltak, vájjon van-e kellő anyag és munkaerő. A beruházások a honvédelem megerősítésére és a gazdasági élet megerősítésére szolgálnak. Az állam adóssága összesen 1943-ban 4867 millió pengő, a jövőévi költségvetésben pedig 5.5 milliárd pengő. Az államadósság az egyévi nemzeti jövedelemnek 45 százaléka, ami azt bizonyítja, hogy sem államháztartásunkat, sem pedig közgazdaságunkat nem terheli túlságosan. Ezután az ország gazdasági politikájának jövőbeni alakulsáról kijelentette, hogy a célja kettős. Először szükséges a legnagyobb termelés elérése, a nemzeti .jövedelem emelése arra a fokra, hogy elbírja a nemzet azokat a terheket, amelyek a további fejlődés biztosítására szükségesek. ,• Adó címén a nemzeti jövedelemből 1938-ban 21 és félszázalékot vettek igénybe, 1943-ban pedig 30.3 százalékot. Ez a növekedés azonban egészen más színben tűnik fel akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti jövedelem mértéke is erősen emelkedett. A második cél az, hogy a fogyasztásra szolgáló árumennyiség a forgalomba kerülő pénzmennyiség egyensúlya meglegyen. A miniszter áttekintette ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan az elmúlt öt esztendő helyzetét. < Az intézkedések kettős célúak. Az első az, hogy az áru és a körforgalom minél tökéletesebben osztassák el, a második pedig, a pénz körforgalmában mutatkozó akadályok eltüntessenek és a felesleges vásárlóerő elvonassék. ' A nyersanyaggazdálkodással összefüggésben rámutatott arra, hogy itt is szigorítások szükségesek. A nyersanyag fel- használását a legszigorúbban ellenőrzik, ami természetesen a termelés ellenőrzésével jár. Világos, hogy a rendelkezésünkre álló szűkös anyagkészletből csak a legszükségesebb cikkek gyártására és általában a tipusgyártásra van anyag. Az állam a fontos nyersanyag behozásával kapcsolatos szállításból háramló veszélyeket maga vállalta. A kivitelt is támogatni kell. Ezt a politikát akarja folytatni, de vigyáz arra, hogi/ a behozott cikkek ára ne jelentsen támadást azország- ban kialakult ár szintvonallal szemben. Az árpolitika kérdésében három fontos teendő van: 1. A kialakult árszínvonalnak minden irányban érvényt kell szerezni; 2. az áralakulás állandó, pontos figye~ lemmel kisérése. A viszonyok változásával, ahol lehet, azonnal megtesszük a szükséges intézkedéseket az ármérséklés irányában; 3. az ármegállapítást ki kell terjeszteni mindarra, ami az anyaggazdálkodás, az energia felhasználása és a munkaerő felhasználása szempontjából fontos. A szabályozásnak ki kell terjednie az ingatlanforgalomra is. A közeljövőben rendeletet fog kibocsátani, amely- lyel az ingatlanforgalomban jelentkező konjunkturális nyereséget kívánja megfogni. 1 Az árkérdéssel összefüggésben a miniszter foglalkozott a munkabérekkel és a tisztviselői fizetésekkel, valamint ezek alakulásával. Etekintetben beható számításokat végzett, amelyeknél a megélhetési és fizetési indexet, valamint a kaló- riaszámitásokat vette alapul. Itt három alapelvet érvényesítettek: 1. A mai viszonyok között le kell mondani sok mindenről és a ruhát hosszabb ideig kell viselni, mint azelőtt; 2. a táplálkozásnál ugyanazt a kalóriamennyiséget kell biztosítani, mint békében; 3. nem lehet válogatni. Ami nincs és nem termett, ezt nincs olyan kormány, amely elő tudná teremteni. Hangoztatta, hogy a helyzetet tovább kell javítani és ennek érdekében máris - az intézkedések egész sorozatát tették meg, más intézkedések pedig előkészítésben vannak. Külön foglalkozott a tisztviselőkkel, mert — mint mondotta — ez a társadalmi osztály a legnagyobb áldozatokat hozza. A tisztviselők helyzetén is csak a rendszeres közellátás fejlesztésével lehet segíteni. Gondoskodni fognak arról, hogy a tisztviselők részére beszerzési és elosztási csoportokat létesítsenek, amelyeket megfelelő forgótőkével fognak ellátni, hogy beszerezhessék az egész idényre szóló szükségleteket. A belső rendnek —- mondotta a pénzügyminiszter — van egy halálos ellensége és ez a feketepiac. A feketepiac leküzdése elsőrangú közérdek, amelyet részben gazdasági erőkkel óhajtanak leküzdeni, részben pedig büntetőszankciókkal. Erre vonatkozóan az igazságügyminiszter éppen a Ház pénteki ülésén terjesztett be törvényjavaslatot. Az adópolitikáról szólva, rámutatott arra, hogy elkerülhetetlenek a bevételek emelése érdekében szükséges további intézkedések. A hitelpolitika megfelelő irányítása nem kevésbé fontos. Bejelentette, hogy buzakötvényeket fognak kibocsátani, amelyeket a közönség körében óhajtanak elhelyezni. A bankjegyforgalom januártól kezdve fokozatosan emelkedik. Ennek oka, hogy a kenyérgabonatermés az idén lényegesen jobb, mint a tavalyi. Az uj beszolgál- tatási rendszer sikere folytán ugyanis a búzamennyiség egyszerre kerül átvételre, ellentétben a békebeli szokással. Háború bankjegy szaporulat nélkül nincs. Ez alól még a semleges államok sem tudták kivonni (magúkat. Az 1920-as évek szörnyű inflációját nem a háború okozta, hanem a forradalom idézte elő. A pénzügyminiszter beszéde után az elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után az elnök napirendi javaslatára a Ház üléseit a bizottsági tárgyalások tartamára bizonytalan időre elnapolták, majd írásbeli miniszteri válaszokat olvastak fel korábban elhangzott interpellációkra. Az ülés fél 1 órakor ért véget. Az igazságügyminiszter megígérte a sajtócenznra javítását T BUDAPEST, október 23. A felsőház pénteki ülését röviddel 10 óra után nyitotta meg Radvánszky Albert báró alel- nök, aki bejelentette a napirendet, melynek során a felsőház gazdasági és igazolóbizottságának jelentése és tudomásulvétele szerepelt. A felsőház mindkét jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Ezután került sor Pallavicini György őrgróf interpellációjára, aki azt hangoztatta, hogy a sajtó mindenhol korlátozások alá van vetve a háború idején, csak az a kérdés, hogy a korlátozások milyen mértékűek legyenek. Kérte a miniszter- elnököt, tegye lehetővé, hogy a sajtó a jövőben még jobban folytathassa országtájékoztató munkáját. > Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt a miniszterelnök nevében. — Természetes, hogy a sajtószabadság, mint minden más jogintézmény, nem öncél, hanem csak eszköze a nemzet boldogulásának. Ha tehát a sajtószabadságot bizonyos, a nemzet boldogulásának feltétlenül szükséges okokból korlátozni kell, nyilvánvaló, hogy az ilyen korlátozásoknak is szem előtt kell tartaniuk 1 a nemzet érdekeit. — Minden cenzúrának kisebb-nagyobb hibái vannak, amelyeken ’a kormányzat őszintén javítani igyekszik. Mivel a hibák javításánál a közvélemény jmeipnyi- latkozása a kormánynak hasznos szolgálatot tesz, helyes, hogy az országgyűlés mindkét házában n hibákra időnként rámutassanak. Az interpelláló is elismerte a Isajtóellenőrzés javulását. Szeretném, ha ez a javulás még fokozódna, annál is inkább, mert Imind a miniszterelnök, mind jómagam mindent : ^megteszünk a javulás érdekében, Az igazságügyminiszter válaszát mind az interpelláló, mind a felsőház tudomásul vette. Radvánszky Albert báró az ülés végén közölte, hogy a felsőüláz szombaton délelőtt 11 órakor ül össze, amikor uj elnökét választja meg. Negyvenkét református leánynak nyuít otthont a szentmátéi református leányinternátus Ravasz László és Vásárhelyi János református níispSktfk Is részivettek a felavató ünnepségen DÉS, október 23. Gróf Bethlen Béla, Szol- Pok-Doboka varmegye főispánja Szentmáté községben levő megújított kuniáját a Református Diakonissza intézet rendelkezésére bo— ; csatotta. A kúriában, ref. leányinternátust í rendeztek be. amelyben 42 falusi leányt helyeztek el, akik valamennyien a szétszórtságban élő református családok gyermekei. Az internatus felavatása ünnepélyes keretek között történt meg. Az ünnepségen dr. Ravasz László dunamelléki és Vásárhelyi János erdélyi ref. püspökök is megjelentek és részt- vett azon Szolnok-Doboka vármegye magyar társadalmának minden vezetője. A felavató ünnepséget megelőző^ istentisztelen Ravasz László dr. dunamelléki református püspök hirdette az igét. A szétszórtságban élő ref. családok gyermekeinek otthont adó leányinternátust Vásárhelyi János, az erdélyi Vef. egyházkerület^ püspöke avatta fel gyönyörű beszéd kíséretében. Az intézel; számára dr Dad.ay András egyetemi magántanár zászlót adományozott, amelyet felesége adott át az intézet vezetőségének. A zászlót Zsigmond János esperes megáldotta. Ezután Török Lajos ref. lelkész, a szentmátéi gyülekezet nevében megköszönte az interndtus munkáját, majd Szilágyi Károly községi főjegyző méltatta az intézet jelentőségét. Az ünnepséget Raviczki Mária diakonisszatestvér előadása zarta be, aki az internátus munkáját cs ed1- digi életét ismertette. Délben közebéd volt., délután pedig az EMGE előadását tartották meg a résztvevők. AZ IDÉN NEM OSZTJÁK KI A NOBEL-DI«!AKAT Stockholmból jelenti az MTI: A svéd kormány elhatározta, hogy ebben az évben az irodalmi és orvostudományi, fizikai és kémiai Nobel-dijakat nem adják ki. Kápolnát avattak a váradi káptalan telepítésre átengedett birtokán Nagyváradról jelentik: A nagyváradi latin szertartásu káptalan kórösszigeti birtokát felajánlotta az államnak telepítés céljára. A telepítés meg is indult és 50 telepes család jutott uj otthonhoz a káptalan birtokán. Az uj telepes községben most építették fel az iskolakápolnát, amelyet október 31-én, Krisztus király ünnepén szentel fel Schriffert Béla apostoli kormányzói helynök. Ugyanaznap délután a szomszédos Ujirázon a községet felajánlják Jézus szentséges szivének. Ez alkalommal Hanzéli Lajos dr. püspöki titkár mond szentbeszádet, utána pedig az Actio Catolica tart nagygyűlést. Ujirázon Schriffert Béla apostoli kormányzói helynök a restaurált templomot november 1-én szenteli fel. A tusnádi villa ügyében határoznak a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának vasárnapi gyűlésén KOLOZSVÁR, október 23. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata vasárnap, október hó 24-én délelőtt 11 órai kezdettel taggyűlést tart az egyesület Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt; helyiségében. A gvülés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Végh József ü. v. alelnök beszámolója a tusnádi Ujságiróvillával kapcsolatos tárgyalásukról. 3. Biró László főtitkár jelentése az egyesület ügykezeléséről ^ és anyagi helyzetéről. 4. Bizottságválasztás az egyesület előadássorozatának előkészítésére. 5. Az erdélyi újságírók szanatórium-egyesületének alapszabálytervezete. 6. Indítványok. Tekintettel arra, hogy a vasárnapi gyűlésen a tusnádi villa ügyének rendezésére teljes felhatalmazással rendelkező bizottságot kell választani, kérjük az egyesület tagjait, hogy feltétlenül vegyenek részt a vasárnapi megbeszéléseken. Zathureczku Gyula elnök. Bíró László főtitkár. Désaletán értekezletet tartott az Erdélyi Párt DÉS, október 23. Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő, Antal Dániel, az Erdélyi Párt dési tagozatának elnöke és Bányay Sándor vármegyei tagozati titkár meglátogatták az Erdélyi Párt dés- aknai községi tagozatát. Értekezletet, majd panasznapot tartottak. Az összejövetelt Szakács Ferenc református lelkész, a községi tagozat elnöke nyitotta meg, majd Antal Dániel tartott előadást az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Kérte az értekezlet résztvevőit, hogy tegyenek meg mindent a több és jobb 'termeié)! érdekében, mert ezáltal biztosíthatjuk a szebb és boldogabb jövendőt. Végül felhívta a párttagokat arra, hogy minden közérdekű vagy jogos egyéni panaszukat tudassák a vármegyei tagozattal, amely megteszi a szükséges lépéseket. Ezután Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját. A kül- és belpolitikai kérdések mellett ismertette az Erdélyi Párt álláspontját a nemzetiségi és a zsidókérdésben. Végül felhívta a megjelentek figyelmét a magyar egységet és összetartást megbontani akaró suttogó propaganda káros és bomlasztó hatására. Az értekezlet után panasznapot tartottak, amelyen Debreceni Ferenc bányamunkás ismertette a község írásban is elkészített közérdekű panaszait. Az összejövetelt Szakács Ferenc református lelkész zárta be s köszönetét mondott Szilágyi Ferenc képviselőnek és kísérőinek a látogatásáért.