Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-21 / 238. szám
ellenzék 3 194 3 okWeT iV flntonescu Mihály helyettes remin miniszterelnök példátlan nyilatkozata a román-magyar kérdésről BUDAPEST, okt/ótoer 21. (<MTQ Mi/nt ismere'tes, Kállav Miklós m. kir. minisat.erelinök a köz&lmiiltbaii lohadta az egyik külföddi lap mimka- 'tc'uisát, akiinek a rmiiu.n-,magyar viszonyra feltett kérdléséirie rnegállapi- totila, tógY Magyarország és Románia között a viszony nem olyan, ahogyan az kívánatos volna és hozzá- füzltie, hogy magyar részről mindent: megtettek ennek javítása ’érdekében, bár sok nehézség származik Eridéiy kevert népességi viszonyaiból. j Ugyanaz az újságíró lapjának foilyó hó 15-iki számában beszámol 'Antone sou helyettes miniszteréi nőknél! teld látogatásáról, aki a cikkben foglaltak szerint a magyar-román ikaposolátokról] a többi között a kö- ivetkezőkét mondotta: j — Én is mindig keresem a módot’, 'hogyan élhetnénk jószomszédi viszonyban Magyarországgal lés minden tőlem telhetőt megtettem, hogy egyetértésre jussunk, anélkül, hogy az elvet feláldoznám a részletekért’. Ki kell jelentenem, hogy az egyetértésre irányuló erőfeszítések egy óriási akadály előtt torpannak meg. Észak érdiéiyben másfélmilió roman került rettenetesen elnyomó rendszer alá. Néhány százezer románt kiüld etetek. Fiatalembereket ökrök helyett az eke elé fogtak, mint a középkorban. A kétéves gye nme ke keli a szülők eltávolítják otthonuktól, nehogy éhségnek legyenek kitéve. Nem lehetséges jó viszonyról beszólni azr zal, aki nem engedelmeskedik a civilizáció törvényének. Ä román helyettes miniszteréi nők fen tidézett nyilatkozata minden érvelésnél ék esszéi óbban bizonyítja a magyar részről Romániával megbékélést kereső fáradozások hiábavalóságát. A magyar miniszterelnök tárgyilagos és jószándéktól vezérelt megnyilatkozásaira a román helyettes miniszterelnök a gyűlölet hangján válaszolt. Magyar részről nem kívánják a román helyettes miniszterelnököt ezen az utón követni, csak megállapítják, hogy az erdélyi magyarság 22 esztendős sorsa, a dél- erdélyi magyarság nyomorúsága eléggé illusztrálja,, hogyan értelmezik a határon túl a civilizáció 'törvényeit. Boldogok lennénk, ha a délerdélyi magyarságnak megközelítően olyan sorsa lenne, mint a nálunk lévő románoknak. A helyettes miniszterelnök által említett vádak természetesen alaptalanok, vagy hamis beállításnak. Ezek arravalók lehetnek, hogy jogcimet teremtsenek a délerdélyi magyarság elnyomásra. A mi nagy tanulságunk megdönthetetlen. A románság az évszázados magyar uralom alatt számban és a/nya- g lak ban egyaránt fejlődött (például jóval magasabb volt az analfabéták száma Romániában, minit az erdélyi románoknál), husziévi román uralom alatt az erdélyi magyarság pedig pusztulásra ítéltetett. Éz az igazság. Árvizveszedelem fenyegeti a történelmi nevezetességű Csikrákos községet Azonnali intézkedésre van szükség a község gazdasági megerősítésére CSIKRÁKOS, október 2t. Történelmi le- 'vegőben él Csikrákos. A községtől északra kiszökelő meredek, kerek dombon ‘ most a Bogách-kápolna áll. Hajdan a Székelyföld egyik legnagyobb erőssége: Bogáth-vára emelkedett ezen a helyen. A Fel- és Középeink medencéjét védte. A vár keletkezése abban a mondavilágban ködösödik el, me- j lyet sikerűik tökéletesen megsemmisítenie a : későbbi kornak. Az ember önkéntelenül el- j tűnődik ezen a tájon a kérdés felett: miért 1 vonnak kétségbe, tagadnak és vitatnak kö- -römszakadtáig mindent azok a ,.tudósok“ akiket nem ez a föld ringatott és nevelt nagyra? Egy azonban bizonyos és kétségtelen: igazi katonák jelölték ki az erődítmény helyét annakidején és építették fel a várat. Bogáthtól három órányira egy másik várromja van Csikrákosnak. A festői környez zetben, sziklaorom tetején épült „Pogányvár“. Valamikor hatalmas és félelmetes alakja tökéletesen a sziklához alkalmazkodott. A várépitő ősök minden talpalatnyi helyet kihasználtak itt. Vitos Mózes „Csíki füzeteidben megállapítja: itt laktak az ősszékely papfejedelmek. Hozzáértő embereknek minél többet kellene időzniük a tájon, a történelmet őrző kövek között. Minden eszközzel, utón és* módon arra kellene törekedni, hogy minél jobban megvilágítsák a székelység ősmultját. Nagy szükség van a mult feltárására és minél erőteljesebb ápolására, hiszen a Bogáth- vártól néhányszáz lépésre, a község főterén ormótlan, minden vonalában idegenszerü épületet huzattak fel az idegenek a közbirtokosság pénzén. Csikrákos minden időben székely volt. Ezt senki soha kétségbe nem vonta. Építkezési módja ősi. Népe hagyományőrző. Ebben az izig-vérig magyar légkörben mégis meg (tudta honosítani az idegen hatalom a maga építkezési elképzelését, magyar emberekkel. magyar pénzen. Bármennyibe kerül tehát, a rákosi községházát a lehető legsürgősebben át kell alakítani, vagy legeli bontani. Ha költségkímélés céljából arra elsősorban illetékesek nem akarnák végrehajtani — hatalmi szóval kell kényszeríteni rá. Nem lehet, nem szabad az ősi székely község képét ezzel a zagyvaság- gal elrontani. Fia már az épületeknél tartunk, meg kell emlékeznünk a Cserei-kúriáról. A nagy mii- érteket _ képviselő, falfestményekkel díszített kúriát jelenlegi tulajdonosa korszerű épületté alakította at. Az előkelő székely család ősi fészkének atalakitása során senkitől véleményt nem kertek. ^Egyéni elképzelések szerint indult es fejeződött be az építkezés. Közben az ós kurta teljesen kiment a formájából és festett falai tönkre mentek. Ez az eset is bizonyítja: niüemlékeinkét fel kell kutatni, szakszerűen megvizsgálni és védelem alá helyezni. Müemlek itt a templom is. A szerencsésnek néni mondható tatarozás nvomán a torony falain lathato jelekre és képekre most hívták fel Baktay Ervin dr. figyelmét. A neves ázsiai kutató — értesüléseink szerint — lest és értékesítéstf célravezető termelési góccal oldja meg. Az egykeretes fűrész rendelkezésre áll. Az első részekben kitermelésre kerülő faanyagot fel tudja dolgozni. Sőt: Cöröcsfaiva és Vacsárcsi is ide hordhatja a fáját. ' Itt volna az. ideje, hogy megkezdjék a szegénység kiküszöbölését ebből a faluból is. A mezőgazdasági fejlődést csak a faértékesitcs l megszervezésével lehet elképzelni. A házike- ) zeléssel elért jövedelmeket mezőgazdasági be- f fektetésre kell fordítani. 1 Ebből következik, hogy a gazdakörnek és közbirtokosságnak szorosan együtt kell dolgoznia. Ha a közbirtokosság pénztárában fölösleg mutatkozik, nyomban mezőgazdasági befektetésre kell fordítani. Az együttműködés jelei is mutatkoznak. A lentermelés megszervezése cs keresztülvitele terén máris igenigen szép eredményt értek el. A későbben felépítendő lenfeidolgozó üzem alapjait rakták le. * Az idegenforgalom terén a kezdeményező lépést megtette mar a község. A Bogát'h- vár közelében levő borvizforrásnál fürdőmedencét, napozót és pihenőt építettek. Cél: a vékonyabb penztárcáju nyaralóknak nyáron üdülési és fürdési lehetőséget nyújtani. A célkitűzést szélesíteni akarják. Az idők azonban egyelőre^nem igen kedveznek a gondo latnak. Fizetovendcg alapon igyekeznek megszervezni es tető ala juttatni ezt az annyira fontos célkitűzést. Nem szabad annyiba hagyni a munkát annál inkább, mert a környék siterepei jelentős téli forgalmat is biztosíthatnak. A teli látogatók részére kevés költséggel nagyszerű jégpályát éx szánkópályát lehet majd létesíteni. b . . , • Összetartás,^ egyakarat nélkül nem lehet komoly munkát végezni. Ezt az összetartást akarja megteremteni és megszilárdítani az is- kolánkivüli népneveléssel karöltve a társadalmi együttműködés. Az előadók nem győzik hangsúlyozni, hogy minden magyarnak támogatnia kell a másikat. Az irigységet, a rossz- indulatot száműzni kell a szivekből. A székely falvak igazi felvirágzása akkor indul meg, ha igaz testvéri szeretetheti találkoznak s egyakarattal baladnak céljuk felé. k FERENCZ GYÁRFÁS közelebbről Csikba jön és megfejti a még egészben, vagy részben látható jeleket. Múltjához hasonlóan jelenét nagy igyekezettel akarja kiépítem a község. Rengeteg tennivalója van. Minden évben árvízveszély fenyegeti a falu egyik részét. Az Olt szabadon zudtul le a Sósrétről. A vasúti átereszeknél feltorlódik. Minden évben kiköltözteti a közelben lakókat. A már sokáig nem halogatható Oltszabályozás során kemény és költséges munkát kell végezni itt. Az elnyomatás idejében az itteni tisztviselők és tankók szemrebbenés nélkül vállalták sorsukat. Nem tettek esküt. Akkor sem estek kétségbe, amikor Trianonban rányomták a bélyeget a magyarság homlokára. Egyik üzletet nyitott, másik belterjes gazdálkodásba fogott. A harmadik csoport társult, fűrész- gyárat épített, fakitermeléshez és értékesítéshez fogott. Mindannyian sikerrel dolgoztak. Bebizonyították: igy is meg lehet élni az ősi földön. A példát most is követni kellene. Ifjúságunk a köztisztviselősködés helyett kereskedelmi és ipari pálya felé is törekedhetnék. Sajnos, ebben az irányban nem igen tudunk komolyabb eredményeket felmutatna már sem Csikrákoson, sem más'hol. A csikrakosi egykeretes fürészgyár, melyet Csutak es tarsa az idegen hatalommal megalkudni nem tudó volt köztisztviselők építettek, bizonyítja: fakitermelés és értékesítés, terén is lehet eredményeket elérni, csak hozzá kell fogni. 1 • Csikrakos központi fekvésénél fogva arra hivatott, hogy a közbirtokossági fakitermel/j német fegyvert mutattak be lanzeiger képei »S ’ ^ly\iliJÍ!Zbi«ätj rmater es a nemet fegyverkezési ipar több vezetőjének m«S Több késszűrással megölték Kacsó Márton szállodai portást KOLOZSVÁR, október 21. Halálos kimenetelű verekedes történt tegnap a kcso esti órákban a Forduló-utcában. Simon János cipész együtt borozott az egyik korcsmában Hartig Györggyel. Záróra után, amikor eltávoztak ^ a korcsmából, összeszólalkoztak Kacsó Márton szállodai portással. Az ingerült szóváltásból csakhamar verekedés lett Simon János és Hartig György rátámadt ’ Kacsó Mártonra, aki nehány pillanat múlva vértől borítva esett össze. Á helyszínre kiérkezett mentők első segélyben részesítették és megállapították^ hogy késszurások érték a szive táján és fején, s a tüdeje is megsérült Úgyhogy állapota válságos. Azonnal beszálíirótták 4 klinikára, de nem lehetett rajta segíteni. Ali* egy óra leforgása alatt meghalt. A vegzetes kimenetelű verekedés ügyében a rendőrség azonnal megindította a vizsgálatot. Simon Jánost és Hartig Györgyöt őrizetbe vette, de egyelőre még nem sikerült megállapitani, hogy kettőjük közül melyikük adta a halálos késszurást. A rendőrségi vizsgálat tovább folyik, s annak végeztével mindkettőjüket atadjak további eljárás végett az ügyészségnek. Hirdessen Erdély legelterjedWft* napilapjában, az Ellenzékben» A Uänty&tüUt /... Nyolc világtalan kérését tolmácsoljuk 32 alábbiakban a jószivü emberekhez: Fent jártak szerkesztőségünkben s arra kértek,, tegyünk egy_két jó szót az érdekükben, hátha akadnak a kolozsvári társadalom körében olyan tehetősebb családok, akik meghallgatják kérésüket és segítségükre lesznek. Közeledik a november, jön a hidegebb idő s a közelgő tél bizony nagyon próbára teszi ezeket a szerencsében világtalanokat, akiknek alig van valami keresetük. Egyikük közülük Páll András és felesége, ákiknek számára lapunk hasábjain az elmúlt télen is gyűjtést indítottunk. A világtalan házaspárnak hat gyermeke van. Pá'l Andrást még az elmúlt években ott lehetett látni sokszor az Unió-utcában, még a késő ősszel is, amint keservesen fújva szájharmonikáját, nótázott s néhányan, akik felfigyeltek rá az utcán, valami kis alamizsnát is adtak neki. A PâlL-hâzaspâr mellett olt van hat másik vak ember is .akik közül néhánynak szintén van gyermeke. Mindnyájan gyengén öltczöt'ek s mondanunk sem kell, hogy táplálékuk is silány. Alig jut szegényeknek a mindennapi kenyérre- Isten előtt is kedves jótéteményt tesz az, aki bármivel segíteni tudná őket. Esetleg valami téli ruhafélékkel, pénzadománnyal, vagy *?eryéb holmival. Legszívesebben íefotogra- fáltuk volna mind a nyolc világtalant kisgyermekeivel együtt, hogy láttukra megmozduljanak a szivek. A könvörület nevében tolmácsoljuk a nyolc világtalan kérését tehetősebb olvasóinkhoz azzal, hogy bárminő nemeslelkü adományt kiadóhivatalunk készséggel és köszönettel juttat el Páll András és világtalan társai számára. Árdrágítókat ítéltek el Désen DÉS, október 21. A törvényszék uzsora tanácsa több árdágitó felett ítélkezett. Pop Miklós semesnyei lakos Budapesten a Teleki-téren használt mo^orkerckDargümit vá- árolt, hogy abból gumibocskorokat készítsen és jóáron eladja. Az uzsorabiróság 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Texler ,Hermann, Texler Teréz és Kor- zicska József dési lakosok szabálytalan és törvénytelen üzletet bonyolítottak le egymás között. Korzicska József feketén cukrot szerzett, aminek ellenében fehérnemüvásznat kapott Texleréktől. így közellátási vétséget is elkövettek. Korzicska József -a tárgyaláson azt mondotta, hogy ehhez a törvénytelen üzlethez folyamodott, mert fehérneműre volt szüksége. Az uzsorabiróság a két Texlert 150— 150 pengőre, Korzicska Józsefet pedig zco pengőre Ítélte jogerősen. Máté István malacot árult igen borsos áron — büntetése 4c pengő. Szeplekán János falusi gazda 1 pár csirkém 20 pengőt kért. 50 pengőre ítélték. Bencsán János felsőkosálvi lakos ötszörös árban kínált eladásra a dési piacon egv kis malacot. Büntetése 150 pengő pénzbírság, Hasonló vétségért Vajda Mihály désorbói lakost 75 pengő pénzbírságra ítélte a törvényszék uzsorabirósága. Flip László tejet és tojást árult a megengedettnél magasabb árban. 50 pengő pénz- büntetésre Ítélték. Kitin Ferenc budapesti utazó szappant szerzett nagymennyiségben azzal a céllal, hogv borsos áron továbbadja. 500 pengő pénzbírsággal sújtották. Istók Béla alsókosályi állomáselőjáró a tejet adta magasabb árban. 100 pengő pénzbírságra Ítélték. A dési diákok kalákája ‘ A Déshez tartozó Cichegy községben most épül a református templom. A lelkes hívek mellett ott dolgoznak, hordják a követ, keverik a maltert a dési református , magyar diákok is — ingyenes kalákában. Ha minden jól megy, ezen az őszön az uj templom tornyában már megszólal a harang. /
