Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-19 / 236. szám
1943 októbert!. ELLENZÉK Gldófalván felépült az ország első Falu Háza Az avatóüimepsédeken resztvettek az erdélyi tanulmányúton vő ajságirek is « Az erdélyi népi gazdasági szervezetek vezetői méltatták az esemény jelentőségét GIDÓFALVA, október 19. (Kiküldött munkatársunktól.) Vasárnap végétért a budapesti és vidéki magyar újságírók egyhetes erdélyi tanulmányútja. Kolozsváron, mint ismeretes, a mult hét szerdáján dési, bethleni és somkeréki megállóval Maros-vásárhelyre, onnan pedig Szászregenen és Gyergyószárhegyen át a Gyilkos-tóra, illetőleg Csikszentdomokos- ra és Csíkszeredára látogattak el. Vasárnap reggel viszont megtekintették a Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja tulajdonát képező csikszentsi- moni keményítőgyárat, majd resztvettek a gidófalvi Falu Ház avató ünnepségein. Délután viszont a kézdivásárhelyi EMGE gazdanapon jelentek meg. Ezzel aztán be is fejeződött az egyhetes tanulmányút, melynek során alkalom adódott az erdélyi magyarság mindennapi életének közvetlen megismerésére. A magyar sajtó képviselői hétfőn, a déli gyorssal utaztak vissza Budapestre és a többi városokba. A gidófalvi ünnepségek országos jelentőségűek. Hiszen ennek keretében első alkalommal szólalt meg együttesen Erdély három népi gazdasági szervezetének vezetősége. 1943 szeptember 4-én ugyanis az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Központja és a Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja Marosvásárhelyen fontos értekezletet tartott, elhatározta, hogy a meglevő együttműködést még teljesebbé teszik s e célból munkaközösséget alakítanak. Ez a munkaközösség nyilatkozott meg tehát Gidófal- ván, amikor a Falu Házban hajlékot talál mind a három intézmény, továbbá az EMKE, a Nőszövetség és a Közbirtokosság is. Az ünnepségre eljött a három népi gazdasági szervezet elnöke, gr. Teleki Béla, dr. gr. Bethlen László és Korparich Ede is. A három elnök az újságírókkal együtt érkezett a gidófalvi betérőhöz, ahol száz székely gazdából álló lovasbandérium és egy végeláthatatlan szekérsor fogadta a vendégeket. Szakáts János és Kátay Sándor rövid köszöntő szavaira az EMGE elnöke válaszolt. Néhányszáz lépéssel tovább, a falu szélében, stílusosan díszített kapunál hatalmas gazdatömeg várakozott. Tóth József községi főjegyző üdvözlő beszédére Tóth László dr., a Nemzeti Újság főszerkesztője és a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke válaszolt. hj magvar szellem és munka t hona es a íiáa(< A falu közepén hatalmas uj épület vonja magára a figyelmet. A Falu Ház. ElőGRÓF TELEKI BÉLA í terében sorakoznak fel a gazdaköri küldöttségek. Felhangzik a Himnusz, majd Erdős Gábor vei. lelkész beszélt. — Az uj magyar szellem és munka otthona ez a ház — mondotta többi között. Dr. gr. Bethlen László, a Szövetség elnöke szólalt meg ezután. — Régi óhaj vált valóra Erdély három népi intézményének összefogásával kezdte beszédét. — A falun is egymásra vannak utalva gazdaköreink és a különGRÓF BETHLEN LÁSZLÓ : böző tipu'su szövetkezeteink. A minél eredményesebb munka érdekében ezért kell összefogniok központjainknak is. Különösen fontos ez most, amikor újabb és újabb alakulások, egyesületek és jelszavak áramlanak az erdélyi falvak felé. Jóhiszeműségük talán nem is vonhatö kétségbe, de feleslegesek, mert népünk sorsát nem a különféle egyesülések száma. hanem a belső tartalom, a munka és a fegyelem viszi előbbre, Ma nincs idő egy esi! letesd it Játszani és jelszavak után rohanni — Nekünk, erdélvi embereknek a munkában megáll anunk sohasem szabad. Most is, amikor 22 év mulasztásait kell pótolnunk, nehéz körülmények között, romokon építünk, miközben másik kezünkkel részt kell vennünk az ország háborús áldozathozatalában. Ma nincs idő egyesü- letesdit játszani és jelszavak után rohanni, nem kockáztatható a meglévő egység, hanem mindnyájan összefogva, vihart&lló intézményeinkbe tömörülve kell a kötelességeinket teljesítenünk. A három testvérintézmény közös hajlékát, amelyet a helyi tagintézményeink közösen áldozva építettek fel, most közösen adjuk át céljának. De amikor átadom a Hitelszövetkezet kulcsait, azt kívánom, zárják be az ajtót mindenki előtt, aki egységet akarna bontani, de nyissák meg az ajtót a magyar munka számára. Kövér Sándor hitelszövetkezeti elnök KORPARICH EDE: átvette a kulcsokat és Ígéretet tett, hogy a kisemberek támogatásába továbbra is abban a szellemben dolgoznak, amely a nép gazdasági boldogulását biztosítja. Korparich Ede, az Erdélyrészi Hangya elnöke volt a következő szónok. — Ez a község egyike a legrégibb székely telepeknek és már a XIII. században állt az a templom, mely ma is biztos és szilárd fundamentuma a székely erkölcsnek és az ősi hitnek. És amikor ma egy uj — bár világi templomot — a falu gazdasági közösségének, a magyarság szellemi és anyagi erejének szimbólumát, ezt a szövetkezeti otthont, a Falu Házát felavatjuk, úgy érzem, nem tekinthetjük ezt a napot másnak, mint az ősi székely népi lélek, a kalákás szellem, az egymás-segi- tés és az egymásért áldozatvállalás megújhodásának. Amikor más nemzetek földjén örökbecsű emberi értékek pusztulnak el, a magyar földeken faluházakat emel az alkotó akarat — Jelképes tényt látok abban — mon- | dotta a továbbiak során —, hogy amikor más nemzetek földjén örökbecsűnek vélt emberi értékek dőlnek romba, a magyar földeken faluházakat emel ,az alkotó akarat. Jelképes tényt érzek abban is, hogy ezek a házak nem nagyvárosok pompázó főterein épülnek felszínes kultúrát és látszatszervezettséget jelképezve, hanem kicsi, magányos magyar falukban, itt az. Olt vize táján vagy a Hargita oldalán, a Maros völgyében vagy a Szamos zugó vize mellett emelkednek, hirdetve a tiszta és erős gyökereken alapuló magyar jövendőt. A helybeli Hangya szövetkezet nevében Fazakas József községi biró vette át a kulcsokat, kijelentve, hogy éppen ez az otthon a bizonysága annak, hogy a kis erők szövetkezésével szinte a semmiből is lehet várat épiteni. Az egység Jelszava nem lehet jegeim arra, hogy centralizáljunk és ezzel bénitsuk a vidék egészséges fejlődését Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke beszédében többi között ezeket mondotta: — A közös székházavatás megkapó ünnepén Makkai Sándor két mondása jut eszembe abból az időből, amikor itt velünk együtt vívta a kisebbségi élet nehéz küzdelmét: „Van jelszó egység és van szerves egység“ és „Nem lehet az egység olyan bálvány, amely körül csak ünnepi táncokat lejtünk“. — Mennyire igazmondások és milyen időszerűek ma is. Az egység jelszavát halljuk mindenütt az unalomig és mégis milyen sok kívánnivaló van még a magyar életben, az őszinte együttmunkálko- dás terén. És milyen gyakori az egység fogalmának félremagyarázása. Sokan arra szeretnék felhasználni, hogy egy kaptafára húzzanak mindent, nem véve figyelembe az eltérő vidékek szükségleteit, a különböző körülmények eltérő hatásai által eredményezett eltérő fejlődést. Pedig ma már hála Istennek, nem a kis trianoni országgal kell számolni, ahol nem voltak távolságok és nem voltak az anyagi és^ le1 ki szükségletekben sem lényeges eltérések, hanem egy erősen differenciált vidékekből álló országunk van, amely éppen azáltal képez ideális egészet, hogy az egyes vidékek különbözőségei kiegészítik envmást. Az egység jelszava nem lehet tehát jogcím arra, hogy centralizáljunk és ezzel bénitsuk a vidék egészséges és er őt éli es fejlődését, amit csak az egyetemes érdeket szolgáló egészséges ön- kormányzati szellem és egy erős társadalmi öntevékenység biztosíthat. VA kívülről erőszakolt egység mindig csak jelszó egység marad. A szerves egység önmagától adódó valami, — kis egységek- / bői, kis munkaközösségekből épül fel, amikor ezek természetesen találják meg az együttmunkálkodás útját a nagy, közös cél, a magyar nép, a magyar nemzet érdekében. A legtermészetesebb ilyen kis munkaközösség a falu gazdatársadalmának közössége, a gazdakör. Gróf Teleki Béla végül arról beszélt, hogy ezek az egyetemes szempontok teszik szükségessé a falvak népi intézményeinek együttműködését, mert a mindennapi élet munkájában kell, hogy a valódi egység megmutatkozzék. Kövér András gazdaköri elnök átvette ezután a gazdaköri helyiség kulcsát és igéi etet tett, hogy ebben az Ottihonbán komoly erkölcsi tartalommal és tudással készül feladataira az egységes magyar gazdatábor, melyre mindig számítani lehet. Látogatás az an^yalo A gidófalvi közebéd után a gazdasági intézmények vezetői és az újságírók megtekintették Kovásznai János angyalosi birtokos mintagazdaságát, melynek takarmánytermesztése és állattartása birtoka nagyságához viszonyítva, egyedülálló egész Erdélyben. A Gábor Áron emlék miinél Útközben Kézdivásárhely felé, Ereszte- vénynél — az ágyuöntő Gábor Áron emlékművénél diszkapu és ünneplő közönség várta az érkezőket. Máthis Béla főjegyző, Laboncz Miklós, maksai igazgatóFöldi István népmüvelődési titkár az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megbízásából azt kívánta, hogy ez az Otthon legyen a békesség és a munka hajléka. Kijelentette, hogy ilyen időkben fokozott szükség van a művelődés ilyen váraira. Orbán Margit a Nőszövetség nevében átvette az előadóterem kulcsait és Ígéretet tett, hogy a gidófalvi nők teljesitik a család és nemzet iránti kötelességüket. Erdős Gábor lelkész ismertette a Ma- tild borviz Közbirtokosság múltbeli küzdelmeit, mellyel hét község 800 közbirto- kossági tagjának közvagyonát sikerült megmenteni a székelység számára. Kovásznai Gábor dr., a Közbirtokosság ügyvezető elnöke a kulcsok átvételekor ígéretet tett a fegyelem és a munkaegység megőrzésére. Az ünnepség a Szózat közös eléneklé- sével ért véget. I mtntagazdaságban tanító, Bálint Ferenc ref. lelkész beszédei után Bálint Ferike, II. elemista hatalmas virágcsokrot nyújtott át az EMGE elnökének. Ezután az emlékmű megtekintésére került sor. A kézdivásárhelyi sfsţzdaţfyiilis Kézdivásárhelyen. ugyancsak díszkapu várta a vendégeket. Dr. K. Kovács István polgármester üdvözlő szavai után a gazdanap keretében díjazott állatokat tekintették meg. Innen a közönség a városi tanácsterembe vonult, ahol v. dr. Sólyom Miklós gazdaköri elnök bevezető szavaival megkezdődött a gazdagyülés. Gr. Teleki Béla vázolta a magyar gazdatársadalom fontosabb kérdéseit. Hangoztatta, ■hogy az EMGE célja Erdély magyar gazdáinak teljes megszervezése. Ez a szervezés viszont a gazda egész életére kihat, mert kedvező hatásait művelődési, szociális és nemzetpolitikai téren is érezteti. Ezeket az alapelveket az egyesület újjászervezője, dr. Szász Pál határozta meg, aki hü követője volt egyben az egyesület nagynevű alapitója, gr. Mikó Imre szellemének is. A régi munkakeretet az idők követelményeihez alakította. Végül Teleki Béla gr. arról beszélt, hogy a székelységnek egészen a Tiszáig kell terjeszkednie, hogy betöltse a közbeeső területeket. Söra István a sajtó nemzetszóig latáról Apor Péter br. ny. főispán a székely népfelesleg terjeszkedési irányáról, Molnár Dénes dr. a székely kongresszus kérdéséről, Menyhért Antal róm. kát. plébános az ipari árakról, Tóth Miklós lem- hényi kisgazda az erdőtermelási közmunkáról, Hadnagy Endre szentkatolnai kisgazda a mezőgazdasági munkáshiányról, Fejér Gábor lemhényi plébános a len- és kenderbeszolgáltatásról, Kanabé Sándor a ruha- és lábbeliellátás nehézségeiről, Bartha Mózes albişi ref. lelkész a téli gazdasági tanfolyamokról, Daczó József szárazpataki kisgazda a lábbelinehézségekről, Teleki Nagy Ferenc pedig a vaskiutalás módjairól beszélt. A felszólalásokra Teleki Béla gr. kimerítően válaszolt. Gr. Bethlen László a három népi gazdasági egyesület együttműködésének fontosságáról és a hitelszövetkezetek székely- földi feladatairól beszélt. Kovásznai János a takarmány elraktározásáról adott szakszerű útmutatásokat. Séra István felsőházi tag, az EMGE háromszéki kirendeltségének vezetője lelkes szavakkal üdvözölte a három népi szervezet együttműködését és méltatta a magyar sajtó munkásainak nemzetszolgálatát. Hangoztatta, hogy a három emlitett intézményen felül a sajtó az a negyedik tényező, amely az erdélvi falu nénének az államhatalom támogatása mellett — ügyének 'képviseletével — a legnagyobb segítséget nyújthatja. Végül Séra István a"*gazdákhoz intézett buzdító szavakat. A gazdagyülés vitéz Sólyom Miklós zárószavaival ért véget. PÉNTEKEN A PÉNZÜGYMINISZTER MONDJA EL KÖLTSÉGVETÉSI BESZÉDÉT BUDAPEST, október 19. A képví- seloház első érdemleges ülése pénteken délelőtt 11 órakor lesz, amikor Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beterjeszti a jövőévi költségvetést és elmondja beszédét. Pénteken a felsőház is ülésezik- Szombaton ismét lesz ülés, melynek napirendjén megválasztják a felső- liáz uj elnökét. A képviselőház. véderőbizottsága október 2l-én ülést iart, melynek tárgya a m. kir. honvédelmi miniszter tájékoztatója. A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága október 21-én ülést tart, amelynek tárgya a Pa- csernik Ottó országgyűlési képviselő ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügy előadójának megválasztása és az első tárgyalási határnap kitűzése. Az Idén is tilos a feírok kivilágítása BudU pesti jelentés szerint az idén is, miként a múlt évben, a most elkövetkezendő emlékünnepek alatt tilos lesz a sirok kivilágítása. A szokásos látogatások, emlékünnepélyek, virágdiszitések. stb. természetesen zavartalanul folynak majd a temetőkben-. Parket iesési munkálatokat ju- wmmmmmmam tányosan vállal td.LöRiívczY József’ lakás : Zá oly«-utca 14. szám., vagy SEBŐK - cukrászda, Mátyás király-téf 23. Tab : 19—5$. /
