Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-02 / 223. szám
1943 október 2. ELLENZÉK Körséta a Tizes Szervezet előadásain Tiz előadáson ötszáz hallgató. —- Az időszerű magyar önismeret útja KOLOZSVÁR, október 2. A mult hét folyamán lapunk hasábjain beszámoltunk már arról, hogy a kolozsvári Tizes Szervezet vezetősége elhatározta, hogy Magyar önismeret ebnen előadássorozatot indit s ezeket az előadásokat az egyes problémakörök legjobb szakemberei tartják meg a város különböző negyedeiben minden hét csütörtök napján este fél 8 órai kezdettel. Á Magyar önismeret előadássorozatának nem az a célja, hogy az őszi és téli idényben általános és régtől szokásos, eléggé nagyszámú és különféle tárgyú előadásokat szaporítsa még többel, hanem elsősorban az, hogy a sorozat címében is kifejezésre jutó, magyar életünk és ennek égető kérdéseit vizsgálja meg behatóan a hallgatóság —s többek közt ezen is van a hangsúly — cselekvőleges részvételével. Ez a tanfolyam, amint azt elindulásakor Venczel József kifejtette, szellemi munkaközösség akar lenni, eszköz a város több mint .félezer polgára számára, hogy elindítsa, a korszeréi és immár nagyon is időszerű magyar önnevelés termékeny folyamatát. így kívánja megteremteni a magyar nemzetnevelés uj es hatékony lehetőségeit mindenki számára ós mindenki cselekvő részvételével. Ezek a csütörtök esti előadások tehát nem a katedra magasságából jövő unalmas és a nagyközön>- ség számára érhetetlen műszavakba burkolt enuneiációk, hanem bizalmas, barátinak vagy családinak nevezhető megbeszélések, amelyeken mindnyájunk látásának tisztulására, a mult hibáinak és mulasztásainak kvetkőzésére törekszünk közös érdekből', közös erőfeszítéssel. A Tizes Szervezet tanfolyama tegnapelőtt este kezdődött meg a város több negyedében, egy Időben tiz helyen. Az előadásokat hét órai kezdettel a Tizes Szervezet tizedeseinek megbeszélései vezették be, ezután került sor a Magyar önismeret tárgykörébe tartozó egyes kérdések fejtegetésére. Szervezeti kérdések..* Munkatársunk a Tizes Szervezet elnökének, Puskás Lafos kollégiumi igazgatónak és Venczel József dr. tudományos intézeti tanárnak társaságának zx egyórás előadás és az azt követő megbeszélés ideje alatt bejárta mind a tiz előadás színhelyét. E rendkívül tanulságos körsétával a Tizes Szervezet vezetőinek az volt a célja, hogy a helyszínen mindjárt a kezdet kezdetén szerezzenek szervezési és módszertani tapasztalatokat. Szemlénk folyamán elsőizben a Vasvári Pál-utcai állami iskolába látogattunk el, ahol még korai lévén az idő, a tized tizedeseinek megbeszélése folyt a főtizedes vezetésével. Ezeken a megbeszéléseken, mint köztudomású, a tizedesek a hatáskörükbe utalt tizedeinek, illetve a szervezet tagjainak, a háborús időkben különösképpen bokros kérdéseit tárgyalják meg. Természetesen — és ez volt a legelső tapasztalatunk, de a Tizes Szervezetben ez is a lényeges — nemcsak megtárgyalják a tizedesek a tized ügyes-bajos dolgait, de el is intézik! Nem a sok papirosfogyasztás itten a fontos, hanem a tized tagjai ügyes-bajos dolgainak rövid utón elintézése. Nos, itt a Vasvári Páli-utcáhan Málnást Géza-. A magyar fajta életreje cimü előadására várakoznak a tanteremben mintegy negyvenen. Az óra azonban rövid és tovább kell mennünk, ha lejártán belül még mind a tiz helyre el akarunk jutni. A magyar önismeret utján... Következő állomásunk a Mussolini-uti református iskola. Az egyik emeleti tanteremben bevégződött már a tizedesük megbeszélése. Néhány perccel ezelőtt kezdte meg előadását Marosi Péter „Műveltségűnk megújhodásáról“. Szép természeti képpel vezeti be előadásának tárgyát. Beszél a halott műveltségről és az élő műveltségről, a gondolkodó és érző, szellemi magyar ember életéről, arról a magyar emberről, aki minden magyar gondolat és érzés iránt fogékony, s élete tetteiben mindegyre megnyilvánul az, hogy egy fejlődő élő kultúrában gazdag közösség cselekvő tagja. Aztán rátér előadásának főkérdésére: hogyan újulhat meg a magyar műveltség .... Erdély fna gyár hivatása A Petőfi-utcai iskolában Nagy Géza tart előadást „Erdély magyar hivatásáról“. Egyszerű de pontos, félreérthetetlen szavakkal fogalmazza meg, hogy mit jelent erdélyi magyarnak lenni, s mit jelent az erdélyi magyarság, ennek hivatástudata az egyetemes magyarság számára. Ugyanekkor a Honved- utcában Makkal László „A magyar Ro.ozs- várról'\ művelődési szerepéről, nagy alakjairól, Szenei Molnár Albertról, Eleltai Gáspárról, Dávid Ferencről beszél. Úgyszólván csak nehány mondatát halljuk, de megelevenedik előttünk a régi Kolozsvár dicső és úttörő szerepe a magyar művelődésben. A Magyar-utcaban Juhász István y,Szomszédaink“ címen ^ tart előadást. Amikor a terembe belepünk eppen a horvát usztasa-mozgalomról esik szó. A Honvéd-utcában Kqvács László ,,Ncm vagyunk egyedül“ címen fajrokonainkról beszél. A magyar öntudat erősítésére kiváltképpen alkalmas, meggyőző előadás. Elmondja, hogy nem vagyunk tizenhárom ' millióan, de rokonainkkal egyetembe^ 250 milliónyian, s ha ezek közül egy sem pusztult el közel hatezer év szélviharában, akkor mért éppen mi pusztulnánk el. A tudomány pozitiv adataival cáfolja a kétségbeesés, a letörtség indokolatlan, de magyartalan és férfiatlan sirámait. Ezen az előadáson már előrehaladott az idő. Itt ötlik fel a hallgatóságból az első kérdés. Nyelvi és fajtabéli rokonainkkal nyelvileg mért nem értjük meg egymást. Az előadó szakszerű felvilágosítással szolgál . . . Leapadtunk... A Nagy Lajos király-ntján iff. Xántus János beszél „A Kárpátmedence egységéről és jelentőségéről“. Az előadást élénk hozzászólások követik. Éppen arról van szó, hogy az erdélyi magyarságot hozzá kell kötni egy etnikai korridorral az alföld magyarságához. Közvetlen és keresetlen szavakkal folyik az eszmecsere. Akárcsak a Ráskai Lca-utcai iskolában, ahol I'onk Emil ,,A magyar fajta életerejéről"" tart nagy érdeklődéssel -kisért előadást, Itt vetődnek feli különben a megbeszélés során a legérdekesebb kérdések a hallgatóság részéről. Á gyermekáldás, a gyermekbőseg, az egyke és az egyse kérdése kerül szoba. Az egyik hallgató megdöbbenten szól hozzá a kérdéshez: Én nem is tudtam, hogy mi magyarok ennyire leapadtunk?! . ,. Hátra van még a Horthy-uti iskola, ahol Gsclényi Béla és a Főtéri plébánia iskolája, ahol Biró Sánc.or adott elő ,,A magyar államról . . .“ Nos, kőrútunk véget ért. Helyiségenként átlag ötven hallgatót számoltunk meg, összesen tehát ötszázat. Helyszíni tapasztalatunk szerint ez az ötszáz hallgató már az első órában azt a magatartást tanúsította, amit a tanfolyam szervezői és vezetői, valamint előadói vártak. Azaz nemcsak érdeklődést tanúsított, de szívvel és lélekkel vett benne —- ismét hangsúlyozzuk a cél és a módszer lényeget — cselekvőlegesen részt. A számításoknak megfelelő számú résztvevő és a magyar önismeret kérdései iránt őszintén érdeklődő magyar emberek tömege csak megerősít valamennyiünket abban a tudatban, hogy az hézagpótló, időszerű és úgy érezzük, tárgyát tekintve szinte halaszthatatlan sürgősségű tanfolyam, s az azon elhangzottak nem maradnak pusztába vesző szavak ... A Tizes Szervezet az említetteken kívül még kilenc előadást vett tervbe, a jó magyar könyvről, a szép magyar versről, a mai ma- J gyár ember olvasmányairól, az irodalom és ' ponyváról, a magyarság zenéjéről, a magyar képzőművészétről, a magyar színház és a magyar fimről. ... Érdeklődéssel várjuk a következő előadásokat s azoknak hatását magyar társadalmunk életmódjában és szemléletében ... (ón) Menekülésközben Glurgiubcn letartóztatlak a bukaresti olasz követei Berlinből jelenti a DNB: A Völkisch a köztársasági fasiszta kormánynak Anto rése után Bova Scopa követ vezetésével a tagja menekülést kísérelt meg. Az olasz országba akartak eljutni. A román hatósá híveivel együtt a Duna román oldalán f úgyhogy nem tudott átjutni Bulgáriába. er Beobachter bukaresti híradása szerint nescu tábornagy részéről történt elisme- bukaresti volt olasz követségnek több diplomaták Bulgárián keresztül Törökgok meghiúsították a kísérletet. Scopat ekvő Giurgiu kikötőben letartóztatták, Eladta a fníóságLag Icfiglaü ánikat cg/ füszer- kereskedí - sikkasztásért háromhavi fogbjzta ítélték KOLOZSVÁR, október 2. Finta István tordai illetőségű budapesti kereskedelmi alkalmazottat a kolozsvári törvényszék egyes büntetőbirája sikkasztás miatt vonta felelősségre. A bűnügy érdekes előzményei még a román megszállás idejére vezethetők vissza. Finta István társas viszonyban volt Pálffy István kolozsvári fűszeressel, akivel a főpostával szemben tartottak fenn hentesáru üzletet. Később az üzlet vezetését teljesen átvette Finta István, azonban a rossz üzletmenet miatt adósságai, s ebből kifolyólag elszámolási különbözeiéi támadtak Pálffyval. Pálffy István, hogy követelését biztosítsa, lefoglaltatta az üzletben levő Berkel-mérleget, egy sonkavágó gépet, nagymennyiségű füstölt szalonnát és konzervárut. A lefoglalt dolgok nagyobbrésze nem volt Finta István tulajdona és a tulajdonosok anélkül. hogy kiigényelték volna a lefoglalt árut, elszállították az üzletből. A sonkavágót azonban, amely Finta saját tulajdona volt, eladta és a pénzt adósságai törlesztésére fordította. Mikor a román hatóságok el akarták árvereztetni a lefoglalt holmit, semmit sem találtak az üzletben, sem Finta lakásán. A lefoglalt ingóságok eladásáéit sikkasztás címén indult eljárás Finta eilen. A vádlott később román katonai szolgálatot teljesített, hónapokon keresztül volt Besszarábiában és itt érte a bécsi döntés is. Azután illetőségi helyére, Tor- dáia került, majd onnan 1943 szeptember 16-án átmenekült Kolozsvárra. Itt az eljárás évek óta folyt és körözőlevél is volt kibocsátva ellene. jNéhány nappal ezelőtt felfedezték Finta tartózkodási helyét és előállították a kolozsvári ügyészségen. A törvényszéki tárgyaláson azzal védekezett a vádlott, hogy annakidején adósságait akarta kifizetni, s azért adta el a lefoglalt holmik egyrészét, mig a többi dolgokat erőszakkal vitték el tőle a tulajdonosok. Kijelentette, hogy azóta kifizette tartozását Pálffy Istvánnak is. A törvényszék egyes büntetőbirája, Lehner Richárd dr. a román büntetőtörvény- könyv alapján 3 hónapi fogházra ítélte Fintát, de a számos enyhítő körülményekre való tekintettel az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Mellék- büntetést nem szabott ki a törvényszék. Az ítélet jogerős. NE W-YORK GRILE október havi műsora: Horváth nővérek Nincsen európai szinpad, ahol nem szerepeltek volna. Lenkey Anna Kúndikó Marlel énekesnő. énekesnő. Mónya-jazztrló. Diószegi Gizi. Újházi Zita. REHBETEG nyeremény várja Î Az osztálysorsjáték október 16-án kezdődő húzásain Főnyeremény : ma.mm p. Jutalom: 600.000 P. stb. stb. A nyeremények végösszege több mint 15 mii ió pengő! Sorsjegyárak osztályonként : Nyolcad 5 pengő. Negyed 13 pengő. Fél 20 pengő. Egész 40 pengő. Húzás: október 16. [d íszen Kérd lsedet vitattax meg a KÉP klubnapján BUDAPEST, október 2. (MOT.) A Magyar Élet Pártja a héten is megtartotta szokásos csütörtöki klubnapját. Ez alkalommal igen nagyszámban jelentek meg a párt országgyűlési tagjai és a főispánok. A kormány tagjai közül megjelent a párt Akadémia-utcai klubhelyiségében báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi, vitéz Bonczos Miklós igazságügyi, Bárczay János földművelésügyi és Jurcsek Béla közellátásügyi államtitkár és ott volt Krúdy Ferenc, a képviselőház alelnöke, a párt vezetői közül pedig Kölcsey István országos ügyvezető alelnök, vitéz Magas- házy László, Pataky László, Bencs Zoltán és Dónáth György alelnökök. A törvényhozók már délután igen nagy számban gyülekeztek össze és 7 óra tájban megérkezett a klubhelyiségbe Kállay Miklós miniszterelnök is. A miniszterelnök a nagy társalgóba vonult. A klub tagjai köréje csoportosulva különböző időszerű kérdéseket vetettek fel, amelyekre a miniszterelnök közvetlen módon részletesen válaszolt. Széleskörű eszmecre-e kezdődött, amelyben a képviselők közül többen resztvettek. Ezután még sokáig maradtak együtt a klubhelviségben a képviselők és a felsőházi tagok. Eredményes munkát végzett a kolozsvári iskolánkivüli bizottság BUDAPEST, október 2. (MTI.) Most tartotta a kolozsvári, valamint a kolazs- megyei iskolánkivüli népművelési bizottság évzáró beszámoló közgyűléseit. Mindkét bizottság eredményes munkát végzett, az elmúlt esztendőben. Kolozsvárott a 477 előadáson kivül 93 különböző tanfolyam volt és ezeken összesen 31.811 hallgató vett részt. Kolozsmegyében 2388 előadás hangzott el és 52 különböző tárgyú tanfolyamuk volt. Ezeken az előadásokon 115.097, hallgató vett részt. Az iskolánkivüli népművelés a felszabadult erdélyi részen csak kétéves múltra tekinthet viszs.za és igy a két bizottság eredményes munkájából azt látjuk, hogy Erdély magyarsága felismerte az iskolánkivüli népművelés nagy jelentőségét és komoly érdeklődéssel vesz részt annak munkájában. MEGJELENT A „KOLOZSVÁRI SZEMLE“. A Kolozsvári Szemle első száma megjelent. A szemlében Gouth Kálmán irt értékes tanulmányt Mátyás király születésének idejéről. Makkal László Kolozsvár középkori társadalmi és nemzetiségi életéről, Kovács Gyula Kolozsvár városházáról, Soó Rezső „A botanika 130 éves Kolozsváron“ címmel. Katona Lajos a kolozsvári filmszínházak multévi forgalmáról. A Kolozsvári Tenisz október 3 tói kezdve minden vasárnap és ünnepnap délutál teádéin umt trendez a N E W-Y O R K GRILL helyiségében !
