Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-18 / 235. szám

e t nÜ m 1943 október 18. ELLENZÉK Ünnepi dlszgf^lóssen megalakult a volt nagyenyedi yóndiáhok egyesületének kolozsvári és kolozsvárkörnyéki tagozata közvetlen, kedves megelékezőt a „lusrráról r mely a diákok életének Volt egyik ige*1 fontos mozzanata. — A „lustra* amelynek érteimé: minden régi diák tudja, ce ame,/ a «Taks.ig mai éle­téből már kezd eltünedezni — mondotta Kristóf dékán — számbavételt, ellenőrzést je­lent. Á diákság nevedésinek egyik igen fon­tos erkölcsi velejárója volt, hogy a növendé­kek-jelenlétét, viselkedését á lustrák alkalmá­val ellenőrizzék, számbavegyék. Hasonlókép­pen ez a mai összejövetelünk nem egyéb egy lustrámál, amelyen számba vesszük magunkat, számbavesszük erőinket és számadást készí­tünk arról, mennyire őrizték meg az ősi szel­lemet az Alma Mater hü fiai az élet sod­rásába szétszóródott Öreg diákok. Felkérte w.uwn Kristóf György dekán Vine a Károly egyetemi tanács jegyzőt., olvassa fel azokaak névsorát, akik. írásban bejelen­tették már a mozgalomhoz való csatlakozásu­kat. Mintegy kétszáz nevet olvasott fel \ inczi Károly dr., akik különböző összegeket aján­lottak fel az egyesület céljaira. A nevek kö­zött Kolozsvár közéletének és környékinek vezető egyéniségei vannak, közöttük Inczédy foksman Ödön dr. főispán, aki szintén csatla­kozását jelentette be, dacára annak, hogy ka­tolikus vallásu és enyedi diák sem volt. de életének jelentős részét Nagyenyed vidékén töltötte és őt is áthatotta a Bethlen-kollégium szelleme. Kristóf György elnök köszönetét mondott Inczédy-Joksman Ödön főispánnak, aki hiva­tali akadályoztatása miatt nem tudott megje­lenni a találkozón, azért az erkölcsi támo­gatásért, amelyet az egyesületbe való belépé­sével nyújt a véndiákok táborának. Üdvö­zölte ezenkívül Kristóf elnök özv. Berde Sá- muelné, Berde nagyenyedi professzor özve­gyét. aki matróna kora dacára gyermekei társaságában megjelent a találkozón. Ezután megalakult az egyesület tisztikara. 3 Tisztel árbeli »ftÄLMra «fukMifp Ugrón Istvánt, srcjnorrá Kristóf Györgyöt, contrascribivá Szabó Anzirás^dr. törvényszéki tanácselnököt, pénztárnokká Kovács Lajost, választmányi tagokká Szatbmary Lajos dr.-t. Erszényes Samu dr.-t, Szentiványi Arpá.cl dr.-t, Borbély Tihamér dr.-t, Vinczi Károly dr.-t, Nagy András és Kovács Lászlót, pót­tagokká Nagy Elemért, Bodrogi Jánost ys Szabó Zoltánt választották. A megalakulás után Kristóf György köszö­netét mondott Vásárhelyi János püspöknek, hogy támogatásával lehetővé tette az egyesü­let megalakulását. Köszöntötte még Kristóf elnök a református teológiát, amely hajlékot adott a találkozás megrendezésére és a buda­pesti egyesület két kiküldöttjének. A református egyházkerület nevében Ta­vaszy Sándor dr. püspökhelyettes, a teológia nevében Gönczy Lajos dr. igazgató, a buda­pesti egyesület revében Kertész József nyug. tanár válaszoltak az üdvözlésekre. A bensőséges ünnepi találkozó a Szózat el- éneklésével ért véget, majd a véndiákok csa­ládtagjaikkal közebéden vettek részt a ref. kollégium konviktusaban. A gyilkostói kalálautó utasai közül nyolcán életüket vesztették Tizennégy sebesült je van a borzalmas szerencsétlenségnek: GYERGYÖSZENTMIXLÓS, október 18. Megrendítő társas gépkocsi- | szerencsétlenség történt a Gyilkos-tó és a Békás-szoros közötti szerpen- tinuton. Egy gyergyóbékási társasgépkocsi a Gyilkos-tó és a Békási-szo- ros közötti szerpentinül von álról negyvenméteres mélységbe zuhant. A szerencsétlenség következtében már a helyszínen öt utas meghalt, egy kórházbaszállitás közben, kettő pedig a kórházban szenvedett ki, 14 utas pedig könnyeben-sulyosabban megsebesült. pót a Gyilkostónál akarják tölteni. A ki­rándulók ezúttal is zsúfolásig megtöltöt­ték a gépkocsit s még igy is lemaradt a gépkocsiról egy 15 tagú, legnagyobbrészt nőkből álló társaság, amely gyalog in­dult neki az útnak és éppen ennek volt köszönhető, hogy a szerencsétlenül járt utasokat azonnal első segélyben részesít­hették. Alig indult el pgyanis a társas­gépkocsi, amidőn a lemaradt utasok ha­talmas robajra és segélykiáltáisokra fi­gyeltek fel. Futva igyekeztek abba az irányba, ahonnan a kétségbeesett segély­kiáltásokat hallották. Itt megrendítő lát­vány fogadta őket. Az autót első pilla­natban nem is tudták felfedezni, csak később látták meg a pozdorjává zúzódott gépkocsit. Az autó romjai körül holttestek és jajveszékelő sebesültek feküdtek. A társaság tagjai azonnal hozzáláttak az elsősegélynyújtáshoz. A könnyebb sebesülteket azonnal bekö­tözték, szekereket kerítettek és azokra tették fel a sebesülteket, illetve mind­azokat, akikben még élet látszott. Öt em­beren azonban már nem segíthettek s a felületes vizsgálat során is megállapít­hatták, hogy azok már halottak. Az egyik súlyosan sebesült röviddel a szekérreté- tel után kiszenvedett, másik kettő pedig a kórházban halt meg. A sebesülteket be­szállították a Gyopár-villába, ahova az­után orvost hívtak, aki intézkedett a se­besülteknek a gyergyószentmiklósi kór­házba való szállításáról. Az eddigi vizsgálat megállaoitásai sze­rint a szerencsétlenséget az okozta, hogy a közelmúltban megjavított országút töl­tése egy helyen leszakadt és az útjaví­tásra kivitt uttesthengerlőt kerülte ki a gépkocsi vezetője egy éles kanyarral, gé­pét azonban már nerp tudta az ut irányá­ba visszavezetni és a peremen elcsúszva, a mélységbe zuhant. A tragikus szeren­csétlenség ügyében még tart a vizsgálat. KOLOZSVÁR, október i8. A „kegyeletei megemlékezés* -baráti együttérzés, a hagyomá­nyok tisztelete, az Alma Mater iránti odaadó szeretet jegyében zajlott le vasárnap délelőtt Kolozsváron a volt nagyenyedi vén diákok egyesülete kolozsvári tagozatának alakuló ünnepi találkozója. A Délerdélybe szakadt, nagyhírű nagy­enyedi Bethlen-kollégium hálásszivü volt nö­vendékei már a trianoni időkben megalkották Budapesten első egyesületüket, amelyben az Alma Matertől távol, de az ősi kollégium szellemében szolgálták a magyar kultúrát és munkájukká! támogatták anyaintézetüket, amely zsenge gyermekkoruktól férfikorbaser- díilésükig kebelén ringatta őket. Néhány kegyeletesszivü, áldozatkész volt vendiak kitartó munkája lehetővé tette azt is, l‘°§y A Bethlen-kollégium Kolozsvár cs vidé­ken elő volt növendékei városunkban is ta­lálkozóra gyűljenek össze és megalakítsák egyesületüket, amely a budapesti és a nemrég megalakult marosvásárhelyi egyesülettel kar­öltve.. ápolja az ősi Alma Mater szellemét. Az ünnepi találkozó délelőtt io órakor istentisztelettel kezdődött a Farkas-utcai ódon ref. templomban. A ref. kollégium kisudvarán gyülekező véndiákok négyes sorban indultak be a templomba, ahol Nagy András teológiai •tanár, volt nagyenyedi véndiák imádkozott és Kovács László esperes, dési lelkész, — aki egyik legrégjbb nagyenyedi véndiák — hir­dette az Igét. Istentisztelet után a teológiai fakultás dísz­termébe vonultak át a véndiákok és az ér­deklődő vendégek. p A szépszámú közönség teljesen megtöltötte a hatalmas dísztermet. Az elnöki asztalnál Ugrón István ny. nagykövet és-meghatalma­zott miniszter, legidősebb véndiák, Kristóf György dr. egyetemi bölcsészkari dékán, a ref. egyházkerület részéről Távaszy Sándor dr. püspökhelyettes, a teológia képviseletében j Gönczy Lajos dr. igazgató, a budapesti Vén- j diák Egyesület képviseletében Pávai Vajda j Ferenc dr. és Kertész József kiküldöttek fog- I laltak helyet. A ,.Te Benned bíztunk“ kezdetű zsoltár el- j eneklese után Ugrón István korelnök mégha- ’ tett hangon üdvözölte a megjelent véndiáko- ! kát. Halat adott a Mindenhatónak, aki ezt ! az összejövetelt elősegítette,, amelyen 82 éves j kora és gyengélkedő állapota dacára ő is j megjelent, hogy kezet szoríthasson véndiák í társaival. Ezután felkérte Kristóf György dr. 1 egyetemi dékánt az aiakaló gyűlés vezeté­séibe. Kristóf György dr. dékán, miután megkö­szönte Ugrón Istvánnak, hogy gyengélkedése dacara megjelent a véndiákok társasága- 5 ban, sajnálattal jelentette be, hogy az ünnepi j találkozó napirendé jé ben változás történt. i Jékely Zoltán dr. véndiák, akinek előadása ! következett volna, halaszthatatlan ügyek- J ben Budapestre utazott. Ezért a régi enyedi j diákokról szóló előadását, amely mintegy hó- I nappal ezelőtt a rádióban is elhangzott, \ Kristóf György elnök ismertette röviden. Az Î előadás rövid lényege az, hogy az enyedi j szellem. Bethlen Gábor nagyfejedelmünk szel­leme örök és elpusztíthatatlan. A Bethlen- kollég.iumot ért számos pusztulást ismertette ezután az előadás. Az első még gyulafehér­vári székhelyén érte az ősi kollégiumot II. Rákóczi György fejedelemsége idején, ami­kor az Erdélyre reázuduló török és tatár hordák lángba borították Erdély földjét és felperzselték a Bethlen-kollégiumot is. A kollégium azonban kiheverte ezt a pusztulást és mintegy két évtizeddel ezután 1662. októ­ber 6-án, Apafi Mihály fejedelemsége idején mai székhelyére, Nagyenyedre költözött a fő­gimnázium. Azután még három súlyos pusz­tulás érte a kollégiumot. Ezek a pusztítások alapjaiban renditették meg az Alma Matert, azonban az ősi kollégium újból és újból ki­heverte a rajta okozott súlyos sérüléseket. Két culás a kuruc korszakban érte az intézetet, 1704-ben és 1707-ben. 1704-ben Rabutin pa­rancsára báró Tige csapatai törtek rá Nagy- enyed városára, de a polgárság a diákság ve zetésével, hősi ellenállás után kiverte és egé­szen Décséig kergette a martalócokat. Ekkor keletkezett a nagyenyedi két fűzfáról .szóló hires legenda is, amelyek állítólag a vezér­diákok győzelmi jelként leszúrt furkósbotjai- ból sarjadtak a város határában folyó Maros térségében. A legutolsó és legiszonyúbb pusz­títás 1849 január 8-ról 9-re virradó éjszaka érte a kollégiumot és Enycd városát. Ezúttal oly nagy vök a pusztítás, hogy Jókai, amikor négy évvel később. 1853-ban ott járt, csupán kormos, üszkös falakat és a falak között alig busz diákot talált. Az ősi tanintézet azönban újból és újból kiheverte a súlyos csapásokat és évszázadok után is büszkén hirdeti Be&hlen Gábor dicső szellemét. Ezután Tamás Sándor véndiák Áprily fa­josnak a „Fejedelemhez"'- című ódájáé sza­valta, majd Kristóf György elnök mondott Október 21.-én kezdődik a parlament uj ülésszaka • BUDAPEST, október 18. (MTI.) Illetékes helyről nyert közlés szerint fí. kép­viselőházat október 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órára ülésre összehívták. \ A képviselőhöz gazdasági bizottsága októberi 20-án ülésezik & a képviselőház 1944. évi költségvetését tárgyalja. A felsőház október 21-én, csütörtökön délelőtt fél 11 árakof ülést tart a kö­vetkező napirenddel: 1. Az elnapolt országgyűlést újból összehívó kormányzói kézirat kihirdetése. 2. A felsőház elhunyt elnöke: gróf Széchenyi Bertalan emlé­kének a megörökítése. A felsőház októb eV 22-én, pénteken és szombaton is ülést tart. A 22-én tartandó ülésen kerül sor az elnöki szék betöltésére. Az erdélyi gazdasági szervezetek vezetőinek és a magyar sajtó képviselőinek jelenlétében avatták fel a Hangya gi dófalvai székhazát SEPiShSZENGYÖRGY, októberi 18. Vasárnap délelőtt avatták fel a há- riojmszíéki Gidófalva székely községben az Erdélvrészi Hangya Szövetkezet székhazát. Az ünnepségen megjelent Teleki Béla gróf, a,z Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület országos elnö­ke, Bethlen László gróf, a .Szövetség erdélyi gazdasági szervezetének el­nöke, Korpari eh Ede, az E r dé lyrészi Hangya elnöke és a fővárosi és vidé­ki magyar sajtó képviselőinek erdé­lyi tanulmányú ton levő nagyobb cso­portja. Sepsibükszadon a község fő­terén felállított diszkapu előtit a falu plébánosa üdvözölte a vendégeiket, akiket a gidófalvi határban százfő­nyi lovas bandérium várt. Itt ugyan­csak diszkaput állítottak- A község­ben Tóth Sándor főjegyző mondott ünnepi beszédet. A fogadtatás után a vendégek diszebéden vettek részt, majd Kézdivásárhelyre mentek, ahol részt vettek az EMGE által rendezett gazdanapon és az állat kiállításon. (Az ünnepségről lapunk legközeleb­bi számában részletes tudósítást közlünk.) Százezer kilométert utazott a fronton Noiret Irén, hogy énekelhessen a katonáknak Beszélgetés a világjáró hires magyar énekesnővel KOLOZSVÁR, október 18. Finom sző­ke, kékszemü asszony Noiret Irén, ’ akit „.éneklő színésznőnek“ nevez öt világrész közönsége, s aki tiz nyelven az egész vi­lágon ma egyedül képviseli azt az előadó- müvésztipust, amit Ivette Guilbert t°tt híressé. Azonban Noiret Irén teljesen egyéni művészete az illusztrált dal szí­nésznő és énekesnő egyszemélyben, aki különlegesen éidekes és finom produk­ciójával világhírt szerzett magának. Szürke kosztümjében, feketerojtos ítz- szerü sapkájában nagyon friss és jóked­vű. Boldog, hogy itthon van Magyaror­szágon s érzi a felé áradó szeretetet. — Százezer kilométert utaztam a fron­ton — meséli —, hogy énekeljek a kato­náknak. Talán legnagyobb és legszentebb élményeim, ezek a hangversenyek, ame­lyek során sohasem arra gondoltam, hogy franciáknak, németeknek, vagy magya­roknak énekelek, hanem csak arra, hogy katonáknak. Nem politizálok, az embert magát szeretem, a küzdő, szenvedő em­bert. Talán ezért kaptam francia kitün­tetést s ezért értenek meg mindenütt, öt világrészben. — Hol járt eddig, művésznő? — Oh, kissé mindenütt — felel azzal az idegen szavakkal kevert magyar nyel­ven, amely a sokat külföldön élő magya­rok sajátja —, de bárhol vagyok, min­den eseményt csak magyar szemmel és magyar szemszögből nézek. Hiszen buda­pesti vagyok, itt végeztem az Akadémiát, ahol zongoristának készültem . .. — S hogy lett mégis énekesnő? — Kezemet sérülés érte s átiratkoz-», tam az énekszakra. Színésznő is voltam, s akkor egy menedzser külföldre szerződ­tetett. így kezdődött el külföldi vándor­lásom. Ma tiz nyelven énekelek és hátam mögött tudom: Észak- és Délamerikát, Ausztráliát, Indiát, a Maláj-szigeteket és egész Európát is természetesen. Tudjuk Noiret Irnéről, hogy Euróüa minden uralkodója és világhiressége előtt énekelt. Megkérdezzük, hogy kivel van jóbarátságban a világnagyság.-k közül. — Amundsen atyai jóbarátom — felel. Elmondja, hogy saját társulatával uta­zik s hogy -feltétlen megköveteli tőlük a pontosságot. —- A mi pályánkon — mondja meg­győződéssel — nem elég a teheiség. Szor­galom, tisztesség és pontosság kell hozzá. Ha valamelyik tagom elkésik, levonom egynapi gázsiját — mert ez fáj neki a legjobban. Ha valaki nem jelenik meg pontosan az indulásnál.' elutazunk nél­küle. Én a zseni fogalmát mindig össze­kapcsolom a megbízható pontosság, cél- tudatosság és szorgalom fogalmával. Lembergről, Galíciáról beszél, ahol át­utazott s hangversenyeket adott és Bel­grádiul, ahová most készül. — Még sohasem énekeltem Kolozsvá­ron — mondja —, de voltam már Er­délyben és szívesen, boldogan jövök mindig, ha hivnak ... Egészen bizonyos, hogv a nagyon tev- hetséges Noiret Irént szivébe fogadta Er­dély fővárosa is ... MARTON LILI. \ A tragikus Szerencs éti ens-ég hire égés: megyeszerte mély megrendülést keltett mert az utóbbi években ehhez ha-sonh szerencsétlenség nem fordult elő. Isme retes ugyanis, hogy a megyében rendki vül nehezek a közlekedési viszonyok, ép pen erre való tekintettel a gépkocsivezetői mindenkor a legnagyobb óvatossággal é; körültekintéssel szállították utasaikat : szűk és néha meredek lejtőkkel szegélye zett utakon. A megyei utak egyik legve szélyesebb, de egyben a legszebb rész lete éppen az az ut, ahol a szerencsétlen ség történt. Az ut itt több kanyarra ereszkedik le a völgybe. A szemtanul elbeszélése szerint a Gyergyóbékás felől jövő gépkocs túlságosan meg volt terhelve. Hét vége felé a környékiből mindig ősz szegyüknek a kirándulók, akik a vasáma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents