Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-15 / 233. szám

1943 okidba* 19»

ellenzék

Látogatás Imets Andrásná?, aki diplomával a zsebében ma is fazekas maradt

CSÍKSZEREDA, október 15. A megszállás utolsó esztendeiben nagy gonddal és rengeteg küszködés közepette befejezett uj templommal szemben, szép nagy ház udvarára sarjus szekér fordul be. Mi is ide igyekszünk. Imets Andrást keressük. Sarjuszekéir tetejéről száll le. Bőrét feketére cserzette a munka, tenyerét meg- keményitette a kasza és gereblye nyele, pedig, ha jól meggondoljuk, másképpen is megkereshetné a kenyerét, hiszen 21 esztendővel ezelőtt érettségi bizonyit- vánnyal a zsebében beiratkozott a kolozsvári kereskedelmi akadémiára és kiváló eredménnyel elvégezte. A főiskolai végzettséget tanusitó oklevéllel a zsebében körülnézett a székely életet megszállva tartó idegenség között s arra a tapasztalatra ébredt, hogy a zsebében szerénykedő papírt egyelőre nem használhatja. A tudásnak, a tapasztalatnak és rátermettségnek azonban hasznát veheti. Nem sokat gondolkozott: kereskedő lett. Serényen, jókedvvel és elpusztíthatatlan élni- akarással szaladgált fel s le a pultokat, állványokat összekötő lépcsőkön, szoigál- + ki hosszú esztendőkön keresztül a vevőit. Az idegen hatalom azonban tudta, hogyan kell elintézni a nemkívánatos elemeket. Imets András adója szinte hó- napról-hónapra emelkedett, míg a számolást jól értő tulajdonos meg nem állapi- | tóttá: igy nem érdemes dolgozni. A felszámolás gyorsan bekövetkezett.

Ezekben az időkben szervezték meg, ön- kormányzati alapon, a vármegyei mező- gazdasági kamarát. Csikban a vezetőség Imets Andrást választotta meg a kamara főkönyvelőjének. Az uj életcél elé került ember nagy lendülettel fogott munkába, de félév múlva a kamarák önkormányzatát felfüggesztették. Néhány hónap múlva már idegen ült Imets helyére. Hivatalos pénzügyi szolgálat kezdődött, mellyel nem tudott sehogysem megbarátkozni.

Ekkor lépett újból előtérbe a gondolat: önállóan kell helytállni az életben. Két gyermek is volt már akkor a házban, nem hátrált, nem hátrálhatott meg a sors elől az elszánt székely férfi. Ellenkezőleg: percről-percre jobban megszilárdult a hite: gyermekei jövője érdekében is cselekednie kell.

Imets már a gimnáziumban kitűnő ’•aizos volt, hajlott a művészet felé. Lelkében élt az agyag formálása is, noha nem jutott el soha a gyakorlati kivitelezésig. Azokban a nehéz időkben elhatározta: hozzá lát a mintázáshoz.

Budapestre ment. Néhány hónapig képezte magát. Aztán csikdánfalvi házának üzlethelyiségeit műhellyé alakította át. Fazekaskorongok, mintázok kerültek be s a telek végén korszerű égetőkemence épült.

Az emberek, a. falu, sehogysem akart hinni a szemének: Imets András fazekas lett. A gondolattal legkevésbé a szülők barátkoztak meg. Elvégre a fazekasmes- +erséget a kisebbségi időkben sem tartották előkelő foglalkozásnak. Magyarázták is ezt, de eredménytelenül . . . Imets kapuján újabb és újabb agyagszállitó szekerek fordultak be, miközben egyre erőteljesebben forgott a korong . . . Néhány hónap múlva az üzem segédekkel dolgozott.

Ősi székely formái és eredeti diszitésü edények, dísztárgyak kerültek Csikdán- falváról piacra ... A hagyományokat fel- elevenitő, iskolát végzett fazekast alig lehetett látni, miközben újabb és újabb, cserepekkel lepte meg a piacot.

így, a munka jegyében érte a felszabadulás. Mindenki azt hitte, hogy Imets András kapva-kap az alkalmon s mint annyi más társa, akik a kisebbségi időkben gyakorlati pályákon helyezkedtek el — közhivatalt vállal.

Nem ez történt. Imets nem mozdult el a korong mellől, sőt még erőteljesebben kezdte forgatni. Tán még a munka iramát is fokozta.

A műhelyét nézzük végig. Eközben fedezzük fel, hogy a fazekas nemcsak a korongot hajtja és a diszitőpálcát kezeli művésziesen, hanem a gazdasági szerszámokkal is barátságban van. Röviden megtudjuk, hogy a ,,magad uram, ha nincs szolgád“ elve alapján ezekben az időkben a gazdaságnak is neki kell feküdni. A tudás, a mesterség és a gazdaság kiegészítik egymást. Ha az ember boldogulni akar, függetlenségre kell törekedni. Ehhez pedig anyagi megalapozásra van elsősorban szükség, amit az ember kemény munkával tud biztosítani.

— Mikor hagyod cserbe a korongot? — adjuk fel a műhely felé a kérdést.

— Önszántamból soha — hangzik a válasz. — Itt megtaláltam magamat. Az agyagnak, a cserepeknek is megvan a maguk világa és ez a világ szép.

Tágas, világos műhelybe lépünk. A megszokott fazekas-szerszámok mellett körös-körül polcok egymás mellett. Félig kész, diszitésre, mázolásra és égetésre váró edények, dísztárgyakkal van zsúfolva itt minden sarok. Az ősi és korszerű formák váltogatják egymást. Világosan látszik azonban minden uj darabon, hogy formája az ősi talajból nőtt ki. Az ősi székely elképzelést veszi alapul Imets a díszítéseknél. Ez fokozottan bontakozik ki a szomszédos raktárban levő kész, nagyszerűen égetett, igen-igen szépen fényezett és díszített áruknál . . .

— Hogy mi volt az elképzelésem? Itt vannak az ősi mintáink, amelyek összegyűjtésében nagy segítségemre volt Nagy Imre festőművész barátom. Általában igen-igen sokat köszönhetek neki. Ő segített a kezdet nehézségein keresztül. Válságaim idején őszinte, igaz barátként állott mellettem. S most, amikar benne vagyok a munkában, ő a legerélyesebb, legkeményebb bírálóm. Sokszor, pillanatnyilag fájnak a kemény, ellentmondást nem tűrő megállapításai, de aztán belátom: igaza van s munkámat a megszabott irányban folytatom.

SZÓFIA, október 15. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Kirov Száva bolgár külügyminiszter hivatalos közlemény szerint komoly megbetegedése következtében kénytelen volt lemondani. A kormányzótanács a lemondást elfogadta és Kirovóit felmentette hivatalától. A kormányzótanács Slşmanov Dimiter eddigi külügyminiszteri főtitkárt nevezte ki külügyminiszterré.

A Budapesti Értesítő jelenti: Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter a keddi minisztertanácson ismertette az állami költségvetést a jövő evre. A minisztertanács a költségvetést elfogadta és letárgyalta. Politikai körökben arra számítanak, hogy benyújtása a Igazban a jövő hét vége felé történik meg.

Természetesen a belpolitikai élet a képviselőház összehívása előtt egyre élénkebbé válik. A MÉP-nek sajtóbizottsága

KOLOZSVÁR, október 15. A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirája, Biró Lajos dr. újból számos árdrágitási ügyben ítélkezett a bíróság tegnapi ülésén, amelyen a vádat Scblett Jenő dr. kir. ügyész képviselte.

Rostás Aurél és Rostás Aurétné nagypetrii cigányokat _ sertésdrágitás miatt vonta felelősségre a biróság. A cigány házaspár ezév június havában viszonteladási célzattal uzsoraáron megvásárolt négy darab 36—61 kg. súlyú sertest, amelyeket a 80 pengős egységár helyett lemérés nélkül „szemre“ adtak el 33°—37°, 250—265 pengőért P fer schi Istvánná, Buhur Andrásné, Chira Viktor és Fazakas Istvanne nagypetru lakosoknak. A törvényszéki tárgyaláson csupán a cigányasszony jelent meg. Rostás Auréllal szemben a bíróság elkülönítette az ügyet. Rostás Aurélnét pedig 3, hónapi fogházra es 300 pengő pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős.

' Bukur Miklós kolozskorpádi földműves ez ev március havaban három mázsa szénáért 170 pengőt kért, tehát a mázsánként! 7.20 pengős ár helyett 56.66 pengőt. Ezáltal a szénát az igénybevétel elől elvonta, nem a jogszabályokban meghatározott módon, hozta forgalomba es súlyos árdrágítást követett el. Jogerősen 300 pengő pénzbüntetésre Ítélték.

Pura Jánosné aknásszentmihályi földműves- asszony ezév január havában kg napra 'forgó pogácsát adott el engedély nélkül Bo- gya Áronné falujabeli asszonynak. Pura Iá- nőmét 400 pengő, Bogya Áronnét 200 pengő pénzbüntetésre ítélték. r 6

Özv. Horváth Istvánná bogártelki lakos ezev április havaban három véka tengerit 13.74 pengő helyett 90 pengőért adott el Por- zistean Mártonnak. Özv. Horváthnél ?oo pengő pénzbüntetésre ítélték. Porzistean Jánossal szemben elkülönítette az ügyet a bíróság. ‘ ,

— Az a célom, hogy ősi népművészetünk eredményeit tovább fejlesszem, anélkül, hogy hagyományainkat cserben hagynám. Igaz magyar cserepet akárok forgalomba hozni.

Nézzük az egyes darabokat. Örömmel állapítjuk meg: az elképzelés, a célkitűzés sikerült. A fejlődés vonalát megtalálta a kerámikus. Szebbnél-szebb darabok kerülnek ki Imets keze alól, aki a nyári hónapokban egyedül, ősszel, télen és tavasszal több segéddel dolgozik.

A kitartó és céltudatos munka most is meghozta a maga gyümölcsét. Csikdán- falván nem tudnak annyi anyagot előállítani, amennyire szükség van. Szeretik és keresik Imets munkáit, amelyek hét- ről-hétre szebbek és tökéletesebbek lesznek nemcsak a cserépedény, diszek, hanem a szó szoros értelmében vett kerámia terén is.

Azzal az érzéssel búcsúzunk Imetstől, hogy mennyivel másképpen állana nemzetünk, ha apró tisztviselői állások helyett vezető szerepre törekednének az élet összes ágaiban. Vezető szerepre, amelyre hivatott és született.

Sismanov Dimiter, az ujonnian kinevezett bolgár leül ügymi nisaten 1889-ben született. 1914-től 1919-ig az igazságügyminisztérium szolgálatában állt. Í921-ben a bolgár jóvátéteili bizottság főnökévé nevezték ki. 1932- ben a bolgár külügyminisztérium jogügyi osztályának főnöke lett. 1935-ben athéni követté nevezték ki. 1940 február óta pedig a bolgár külMezey Lajos elnöklésével október 13-án értekezletre ült össze, amelyen megjelent Bárczay Ferenc országos pártvezérhelyet- tes, Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter, vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár, valamint a MÉP alelnökei és a miniszter- elnökség sajtóosztályának, valamint a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. Egész délelőtt időszerű sajtókérdésekről tárgyaltak.

az árdrágítókat I Szénást Bogdánná szamosujvári lakos Pán- célcsehen ezév junius 23-án, mint piaci árus, sertéssülttel követett el árdrágítást. 230 pengőre ítélték.

Negru Mihályné tarányosi lakos ellen azért indítottak eljárást, mert 1943 junius 26-án elrejtett 60 kg. búzát, amelyet ezáltal az igénybevétel elől ti vont. 130 pengő pénzbüntetésre ítélték.

Negru György tarányosi lakos ugyancsak ezév junius 26-án másfél kg. krupontalpat rejtett el. A biróság megállapította vádlott bünössétyrt, de az enyhítő körülményekre tekintettel, büntetést nem szabott ki.

Porumb Simon bidalmási lakos junius 7-én 3 daryb 13 kg. súlyú malacot 520 pengőért adott el 262.50 pengő helyett. 400 pengő pénzbüntetésre' és 1 évi politikai jogvesztésre ítélték.

Tárkányi Györgyné magyarkiskapusi lakos junius hó folyamán 3 véka búzát, amelynek hatósági ára 22.50 pengő lett volna, elcserélt Török Mártonná 300 pengő értékű varrógépével. Árdrágítást követett el és a búzát szabályellenesen hozta forgalomba. T árkányi Györgyné 200, Török Mártonhé 100 pengő pénzbüntetést kapott.

Soós Ferenc feketelaki földműves 1942 őszén 50 kiló búzát nem jelentett be, 1043 májusábam 1 mázsa tengerit engedély nélkül szerzett be, julius 4-ém pedig Apahidán 182

kg. kukoricalisztet és 50 kg. egységes búzalisztet akart eladni uzsoraáron. Kiss Márton ugyancsak feketelaki földműves 1942 őszén 240 kg. búzát nem jelentett be. 1943 július 4-én pedig 117 kg. kukoricalisztet és 54 kg. egységes búzalisztet akart uzsoraáron eladni Apahidán. Soós Ferenc 400 pengő, Kiss Márton 300 pengő pénzbüntetést kapott.

Shpos László magyarszarvaskendi földműves. junius 30-án Bonchidán 5 darab 6 kg. suFERENCZ GYÁRFÁS.

Simianov az ui bolgár külügyminiszter

ügyminisiztérium főtitkára.

A minisztertanács'elfogadta a jövőévi

költségvetést

Feketenap az uzsorabíróságon

Fogház- és pénzbütüeléssBl sulija a törvényszék

lyu malacot 19.20 pengő helyett 80.95 pengőért adott el darabonként. 600 pengő pénz- büntetésre ítélték.

Gáspár István magyarvistai földműves Szal- los Pál nevű társával ezév tavaszán Magyar- sárdon tűzifát vásároltak s azt Kolozsváron uzsoraáron adták cl. 300—500 pengő pénzbüntetést kaptak.

Stefan Valér cold'i földműves ezév julius 3-án engedély nélkül adott cl egy tehenet, joo pengő pénzbüntetésre Ítélték. V al am ennyi ítélet jogerős.

Karácsonykor béke lesz?

A mecklenburgi Weimar város tanács termében üveg alatt, keretbe foglalva őriznek évtizedektől elsárgult, pergamentre írott jövendölést, amely 1701-fcen kelt. Egy üldözött szemetes rótta pergamentre azt a jóslatot, amelyet egy kolostorban biblia, ban találtak, Szövege többek között a következő:

„Ke et és nyugat népe velőkig ható küzdelemben fogja egymást felemészteni: A kocsik lovak n lkül, mint holmi bősz paripák, íé elmes bugásokkal fognak száguldani, a tüzes sárkányok hasítják a levegőt, tüze. két és gázokat lövetnek majd ártatlan falvakra és városokra.

Négy év és öt. hónapig fog ez a csapás tartani, négy év és öt hónapig fogja a háború és egy b veszedelem az emberek sokaságát pusztítani. Tengereket fog az eru_ bervér pirosra festeni és a tengerfenék sem lesz biztos senki számára. Ott is prédájukra lesők rejtőznek. S a hétcsillagok jelvényét viselő (Amerika) ország is belenyu1 ebbe a zűrzavarba.

S ez a nagy fenyítés. a háború akkor kezdődik, amikor a kalászok a roskadás'g dúsan várják learatásukat s amikor a cseresznyefák negyedszer hajtják ki virágaikat^ akkor éri legborzalmasabb mértékét, mig végre karácsony nagy napján kötik meg a Lékét.

így szó! a jövendölés, majd meglátjuk, igazat mond e — karácsonykor.

DECENTRALIZÁLJÁK A FÖLDMŰ VELÉSÜGY IGAZGATÁST

A Magyar Távirati Iroda jelenti: Két hónappal ezelőtt jelent meg a földművelésügyi igazgatás egyszerüsité"éről és szak- szerűségének előmozdításáról szóló kormányrendelet. A rendelet szerint számos olyan ügy, amelyet eddig a földművelésügyi minisztériumban intéztek, az alsóbb hatóságokhoz és hivatalokhoz kerül és előreláthatólag az ügy intézése a jövőben egyszerűbb és gyorsabb lesz. Ez a kormányrendelet most lépett hatályba a földművelésügyi miniszternek a Hivatalos Közlöny pénteki számában közzétett rendeletével.

A VÁRÓTEREMBEN FELEJTETTE KISDEDÉT

Miskolcról jelentik: A fe'edékenység rekordjáról írnak a hajdúsági lapok. A vonat elindítása után a jegykezelő felesége gyer- meksirásra lett figyelmes. Kutatni kezdtek és a váróterem asztalán ottfelejteti kisdedet ta’áltiaík. A jegykiadó, nyomban telefonált a legközelebbi vasúti állomásra, Sárándra, hogy kutassák ki az utasok közül, kié lehet a gyermek. Amint sorrajárták az érdeklődő kérdls- ' sei a vasúti kocsikat: kié a pólyásbaba, aki a hajdubagosi állomáson a váróteremben maradt, egyszerre csak fe’kiáltott egy fiatal, nyilvánvalóan még „kezdő* anya. Nagy Mártonná Resreg Róza. hogy ő felejtette a gyermekét a jegyváltás után a, váróteremben. Hozzátartozik az esemény éredeksségéhez, hogy mig az anya odajárt jegyet váltani, adói)? .hárman is vigyáztak a gyermekre- Szegényéből mégis megfeledkeztek. A példátlan feledókianység igy nem járt semmi komolyabb következménnyé1, a fia > u’ amm boldogan' ■sietett visőza ottfelejtett gyermekéhez.

A német fron-színházak ünnepelt művészei Kolozsváron

A Német Tudományos Intézet kolozsvári lektorátusának a Mátyás Király Diákházban október 16-án este 7 prakor tartandó hangversenyén szereplő Noiret íren cnekmüvesznő, Horváth János hegediimiivesz cs vitéz Pon- grátz István 2orrgoramüvész iránt igen nagy az érdeklődés. Noiret Irén és Horváth János már a háború kezdete óta Németországban kizárólag a frontszínházakban szerepeltek. Alig van egy olyan frontszakasza Európának, legyen az északon, délen vagy nyugaton. ahol a művészek a legnagyobb sikerrel nem szerepeltek volna.

Az, hogs- magyar művészek Németországban hírnevet szereztek, szereplésüket Magyar- országon még értékesebbé teszi. Különös érdekessége a műsornak az, hogy különböző európai nemzetek dalaiból van összeállítva, tekintet nélkül arra, hogv baráti, semleges, vagy ellenséges államról van szó. Németország ezzel s dokumentália az európai népcsaládok iránt való becsülését és tiszteletét. A zongoraművész, vitéz Pongrácz István, tényleges ezredesi nvnőséggel működik a honvédelmi minisztériumban.

Hirdessen Erdély leqelterjedtefcfc *», a pila piában- az Ellenzékben,