Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-01 / 222. szám
o ELLENZÉK 1943 október 1. Az ttf városháza IRTA: IMI. IVAGVIIA(()\I Wii\ I VJ OS tHiVVÍ:», TISZTI LÖVÉSZ Szeptember :;.:ki törvcnvhatösigi Kizott mr: kö/gyüles határozata az ti| városháza helyűnek kijelölési kérdésében újabb lordula lot hozott. Amint már ismeretes, a Magvar Mérnök és £pítész Egylet kolozsvári osztatva c célból megtartott vitaülésein arra a végső eredményre jutott, hogy az uj városháza felépítésére a régi hely nem alkalmas. Elgondolásuk szerint vagy a Széchenvi-téi, vagy a malomutcai rész jéhet számításba. Végül is, mint konkrét el gondolást, a polgámesurhcz benyújtott előterjesztésben a Széchenyi-teret javasolták. Í zt az álláspontot a városi mérnöki hivatal is magáévá tette, vagyis megállapította, hogy bármilyen szempontot veszünk is figyelembe, a? uj városházát semmiesetre sem lehet a jelenlegi helyén felépíteni. A mérnöki hivatal vezetője a köz.gy ülésen is a Széchenvi-teret javasolta. A törvényhatósági bizottsági közgyűlést megelőzés kisgyülés nem döntött véglegesen, hanem ugv határozott, hogv tervpályázat utján részletesen ki kell dolgoztatni a szóban- fotgó javaslatokat és azok alapján kell véglegesen kijelölni a helyet. A közgyűlés a kis- gyülés határozatét részben elfogadta és kimondta, hogy úgy a Mátyás király, mint a Széchenyá-téri helyeket alkalmasnak találja az ui városháza felépítésére és a hely kiválasztását, a részletesen elkészített tervpályázat alapján, a polgármester döntésére bízza. A polgármester mindezideig nem akart véleményt nyilvánítani egyik irányban sem. A közgyűlés határozata csak megnyugtató lehet, mivel a polgármester döntését, egészen biztos, a várospolitikai, városgazdasági, ipari és kereskedelmi, városszépészeti és mücpité- szeti, valamint az összes városfejlesztési és rendezési szempontok, városunk messzi jövőjét látó, egyes magánérdekeken felülemelkedő, tárgyilagos mérlegelése alapján fogja meghozni. A két elgondolás közül — amint e napilap hasábjain már régebb megjelent cikkemben :s állást foglaltam —, a városházának jelenlegi helyén való felépítését nem a legszerencsésebb megoldásnak találom. Különböző szakiiléseke- ken, cikkekben, közgyűlési beszédekben elhangzott hozzászólások a Széchenyi-téri megoldás lehetőségét, alkalmas voltát és szükségszerűségét az összes figyelembevehető és számottevő érvek (várospolitikai, városfejlesztési, stb.) szemszögéből már részletesen megvitatták, megvizsgálták és ezt az elgondolást a többség helyesnek is találta. Úgy, hogy ezen érvek mellett itten még csak egy olyan szempont elbírálására szeretném felhívni az éidekeltek és érdeklődők figyelmét, melyet eddig még mások nem vetettek fel — ellenben döntő fontossággal bír a hely megválasztásánál. Már régebbi cikkemben is hangsúlyoztam egyéb érveim mellett, hogy az uj városházát csakis magyar müépitészeti stílusban kell fel- épceni, mert „az idegeneknek magunkat mutassuk, ne az ő rossz kópiájukat. Az idegen is ezt keresi nálunk.“ Itt megjegyzendő, hogy egyes szakemberek és műkedvelők egyáltalában vitatják a magyar müépitészeti stilus létjogosultságát, mások pedig éppen az ellenkezőjét állítják, azután olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy igenis, van magyar müépitészeti stílus, csak még nincsen teljesen kiforrva, kialakulva. Ügyvéd létemre nem akarok érdemlegesen hozzászólni ehhez a vitához, eldöntését hagyjuk a hivatott szakemberekre és a történeti fejlődésre, az időre. De egy bizonyos, amit nem nagy művészi ízléssel és meglátással rendelkező egyén is megállapíthat, vannak olyan magyar építészeti sajátosságok, népművészeti és általában képzőművészeti motívumok és történeti jellegzetességek, melyeknek művészi és összhangza- tos alkalmazásával tiszta művészi magyar jelleget lehet adni még egy korszerűen, épített épületnek is. Mégpedig olyan művészi jelleget, külsőt, mely mindig azt a benyomást kelti bennünk, hogy ilyen alkotás, csak egy magyar művész lelkében születhetett meg, — mely épületre örömmel, művészi élvezettel tekint a magyar ember, mivel sajátos lelkét, népét, történetét látja visszatükröződni benne. Megnyugtatóan magára talál benne,- — érzi, hogy lelkének, szellemének egy része. Természetes, csakis művészi értékű alkotásnál lehet erről szó. Ily értelemben a magyar müépité- szetnek már vannak, hol jobban, hol rosz- szabbul sikerült példái is. Reméljük, mire az uj városháza végleges tervének felépítésére sor kerül, addig a szerkezeti formák és magyar müépitészeti motivumok tisztultabb ösz- şzehangolâsat is megtalálják az arra hivatottak, úgy, hogy a magyar müépitészti tilosnak tökéletesebb formájában épülhet fel. A hadtestparancsnokság főbejáratánál levő két kőbefaragott ősmagyar aiakja döbbenetes erővel idézi azt a magyar kitartást, akaratot, sajátos magyar szellemet, erőt, mely minket itt ezer esztendőn keresztül megtartott. A két alakról lesugárzó őserő biztonságot, megnyugvást kölcsönöz minden áthaladó magyarnak. A bejárat művészi és magyar. Az épület egészében is ugyanezt a hatást kelti, annyi különbséggel, hogy művészi kivitelezés szempontjából egves helyeken kissé kifogásolható, r gv példa a sok közül, amit követni kell, »Ogv mégtökélctesebb uj alkotással z.olgaljuk a célt. Erdély fővárosának székháza, hozzá méltóan, irányító példaadással szolgálna másoknak és legjobb hozzájárulás volna a magyar müépitészeti stílus tökéletesítésiéhez. Ha mi magyarok ezt nem tesszük, akkor az idegenektől várjuk!? Hiiába hirdetjük, hogy „magyar világnézetet, magyar műveltséget kell adun az embereknek“, ha éppen mi magyarok ellenkezően cselekszünk és nem ragadunk meg minden alkalmat ennek keresztül- ! vitelére. A történeti müépitészeti stílusokat ! is középületek építkezései fejlesztették ki és j tökéletesítettek. I s amíg megkapták tisztult formáikat, addig sokévtizedes fejlődésen men- . tek keresztül. A magyar müépitészeti stílus i fejlődésit is a történeti távlat mércéjével | mérjük. . Különösen az első világháborút követő ütőben* közheliy vált már annak hangoztatása, liog\ minden nemzet, faj annyival érté- I kesébb és annál nagyobb tekintélynek örvend I az európai cs a világegyetem nemzetei kö_ j zött, ha sajátos adottságai, minél számosab- • bak és minél nélkülözhetetlenebbek az egyetemes fejlődés cs műveltség számára. Igv nagyon helyesen,, hivatottak és kevésbé azok között népszerűvé vált az a célkitűzése és törekvés, hogy ezen sajátos magyar szellemi és gazdasági erőket, kezdve az összes sportoktól, művészetektől, s magyar népi erőkön 'keresztül, a különféle tudományokig felszínre hozzák, kiműveljék és ezáltal az. államot alkotó magyar népnek az európai nemzetek kulturfejlődésébcn megfelelő helyet biztosítsanak. Hiszen az ilyen irányú munkától, a magyar értékek, adottságok tökéletesebb ösz- szegyüjtésctől és célirányú felhaszálásitól függ magyarságunk, függetlenségünk megtartása a 1 Jiuiarneiinicében. Országos problémáink meg oldásánál, sem szorulunk arra, hogy szolgamódra lemásoljuk az idegen nemzetek elgondolásait, mindezekre megtaláltuk és megtaláljuk a történeti magyar alapot. Az idege nektől átvett rész legfennehb az európaiságba való bekapcsolódást jelentheti. Ugyanígy a jelen kérdés megoldása nem képezhet kivételt. Ezen nemzeti elsőbbségi harcunknak, valamint saját létünkért cs európai kitinéiért folytatott ezeréves küzdelmünknek apró kis láncszemét kell képezze az. uj városházának magyar stílusban való felépítése is. Ha az uj városháza felépítésénél a magyar miiépitéc/eti stílus meglett foglalunk állást, akkor ez a tény már véglegesen eldöntötte a vitát, mivel ezen stílusban épített hatalmas, korszerű épületet lehetetlenség volna elképzelni a Mátyás király-tér történeti stílusú, patinás értékű műemlékei között Magyar mii- építészeti stílusban tervezett épületet igy csakis a Széchenyi-téren lehetne felépíteni, mivel müépitészeti szempontból semmi jellegzetességgel nem rendelkező, rendezetlen városnegyednek példaszerűen megadná a kiinduló pontot a magyar érzést, gondolkozást visszatükröződő, modern városengyed kifejlődéséhez. A Tervpályázat kcresztülvitelezésénél a megbízottakat csakis ez a szellem, ez az elgon dóiéii kell hogy vezesse. Mert nemcsak ezen, hanem minden magán és közérdekű tényke- d beinknél azt a vezérgondolatot kell szem előtt tartsuk, melyet gr. Teleki Pál igy fejezett ki: „Minden ríjunk a akkor a legtökéletesebb, ha az, aki végzi, abba a saját lelkét egészen beleadja. A nu lelkünk magyar, tehát ha ezt a magyar lelket visszük be munkánkba, akkor lesz a legjobb és legtökéle- s»-bbí‘ Ha ez az érzés lelkűiét hatja át a munkaasztal fölé hajoló lényünket, akkor az eredmény nem lehet kétséges: örök magyar értekek Iclszinrehozása, kifejlesztése é->' nemzetünk győzelmes harcinak szolgálatába állítása. Midositoítok a védeM birtokok tobei* rendezéséi BUDAPEST, október 1. (MTI.) A hivatalos lap szeptember 30-i számában jelent meg a védett birtokok teherrendezésé- nek módosításáról é-: a védettséggel kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló rendelet, amely a védettséget kivánja minél rövidebb idő alatt megszüntetni. A rendelet lényeges rendelkezései a következők: Teherrendezésnek a jövőben csak azoknál a védett adósoknál lesz helye, akiknek tartozása a kataszteri tisztajövedelem hatvanszorosát meghaladja. A hat- vanszorosan felüli tartozások csökkentése az eddigi szabályok szerint történik. Az adó? és a hitelező közötti jogviszony azoknál, akiknél a rendezés azután történik, fennmarad, vagyis a hitelező és az adós közé nem lép be a kincstár. A könyvadósságvállalás és a telekadósság > bekebelezése utján a tartozás hosszúlejáratúvá való átalakitása szintén elmarad és a teherrendezés, illetve a védettség megszüntetése után a fennmaradó rövid- lejáratú tartozásokat 10 félévig egyenlő részletben, rendes kamatláb mellet kell törleszteni. Amíg a védettség még fennáll, lényegileg ugyanannyit kell fizetni, azzal az eltéréssel, hogy a negyvenszeresen felüli tartozásokra, amelyeknek egy- része csökkentés alá esik, csak évi 5 százalék tőketörlesztő-t kell fizetni. Azoknak, akiknek ügyét az uj rendelet alapján fogják elbirálni, kimondja a rendelet. hogy a korábbi rendelkezések szerint megállapított telekadősságot évi 6 százalékos kamat mellett ugyancsak 10 félévi egyenlő részletben kell a kincstárral szemben megfizetniük. Ugyancsak 10 félév alatt kell törleszteni a korábbi jogszabályok alapján a hosszúlejáratúvá átalakított tartozásokat. Lopásért két hónapi fogházra Ítéltek egy színházi szabót KOLOZSVÁR, október i. A Nemzeti Színháznál hónapok óta sorozatos lopási esetek fordultak elő, amelyekre soha nem tudtak fényt deríteni. Legutóbb szeptember 12-én, a Nyári Színkör férfiöltözőjéből tűnt el egy fekete féríicsizma.. A nyomozást végző detektívek néhány napon belül leleplezték, hogy a csizmát Marosi János szabósegéd lopta el és az ószeren eladta 140 pengőért egy Szabó Jánosáé nevű asszonynak. Marosi Jánost azonnal letartóztatták és előállították az ügyészségen. Kihallgatása alkalmával beismerte, hogy szeptember 12-én ellopta a csizmát, begyömöszölte aktatáskájába és hazavitte. Azonkívül még három karika cérna eltulajdonítását Ls beismerte. Más lopási esetről nem akart tudni, A törvényszék egves büntetőbirája, Lehner Richard dr. tanácselnök gyorsított eljárással tárgyalta Marosi János bünperét. Kihallgatása alkalmával elmondotta a szabósegéd, hogy nagyon csekély volt a keresete, hetenként mindössze 45.45 pengőt keresett a Nemzed Színháznál, nem tudta házbérct rendesen fizet ni, már két hónapi házbértartozása volt és adósságai egyre sulyosodtak. A csizma árából adósságait fizette ki. A színház képviseletében kihallgatták Nagy Imre dr. gazdasági hivatali főnököt, aki kijelentette, hogy a Nemzeti Színház, tekintettel arra, hogy állami intézmény, nem vonhatja vissza feljelentését és kérte a vádlott megbüntetését. A törvényszék Marosi Jánost két hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉK! játék: kezdődik október 16-án ! Szerencsés sorsjegyet „Ellenzék“ könyvesboltban, Mátyás király-tér ». vehet! Sorsjegyárak : Egész — — — 40 pengő. Fél — — — — z0 pengő. Negyed — — — 10 pengő Nyolcad-------— 5 pengő, mellyel szerencsés esetben 1,000.000 pengőt nyerhet!! ZSIMM J V IS.IUN« NYILATKOZATA A/. „IJlH<l“-HA\ SZÓFIA,'október 1. (MTI ) /..--.indcly Ferenc kereskedelemügyi mini z.ter nyilatkozott az ,,Utró“-bc»n a magyar bolgár kereskedelmi kapcsolatokról. A miniszter nyilatkozatában kifejezte l< m/.ebb reményeit a jövőre, amit annál i.s indokoltabbnak tart, mert a kereskedelmi kapcsolatok is végeredményben a két nép között kölcsönös megbecsülésen alapszanak. Az árucsereforgalom máris tekintélyes. Magyarország ipara sokféle bolgár nyersanyagot tud feldolgozni, elsősorban dohányt, mig Bulgária főként vegyészeti cikkeket, gépeket, villamossági árukat «V: kötött-szövött árut vásárol Magyarországon. A kilátások megjavultak a háború utánra — hangsúlyozta a miniszter —, amidőn ledőlnek az akadályok és korlátozások, hogy előtérbe lépjenek a természetes összekötő kapcsolatok, elsősorban a dunai kereskedelmi ut. A Wes^elónyi Lövész- egyesület „Hírverő versenye46 kezdő lövészek részére Saept- 26.án a Kolozcvári Egyetemi At!é_ tik i C!ub lőpályájan igen nagy érdeklődd meüett zajlott le a Wesselényi Lövészegye- sü et rendezésében kezdő lövészek részére megtartott „Zárt nirverő verseny’.1. Egységes kispuska igazolt kezdő verseny, ben 30 főnyi induló vett részt a kötelező három testhelyzetet lőve: 1- Kovác6 László WLE Széke yhado6ztály 250, 2, Bucsi Ferenc WLE Gázgyár 253, 3. Tövissy Dezßö WLE Székely hadosztály 239. 4 Kádár Ferenc WLE (láz. gyár 234, 5 Juksits József WLE 226, 6. Szabó Attüa WLE Székelyho. 225, 7. Szántó András Dr. Katona- Lajos l.E Egeres 223 8. H. Barra Slndor WLE Székelyho. 215, 9. Molnár Jakab WLE Gázgyár 213, 10 Cseh Ferenc WLE S-éke yho, 209, 11. Gerendi S. István WLE Szövetség 208. 12. C6omafáji Is'ván WLE Szövetség 202, 13. Imre László WLE Sző- sve^'g 200. II Egysige» kispuska csajaatverseny: 1. SLE S7ckelyhadosztáJv Kovács László 250. Tövissv Deező 239 Szabó Attila 225, Barra Sándor 215, Cseh Ferenc 249. összesen 1138 pont. 2. WLE Gázgyári csoport Bucsi Ferenc 243 Kádár Ferenc 234, Molnár Jakab 213, Feneri István 195, Nagy Sándor 186, összesen 1071 pont. 3. Dr. Katona Lajos LE Egeres 1000 pont. 4. WLE Szövetség 961 ponttal III. Egységes kispuska verseny egyéni ered menyei: Igazo a'lrn kezdő versenyzők fekve ’'^-omszor tiz lövés, 85 indu-ó. 1. Grünwaid József WLE temesvári csoport 277, 2. Márkus János WLE Vezetőség 258. 3. vitéz Koroknav Lajos WLE Vezetőség 248, 4- Balázs Géza Bő-_ bála bányász LE Ferencbánya 239, 5. Adorján Ferenc WLF Lövészkötelezett 238, 6. Bak Albert WLE Tizesszervezet 236, 7. Hosszú Ferenc WLE Tizessizervezet 236, 8. Briza Endre WLE Temesvár 234, 9. Wéber Oszkár WLE Vezetőség 232. 10 K’ss Mihály WLE lk 231. 11, Gróza Is'ván Borbála bányász LE 225 12, Bartunek József WLE Vezetőség 222, 13. Horváth Albert WLE T. Sz. 221, 14, Enyedi István WLE T, Sz. 221, 15. Vincze Elek WLE T. Cs. 219. 16. Balázs József WLE Lk 217, 17 Paop Bé'a WLE T. Sz. 216, 18. Szinvi Jenő WLE Lk. 216, 19. Vass József WLE T, Sz, 215, 20, Ba’logh József WLE T. Sz. 214, 21. Bartha István WLE T- Sz. 214. 22. Vajas Mihály WLE Gyergyfalvi csoport 212, 23. Vidor Mihály Borbály 211, 24, Schneider Lajos WLE T. Cs. 211 25- Keresztes Károly WLE T. Sz. 210, 26, Eszenyi Sándor WLE Vezetőség 203, 27. Zsigó Ferenc Dr. Katona Lajos LE 207, 28 Rák- si Rezső WLE T. Sz. 202, 29, Héja Béla WLE T, Sz. 202. IV. Egységes kispuska csapat verseny igazolatlan kezdő lövészek részére: 1. WLE Vezetősége Márkus János 258, vitéz Koroknay Lajos 248, Tamás Katalin 243, Wéber Oszkár 232, Bartunek József 222. összesen 1203 pont. 2. WLE Nemesvári csoportja 1100 ponttal. 3. WLE Tizes Szervezet 1084 ponttal. 4. Borbála Bányász LE 1062. 5. WLE Tizes Szervezet 1030. 6. WLE Lövészkötelezett csoport II- 1005. 7. WLE Gvörgvfalvi csoport 964 8. WLE Lövészköteleztt I. 893. 9. Dr. Kaitona Lajos LE Egeres 862 10. WLE Lövészkötelezettrek III- 689 ponítat. V. Egységes kispuska verseny igazolatlan kezdő hölgy versenyzők részére, fekvő háromszor tiz lövés; 1. Tamás Katalin WLE Vezetőség 243, 2. Schneider Lajosné WLE Temesvári csoport 223, 3. Szekér Ilona WLE Tizes Szervezet 215, 4. Briza Endréné WLE Temesvári csoport 189, 5. özv. Leitner Sámdorné WLE T. Sz, 180, 6 Szabó Mártonná WLE Gyöigyfailvi csoport 179, 7, Karácsonyi Edit WLE T. Sz. 146, 8. Zattler Ernőné WLE T. Szervezet 131 ponttal, VI. Egységes kispuska verseny kezdő hölgycsapat részére: 1, WLE Tizes Szervezet Szekér Ilona 215, özv. Leitner Sándorné 180, Karácsonyi Edit 146. összesen 546 ponttal. GAZDANAPOT RENDEZ A MAGYAR- LÓNAI 'EMGE GAZDAKÖR. Október hó 3-án, vasárnap gazdanapot rendez a magyar- lónai EMGE gazdakör. A gazdanap reggel 9 órkor istentisztelettel kezdődik. A gazdanapon Bene István, vitéz Biró Gyula dr.. Ki asznay György és Máriássy Béla dr. előadásokkal szerepelnek. Délután termény, állat és háziipari kiállítás lesz, amelyet a dijak kiosztása követ.
