Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-11 / 206. szám
4 fiLLEIVZCX pt«oi bor 13. ÍIC :z MI az erdélyi magyar egységgel egész Magyarország leg- exnonáltabl) pontját védelmeztük az ejtesz ország javára — Mélyen tisezreit Választmány, Kedve1» Magyar Testvéreim! — A szabad magyarként eltöltött három esztendő pártunk eddig végzet: munkáról elszámolásra is kötelez. Pártunk hármas célkitűzéssel indult: i. Megtartani az erdélyi magyarság politikai, társadalmi, gazdasági és kulturált) egyseget. j. A kormánnyal együttműködve újjáépíteni Erdélyt e.\ lekapcsolni az ország egységes vérkeringésébe. j\ Erdélyi szellemmel szolgálni Magyarország belső átalakulásai és megerősödését. Hn e barom célkitűzés tükrében mérlegeljük partunk eddigi szolgálatait, tárgyilagosan megállapíthatjuk a következőket: az erdélyi magyarság óriási többségében csatlakozott pártunkhoz, mert érezte, hogy csak így lehet az. erdélyi magyarságra nézve veszedelmes pártpolitikai harcokat kiküszöbölni és Erdély , magyarságának egységét megőrizni. Ez. természetesen- lehetővé tette a kialakult gazdasági, kulturális és társadalmi egység megóvását is. A kisebbségi sorsban kipróbált szervezetek megerősödve tovább végzik feladataikat. Ennek az egységnek öntudatos megőrzése nem jelent elzárkózást vagy partikularizmust. Mi az erdélyi magyar egységgel egész Magyarország legexponáltabb pontját védelmeztük az egesz ország javára. (Úgy van! Éljenzés.) — Tagadhatatlan, hogy ha a közbejött háború az újjáépítést sok téren akadályozta is, bizonvos területeken, főleg kulturális intézmények, mezőgazdaság, közlekedési hálózat, utak, vasutak, stb. terén rengeteg történt Erdély javára és pártunk mindig igve- kezett a trianoni ország nagy anyagi dldoza- rát a legmegfelelőbb helyre irányítani és a további szükségletekre rámutatni. Nem kimeiti k a fáradságot, ba arról volt szó, bogy a kormán yent előtt rámutassunk a legégetőbb feladatokra ás kipróbált intézményeink meg- e: isitésénck szükségességére, ll/.ek mellett a nagy közösségi erdekek mellett naponta végeztük ezer és ezer erdélyi ember jogos kns es nagy ügyeinek minden iránya intézését. Ezt a belső építést jóv.ucvő munkát fáradhatatlanul kívánjuk tovább vinni cs nem nyugszunk addig, amíg a függő erdélyi kérdéseket megnyugtató megoldáshoz nem segítjük, amíg a munkásokat érintő kérdésekből a munka- kamara ügyét, a munkafelügyelők kinevezését, az O n önkormányzati tagok kinevezését, az erdélyi roman agrárretorm helyes re- vidcálásának a magyar^kisembcr javára történő végrehajtását, a háborús szükséglet diktálta állatbeszolgáltatásoknak igazságosabb alapokra való helyezését, végül a délerdélyi magyar menekültek ügyének rendezését állandóan szorgalmazzuk, hogy csak néhányat em litsek ebből az igen sokoldalú, sokszor aprólékos munkából. — \ parlamenti életben nagyobb intenzitás sál az 1941-ik év őszén tartón költségvetési vitától kezdve vettünk részt. Az. országos Teleki Pál — Erdély visszat résének harmadik évfordulóján nem fejezhetem be méltóbban beszédemet, minthogy Teleki Pál politikai hagyatékának alapgondolatait idézzem; — Három tényt látott világosan; látta a nehézségeket, amelyeket a bécsi döntéssel ket- temetsz.ett Erdély szenvedni fog és azt a mérhetetlen válságot, melybe hazánkat és az. egész világot az uj háború küzdelme sodorja. De látta az ebből kivezető utat is: nemzeti öntudatunk es hagyományaink megóvása mellett egy uj, áldozatkészebb magyar crnbcrközélet legkülönbözőbb fórumain mindenkor igyekeztünk hangot adni unnak a népi és szociális sziliemnek, amelyikben a magyarság fejlődésének útját látni kívánjuk. A két kötetben kibocsátott parlamenti beszámold- inknak tanúsága szerint felszólalásainkat az a gondolat vezette, hogy az esedékes magyar megújulásnak magyar triódon, a szükségletek reális felméréséből kiindulva kell megtörténnie. Nem rajtunk múlott az, hogy ezen a téren még nem sokat értünk cl, de ez nem csüggcszt, ugyanebben az. irányban Küzdünk tovább is. Ez. a magatartásunk az éles politikai pártharcokhoz és taktikai fogasokhoz szokott magyar politikai életben s talán a hivatalos tényezőkben is azt a látszatot kelti, hogy a Pártunkba szervezett Erdélynek nincs politikai akarata. Politikai magatartásunknak ez az öntudatosan és szándékosan vállalt szürkesége ne tévesszen meg senkit. Erifély magyarságában töretlenül él az akarat annak a Magyarországnak a megteremtésére, melynek törvényeire a kisebbségi élet világosabb meglátásai vezette és nevelte rá. Ebből semmit el nem alkudtunk, nem engedünk és azt érvényesíteni fogjuk! (Nagy taps.) hagyatéka típusnak a kialakítása, a magyar élet tervszerű belső átrendezése és a magyar egység mindenckfölötti megóvása. f igyelmeztetéseinek legnagyobb értéke az, hogy a szörnyű nehézségek ismeretében is hitt a nemzet erejében, megújuló képességében és bizott jövőjében. Halála is csak a magyarságért hozott áldozat volt. 7 eleki Pál meghalt, de élnek az. általa képviselt gondolatok, mi ezeket a gondolatokat akarjuk szolgáim a jobb rna- oyar jövő .érdekében! SZINYEI-MERSE «JENŐ kultuszminiszter : Az egyházaknak és iskoláknak köszönhetjük, hogy az idegen uralom nem tudta megtörni a magyar öntudatot! Ä? országcs pártelnök nagy tetszéssel fogadott beszámolója után Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel. — Tisztelt választmányi nagygyűlés! Magyar testvéreim! Mint ak ormány képviselője örömmel tettem eleget a megtisztelő meghívásnak, hogy az Erdélyi Párt nagyválaszt- mányi gyűlésén részt vegyek Erdély visszatérésének harmadik évfordulóján. Negyedízben vagyok Kolozsváron. Három év előtt akkor jártam itt, amikor boldogult néhai Te- j le ki Pál gróf miniszterelnökünk Magyaror- | szag kormányzóját itt üdvözölte. Másodízben itt voltam, amikor ebben a teremben boldogult Teleki Pált és néhai gróf Csáky Istvánt a Ferenc József tudományegyetem diszdok- torává avatta. Harmadizben körülbelül egy esztendeje jártam itt az egyetem megnyitásán. A magyar kormány a nekem adott megbízatással kifejezésre akarta juttatni azt a nagyrabecsülést és szeretedet, amelyet az Erdélyi Párt iránt érez.-- Nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgattam végig a párt országos elnökének fejtegetéseit. Magam is, mint felvidéki ember, elszakított területről származom és a magam tapasztalatából tudom, hogy a megszállott területű magyarságnak, amely sokat szenvedett, sok olyan meglátása és megfigyelése van, amit az anyaországban kevésbé tudtak észlelni. A ' három esztendővel ezelőtt bekövetkezett visz- szatéréskor nagy örömmel állapítottuk meg azt, hogy a magyarság a 22 éves idegen uralom elleEgy fontos vegyészeti szakkönyv! Most jelent meg-: Erdey—Grúz Tibor : V egyszerísmeret A budapesti egyetem c. rk. tanárának ez a kitűnő szakkönyve elengedhetetlen segédeszköze minden vegyésznek, gyógyszerésznek, droguistanak, vegyészeti üzemnek. A 3ű8 oldalas könyv képletekkel, 26 ábrával, szótárszerű index-szel 22 pengőért kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük. nerc is magyarságában töretlenül tért vissza az anyaországhoz. Ezt elsősorban az egyházaknak és az iskoláknak köszönhetjük. Én, mint az egyházaknak s iskoláknak legfőbb őre, hivatásomnál fogva kedves kötelességet Teljesítek akkor, amikor itt a nagygyűlésen is a legnagyobb lelkesedéssel hajtom meg az elismerés zászlaját az egyházak vezetői, papjai, az iskolák tanárai, tanítói és munkásai előtt. Meggyőződésem, hogy lelkes és önfeláldozó munkájuk nélkül aligha lehetett volna abban az erőben megtartani a magyarságot, mint ahogy az a 22 évnek elnyomatása ellenére sikerük. — Tisztelt választmányi nagygyűlés! mostani rendkívül nehéz és súlyos időkben, amelyből nemcsak mi magyarok, de az egész világ is kiveszi a részét, egészen bizonyos, hogy csak úgy szabadulhatunk ki szerencsés módon, hogyha — mint azt a miniszterel- ur legutóbb is, de minden alkalommal hangoztatta és ahogy ezt az országos elnök ur is ma nagyon hatat ozottan megállapította —összefogunk magyarok, ha a nagy kérdésekben legalábbis nincsen köztünk mélyreható nézeteltérés és ellentét s bízva az ország hivatott vezetőiben, bízva a magyarság ősi erejébenf egymást megbecsülve, kezt kézbe téve haladunk azon az utón, amelyet a viszonyok ismeretében és a felelősség tudatában a kormány kijelöl. Amint a miniszterelnök ur legutóbb pregnáns szavakkal kifejezésre juttatta, itt nem lehet megengedni, hogy felelőtle- ^ nül mindenki elkezdjen a maga ,,bölcs“ belátása és feje szerint politizálni és a külpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, Mert ez csak arra vezethet, hogy a magyarságot belevisszük egy olyan gyáva közhangulatba, amely nem méltó a magyarsághoz. (Nagy- taps, helyeslés). Ez katasztrófához és egy második 1918-hoz vezethet. Maradjunk józanok, ne felejtsük el, hogy van felettünk Gondviselés es vannak ebben az országban, élükön a Főméltóságu Kormányzó Úrral (lelkes éljenzés és taps) olyan férfiak, akik tettekkel bizonyították be már nem egyszer, hogy méltóak arra a bizalomra, amelyet a nemzet beléjük helyezett. Senki se politizáljon felelőtlenül A „A kormánypárt és az Erdélyi Párt vállvetve küzdenek a magyar célokért“ — Hallottam, hogy itt Erdély földjén is sűrűn megfordulnak különböző politikai pártok kiküldöttei és tájékoztatják erdélyi magyar testvéreinket a közállapotokról. Hogy menynyire autentikusan és mennyire a való tényeknek megfelelőani, azt nem én vagyok hívatva elbírálni. Nem kívánja senki sem eo- beii az országban, hogy valamennyien egy pártba uniformizálva szolgáljuk a magasabb magyar érdekeket, de a nagy kérdésekben, különösen sorsdöntő időkben nem szabad különbségnek lenni magyar és magyar között. Ne igyekezzenek egyesek azt a látszatot kelteni, mint hogyha a kormánypárt és az Erdélyi Párt között talán differenciák lennének és nem volna meg a teljes összhang, megértés és kölcsönös megbecsülés. *Ez tényleg megvan és a kormánypárt az Erdélyi Párttal karöltve immár közel két esztendeje eredményes összemüködést fejtenek ki. Hogy miért van mégis külön Erdélyi Párt, az a történelmi előzmények után magától értetődő dolog. A történelem folyamán Erdély mindig különleges helyzetet töltött be s én nem látok ebben semmiféle veszélyt. Azt hiszem, hogy hogy teljesen a tényeknek és a valóságnak megfelelően hangoztatom, amikor azt mondom, hogy a kormánypárt és az Erdélyi Párt között a legteljesebb összhang és megértés uralkodik és vállvetett erővel iparkodunk küzdeni azoknak a céloknak megvalósításán, amelyek jól tudjuk, mire irányúinak. Egyenlő mértékkel mérünk: • • • Sok olyan kérdést vetett fel a párt országos elnöke, amelyekre nem érzem magam hivatottnak, hogy erről a helyről azokra reflektáljak. Éppen ezért engedjék meg, hogy mint szakminiszter visszapillantást .vessek azon a vonalon, amely a kultusz.tárcának az elmúlt három ev alatt végzett erdélyi munkájával kapcsolatos. Fájdalom, azokat az , anyagi lehetőségeket, amelyeket annyira szívesen vállalt volna a magyar kormány, hogy Erdélynek juttasson, a közbejött világháború miatt nem lehetett kellő mértékben megadni, mert hiszen1 első dolog a hadsereg fejlesztése és felszerelése, amely csak 1938- ban a győri programm alapján indult meg. A közbejött világháború miatt ezt sem lehetett abban a mérvben és ütemben keresztülvinni, mint" ahogy azt szerettük volna. Mégis sok minden történt az elmúlt három esztendő alatt a kukuszkormány vonalán. Elsősorban utalok azokra a különféle támogatásokra, amelyeket éppen az érdemeket szerzett egyházaknak a megsegítésére nyújtottunk, úgy a katolikus, mint a protestáns egyházaknak a lelkészek megsegítésével. Gondoskodtunk a lelkészt nyugdijakról s a protestáns lelkészeket felvettük a tisztviselők országos beteg- segélyző alapjának kereteibe, ami a magyar állam részéről igen tekintélyes anyagi áldozatokkal járt. Természetesen nekünk a szentiuváríi gondolat alapján állta, egyenlő mértékkel k<'ll mérnünk a görögkeleti román és go- rögkatohkus román lelkészek államsegélye ügyében is. Wit IHI H UiiKuv/Uormítny/atf Erdélyért ? Erdély a magyar tudományos és szellemi életben mindenkor kimagasló szerepet töltött be már a fejedelemség korában i.s. Ezt a magyar kormányzati tényezők mindenkor méltányolták. Ezt célozta a Ferenc József Tudományegyetemnek, mint második egyetemnek Kolozsváron való felállítása rs. A kormányzatnak első cselekedete volt Erdély vus-szaier- te után, hogy Kolozsvár egyetemét Szegedről visszahelyezte, sőt azt egy újabb karral, a közgazdaságtudományi karral Is kiegészítette. Legyen szabad hivatkoznom arra, hogy az. elmúlt három esztendő alatt az. egyetem tudományos t elszerelésének kiegészítésére, az egyetemi klinikának és épületnek kibővítésére, beleértve a gyermekklinika céljaira megvásárolt Hargita-száliót, azonkívül különféle korszerűsítésekre és átalakításokra, rendkívüli egyetemi beruházásokra az. évi rendes költség- vetésben előirányzott igen tekintélyes költségeken felül 9 millió pengőt fordicott a kormány. Ez év őszén szándékozunk megnyitni a kezdi vásárhelyi bábakepző intézetet, amely szintén kb. 200 ezer pe-ngőbe került a kultuszkormányzatnak. Figyelemmel kisérjük a kolozsvári egyetem és az erdélyi tudományos intézeteknek az ifjúság életére gyakorolt hatását és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek az intézetek nyújtanak éppen a tudományos pályákra készülő ifjúságnak. Az ifjúság szociális gondjainak enyhítésére számos lintézkedést tettünk. Az. elmúlt esztendőben hogy csak egyet említsek, 8co hallgatónak és hallgatónőnek nyújtottunk megfelelő támogatást diákjóléti intézményeink révén. Közel negyedmillió pengő az az összeg, amelyet évente kolozsvári diákjóléti célokra fordítottunk. Kiépítjük a kolibicai diáküdüiőt is. A sepsiszentgyörgyi Mikó-kollcgium tatarozására 150 ezer pengőt, a kézdivásárhelyi polgári bkola kibővítésére 200 ezer pengőt, a Csíkszeredái tanítóképző átalakítására 200 ezer pengőt, a nagykárolyi varmegyeházának kegyesrendi gimnázium céíjára való átalakítására egymillió 200 ezer pengőt, a máramarosszi- geti iparosszakiskola átalakítására 80 ezer pengőt fordítottunk, a kolozsvári Nemzeiti Színház átalakítására és korszerűsítésére 9c ezer pengőt, ugyanitt a római katolikus papnevelő intézet kibővítésére 400 ezer pengőt, a kolozsvári főiskolai intemátusok tatarozására és felszerelésére 250 ezer pengőt, az erdélyi közép és középfokú iskolák tatarozására és átalakítására 500 ezer pengőt, Nagy-- váradon az iparos tanonciskola félbemaradt épületének befejezésére egymillió 300 ezer pengőt, ugyancsak Nagyváradon a bábaképző intézet átalakítására és korszerűsítésére 200 ezer pengőt, a nagyváradi tanítóképző befejezésére 400 ezer pengőt fordítottunk. A népiskolai hálózat kifejlesztésére és a meglévő népiskolák tatarozására 3 esztendő alatt nem sokat, eddig mindössze másfél millió pengőt tudtunk osak fordítani. Óriási hiányok mutatkoznak ezen a téren nemcsak Erdélyben, hanem a visszatért Felvidéken is, ahol a bezárt iskolák tömegével találkozunk, de sajnos, a mai nehéz pénzügyi viszonyok miatt képtelenek vagyunk abban az ütemben folytatni a népiskolai hálózat bővítését, javítását és tatarozását, mint ahogy azt szeretnénk. Nagyon sok figyelmet és gondot fordítunk az erdélyi művészetre, irodalomra, a műemlékekre, szinházi vonatkozású és zenei kérdésekre is. A kolozsvári Műcsarnok felállítását jelentős anyagi áldozattal megvalósítottuk, A mult évben Kolozsváron rendeztünk Művészeti Heteket, most pedig a közeli napokban megnyitom Marosvásárhelyen a Székelyföldi Művészeti Évet. Számos ösztöndíjat létesitet- tünk tehetséges fiatal festőművészek részére, is. A műemlékek gondozása terén örvendetes előrehaladást tettünk. Műemlékké nyilvánítottuk a kolozsvári BánEy-palotát, a marosvásárhelyi Toldalaghy-palotát. Folyik Kolozsváron Mátyás király szülőházának restaurálása, a Szent Mihály templom helyreállítása és az aranyosmedgyesi vár biztosítása, amely Kis befektetéssel komoly pénzt kereshet! Termesszen otthon gombát! Alábbi két szak könyv ezt tárgy-alja: Seiler Ernő: A gombatenyésztés és gyűjtés gyakorlati módja, Ára 2.30 pengő. Petrányi S.: A csiperLegomba tenyésztése (Champignon). A különböző gyakorlati módszerek ismertetése. Ára 4.— pengő. Kaphatok az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendelésehet utánvéttel is azonnal intézünk.
