Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-08 / 203. szám
1 §43 szeptember 9. ELLENZÉK 5 Tudományos Akadémiái és rádiói Erdélynek! Beszámoló közgyűlési tarlóit az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata » Nyirő József elnöki megnyitójában a közösségi munka fontosságát hangoztatta — Nagy érdekessé gii előadások ismertették Kolozsvár fejlődésének szellemi, gazdasági és szociális célkitűzéseit KOLOZSVÁR, szeptember 9. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata hétfőn dél- . után a tagozat FarkE^-utcai gyüléstermé- ben beszámoló közgyűlést tartott. A gyüléstermet zsúfolásig megtöltötték a párt kerületi körzetvezetői és tagjai, f akik nagy érdeklődéssel hallgatták végig a beszámolókat és- a Kolozsvár fejlesztéséről szóló előadásokat. A közgyűlésen megjelentek Albrecht Dezső, a párt országos ügyvezető alelnöke, Bálint József, Bartha Ignác, László Dezső, Mikó Imre, Venezel József és Vita Sándor országgyűlési képviselők. „Isméfejiik meg és iurisuk be a í (elszabaduláskor 1 ieii fogadalmira* ! kai“ Nyirő József országgyűlési képviselő, a tagozat elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Nagyszabású beszédében megemlékezett arról, hogy három nap múlva ünnepeljük Kolozsváron a felszabadító honvédcsapatok bevonulásának évfordulóját. Ezen a napon mindenki zarándokoljon el a városnak abba a részébe, ahol három évvel ezelőtt honvédeink bevonulását vártuk. Szálljunk önmagunkba és ismételjük meg azokat az Ígéreteket, amelyeket a felszabadulás alkalmával tettünk. Fogadjuk meg, hogy bármilyen szenvedést és nélkülözést is szívesen vállalunk hazánkért és nemzetünkért. Annakidején hálatelt szívvel fogadkoz- tunk, hogy ha napjában csak egyszer eszünk is, akkor is kiérdemeljük a felszabadulást. Ha ez a szellem uralkodik közéletünkben, akkor a magyar nemzetnek nem kell félnie a jövendőtől, mert Magyarországot semmi veszedelem nem fenyegetheti. Hirdessünk harcot azok ellen, akik a felszabadult magyar életet egyéni meggazdagodásra, önző céljaik érvényesítésére és pártoskodásra akarják felhasználni. ji Az erdélyi magyarság őrizze meg azt a kipróbált lelki, egységet, amely az idegen uralom legnehezebb éveiben is ébren tartotta a magyar öntudatot. Ennek az egységnek jegyében alakult meg az Erdélyi Párt, amely fennállása óta az erdélyi magyarság összességének érdekeit szolgálja. A- kolozsvári tagozat munkája során mindazoknak a legnagyobb szeretettel sietett segítségére, akik kéréseikkel a tagozathoz fordultak. A jövő programját is az jellemzi, hogy az egység szellemében veszi ki részét a nagy "küzdelmek- ! bőL zitásával minden eszközzel előremozditot- ta a magyarság megerősödését. Az elmúlt évben a tagozat kétszázhetvennégy embert juttatott állásba, ami jellemző arra, hogy a tagozat a közösség szolgálatát milyen eredményesen végezte. Beszámolt a tagozati főtitkár arról, hogy a kolozsvári tagozat tizenkét nemzetpolitikai előadást rendezett, összesen több mint kétezer hallgató részvételével. A kolozsvári képviselők minden héten kedden este résztvettek a körzetvezetői értekezleteken és politikai tájékoztatót adtak a körzetvezetőknek. A szakosztályok közül a legélénkebb tevékenységet a Pálffy Tibor elnöklete • alatt működő munkásosztály fejtette ki. A magyar munkásság szervezése és egységben tartása érdekében a tagozat hathatósan működött közre és ezt a munkát folytatni fogja mindaddig, amig a munkásság igazságos és méltányos igényeit ki nem elégítik. Részletesen ismertette a beszámoló a tagozat belső életét, számadatokat sorolt föl a végzett munkáról. A tagozat százötven iparügyi, kétszázkilencvenkét állásszerzési, száznyolcvannégy állampolgársági, százhatvanegy nyugdíj, kétszáz- kilencvenegy igazoltatási ügyben járt közben. Közel ötszáz esetben kérvényt szerkesztett a tagok számára, jogi tanácsot adott negyvennégy esetben, a parlamenti csoport utján nyugdíj és engedmény ügyében ötvenhét esetben járt közben, százhetvenöt igénylőnek kölcsönt folyósított és többszáz fellebbezést készített el adó-, Oti- és egyéb ügyekben. A tagozat támogatásával alakult meg Kolozsváron a menekülteket segélyező bizottság, amely áldásos tevékenységet fejtett ki. Kolozsvár törvényhatósága egyhangúlag választotta meg felsőházi taggá vitéz dr. Boga Alajost, póttaggá pedig dr. Bcrnád Ágostont, az Erdélyi Párt jelöltjeit. X szellemi élet igazi közponljává^eil tanai Kolozsvári A főtitkár beszámolóját a közgyűlés j egyhangú lelkesedéssel tudomásul vette, j majd dr. Géléi József egyetemi tanár, a tagozat alelnöke „Kolozsvár közművelődésének központja“/' címen tartott előadást. Bevezetőül megállapította, hogy az Erdélyi Pártnak szoros feladata Erdély kulturcsillagának védelme és fényének tökéletesítése. A főiskolai oktatással kapcsolatosan hiányolta, hogy az egyetemnek nincs technikai és nincs állatorvosi fakultása. A főiskolák közül hiányzik a lutheránus teológia, hiányzik az erdészeti, a bányászati, továbbá a képzőművészeti és zeneművészeti főiskola. Megoldatlan az egyetemen Erdély kulturális fejlődésének szolgálatára apostoli lelkesültségü és vállalkozó ifjúság nevelésügyei. Mindezeket a nagy nemzeti jelentőségű ügyeket az Erdélyi Pártnak az egyetem tanácsával egyetértőleg kell szorgalmaznia. Fölötte hiányos az erdélyi tanárképzés kérdése is. Gyakorlati irányzatú tanárképzést kell megvalósítani az általános kul- turszinvonal emelésére. A középiskolák terén gondoskodni kellene, hogy Erdély fővárosában mindennemű gyakorlati jelentőségű középiskolákat állítsanak fel. Érdemes volna végül nevelésügyi kolozsvári centralizációra is törekedni. Géléi professzor előadásának további részében kifejtette, hogy Kolozsváron kell összpontosítani Erdély valláserkölcsi éleiét minden szépségében, nemességében és erejében. A lélekvédelem mellett Erdély nemzet- védelmi központjává kell fejleszteni városunkat és meg kell építeni Kolozsvárt a budapesti Ifjuságház mintájára a magyar Katonaházat. Annak dacára, hogy Kolozsvár szellemi élete igen élénk, mégis hiányzik az erdélyi írók szövetsége. Es hiányzik egy, az erdélyi szellemi életet teljesen átfogó központi egyesülés. Erdélynek ezt az egyetemes szellemi központját vagy az Erdélyi Muzeum Egyesület keretében lehetne megvalósítani Gróf Mikó Imre Társaság címen, vagy fel kellene állitani Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Akadémiát, mely az erdélyi szellem termékeit, illetőleg képviselőit hozná és foglalná össze egységbe. A további tennivalók során szükségesnek tartaná, hogy újság- •irói értekezleteken beszéljék meg Íróink és újságíróink Erdély kulturszükségleté- nek rendszeres szolgálatát. Nagy hiány, hogy nincs erdélyi rádió, Erdély érdekeinek szolgálatára. Az Erdélyi Pártnak nagyjelentőségű feladata,, hogy Kolozsvárra saját erdélyi rádió megteremtésén minden erejével és minden súlyának lat- bavetésével dolgozzék. Géléi professzor nagyjelentőségű fejtegetéseit a közgyűlés mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatta és magáévá tette mindazokat az elgondolásokat, amelyek Kolozsvárt valóban Erdély közművelődési központjává teszik. A fövő gazdasági lehetőségei A közösségi mankó gyönyörű eredményei Nyirő József elnöki megnyitóját lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta a gyűlés, majd Botos János tagozati főtitkár beszámolója következett. Botos János főtitkár az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának Í942—43. évi működéséről szóló jelentésében mindenekelőtt megállapította, hogy a tagozat működését három tényező szabta meg: 1. a tagozat elsőszülöttsé- ge; 2. a város központi jellege; 3. a város nagysága. Kolozsvárt kezdődött és innen indult ki az Erdélyi Párt szervező munkája, ami különleges feladatokat rótt a tagozat vezetőségére. Követni és kimé- lyiteni kellett a párt irányelveit, gyors ütemü és mégis nyugodt menetű iramot kellett vezetni, példát kellett adni a test- véralakuiatoknak és egyidőben az országos szervezés munkájából is részt kellett vállalni. A párt központi vezetőinek hathatós közreműködésével és támogatásával a kolozsvári tagozat mindmáig megőrizte vezető, irányitó jellegét és kimagasló érdeme van abban, hogy Erdélyben az elmúlt három esztendő alatt nyugalmas politikai légkör uralkodott. Az a nyugodt légkör és céltudatos politikai irány, amelyet az Erdélyi Párt követett, lehetővé tette az erdélyi magyarság számára számbeli és értékbeli megerősödését, példamutatóan ápolta a magyar és magyar közötti testvériességet és elérte Nt, hogy Kolozsvár magyarsága jobban, mint bármikor megőrizte egységét és nemzetformáló erejét. A párttagozat egyik legfontosabb kötelességének tartotta, hogy felvilágosítsa tagjait a magyarság nagy probélmáiról. Tevékenysége során ügyes-bajos kisemberek utbaigak Ezután dr. Bereczlj.\y Ernő, a Kereskedelmi és Iparkamara kormánybiztosa mondott nagyérdekességü előadást, amelyben a jövő gazdasági lehetőségeit fejtegetve. Arra hivta fel a párttagozat figyelmét', hogy a kulturális követelmények mellett elsőrendű szempont Kolozsvár ipari és kereskedelmi életének fejlesztése is. Számadatokkal ismertette Kolozsvár ipari és kereskedelmi helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idegen uralom elnyomása miatt az elmúlt huszonkét esztendőben a magyar kézműves ipar nagyon visszaesett. Még ma is érezzük iparunkban ennek a huszonkét esztendőnek szomorú következményeit. Az Erdélyi Pártnak kötelessége, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa kisiparosainkat. A közgyűlés harmadik előadója, dr. | Csizmadia András városi tanácsnok a szó- ' ciáiis fejlődés irányelveit ismertette. A jövendő nagy Kolozsvárjának egyik pillére a szociális eszmék fejlesztése és a szociális tevékenység fokozása kell legyen. Ezen a téren Kolozsvár városa már eddig is jelentős eredményeket ért el. A szociális tevékenység során a munkás- védelem szempontjait mindenütt érvéElsőrendii kormányzati feladat, hogy minden áldozatot meghozzanak a ta- noncutánpótlás biztosítására, mert legfontosabb nemzeti érdekeink közé tartozik, hogy erőteljes kereskedő és ipo- rosnemzedéket neveljünk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a székely fiatalság milyen kiválóan alkalmas ipari és kereskedelmi pályákra. Ezt az értéket tovább kell fejleszteni és a székely fiatalságot elsősorban az iparban és kereskedelemben kell elhelyezni. Dr. Bereczky Ernő zárószavaiban vázolta azokat a lehetőségeket, amelyekkel Kolozsvárt Erdély ipari központjává lehet tenni és amelyek közül legelöl áll az a törekvés, hogy a nyersanyagokat itt dolgozzák fel és ezzel a munkaalkalmakat is gyarapítsák. 1 nyesiteni kell. Tanoncotthonokban kell ' gondoskodni arról, hogy az ifjúság kereskedelmi és ipari pályákon nyerhessen elhelyezkedést. Csizmadia András dr. beszéde után hozzászólások következtek, majd a mindvégig lelkes hangulatban lezajlott közgyűlés. fmely a kolozsvári magyar egység beszédes bizonyítéka volt, befejeződött. Félévszázada# külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, « ho^y finom solíngeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg' j|| jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsüít vevőimnek nyújtani. g§| A világhírű J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o lók, borot- gbj vak, ke;tisszközök, valamint öaborotváló-pengék gyári lerakala: g KUN MÁTYÁS FIA KOLOZSVÁR, Kossuth lajos-u. t. f| Szociális kötelességein!* a K£Lp Äx/f&ncrt UáiilŰjL^rxJIA Bűnügyi bonyodalom az el nem számolt hírlapok miatt KOLOZSVÁR, szeptember 9. Érdekes ügyben ítélkezett tegnap a törvényszék büntető egyesbirója. Az ügy előzményei közel két évre nyúlnak vissza, amikor Jenei Sándor állástalan asztalossegéd a Kovács Miklós nirlap- irodájának alkalmazottja volt. Mait iapeláru- sitó működött Jenei a nirlaplrodánál, majd néhány hónapi munka után Németországba távozott, anélkül, hogy a reábizott lapokkal elszámolt volna. Mintegy 240—250 pengő értéket sem pénzben, sem lapokban nem szolgáltatott vissza a cégnek, amely emiatt sikkasztás címén feljelentést tett ellene. A feljelentés alapján Jenei Sándor ellen megindult a bűnvádi eljárás, anélkül azonban, hogy távollétében tárgyalásra került volna a sor. Közel kétévi távoliét után Jenei egy hónappal ezelőtt visszatért Kolozsvárra, s az el nem számolt összeget kiegyenlítette. Az eljárást azonban ennek ellenére tovább folytatták ellene s ügyében most ítélkezett a büntető egyes- bíró. A tárgyaláson a sikkasztással vádolt volt lapárus azzal védekezett, hogy németországi útjához szüksége volt pénzre, ezért nem tudott elutazása előtt elszámolni, az összeget azonban hazatérése után hiánytalanul kifizette. Az érdemi tárgyalás Során a büntető bíró beigazoltrtak látta a sikkasztás vétséget, s ezért kéthónapi fogházbüntetésre ítélt ? ie tekintettel a kár megtérítésére, az it elet végrehajtását felfüggesztette. Súlyosan elítélték a gépészt és több gazdálkodót a csép- lés körül elkövetett visszaélések miatt KOLOZSVÁR, szeptember 9. Hirt adtunk annakidején azokról a visszaélésekről, amelyeket a cséplés körül lepleztek le Kolozs- vármegyében az ellenőrző hatóságok. A hivatalos vizsgálat megállapítása szerint a nádasmenti járásban lévő Magyarszentpál község több lakosa követett el súlyos visszaéléseket, akikűek ügyében, kedden délben Ítélkezel t Almássy Ferenc, a járás szolgabirája, mint elsőfokú rendőri büntetŐDiió. Legsúlyosabb volt a vád Muresán Albert gépész ellen, akiről beigazolódott, hogy a különböző gazdálkodóknál végzett cséplések alkalmával kevesebb búzamennyiséget irt be a mázsakönyvbe, mint amennyit valóban csépelt s ezáltal megszegte fogadalmát. A szolgabiró előbb a gazdálkodókat hallgatva kí. akiknek legtöbbje azzal védekezett, hogy nem ismerik a mázsa'., s csak utólag tudtak meg, amikor már a csendőrök <:i!en- őrizíék a mérést, hogy Muieján Albert gépész haro’san mérte ie gabonáikat, A tárgyalás során fihallgatta a szoigabiro az ellenőrzést végző , seudőrközegeket is. akik elmondták, hogyan leplezték le a sorozatos visszaéléseket. Maga a vádlott gépész a kihallgatás sarán az. zal védekezett, hogy a nagy nyári hőségben elveszta.e ítélőképessége: és tévedett, de non j.'.ánts: ándékkal bamisiti.l’ Végül is a szolga- bíró Szaihmáry János vármegyei tisztiiigyesz indítva*ya után meghozta az .teletel Muresán Albertét, a cséplögépvezetöt fogadalmának megszegése miatt icoo pengő pénzbüntetésre ítélte, továbbá internálás! eljárást indított ellene. Chiorean János cséplőgéptulajdonost azért, mert elmulasztotta, cséplőgépje körül az ellenőrzést, 800 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ezenkívül súlyos büntetést kaptak az egves gazdálkodók is, akiktől a cséplés-különbözetet már annakidején el is kobbzták a hatóságok. Nyolc gazdálkodót 200—jcc pengő körüli pénzbüntetésre ítélt a rendár büntptöbdn Az ítéletek jogerősek.
