Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-08 / 203. szám

1 §43 szeptember 9. ELLENZÉK 5 Tudományos Akadémiái és rádiói Erdélynek! Beszámoló közgyűlési tarlóit az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata » Nyirő József elnöki megnyitójában a közösségi munka fontosságát hangoztatta — Nagy érdekessé gii előadások ismertették Kolozsvár fejlődésének szellemi, gazdasági és szociális célkitűzéseit KOLOZSVÁR, szeptember 9. Az Erdé­lyi Párt kolozsvári tagozata hétfőn dél- . után a tagozat FarkE^-utcai gyüléstermé- ben beszámoló közgyűlést tartott. A gyüléstermet zsúfolásig megtöltötték a párt kerületi körzetvezetői és tagjai, f akik nagy érdeklődéssel hallgatták végig a beszámolókat és- a Kolozsvár fejleszté­séről szóló előadásokat. A közgyűlésen megjelentek Albrecht Dezső, a párt or­szágos ügyvezető alelnöke, Bálint József, Bartha Ignác, László Dezső, Mikó Imre, Venezel József és Vita Sándor országgyű­lési képviselők. „Isméfejiik meg és iurisuk be a í (elszabaduláskor 1 ieii fogadalmira* ! kai“ Nyirő József országgyűlési képviselő, a tagozat elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Nagyszabású beszédében megemlékezett arról, hogy három nap múlva ünnepeljük Kolozsváron a felszabadító honvédcsapa­tok bevonulásának évfordulóját. Ezen a napon mindenki zarándokoljon el a városnak abba a részébe, ahol három évvel ezelőtt honvédeink bevonulását vártuk. Szálljunk önmagunkba és is­mételjük meg azokat az Ígéreteket, amelyeket a felszabadulás alkalmával tettünk. Fogadjuk meg, hogy bármi­lyen szenvedést és nélkülözést is szíve­sen vállalunk hazánkért és nemzetünk­ért. Annakidején hálatelt szívvel fogadkoz- tunk, hogy ha napjában csak egyszer eszünk is, akkor is kiérdemeljük a felsza­badulást. Ha ez a szellem uralkodik köz­életünkben, akkor a magyar nemzetnek nem kell félnie a jövendőtől, mert Ma­gyarországot semmi veszedelem nem fe­nyegetheti. Hirdessünk harcot azok ellen, akik a felszabadult magyar életet egyéni meg­gazdagodásra, önző céljaik érvényesíté­sére és pártoskodásra akarják felhasz­nálni. ji Az erdélyi magyarság őrizze meg azt a kipróbált lelki, egységet, amely az ide­gen uralom legnehezebb éveiben is ébren tartotta a magyar öntudatot. Ennek az egységnek jegyében alakult meg az Er­délyi Párt, amely fennállása óta az erdé­lyi magyarság összességének érdekeit szolgálja. A- kolozsvári tagozat munkája során mindazoknak a legnagyobb szere­tettel sietett segítségére, akik kéréseikkel a tagozathoz fordultak. A jövő program­ját is az jellemzi, hogy az egység szelle­mében veszi ki részét a nagy "küzdelmek- ! bőL zitásával minden eszközzel előremozditot- ta a magyarság megerősödését. Az elmúlt évben a tagozat kétszázhetvennégy em­bert juttatott állásba, ami jellemző arra, hogy a tagozat a közösség szolgálatát milyen eredményesen végezte. Beszámolt a tagozati főtitkár arról, hogy a kolozsvári tagozat tizenkét nem­zetpolitikai előadást rendezett, összesen több mint kétezer hallgató részvételével. A kolozsvári képviselők minden héten kedden este résztvettek a körzetvezetői értekezleteken és politikai tájékoztatót adtak a körzetvezetőknek. A szakosztá­lyok közül a legélénkebb tevékenységet a Pálffy Tibor elnöklete • alatt működő munkásosztály fejtette ki. A magyar munkásság szervezése és egységben tar­tása érdekében a tagozat hathatósan mű­ködött közre és ezt a munkát folytatni fogja mindaddig, amig a munkásság igaz­ságos és méltányos igényeit ki nem elé­gítik. Részletesen ismertette a beszámoló a tagozat belső életét, számadatokat sorolt föl a végzett munkáról. A tagozat száz­ötven iparügyi, kétszázkilencvenkét ál­lásszerzési, száznyolcvannégy állampol­gársági, százhatvanegy nyugdíj, kétszáz- kilencvenegy igazoltatási ügyben járt közben. Közel ötszáz esetben kérvényt szerkesztett a tagok számára, jogi taná­csot adott negyvennégy esetben, a parla­menti csoport utján nyugdíj és enged­mény ügyében ötvenhét esetben járt köz­ben, százhetvenöt igénylőnek kölcsönt folyósított és többszáz fellebbezést készí­tett el adó-, Oti- és egyéb ügyekben. A tagozat támogatásával alakult meg Ko­lozsváron a menekülteket segélyező bi­zottság, amely áldásos tevékenységet fej­tett ki. Kolozsvár törvényhatósága egy­hangúlag választotta meg felsőházi taggá vitéz dr. Boga Alajost, póttaggá pedig dr. Bcrnád Ágostont, az Erdélyi Párt jelölt­jeit. X szellemi élet igazi közponljává^eil tanai Kolozsvári A főtitkár beszámolóját a közgyűlés j egyhangú lelkesedéssel tudomásul vette, j majd dr. Géléi József egyetemi tanár, a tagozat alelnöke „Kolozsvár közműve­lődésének központja“/' címen tartott elő­adást. Bevezetőül megállapította, hogy az Erdélyi Pártnak szoros feladata Erdély kulturcsillagának védelme és fényének tökéletesítése. A főiskolai oktatással kap­csolatosan hiányolta, hogy az egyetem­nek nincs technikai és nincs állatorvosi fakultása. A főiskolák közül hiányzik a lutheránus teológia, hiányzik az erdészeti, a bányászati, továbbá a képzőművészeti és zeneművészeti főiskola. Megoldatlan az egyetemen Erdély kulturális fejlődésé­nek szolgálatára apostoli lelkesültségü és vállalkozó ifjúság nevelésügyei. Mindeze­ket a nagy nemzeti jelentőségű ügyeket az Erdélyi Pártnak az egyetem tanácsá­val egyetértőleg kell szorgalmaznia. Fö­lötte hiányos az erdélyi tanárképzés kér­dése is. Gyakorlati irányzatú tanárkép­zést kell megvalósítani az általános kul- turszinvonal emelésére. A középiskolák terén gondoskodni kellene, hogy Erdély fővárosában mindennemű gyakorlati je­lentőségű középiskolákat állítsanak fel. Érdemes volna végül nevelésügyi kolozs­vári centralizációra is törekedni. Géléi professzor előadásának további részében kifejtette, hogy Kolozsváron kell összpontosítani Erdély valláserkölcsi éleiét minden szépségé­ben, nemességében és erejében. A lélekvédelem mellett Erdély nemzet- védelmi központjává kell fejleszteni vá­rosunkat és meg kell építeni Kolozsvárt a budapesti Ifjuságház mintájára a ma­gyar Katonaházat. Annak dacára, hogy Kolozsvár szelle­mi élete igen élénk, mégis hiányzik az erdélyi írók szövetsége. Es hiányzik egy, az erdélyi szellemi életet teljesen átfogó központi egyesülés. Erdélynek ezt az egyetemes szellemi központját vagy az Erdélyi Muzeum Egyesület keretében le­hetne megvalósítani Gróf Mikó Imre Tár­saság címen, vagy fel kellene állitani Ko­lozsvárt az Erdélyi Tudományos Akadé­miát, mely az erdélyi szellem termékeit, illetőleg képviselőit hozná és foglalná össze egységbe. A további tennivalók so­rán szükségesnek tartaná, hogy újság- •irói értekezleteken beszéljék meg Íróink és újságíróink Erdély kulturszükségleté- nek rendszeres szolgálatát. Nagy hiány, hogy nincs erdélyi rádió, Erdély érdekei­nek szolgálatára. Az Erdélyi Pártnak nagyjelentőségű feladata,, hogy Kolozs­várra saját erdélyi rádió megteremtésén minden erejével és minden súlyának lat- bavetésével dolgozzék. Géléi professzor nagyjelentőségű fejte­getéseit a közgyűlés mindvégig a legna­gyobb figyelemmel hallgatta és magáévá tette mindazokat az elgondolásokat, ame­lyek Kolozsvárt valóban Erdély közmű­velődési központjává teszik. A fövő gazdasági lehetőségei A közösségi mankó gyönyörű eredményei Nyirő József elnöki megnyitóját lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta a gyűlés, majd Botos János tagozati főtitkár be­számolója következett. Botos János főtit­kár az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatá­nak Í942—43. évi működéséről szóló je­lentésében mindenekelőtt megállapította, hogy a tagozat működését három ténye­ző szabta meg: 1. a tagozat elsőszülöttsé- ge; 2. a város központi jellege; 3. a város nagysága. Kolozsvárt kezdődött és innen indult ki az Erdélyi Párt szervező mun­kája, ami különleges feladatokat rótt a tagozat vezetőségére. Követni és kimé- lyiteni kellett a párt irányelveit, gyors ütemü és mégis nyugodt menetű iramot kellett vezetni, példát kellett adni a test- véralakuiatoknak és egyidőben az orszá­gos szervezés munkájából is részt kellett vállalni. A párt központi vezetőinek hat­hatós közreműködésével és támogatásá­val a kolozsvári tagozat mindmáig meg­őrizte vezető, irányitó jellegét és kima­gasló érdeme van abban, hogy Erdély­ben az elmúlt három esztendő alatt nyu­galmas politikai légkör uralkodott. Az a nyugodt légkör és céltudatos politikai irány, amelyet az Erdélyi Párt követett, lehetővé tette az erdélyi magyarság számára számbeli és értékbeli megerősö­dését, példamutatóan ápolta a magyar és magyar közötti testvériességet és elérte Nt, hogy Kolozsvár magyarsága jobban, mint bármikor megőrizte egységét és nemzetformáló erejét. A párttagozat egyik legfontosabb kötelességének tar­totta, hogy felvilágosítsa tagjait a ma­gyarság nagy probélmáiról. Tevékenysé­ge során ügyes-bajos kisemberek utbaiga­k Ezután dr. Bereczlj.\y Ernő, a Kereske­delmi és Iparkamara kormánybiztosa mondott nagyérdekességü előadást, amelyben a jövő gazdasági lehetőségeit fejtegetve. Arra hivta fel a párttagozat figyelmét', hogy a kulturális követelmé­nyek mellett elsőrendű szempont Kolozs­vár ipari és kereskedelmi életének fej­lesztése is. Számadatokkal ismertette Ko­lozsvár ipari és kereskedelmi helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ide­gen uralom elnyomása miatt az elmúlt huszonkét esztendőben a magyar kézműves ipar nagyon visszaesett. Még ma is érez­zük iparunkban ennek a huszonkét esz­tendőnek szomorú következményeit. Az Erdélyi Pártnak kötelessége, hogy min­den rendelkezésére álló eszközzel támo­gassa kisiparosainkat. A közgyűlés harmadik előadója, dr. | Csizmadia András városi tanácsnok a szó- ' ciáiis fejlődés irányelveit ismertette. A jövendő nagy Kolozsvárjának egyik pil­lére a szociális eszmék fejlesztése és a szociális tevékenység fokozása kell le­gyen. Ezen a téren Kolozsvár városa már eddig is jelentős eredményeket ért el. A szociális tevékenység során a munkás- védelem szempontjait mindenütt érvé­Elsőrendii kormányzati feladat, hogy minden áldozatot meghozzanak a ta- noncutánpótlás biztosítására, mert leg­fontosabb nemzeti érdekeink közé tar­tozik, hogy erőteljes kereskedő és ipo- rosnemzedéket neveljünk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a székely fiatalság milyen kiválóan al­kalmas ipari és kereskedelmi pályákra. Ezt az értéket tovább kell fejleszteni és a székely fiatalságot elsősorban az ipar­ban és kereskedelemben kell elhelyezni. Dr. Bereczky Ernő zárószavaiban vá­zolta azokat a lehetőségeket, amelyekkel Kolozsvárt Erdély ipari központjává le­het tenni és amelyek közül legelöl áll az a törekvés, hogy a nyersanyagokat itt dolgozzák fel és ezzel a munkaalkalma­kat is gyarapítsák. 1 nyesiteni kell. Tanoncotthonokban kell ' gondoskodni arról, hogy az ifjúság ke­reskedelmi és ipari pályákon nyerhessen elhelyezkedést. Csizmadia András dr. beszéde után hozzászólások következtek, majd a mind­végig lelkes hangulatban lezajlott köz­gyűlés. fmely a kolozsvári magyar egy­ség beszédes bizonyítéka volt, befejező­dött. Félévszázada# külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, « ho^y finom solíngeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg' j|| jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsüít vevőimnek nyújtani. g§| A világhírű J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o lók, borot- gbj vak, ke;tisszközök, valamint öaborotváló-pengék gyári lerakala: g KUN MÁTYÁS FIA KOLOZSVÁR, Kossuth lajos-u. t. f| Szociális kötelességein!* a K£Lp Äx/f&ncrt UáiilŰjL^rxJIA Bűnügyi bonyodalom az el nem számolt hírlapok miatt KOLOZSVÁR, szeptember 9. Érdekes ügy­ben ítélkezett tegnap a törvényszék büntető egyesbirója. Az ügy előzményei közel két év­re nyúlnak vissza, amikor Jenei Sándor állás­talan asztalossegéd a Kovács Miklós nirlap- irodájának alkalmazottja volt. Mait iapeláru- sitó működött Jenei a nirlaplrodánál, majd néhány hónapi munka után Németországba távozott, anélkül, hogy a reábizott lapokkal elszámolt volna. Mintegy 240—250 pengő ér­téket sem pénzben, sem lapokban nem szol­gáltatott vissza a cégnek, amely emiatt sik­kasztás címén feljelentést tett ellene. A felje­lentés alapján Jenei Sándor ellen megindult a bűnvádi eljárás, anélkül azonban, hogy tá­vollétében tárgyalásra került volna a sor. Kö­zel kétévi távoliét után Jenei egy hónappal ezelőtt visszatért Kolozsvárra, s az el nem számolt összeget kiegyenlítette. Az eljárást azonban ennek ellenére tovább folytatták el­lene s ügyében most ítélkezett a büntető egyes- bíró. A tárgyaláson a sikkasztással vádolt volt lapárus azzal védekezett, hogy németországi útjához szüksége volt pénzre, ezért nem tu­dott elutazása előtt elszámolni, az összeget azonban hazatérése után hiánytalanul kifi­zette. Az érdemi tárgyalás Során a büntető bíró beigazoltrtak látta a sikkasztás vétséget, s ezért kéthónapi fogházbüntetésre ítélt ? ie tekintettel a kár megtérítésére, az it elet vég­rehajtását felfüggesztette. Súlyosan elítélték a gépészt és több gazdálkodót a csép- lés körül elkövetett vissza­élések miatt KOLOZSVÁR, szeptember 9. Hirt adtunk annakidején azokról a visszaélésekről, ame­lyeket a cséplés körül lepleztek le Kolozs- vármegyében az ellenőrző hatóságok. A hi­vatalos vizsgálat megállapítása szerint a ná­dasmenti járásban lévő Magyarszentpál köz­ség több lakosa követett el súlyos visszaélése­ket, akikűek ügyében, kedden délben Ítélke­zel t Almássy Ferenc, a járás szolgabirája, mint elsőfokú rendőri büntetŐDiió. Legsúlyo­sabb volt a vád Muresán Albert gépész ellen, akiről beigazolódott, hogy a különböző gaz­dálkodóknál végzett cséplések alkalmával ke­vesebb búzamennyiséget irt be a mázsakönyv­be, mint amennyit valóban csépelt s ezáltal megszegte fogadalmát. A szolgabiró előbb a gazdálkodókat hall­gatva kí. akiknek legtöbbje azzal védekezett, hogy nem ismerik a mázsa'., s csak utólag tudtak meg, amikor már a csendőrök <:i!en- őrizíék a mérést, hogy Muieján Albert gépész haro’san mérte ie gabonáikat, A tárgyalás során fihallgatta a szoigabiro az ellenőrzést végző , seudőrközegeket is. akik elmondták, hogyan leplezték le a sorozatos visszaéléseket. Maga a vádlott gépész a kihallgatás sarán az. zal védekezett, hogy a nagy nyári hőségben elveszta.e ítélőképessége: és tévedett, de non j.'.ánts: ándékkal bamisiti.l’ Végül is a szolga- bíró Szaihmáry János vármegyei tisztiiigyesz indítva*ya után meghozta az .teletel Muresán Albertét, a cséplögépvezetöt fo­gadalmának megszegése miatt icoo pengő pénzbüntetésre ítélte, továbbá internálás! eljárást indított ellene. Chiorean János cséplőgéptulajdonost azért, mert elmulasztotta, cséplőgépje körül az ellen­őrzést, 800 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ezen­kívül súlyos büntetést kaptak az egves gaz­dálkodók is, akiktől a cséplés-különbözetet már annakidején el is kobbzták a hatóságok. Nyolc gazdálkodót 200—jcc pengő körüli pénzbüntetésre ítélt a rendár büntptöbdn Az ítéletek jogerősek.

Next

/
Thumbnails
Contents