Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
19 4 3 szeptember 1. ELLENZÉK 5 Antal István : A nemzeti keresztény politika befelé, a magyar oncéiuság, a magyar hűség és a magyar becsület politikája kifelé Rómában magábaszivott klasszikus levegőt bensőségesén átérző Ferenczy István szobrász- művész és az ötvösségben méltó párja, Szentté- tery István. Minden megvolt tehát ä ftiagabj/.ó, jókedvű, a magyar nemzeti érzésben lassan összeforró lakosság testi és szellemi» szükségleteinek kielégítéséhez és Kazinczy joggal adta Pestnek a „boldog'4 jelzőt. ■ (A.) „Mi svájciak szeretjük a magyar nemzetet“ DÉS, szeptember 1. (MTI.) Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter héttőn délután erdélyi körútja során Désre érkezett. Az áldomáson Bethlen Béla gróf, főispán fogadta, majd a miniszter ésj kT e a vármegyeházára hajtatott. aiioJ résztvett a Társadalmi Egyesületek Együttműködésének megalakulásán. A miniszter fogadta az Erdélyi Párt részéről dr. Vékás József nyugalmazott vármegyei tiszti főorvost, felsőházi tagot, az egyházak részéről Farkas Albert ref. lelkészt, valamint Páter Beke Kázmér plébánost, az EMKE részéről Szathmári La- . jós ügyvezető alelnököt, miniszteri tanácsost, az EMGE részéről Által Dániel EMGE igazgatót. Az ülést Bethlen Béla gróf főispán nyitotta meg, majd Vékás József dr. méltatta azt a munkát, amelyet különösen ezen a vidéken a tái^adalmi egyesületek összefogásával végezni lehet. Azután dr. Péter Ernő miniszteri, előadó ismertette a társadalmi egyesületek összefogására vonatkozó célkitűzéseket. Ezután Antal István miniszter tartotta meg beszédét. A vármegyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség zajos tapssal adott kifejezést a miniszter beszéde felett érzett tetszésének, majd Húsz Ödön elnök megköszönte a miniszternek, hogy önbizalmat öntött az erdélyi magyarságnak ebbe a részébe. tétben sem a magyarság erkölcsi és anyagi erői megerősítésének követelményével, sem pedig azal a köriét élménnyel, hogy a magyarság jogainak az egyenlő elbánás súlyos sérelmével történt múltbeli megcsorbítása méltányosan és igazságosan ki- egyenlíthessék. Beszéde befejező, résr.ében arra kérte a miniszter a besztercei magyarságot, hogy az öt körülvevő népek tengerében a honolandó, nemzetfenntartó, államvezető nép ezeréves, fölényes nyugalmával, józanságával és nagylelkűségével tartson ki az ország e fontos keleti bástyafokán. A Magyar Kaszinóban tartott közebéd után Antal miniszter meglátogatta a besztercei Magyar Iparos Egyesületet, majd a székelv telepesekhez hajtatott. Melegen elbeszélgetett a sokgyermekes székely telepesekkel és azt a reményét fejezte ki, hogy ui inaevar élet kezdődik ezen a részen, ahol évszázadok hibái miatt a magyar élet elcsenevészesedett. A miniszter Besztercéről a Székelyföld felé folytatta útját. ülnél iobbel használni a nemzetnek BESZTERCE, szeptember 1. Antal István nemizetvédelmi propaganda miniszter Besztercén szintén résztvett a társadalmi erők nemzeti összefogásának megalakulásán. Bethlen Béla gróf főispán kíséretében a vármegyeházára ment, ahol küldöttséget fogadott. Utána a Magyar Kaszinó helyiségében az összegyűlt közönség előtt először Péter Ernő dr. miniszteri előadó ismertette a társadalmi egyesületek együttműködésének a célkitűzéseit és Lestyán József főesperes, Beke Ödön országgyűlési képviselő, Sigmond János ref. esperes, felsőházi tag és dr. Gáspár Bacher felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag kimondotta a megalakulást és elnökévé Petrás Jakab nyugalmazott fő- erdőtanácsost választotta meg. A csiiggeszlő aknamunka ellen Kedden délelőtt mondott beszédet Antal István. Hosszabb beszédében a társadalmi erők együttműködéséről, céltudatos munkájáról szólt, mert ez az egyik legfontosabb tényezője a belső front szilárdságának. Erre a belső frontra a mi nemzetünk életében legalább olyan hangsúlynak kell esnie, mint a külső frontok helytállására. A céltudatosan megszervezett társadalmi munka segítségével sikeresen lehet felvenni a küzdelmet a defetizmus minden fajtája ellen, de különösen az ellen az alattomos csüggesztő aknamunka ellen, amely a külpolitika és a frontok átmeneti nehézségének parazsánál a maga sajátos külön pecsenyéjét akarja megsütni és abban a hitben ringatja magát, hogy eljött az idő riisszacsinálni mindazt, amit a nemzeti és keresztény politika az elmúlt 10 év alatt alkotott. Nem politikai sakkjátszmákra. bábsszinjátékokra és botor politikai béljósokra van szüksége a nemzetnek, de a tiszta és igaz magyar emberek becsületes és önzetlen szándékú ösz- szefogására, amely mentes minden hatalmi törekvéstől és csak egy célt tart szeme előtt: minél többet használni a nemzetnek. Ezért a társadalmi munka jelentősége ma talán nagyobb a politikai tevékenységnél, nemcsak azért, mert a társadalmi munka összefogó erőt jelent, de azért is, mert ez a társadalmi munka csak szolgálni, használni, segíteni akar és mentes a politikai szélkakasság és alibikeresés napjainkban egyes helyeken jelentkező undorító és szánalmas színváltozásaitól. A nemzetvezetés a miniszterelnök ur évszázados magyar tradíciók szellemében kifinomult és kipróbált politikai intuíciójának és erős kezének vezetése alatt kemény, elszánt, határozott és változatlan: A nemzeti keresztény politika befelé, a magyar öncéluság, a magyar hűség és a mo.gyar becsület politikája kifelé. (Viharos éljenzés és taps.) A fogolc kölcsönös tfiszteleie és emberiesség Ezután a nemzetiségi kérdésről szólt a miniszter, amely kérdés helyes kezelésének különösen Erdélyben van fokozott jelentősége. A magyar nemzetiségi politika alapjait világos és félre nem érthető módon szögezte le Kálla.y Miklós miniszterelnök, amikor azt mondotta, hogy e politika vezetőgondolata: a jogok kölcsönös tisztelete és az emberiesség. Ez az a két elv, amely ezt a súlyos kérdést nyugvópontra juttatja. Mi ezt a két elvet igyekszünk megvalósítani azoknak a hagyományoknak a szellemében, amelyek Szent István országlásával kezdődnek és a mai napig tartanak. E két elv megvalósítása a gyakorlati politika sikján azt jelenti,'hogy biztosítani kell a teljes jogi és tényleges egyenlőséget, tehát az egyenlő elbánást az élet minden viszonylatában az ország minden egyes, tehát nemzetiségi állampolgára számára is. Annál is ; inkább, mert ez a princípium nincs ellen„Boldog Pesl“ száz évvel ezelőtt (STUD) Az akkor Budával még nem egyesített Pest igy is az ország legnépesebb városa volt. A hivatalos összeírás szerint 96.676 lélek lakott benne, köztük csak 38.118 nő volt (1000 nőre 1535 férfi), vagyis a mai viszonyokkal ellentétben a férfilakosság a nőit jóval meghaladta. Ennk oka a város gyorsan fejlődő kereskedelmi élete, iparosodása volt, ami az egész országból idevonzotta a vállalkozó szellemű férfiakat. Születések utján is volt szaporulat, bár csak kisebb mértékű. Tíz év alatt 37,441 születéssel szemben 30.722 volt ugyanis a halálozások száma. A halottaknak több mint fele az i—3 évesek közül került ki. Az életben- maradók közül a főranguak többnyire az 50— 60 éves életkorban, a többiek pedig rendszerint a 30—40 életkoruak közül haltak meg. Kivételesen azonban. voltak olyan* hosszú életkorú egyének is, amilyenek ma is alig vannak, így 1839-ben egy 109 éves nő, 1842-ben egy 106 éves rokkant katona és egy 103 éves nő, 1845-ben pedig egy 105 éves féri 1 halt meg. A halálokok között szerepel gyakoriságuk sorrendjében: sorvasztó nyavalya, frász, gutaütés, vizibetegség, lázak, görcsök, stb. A női kór rettegett halálos kórját, a rákot: „rákfene" néven ritkán jelölik meg halálokként. A rossz közegészségügyi viszonyok és a kezdetleges orvostudomány okozta a korai halálozások nagy számát, mert egyéni tudósítás szerint: „a magyarnak izmos teste és folytonos egészsége az orvost nem igen foglalkoztatja'4. A lakosok közül a tót, szerb és görög származásúak szintén egészséges testalkotásuak. Míg a német, ha „görvélyes hajlandóság“-át elveszti, egészséges, de gyönge testalkatú. Az izraeliták általában a leggyengébbek. A táplálkozás fajok szerint módosul. „A magyar ételét kövéren,' kevés nyári zöldséggel, sok hússal, zsiradékkal s fűszerekkel kedveli.'4 A német sok növényt, eszik, hússal csak közepesen él. Ami az akkori orvosi vélemény szerint sokszor hasmenést okoz. A tót kenyeret eszik. A szeszes italokat, főként a bort minden faj kedveli, de a tudósitó büszkén megjegyzi, hogy a magyar birja a legjobban. Az ivóviz nagy részét kutak adták. Minden városrész kutvizének meg volt a maga jellegzetes tulajdonsága. Legtisztább volt a „Leopold44 külváros vize, amely a Dunából a talaj természetes szűrőjén szivárgott át, tehát izre megfelelhetett a káposztásmegyeri víznek. A Belváros vize is jó volt. A Terézia külváros kutjai vasas izü vizet adtak. A Józsefváros kutvizei tiszták, de sós és kénsavas izük miatt sokszor ihatatlanok. Mintegy kárpótlásul azonban a Józsefváros keleti részein tiszta, bővizű forrás fakadt, amelynek ma már nincs nyoma. A „legalábbvalóak'4 voltak a Ferencváros vizei. Ennek a legmélyebben fekvő városrésznek vizeit a mindenünnen ideáramló talajvizek szennyezték. A „feredés"-hez szükséges vizet a Duna szolgáltatta, amelyet a városban faputtonyokban hordtak szét. De Bécshez hasonlóan volt a városnak Diana istennőről elnevezett nyilvános fürdőháza is, a mai gr. Tisza István-ut végén, ezt azonban magas árai miatt csak a módosabbak vették igénybe. Más szórakozásokban ellenben a lakosság minden tagja tehetsége szerint igyekezett részét kivenni. A legnépszerűbb szórakozás a vásár volt, úgyhogy az események időpontjául is sokszor csak a „vásár előtt1' vagy „vásár után'4 megjelölést használták. A játékok közül akkori tudósítás szerint a „gornyadozó“4 kártya és „gebbedő'4 teke voltak kedveltek. Sokan látogatták a lófuttatást, ahol az „angoly cselédeket'4 nem egyszer legyőzték a nyereg nélkül lovagló magyar csikósok. De a vendégfogadók és csapszékek is naponta megteltek a pénzt könnyen kereső és így szórakozásra költeni hajlandó lakossággal. A dőzsölés kapós volt, mondja tudósításunk és ezt ugyanúgy „renyhe, komód'- mulatságnak tartja, mint a játékszínt. Ez azonban csak a harapós, bizonyára maradi tudósítónak lehetett véleménye, mert az egész nemzet büszkén tekintett az 1837. esztendőben megnyilt magyar Nemzeti Színházra. Pestet általában az ország irodalmi és művészeti központjának tekintették. A Tudományos Akadémia is megalakult már. Mintegy hatvan festőművész is működött, akik főként az arckép- festés terén jeleskedtek. Pesten dolgozott a Közérdekű hasznos könyvek! A gombatenyésztés és gyűjtés gyakorlati módja. A csiper- keg-omba (champignon) tenyésztése, gombák gyűjtése és konzerválása 250 A selyemszőrü angora-nyul tenyésztése és más hasznothaj- tó nyulfajták 3.50 A selyemszőrü angora-nyul gyapjújának feldolgozása és festése 3.50 Az angora-nyul egészségének megóvása, betegségének gyógyítása, kasztrálása ’ 5.— Hogyan készítsük el magunk angora-ketrecelnket? 2.— Mit kell tudni egy angora-nyul- tenyésztőnek? 3.50 A belga-óriás és prémnyulte- nyésztés, mint főjövedelmi forrás 4.— A nutria tenyésztése 8.— A tejelő kecske. A kecske tenyésztése és hasznosítása a gyakorlatban 2.50 A csigák tenyésztése, gyűjtése és hizlalása 2.— Amiből hazánkban mindenki biztosan megélhet 3.— Szegény ember gazdag konyhája, vagy: hogyan csökkenthetjük háztartási kiadásunk összegét a felére? 3.50 Fenti könyvek a Háziipar Kisállatte- ny észt ők Szövetkezete, Szeged kiadása! Kaphatók az «V Ellenzék" könyvesboltban Baselból jelenti az MTI: A Basel Nachrichten cimü svájci lap vasárnapi számában a sportrovat éléji a vasárnap lezajlott svájci—magyar atlétikai versenyek alkalmából rendkívül meleg hangon üdvözli a magyar atlétákat. „Mi svájciak — irja a lap — szeretjük a vendégszerető és lovagias magyar nemzetet. Csodáljuk j büszke, öntudatos szellemét és csodáljuk j egyben Magyarországot is, amelynek I egyik ragyogó képviselője a Duna két partján épült világváros, Budapest". Követséget állítunk fel Dániában BUDAPEST, szeptember 1. Mint a Ma- ; gyár Távirati Iroda jelenti, a Kormány- I zó Ur a külügyminiszter előterjesztésére Kopenhágába m. kir. követség felállítását engedélyezte. Egyúttal Matuska-Co- maromy Péter stockholmi rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert a Dániára kiterjedő követi megbízatása alól felmentette és Kristóffy József dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott miniszteri osztályfőnököt a kopenhágai m. kir. követség, valamint a Dániában való- képviselettel követi minőségben megbízta. Robbanás a délsvédországi Karls- kronában Stockholmból jelenti a DNB: A délsvédországi Karlskronaban. ahol a hadi- kikötő is van. kedden délben a Nya Daglight Allehanda jelentébe szerint robbanás történt és eközben az egész városra gránátszilánkok hullottak. A. robbanásnak nincs halálos áldozata. A részletek még nem ismeretesek. A város sok lakosa azt hitte, hogy légitámadás történt. Hir szerint a szerencsétlenség a város közelében levő légvédelmi ütegeknél történt. Párisi színházi hirek A Théatre de la Cité műsortervén Moliére egy rövid vigjátéka (Monsieur Pourceaugnac.), Kleist „Törött köcsög"- je és Shakespeare „Szemet szemért" című játéka szerepel. Nagyon értékes és érdekes bemutatóterveket közöl a Théatre Francais. Corneille „Suréna" cimü tragédiáját, Armand Salacrou „Le Havre-i jegyeseit" (Les fiancés du Havre), Montherlant és Jean Giono egy-egy uj darabját fogják bemutatni. A Gaby Morlay igazgatása alatt álló Théatre de Paris, Yvan Noé, a hires bohózat-szerző uj darabját tűzte műsorára. A Théatre des Mathurins pedig Georges Neveu uj drámáját, ..Theseus házasságát" mutatja be. E rövid híradás is arról beszél, hogy Párisban élénk és színvonalas színházi évad ígérkezik. TÍZ HÓNAP HÁZASSÁGSZÉDELGÉSÉRT. Sátoraljaújhelyről jelentik: Nem mindennapi házasságszédelgési ügyel tárgyalt a sátoraljaújhelyi törvényszék. Egv zempléni lány házasságközvetitp iroda utján megismerkedett Daku Ferenc budapesti bútorkereskedővel, aki kethónapi ismerkedés után elje- gyezle. A kereskedő 3500 pengőt, majd később még 1000 pengőt kért a lánytól, hogy önállósíthassa magát. A pénzt üveg is kapta, a házasságot megkötötték. Daku állandóan Büdapestre utazott és csak rövid ideig tartózkodott feleségénél, aki gyanúsnak találta és mégse kaita iuje pesti útjait és egy alkalommal utána utazott és felkereste pesti lakásán. Itt kiderült, hogy Daku nős és már egy kislánya is van. A megdöbbentő leleplezés után Daku a biróság ele került, me.v házasságszédelgés és csalás büntette miatt nem jo gerősen 10 havi börtönre ítélte. UJ BÉLYEG ÜZLET!! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélvegkellékek raktáron. HERCZEG ERNŐN É bélyegkereskedő,Dávid Ferenc-:t.l2. Vétel! Eladás! Cserei Telefon 10— 69.
