Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-06 / 201. szám

£LLEN ZCS A Temesváron megjelenő ,,De­li Hirlap*‘-ból, a délerdclyi ma gy nrs.ig napilapjából vettük .ii a/ alábbi cikket* Nyögve, dohogva lassít autónk a hir­telen féknyomás alatt. Aztán minden izé­ben remegve áll, an.intha nagyon elfá­radt volna a folyton emelkedő úttól. Dé­vától idáig 45 perces auto-utat hagytunk magunk mögött. Most itt állunk Csertés község felső határánál, az Érchegység legdélibb nyúlványának lábánál, a ,.nagy kőnél". Tetején kereszt^ Mintha csak azt jelképezné, hogy feljebb mái nehezebb az elet, súlyosabb a sors. Kiszállunk. Innen gyalog kell megtenni a hét kilométeres utat Nagyágig, ahol az arany terem. Hirtelen meredekkel kezdődik a jó szé­les szekérút, de már az alján csodálko­zom: Hogy tudnak ezen szekérrel közle­kedni? . . . A viz simára csiszolta sziklakupaciik tengely türö npesözrtel éktclenitik s teszik nehézzé a járást. Itt főként ököri'ogattal közlekednek. Gyako­ri a fanyerges ló és szamár mint teher­szállítók. Körülöttünk szántóföldek. So­vány hegyi földek, de az emberi szorga­lom itt-ott előteremt még rajtuk egy-egy gabonatáblát. Annál dusabbak a kaszá­lók és legelők. Finom, erős szénaillat árad mindenfelől. Elötiünk égre szökő csúcsok zárják el a k;iátast. — Ha a legközelebbit megkerüljük — mondja uíitársam — megérkezünk. Persze, ez így nagyon vigan hangzik, de már feleuton ugv zihál a mellem, ka­lapál, kalapál a szivem, mintha kikiván- koznek a kristálytiszta könnyű leve­gőre . . . Kis kökereszt áll az ut szélén. Ismét kereszt. Valami jótét-lélek ajándéka. Jó- itt megpihenni s a hegyilakók gyakorla­tában szinte kötelező is. Csak nagyon sürgős esetben mennek el megállás nél­kül a félutat jelző kereszt mellett. Tovább megyünk. Kis patakocskákban csurog arcomról a veri s már nem­csak a szivem, hanem a halántékom is dobol. Ritmusára régolvasott verssel han­golódik össze a lelkem: A szeges cipő feltörte a lábam, A hátizsákom feldörzsölte vállam. Eltörött a botom, újra kellett vágni, Lélekzet nélkül vckszor in eg-meg állni. Hullott a lelkem vére-verejtéke, De feljutottam! S megérte, megérte! (Reményik: „Alpesi rózsa")­..Megérte, megérte'1 — ismétlem a rit­must gondolattaianul —, de én már alig bírom! Hirtelen éles derékszögbe fordul a felső szakaszán szinte elviselhetetle­nül meredek ut s a kereszt megoldást hoz. Sokkok apró kereszt egymás mellett. Temető. Mögötte mér­nem lehet messze a falu. Valóban, jobbról feltűnik az első ház. Tekintetem suhanva kutat végig az utca két oldalán. Keresem a bányahelyek-megszokott képét: az „uni­formis-házakat, de itt nyoma sincs efé- lének. A falu semmiben sem különbözik más hegyi falvaktól. Legfeljebb módo­sabbak, csinosabbak és tisztábbak a házak és belsőségek. Egyszerre pillantom meg a falu három dombon épült három templomát. Szemben, kiugró magas ormok tetején a görög ke­leti és görög katolikus, baloldalt, közvet­len közelben a római katolikus. A római katolikus templom fölött, az északi olda­lon, a „Kis Kálvárián“ s szemben a tem­plommal, a ..Nagy Kálvárián“ egy-egy tölgyfából ácsolt egyszerű kereszt. Ke­resztjáró napokon idezarándokolnak az áj- tatos római katolikus hívek. Még az itt gyógyulást kereső betegek is felkeresik a Kálváriákat. Mert vannak itt betegek îs. Emberek, akik nem aranyat keresnek, ha­nem az aranynál is értékesebb egészsé­get. Fölkapaszkodom a templomhoz vezető kanyarokon Bors Balázs plébánossal. Tőle kapom az első hiteles adatokat a község­ről, a templomról és a plébániáról. Ezek szerint a község a XVIII, század második felében. a% első bányaíeltárások után települt. A templomot 1877-ben építették. Ma 164 lelket számlál a katolikus -gyüleke­zet. Legnagyobb részük őslakó. Nyugdíjas, vagy özvegy. Igen szerény anyagi viszonyok között, de higgadt, józan életet élnek, amit megkönnyit az az eléggé fel nem becsülhető tény, hogy a faluban egyetlen korcsma sincs. Ahogyan elnézem a szembenülő fiatal plébá­nost,, lelkem akaratlanul meghajtja az elis­merés zászlaját az egyházi központ munkája előtt, amely ezt az erőtől duzzadó, csíki szé­kely papot küldötte erre a helyre.- Sr-ítkdolgokban nem vagyok' illetékei, hárítja cl mosolyogva kérdéseimet és már indulunk is a szomszédban lakó ,,illetékes"- hoz, az egyházközség öreg bölcséhez, Zeller bácsihoz. Zeller Jakan 66 éves nyugalmazott bányatisztviselő. Nagyágon született és nőtt fel. Kitűnő szakember. Meglátszik rajta a hosszú évek gazdag tapasztalata. Úgy ismeri a bányákat, negyeket és az egész környéket, mint a tenyerét. Fáradságot nem ismer, sőt fenni az iűoo méteres magasságban érzi iga­zán jól magát. Fölfelé kapaszkodva a mere­deken kígyózó ösvényen, múltidéző elbeszélé­séből lassankint kibontakozik az aranyielés története. Nem aranyláz kergette szercncselo- vágok, hanem egyszerű pásztorember fedezte fel igen prózai módon az első arany­rögöket. 1744-ben történt, hogy a szomszédos Nozsák község Dorn nevű föidesurának kon­dása, Ormindean Ion, csürhéjét makkoltatt.« az itteni bükkerdőben. Unalmában összesze­degette a csillogó aranyporral harmatozou köveket, egész tarisznyára valót. Otthon az­után megmutatta a gazdájának. Born értel­mes ember volt, rövidesen elemeztette a le­leteket s mikor kiderült, hogy gazdag arany- tartalmuak, bányajogot szerzett a kincset rejtő területre. Ormindean megkapja a kalap tallért! A megnyitott bánya csodás gazdag- * ságu telért tárt lel. Erről a nagy aranyágról | kapta a község nevét. Az „ur«ayht*|fyckM egyébként harmadkom vulkánikus eredetű trac hit-képződmények. A geológiai elmélet szerinr az arany ugy képződött bennük, hogy ,t/ erupciós trachit-anyug lehűlése közetkez- tében a hegyek mélyében ki.sebb-nagyobb re­pedések, hézagok keletkeztek. A mélyből fel­törő gázak megtöltöttek a hézagokat. E gá- zak leülepedéséből származott a világot kor­mányzó áldás és átok: az arany. Bányászai a kettős feladat elé állítja az. aranyásót; egyik, hogy a lehető legkevesebb munká­val tárja fel, másik hogy a lehető leggazdaságosabban aknázza ki és szállítsa el. L. kettős követelmény szem előtt tartásával először megfelelő „alagutat“ fúrnak kívülről a relééig. Ez. .1 „vágat1* Lényege, hogy benne könnyű lefolyást kapjanak a munkaközben feltörő vizek. Ahol a vágat a telért metszi, kibővítik s itt már „vájvég‘k a neve. Innen a telér mentén hatolnak le és felfelé, illetve előre és hátra a bányászok, hogy a lehető legkevesebb meddő anyag megmozgatá­sával a lehető legtöbb értékes ércet termeljék ki. ' kitermelt aranyérc nagv- részé-t úgynevezett guritók-on juttatják a ma­gasabban fekvő bányákból az alacsonyabban fekvőkbe, hogy végül a legalacsonyaban fek­vő bánya fővágatán át a külvilágra szállítsák. \ guritók a sziklába vágott kutszerü függőleges csö­vek. Kiképzésük óriási munkamegtakarításhoz segíti az. aranyásót. Nagyágon például 5 bá­nya nyílt az idők folyamán. Az öt bányát gurkórendszer köti össze egymással. Termé­szeti hogy mir.de.mk bánya vágatain külön is lehet és állandóan szállítják is ki a nemes Bovis király istoiső isíia A magyar ráfi iá búcsa ja A Magyar Rádió III. Boris király temetése napján, vasárnap délután 5 órakor ..Boris király utolsó útja1’ címmel külön müs-orszámot szentelt a bolgárok elhunyt uralkodója em­lékezetének. — Királyát temeti egy nemzet - mondotta a Magyar Rádió. — Rava­talához végeláthatatlan sorokban vo­nult fel népe, hogy Isten-liozzádoí mondjon szeretett uralkodójának és virágerdővel bontsa koporsóját. Ma­cedóniából is elzarándokoltak a Newsky-templomba, bogy marok­nyi földet helyezhessenek el a király ravatalára abból a szabad földből, amelyért annyit harcolt és annyit dolgozott. Búcsúzik tőle nemcsak népe, de túl a bolgár határokon, tá­voli világokból is a bolgár föld felé száll a búcsú szava. A gyász zso'ozs­máiába magyar szó is hangzik, mely nem idegen a bolgár földön. Testvér kiséri a' testvei' néppel együtt utolsó» útjára a Koháryak nemzetségének leszármazottját. Boris cár utolsó út­ja a lilái kolostorhoz vezet. A szent szinódus főpapjai a Rila-hegvség re­metéjének és minden bolgárok szent­jének kolostorában Szent István ol­tára előtt jelölték ki a cái temetke­zési helyét. Boris király gyakran járt világhírű kolostor templomá­ban. Ott talált megnyugvást nagy harcaiban és ott talál most pihenőre is. A cár nemcsak erős országot ha­gyott örökségül, de a nemzetre bízta legnagyobb kincsét, gyermekét is, aki­nek legnagyobb öröksége a bolgár nemzet. A felejthetetlen uralkodó él tovább a trnovói gyalogezred kis hadnagyában, a nép akaratából ki­rállyá lett II. Simeonban, Megnyílt es 9. nemzetközi sporthét BALATONFÜRED, szeptember «>. (MTI. Vasárnap n\ itotta meg ünne­pélyes keretek között Remény i- Schneller Lapé? pénzügyminiszter a balatoni sportfejlesztő bizottság el­nöke a 9. nemzetközi balatoni sport­hetet. A megnyitó ünnepélyen meg­jelent Albrecht királyi herceg, Ke­lemen Erizosztóm panonnbalmi fő­apát, a kormány képviseletében Ra- docsay László igazságyügyminiszter. Reményi-Sclinetler Lajos pénzügymi­niszter megnyitójában hangoztatta, hogy a kormány felfogása szerint a sport nem látványosság, nem is kö­zönséges szórakozás, hanem a nem­zetnevelés legfontosabb eszköze. Ha a jövendő Magyarországot meg akar­juk alapozni — mondotta a minisz­ter — akkor ezt az ifjúság nevelésé­vel kell elkezdenünk. Más szellemű, keményebb ifjúságra van szükség, amely, ha kell, meg tud halni a ha­záért, de élni is tud érte. A magyar sport a jövő ifjúságát elhatározóké­pességre, gyorsaságra, keménységre és legfőképpen kitartásra neveli. A miniszter beszéde után megkezdőd­tek a versenyek. Megkezdődött Sopronban a „Munkahét (( SOPRON .szeptember 6. (MTI.) A kétezer- evee Sopronnak nagy ünnepe volt vasárnap. Most kezdődött a nyolc napig tartó soproni „Munkahét11, amelyet a Soproni Magyar Szö­vetség a végvári magyarság szeí'emi és anyagi értékeinek bemutatására rendezett. A soproni Munkahét során 24 kiállítási helyi­ségben 12 féle kiállitáson kb. 300 kiállító mutatja be termelése legjavát. Varga József nyugalmazott miniszter, a, város képvise'ője nyitotta meg a Munkahetet. Ennek a Munka­hétnek az a jelentősége — mondotta a mi­niszter —, hogy az ország szélén meg tu­dunk rendezni egy ilyen nagyszabású munka­hetet, amely nem a jelennek szól, hanem biztatás a jövő felé. Ez a megmozdulás; bi­zonysága annak, hogy ezekkel az eszközök­kel alkarunk boldogu'ni az eljövendő uj világ­rendben is. A kiegyensúlyozódott, haladó polgári rend­nek vagyunk hívei és ennek hirdetjük az egyedüli létjogosultságát. Azokat a feszitő Félévszázadon külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik* ho fy finom solingeni acélárukban és szemüvegekben mé<? mindig a leg­jobbját és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A vi'ághirü j. A. Henke's solingeni iker-jegyű zsebkések, o lók, borot- vá1, kertieszközök, valamint öüfeorotváió-pengék gyári lerakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, kossutm lajos-u. i. i9í3 szeptember 6. ■■■nMiMaauKz mttmummm MuMHMi critt K'pccsctdt /bkokban, wneken futó c lilékben. A / bkokat azután .1 7 kilométe­res kötélpálya szakadatlanul mozgó kétszáz, kosara szállítja Na,;- ágról (Kérte .n., ahol összezúzzák, a fölösleges kőanyag nagyrévet diavolii jók s a szioaranyat tartalmazó 10» - meléket lepecsételt zsákokban illetve Iád T- ban Brassóba szállítják. Itt kivonják belőlö a rendkívül du-, kéntartalmat, végül pedig DirsAszentniártou ai anyolva-sztó kemencéiben k.olvasztják. így keletkezik a nagyági százalékos pepit, 25 százalékos sylvamt és 10 százalékos nagyágit nevű aranyércből szm- arjny! fermészrtcsm nem minden aranyéré­nek van ilyen hosszú és nehéz útja, amiví el­ér „odáig**. A te^mésarany tiszt'tása sokkal egyszerűbb és könnyebb. — Mi történik a törmelékkel (szaknyelven „hányó'*)? — kérdezem Zeller bácsit. Két éVHy.á/utl kihordott bányatörme.ékt* töltötte ki a plébánia és a templom közti tá­tongó mélységet. Aztán rájöttek, hogy ez a regi törmelék még igen sok aranyat tartal­maz, amit korszerű eljárással könnyen ki le­het venni. Azóta levágták a több mint 70 méter vastag törmelék rétege s azt ts állan­dóan szállítják a „Rotáció“-hoz. Az évszáza­dos törmeléken épült házakat, telkeket a bá­nyatársulat összevásárolta, hogy a törmelék kihasználását tovább folytathassa. Ma azt hisszük, hogy tökéletesen kivonjuk az ara­nyat a teLlurból, de ki tudja, Lalán jön idő, amikor a mi munkánkat is fölényes mosollyal vizsgálják felül s aranyrögöket vonnak ki onnan, ahol mi már porszemeket wm talál tunk. Ki tudja ... ki tudia? . . . ERCSE MIKLÓS. gKVÍZ erőket, amelyek a nemzet é'etében éket akar­nak verni, ki fogjuk küszöbölni. Ezt fejezi ki ez a város, e Munkahét és példát mutat va'a. mennyi magvar városnak, hogy csakis ezek­kel az. erkölcsökké! és ilyen munkával lehet az eljövendő uj világrendet felépíteni. Ha mind n vá;os kivel: ezt a példát, ekkor nem történhet meg, hogy o’yan életformát erő­szakoljanak erre a nemzetre, amely lelkii- 'ététől és sz-b-üoágs'zeretetétől teljesen távol áll. Okuljon ebből az oiszág, oku’janak a töb­bi városok és együttes összefogással járul­janak hoezá valamennyien a boldogabb jö­vő kiépítéséhez. Politikai merénylet Rómában Mint a Corierre de la Sera vasárnap­éul első kiadása jelenti, egy olasz fiatal­ember szeptember 2-án Rómában késszu- rással megsebesítette Commendatorre Sar- dot, a szicíliai menekültek felsegélyezé­sével foglalkozó bizottság elnökét. A se­besülés nem súlyos természetű. A merény­lőt, akinek a nagy zűrzavarban sikerült elmenekülni, keresik. A GAZDASÁGI JOG most megjelent leg­újabb száma teljes terjedelmében közli Kim z Ödön egyetemi ny. r. tanár „A társasági jog egyenlősítésének egynéhány problémájáról“ a Nemzetközi Jogászkamara ezevi júniusi Csor­ba-tói ülésén tartott nagyjelentőségű előadását. Mihály Béta érdekes tanulmányában össze­hasonlítja azokat a magyar és német jogszabá­lyokat, amelyiknek célja az, hogy a mezőgaz­dasági ingatlanok megművelését biztosítsák. A lap megrendelhető a felelős kiadónál; dr. Szende Tibor, Budapest V., József nádor-tér 2—3. sz. Előfizetési díj évi 25 P., jogi sze­mélyeknek évi 40 P. tiZLETi könyveket és könyve0*1 papitokat legolcsóbban az „Kliaa- zek'1 könyvesboltban va&Áfóikat -i«* iozsvár, Mátyás király-tér k Teieio*í 1Í-— A*W ^léff csak napig láthatja a részlegesen uj szenzációs műsort. Meg van már a jegye ? Nem?... Si?ssen a pénztárhoz... Jegyelővétel 10—1-ig és 3 órától a cirkusz pénztáránál. Telefönrendelés : 20—i AHOL AZ ARANY TEREM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents