Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-30 / 221. szám
1943 szeptember 39. ELLENZÉK zésével, valamint a személyes kapcsolatok megteremtésével, tudományos és gyakorlati teren egyaránt miméi bensőségesebb kulturális közeledést létesítsen a német birodalom és a külföld különböző országai között. Ebből a célból akadémiáink különféle kiadványokat is szerkeszt és ad ki — mondja Gerlach tanár. Nyelvoktató és tudományos kiadványok — így például a Deutsche fíultur im Leben der Völker cimen egész Európára kiterjedő munkatársi karral, tudományos módszerrel dolgozza fel nyelvoktató és a német kultúrát terjesztő tevékenysége közben szerzett tapasztalatait. Van ennek a folyóiratnak igen gazdag könyvbiráló és könyvismertető rovata s egyben beszámol a. különféle lektorátusok működéséről, különleges előadásairól és egyéni kezdeményezéseiről. A Stimmen aus dem Süd- esLen cimü folyóirat ugyanezt műveli Délke- kteurópára kiterjedő hatállyal. Természetesen van egy Deutsch-Unterricht im Ausland} c. kiadványunk is, a gyakorlati módszerü nyelv- oktatás szolgálatába állítva. Amint futólag átlapozzuk a bemutatott folyóiratokat és kiadányokat, feltűnnek irtott magának Kurt Gerlachnak a dolgozatai is. A lektor szerényen mosolyogva jegyzi meg; — Nos, igen, Kleist és a német dráma problematikája az én speciális érdeklődési területem > . . Azután lelkes szavakkal mondja el az akadémiával kapcsolatban levő, ugyancsak müncheni Goethe Intézet külföldiekkel összefüggő ténykedését. Tizenhét magyar ösztöndíjas az Alpesekben. ... — A különféle külföldi lektorátusokon tanuló és legjobb eredményt elért hallgatók oklevelükön, a szokásos könyv vagy képajándékokon kivül évente németországi ösztön dijat kapnak. Az ösztöndíjasok a német állam költségén hosszabb vagy rövidebb ideig Németországban tartózkodnak. Résztvesznek egy hathetes továbbképző tanfolyamon, különféle rendezvényeken és nagyon szép és ta r.ulságos kirándulásokon. Ezév nyarán magam is résztvettem a Goethe-ösztöndijasok tamíolva mán és kirándulásain, összesen közel kétszáz külföldivel. Az idén az Alepesekben jártunk, Magyarországról tizenheten voltak kint . . . — Lenne szives lektor ur befejezésül még valamit a kolozsvári intézet könyvtáráról mond&ni. — Nagyon szívesem Könyvtárunk nemcsak a tanfolyam hallgatóinak, de igen csekély évi használati, díj kiűzetése ellenében bárkinek, akár mint kölcsönkönyvtár is, rendelkezésére áll. Tiz nap múlva elkészül katalógusunk és megnyitjuk a könyvtárat, amely nyelvoktató segédeszközökön kivül régi cs jelenkori szépirodalmi müvekre, politikai, történeti., neveléstani és bölcseleti, meg lélektani müvekre terjed ki. Ezt pedig, amint meg is győződhetett róla, eléggé gazdag folyóirat- állomány egészíti ki. Közel egyórányi] kellemes társalgás1 után,, jó munkát kívánva, veszünk szívélyes búcsút a rokonszenves Gerlach lektortól . . . (ón) Száz vagon kölcsön-vetömagoS kapnak a bihari iégkárosultak • NAGYVÁRAD, szeptember 30. Patzkó Elemér dr. képviselő az ottományi gazdák felkérésére közbenjárt az Erdélyi Párt országais központjánál és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vezetőségénél a gazdákat ért súlyos jégkárok ügyében. Az ^aratás előtt ugyanis 75—100 százalékos kárt okozott a katasztrofális jégverés egyes vidékeken, úgyhogy a le ytöbb gazdának kenyérmagva sem maradt. Patzkó Elemér dr. a károsult gazdá k segélyezését, illetőleg részükre kölcsön- buza juttatását kérte. A közbenjárás teljes sikerrel végződött, amennyiben vitéz Szász István, az EMGE ügyvezető alelnö he, értesítette a képviselőt, hogy a földművelésügyi minisztérium kirendeltségév el karöltve száz vagon kölcsönvetőmag juttatására a legrövidebb időn belül gondoskodás történik az ottományi jégkárosult gazdák javára. Elkészüli Kolozsvár 1944-lk évi költségvetése A városi terhekből Kolozsváron minden lakosra 70 pengő 37 fillér jut KOLOZSVÁR, szeptember 30. A münchem Német Akadémia kolozsvári lektorátusa c: a vele szervezetileg egyesített és egyértelem ben működő budapesti Német Tudományo Intézet kolozsvári fiókintézete e hó közepéi immár másodszor nyitotta meg kapuit a né merül tanulni vágyók és a német művelődé és műveltség iránit érdeklődő nagyközönségünk előtt. Ezév első negyedében beszámol tunk már a lektorátus ünnepélyes megalapi tásáról és első tanfolyamának megnyitásáról Azóta eltelt már egy év, az intézet bérén dezése, különösen ami a könyvtári állomány illeti, jelentősen gazdagodott, s bizonyára ve zetőjének tapasztalatai is megsokasodtak. Munkatársunk ezért most a tanév elejét felkereste a lektorátus vezetőjét, Kurt Gerlacl űr. egyetemi lektort és igazgatót, hogy a lek torátust megtekintse és beszámoljan a vezetőnek és intézetének működéséről. Egy minta nyelviskola Gerlach dir. rendkívüli szívélyességgel áll rendelkezésre. Úgyszólván az újdonsült házigazda büszkeségével mutatja meg az intézetnek a Jókai-utcában levő Rhédey-palotában elhelyezett, nagyon szép, tágas és célszerűen berendezett, mindenféle taneszközzel és segédlettel gazdagon felszerelt tantermeit, könyvtárát, előadó és hangversenytermét. Sokat beszélnek és beszélünk a német szervező ere páratlan teljesítményeiről háborúban és békében egyaránt. Nos, kicsinyben, ebben az egyetlen intézetben, felszerelésében és vezetőjében, elméletben és a gyakorlatban egyaránt megvalósulva láthatjuk mindazt, amit, mint a német szervező erő példáját szoktunk emlegetni. Az előadótermek és szobák megtekintése után Gerlach leltkor szívélyesen tessékel1 be szobájába. Leülünk a zsúfolt könyvszekrények, könyvekkel és folyóiratokkal rakott dolgozóasztalok közt elhelyezett kényelmes karosszékekbe, barátságos eszmecserét folytatni. A barátságos jelző a szó szoros értelmében értendő. Néhány mondat után ugyanis kiderül, hogy a lektor és intézeti igazgató Berlinből került a távoli Kolozsvárra, uj munkahelyére. E sorok írója elárulja, hogy nemrégiben hosszú hónapokat töltött a német birodalmi fővárosban. Ezzel egyszeriben megvan a „kontaktus“, sőt közös ismerősök is akadnak, akik iránt kölcsönösen tudakozódhatunk, s kiegészíthetjük értesüléseinket. De térjünk a tárgyra. — Hány tanerővel nyitotta meg lektor ur az idei tanévet? — kérdezzük Kurt Gerlach dr.-tól. Három magyar tanerő az intézet szolgálatában — Természetesen., egyetemi lektori elfoglaltságom ellenére, magam is tevékenyen résztveszek az intézet vezetői munkáján kívül a gyakorlati oktatásban is. Az idén három kitűnő magyar tanerő, két állami és egy ref. kollégiumi tanár áll rendelkezésemre Szükségesek is a kisegítő tanerők, egyfelől mert én még nem bírom a magyar nyelvet, másfelől, mert máris nagyszámú hallgatóságunk van. — Hány hallgató iratkozott be az idén? — Eddig háromszázon felüli hallgatónk Tan, akiket a következő beosztásban tanítunk a német nyelvre és irodalomra: A kezdőket öt-hat csoportból álló kezdőtanfolyamra osztottuk be, van jelenleg egy középső (kezdőhaladó) tanfolyamunk, két felső tanfolyam és egy - irodalmi tanfolyam. Ezeket a tanfolyamokat már e hó 20-án megkezdtük, természetesen a beiratkozások még mindig tartanak. De van már nálunk egy magában véve egyedülálló kezdeményezés ezen a téren. A közeljövőben kezdjük meg ugyanis a postatisztviselők és államvasuti tisztviselők számára tartandó különleges német nyelvtanfolyamunkat. De valószínűleg folytatni fogjuk az orvostanhallgatók speciális tanfolyamát is. Munkalehetőség tehát éppen elég van . . . —= Tapasztal-e lektor ur fejlődő érdeklődést a német nyelv és kultúra iránt? — Helyi tapasztalataim még nincsenek ezen a téren, de európai viszonylatban feltétlenül erősbödő érdeklődés tapasztalható Éppen ezért a müncheni Német Akadémia rendkívüli módon kiterjesztette kulturális hálózatát, s ma már nincs Európában ország, ahol, mint például Spanyolországban, legalább egy lektorátusa ne működne. A Német Akadémia lektorátusai behálózzák az egész földrészt — Mondjon valamit lektor ur a Német Akadémia általános célkitűzéséről, programjáról. .— A Német Akadémia a német nyelv és művelődés .terjesztése céljából állította fel lektorátusait, s célja, hogy a tárgyi, nyelvi tudáson kívül, különleges, irodalmi, művészeti előadások, előadó-estek, hangversenyek rende1 KOLOZSVÁR, szeptember 30. A város polgármesteri hivatala a törvényhatósági bizottság tagjainak tegnap küldötte szét Kolozsvár 1944. évre szóló költségvetését, amelyet hetekig tartó munkával dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes és dr. Jancsó Sándor számvevőségi főtanácsos vezetése alatt készített el a város számvevősége. A város 1944. évi költségvetését a törvényhatóság október 14-én tárgyalja, amikor egyúttal napirendre kerül a város közúti alapjának megállapítása, a gyámpénztári pénzek gyümölcsöző elhelyezésének kérdése, a vágóhíd és hűtő- ház épitési költségeinek fedezésére 500.000 pengős kölcsön felvétele és az állami népiskolai gondnokság 14 tagjának megválasztása. A költségvetési előirányzat szerint a város pótadóalapját képező állami adók Kolozsváron a következők: Köteles ház- adó 2,271.594 P. Községi pótadótól nem mentes házadó: 54.398 P. Földadó 72.975 P. Tantiémadó: 55.105 P. Összesen: 2,681.230 pengő. Ötszázalékos általános kereseti adó: 1,96.518 pengő, egyszázalékos engedélyezett kereseti adó: 219.303 P. Egyébként a költségvetés szükségleti összege: 9,393.232 P. Fedezete: 7,382.407 pengő. A hiány 2,010.825 pengő. A hiányt pótadóval kell fedezni, amely előreláthatólag ez évben sem lesz több 75 százaléknál. A 75 százalékos pótadó fedezi ezt a hiányt, sőt 98 pengő felesleg is mutatkozik. A szükségletek összegét a számvevőség a város rendelkezésére álló bevételi forrásainak szem előtt tartásával attól a céltól vezetve állította össze, hogy az eddigi 75 százalékos pótadó ezután is érvényben maradjon. Â bevételi összegeket is óvatos előrelátással állapították meg. Hangsúlyozza a költségvetés indokolása, hogy Erdély fővárosának 1944. évi költségvetésében még igen sok hasznos, üdvös és szükséges városfejlesztési, beruházási, egészségi, szociális és kulturális kiadásokról kellett volna gondoskodni, azonban. a rendkívüli viszonyok és az adófizető polgárság teherbiróképessége korlátot szabott nagyobbszabásu városfejlesztési tervek kitűzése elé s ezek megvalósítása a nyugodtabb légkörű, szebb jövőre halasztódtak el. Örömmel jelenti egyébként a számvevőség, hogy az eddig ráfizetéssel dolgozó gázmű jövedelmezővé vált. A multévi előirányzatokkal szemben jelentkező magasabb szükségleti tételek az illetmények anyagának és munkabérek időközi emelkedésének tulajdoníthatók. A kiadási tételek a mult évivel szemben 387.828 pengővel alacsonyabbak, aminek magyarázata, hogy a légó rendkívüli előállítási költségeket jövőre nem irányozta elő. Az 1944. évre előirányzott 9,393.232 P közteherből 120 ezer lélekszámot véve alapul, minden lélekre 78 pengő 27 fillér jut, a'ini a nagyobb törvényhatósági városok viszonylatában kedvezőnek mondható. Mindezek alapján a számvevőség kéri: erre az évre az általános kereseti adót 6 százalékban, a városi pótadót 75 százalékban, a meződijakat a földadó után 105 százalékban, a szeméthordási illetékeket pedig 3 százalékban állapítsa meg a költségvetést tárgyaló rendkívüli közgyűlés. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzéki 5 — A magyar munkás Azok, akik a sóletben bujkálva szerelnének zavart'kelteni az országban és főtörekvésük, hoi>y a földalatti propaganda eszközével meg. törjék a nemzet ellenálló ere|ét és egységéi, nagy előszeretettel rágalmakat szórnak a magyar munkásságra. Azt hiszik, hogy raégegv- szer megismétlődhetnek az 1918-as teseme_ nyék, amikor nemzetközi jelszavakkal félrevezették a munkástömegeket ít romlásba vitték az országot. Az ország munkástársadalma most megadta a méltó választ a titkos agitato, roknak és az egységbontással kísérletező siralmasan silány fogalmazása és tartalmú röp. iratok szerzőinek. A nemzeti alapon álló magyar munkásság a Nemzeti Munkaközpont országos nagytanácsának legutóbbi gyűlésén elfogadott nyilai- kozaiában hangoztatta, hogy minden egyéni vagy osztálysérelemnél fontosabb ebben a pillanatban az, hogy a magyarság megmaradjon és átmentse életét békésebb időre. „Aki ma felső rendzavarással akarná idegen hatalmak érdekeit szolgálni, az hazaáruló. A nemzeti alapon álló munkásság jót tudja, hogy a nemzet jóléte, ereje és biztonsága nemzeti jövedelme nagyságától függ és a termelés folytonosságában történő legkisebb megakadás esetén nemcsak az elmaradó bér miatt szenvedne kárt, hanem csökkenne az a nemzeti jószágmennyiség is, amelynek szintén fogyasztója". A nyilatkozatnak ezek a mondatai világosan bizonyítják, hogy a mai magyar munkás tiszta fejjel és tárgyilagos ítélőképességgel szemléli a világeseményeket. A leg- eré'.yesebben vissziautasitja még a gondolatát is annak, hogy a teimelés íolytonosíságában törés állhasson be. A mai időkben sztrájk- mozgalmak és osztályellenállás jelszavaival csak azok próbálkozhatnak, akik az egyetemes magyarság ellenségei és végzetes kalandba szeretnék sodorni a munkástömegeket. A munkásság ezt a nyilatkozatot egyrészt a kormányhoz juttatta eí, másrészt pedig a sajtó utján az egész magyar társadalom értésére adta- Méltó válasz ez azoknak, akik szerették volna elhitetni a közvéleménnyel, hogy a munkástömegekben nem él a magyar nemzeti öntudat és az örök kétkedőknek tápot akartak adni arra, hogy elcsüggedjenek. Negyed század telt el az 1918-as események óta. A magyar munkás ezalatt a huszonöt esztendő alatt nagyon sok rr»2gpróbáltatáson ment keresztül. De tanúja volt az ország újjáépítésének is. Annak a gigantikus küzdelemnek, amelyet a magyar koimányzalok folytattak, hogy felemeljék a nemzetet a trianoni békeparancs elesetlségéből- És azt is érezhették, hogy ezekben a rendkívüli időkben a szociális megvalósítások tömegét hívták életre a mindenkori magyar kormányzatok. Természetesen még nagyon sok. a kívánni való. Senki sem állítja azt, hogy a magyar munkásság élete tejjel-mézzel folyó Kanaan. Az államvezetés legfontosabb tervei közé tartozik azonban, hogy a munkásság anyagi és szociális helyzetét intézményesen rendezze. Ezeknek a feladatoknak egy részét már most igyekeznek megvalósítani. A háború utáni időkre pedig készen all a nagy magyar reíormíerv, amelynek alapja a legerősebb magyar néprétegekre: a munkásságra és a földműves osztályra támaszkodik. A mai világégés idején mindannyiunknak áldozatot kell hozni! Ezeket az áldozatokat a munkásság éppen olyan Örömmel és szívesen vállalja, mint a többi társadalmi osztályok tagjai. Ha összehasonlítást teszünk a huszonöt <iv előtti és a mostani állapotok között, elégté. tellel mondhatjuk, hogy levontuk a trianoni tragédia tanulságait Nem állunk felkészületlenül az eseményekkel szemben és bármit hozzon a sors, minden magyar embernek egyetlen törekvése: egységes nemz»etléiekket szembenézni a jövendővel! És ha már a magyar munkásról beszélünk, emlékezzünk meg arról a nyilatkozatról is, amelyet az erdélyi római katolikus egyházmegye íőpásztora, Márton Áron püspök tett a délerdélyi magyarság lapjában, A Déli Hírlapban Á püspök az egész dé'erdélyi magyarság figyelmét felhívta a munkásság példaadására. Elismerő szavakkal adózott a magyar munkásoknak, kik verejtékes munkával megkeresett filléreikből is készségesen kiveszik részüket az áldozatkészségből. Tudják, hogy milyen ne* hézségekbe ü'közik a felekezeli iskolák fenntartása és önkéntes adományaikkal sketnek az egyház segítségére, hogy iskoláik fenntartását biztosíthassák- A főpásztor azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy a munkásság magatartását azok is meg kellene szívleljék, akikben eddig míg nem ébredt fel a lelkiismeret és nem tettek bizonyságot arról, hogy átérzik a nemzet iránti kötelességüket. Ilyen a mai idők magyar munkása az országhatárokon belül és a határokon túl! Ezt a munkásságot nem kell félteni attól, hogy egyéni érdekek és hazug jelszavak elvakithat, ják. Nem üres szavakkal, hanem tettekkel bizonyltja sz egész magyar közvélemény előtt, hogy áterzi az idők felelősségét és a boldogabb’ magyar jövendő zálogát a megbonthatat^ lan magyar egységben látja. (v. j ) Október 1-én és 2-án VoROSKERESZTES CYUJTŐNAP LESZ! ADJ a íiiröskeresztnek, hogy olt áll- Itass:*:1 az érted is szenvedd sebesült honvédek mellett! Látogatás a Rémet Akadémia kolozsvári lektorátusán Az idén több mint 300 hallgató iratkozott be — Rövidesen megnyitják a nagyközönségnek is az intézet könyvtárát
