Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-29 / 220. szám
41 év előtt - 4i év mán II Székelyföld gazdasági, kereskedelmi és kulturális megerősítését szolgálja a székely kongresszus !í!!«~^.niW-ta9*a. a Csik-Tusnádon 1902-ben tarfott első székely kongresszusnak - Az első kongresszus határozatai megrázó erővel figyelmeztettek a magyar közvéleményt a székely kivándorlás végzetes veszedelmére Hogyan láttáit a székely problémákat a csik-tusnádi kongresszuson? 1943 szeptember 2 9. s Deutsches Wissenseitattlíches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Jókai-utca 2. II, emelet. Telefon: 27-48. Ingyenes német nyelvtanfolyamok Beiratkozások szeptember 15-től. Beiratkozási dij 9 pengő. Délutáni és esti tanfolyamok. KOLOZSVÁR, szeptember 29. Székely kongresszus előkészítésén munkálkodnak Erdély politikai, egyházi és gazdasági vezetői. Mit jelent a székely kongresszus és miért van szükség egybehivására? Számolnunk kell azzal, hogy lesznek olyanok, akik felvetik ezt a kérdést és tudni kívánják azokat az okokat, amelyek a székely kongresszus egybehivását parancsoló szükségességgé tették. Időszerű, hogy választ adjunk ezekre a kérdésekre és megindokoljuk a mult tapasztalataival, hogy miért kell a Székelyföld problémáit külön. kongresszus keretében megvitatni. A székely kongresszusnak az a célja, hogy megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeknek megoldása a Székelyföld kulturális, gazdasági és kereskedelmi felemeléséhez vezet. Erdélyi vezetőinket komoly felelősségérzet hatotta át, amikor a székely kongresszus összehívását elhatározták. Az a tudat, hogy a székelység a — Első közlemény — magyar nemzet összesége számára olyan erőt képvisel, amelyet egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni és gondoskodni kell arról, hogy a székelyek ne kényszerüljenek otthonuk elhagyására, hanem szülőföldjükön jussanak tisztességes megélhetéshez és a természeti adottságok gazdaságos felhasználásával anyagilag is megerősödhessenek. Nem akarjuk feleleveníteni a mult végzetes tévedéseit. A ferencjózsefi korszaknak egyik jóvátehetetlen hibája, hogy elhanyagolta a székely kérdést és nem gátolta meg a székelyek tömeges kivándorlását. Azt a veszélyt, amit a magyar tömegek kivándorlása jelentett, a múltban is felismerték. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a magyar sorsot aggódó figyelemmel kisérő vezetőink, már 1902-ben, tehát 41 esztendővel ezelőtt szükségesnek tartották, hogy behatóan foglalkozzanak a székely kérdésekkel. A csik-lusnádi első székely kongresszus 'A Székely kongresszus gondolata tehát "nem újkeletű. Csik-Tusnádon 1902 augusztus 28-án, 29-én és 30-án az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezésére tartották meg az első székely kongresszust, amelynek nagy fontosságú határozatai alkalmasak lettek volna arra, hogy a székely nép anyagi megerősödését megvalósítsák. Sajnos, nem a kongresszus résztvevőin múlott, hogy ezekből a határozatokból vajmi keveset lehetett megvalósítani. A történelmi idők viharában már-már feledésbe mentek az első székely kongresszus vitái, figyelmeztetései és az egész magyar nemzetet érintő döntései. Érdemes visszakalandozni a múltba és behatóan foglalkozni a Csik- Tusnádon tartott első székely kongresz- szus anyagával. 41 év élőt! - 41 év után Székely Társaság elnöke, Tauszik B. Hugó, a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és gróf Zsélénski Róbert, az OMGE alelnöke voltak. A kongresszus titkári tisztjét Buday Barna, az OMGE titkára töltötte be. Áttanulmányoztuk a kongresszus résztvevőinek névsorát, ott szerepel közöttük a 40 év előtti magyar közélet számos, tekintélyes vezetője Az erdélyi magyarság vezetői politikai pártállásra való tekintet nélkül csaknem valamennyien résztvettek a kongresszus tanácskozásain. Annakidején háromszázötvenegyen gyűltek egybe, hogy megvitassák a székely sors kérdéseit. Ideiktatjuk azoknak névsorát, akik a kongresszus tagjai közül jelenleg is életben vannak. Barabás Endre ny. főigazgató, a Népies Irodalmi Társaság budapesti vezetője, dr. gróf Bánffy Miklós ny. külügyminiszter, Becsek Aladár székelyudvarhelyi bank- igazgató, dr. Benke Ferenc dési ügyvéd, Betegh Miklós v. b. t. ti, arányosgyéresi földbirtokos, a Katolikus Népszövetség elnöke, gr. Bethlen István ny. miniszter- elnök, Boér Elek, a közigazgatási bíróság tanácselnöke, dr. Borbély Sámuel tordai főorvos, dr. Eber Antal, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ny. főtitkára, dr. Fáy István kultuszállamtitkár, dr. Fábián László, a Magyar Párt volt szenátora, jelenleg baróti közjegyző és az Erdélyi Párt ottani tagozatának elnöke, dr. Ferenczy Géza aranydiplomás ügyvéd, nagyajtai földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, az Unitárius Egyház t. b. fő- gondnoka, Geőcze Sarolta budapesti igazgatónő, Kispál László nyug. megyei főmérnök (Kolozsvár), Kovács Mihály ny. esperes-plébános (Csikszépviz), gróf Mikes Mihály zabolai földbirtokos, dr. Nagy Jenő csikszentmártoni körjegyző, Pálffy András ny. csiksomlyói jegyző, Sándor József, az EMKE ny. főtitkára, Sándor Pál ny. árvaszéki elnök (Kolozsvár), dr. Sebess Dénes titkos tanácsos, ny. államr titkár, a Népies Irodalmi Társaság elnöke, dr Sebess Jenő marosvásárhelyi ügyvéd, aki a román impérium éveiben a Magyar Párt marosvásárhelyi tagozatának elnöke volt. Sz. Szakáts Péter, a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara ny. főtitkára, dr. Széli József ny. belügyminiszter, dr. Török Andor országgyűlési képviselő és Zathureczky Kálmáii baróti földbirtokos, ny. főszolgabíró. Lehet, hogy a névsor nem teljes és az egykori 351 résztvevő közül többen is életben vannak, legjobb tudomásunk szerint azonban a kongresszus többi tagjai időközben elhaláloztak. Harc a kivándorlás ellen Annakidején az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földművelésügyi minisztérium támogatásával 700 oldalas könyvben kiadta a székely kongresszus tárgyalásait és határozatait. Ennek a könyvnek olvasása közben meghatottan állapíthatjuk meg, hogy c székely kérdésekkel a magyar közélet már 41 esztendővel ezelőtt is tisztában volt. Javarészt ugyanazoknak a kérdéseknek megoldását sürgették, amelyeknek megvalósítása érdekében a mai erdélyi vezetők harcolnak. 41 év előtt — 41 év után kísértetiesen azonos problémákkal találkozunk. A múlttal szemben az az előnyünk, hogy a jelenlegi magyar kormányzat teljes jóakarattal és áldozatkészséggel igyekszik a Székelyföld kérdéseinek megoldására. A felszabadulás óta eltelt három esztendő alatt a nagyvonalú megvalósítások tömege bizonyítja, hogy nem esünk mégegyszer a mult bűneibe és a kormányzat a háborús nehézségek ellenére is mindent megtett a székelyek megsegítésére. A második székely kongresszus előkészitőbizottságának tehát könnyebb feladata van, mert nem találkozik közönnyel és meg nem értéssel. A kormányzat szempontjait nem befolyásolja a kicsinyes, napi politika, hanem a főbenjáró nemzeti érdek. A megoldandó problémákat részleteikben már eddig is beható tanulmányozás alá vették és igyekeztek mindazt megvalósítani, ami a háborús nehézségek között lehetséges volt. Teljes támogatást helyeztek kilátásba tehát a második székely kongresszus számára, amelynek előkészítő munkálatai ilyenformán a legkedvezőbb auspiciumok jegyében indultak meg. Huszonhaton vannak életben a csik-tusnádi kongresszus résztvevői közül De most nem akarunk a jelennel foglalkozni, hanem a mult emlékeit idézzük, amelyek mindenki számára tanulságosak, aki a székely nép sorsát szivén viseli. Ezért tartjuk érdemesnek, hogy riport- sorozat keretében foglalkoznunk a csik- tusnádi székely kongresszus tárgyalásaival. Háromszázötven résztvevője volt az 1902-ben megtartott székely kongresz- szusnak, amelynek diszelnökei: gr. Des- sewffy Aurél v. b. t. t., az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke és báró Kemény Kálmán v. b. t. t., a főrendiház alelnöke voltak. A kongresszus elnökei: dr. Bedö Albert, a Székely Egyesület elnöke, gróf Béldi Ákos, az EMKE elnöke, dr. Kömöcsy József, a Marosvásárhelyi ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉK Î Uj játék kezdődik október 16-án ! Szerencsés sorsjegyet» „Ellenzék“ könyvesboltban, Mátyás király-tér 9. vehet! Sorsjegyárak: Egész — — — 40 pengő. Fél---------------20 pengő. Negyed — ■— — 10 pengő. Nyolcad — ■------5 pengő, mellyel szerencsés esetben 1,000.000 pengőt nyerhet!! Mi tette szükségessé 41 esztendővel ezelőtt a székely kongresszus, egybehivását? Bedő Albertnek, a rendezőbizottsátg elnökének bevezető beszéde részletesen megadja erre a választ A beszéd a legnyíltabb magyar önvallomás. Bevezetőjében megállapítja, hogy az OMGE felismerte, hogy a magyar haza egyre több polgára hagyja el szülőföldjét és idegen országba való vándorlás által kívánja sorsát javítani. Életbevágó kérdés, hogy a kivándorlás okait és a megszüntetésre alkalmas intézkedéseket az ország felelős vezetői megtárgyalják. Az első székely kongresszust tehát a kivándorlás fenyegető méretei hívták életre. Az országos érdeklődés előterében a kivándorlás kérdése állott és mivel a Székelyföldön volt legnagyobb a kivándorlás veszedelme, ezért tartották Csik- Tusnádon a tanácskozásokat. A cél az volt, hogy a kongresszus működési köre a székely nép közgazdasági helyzetét figyelembe véve, mindazokkal a földművelési, ipari, kereskedelmi és közművelődési kérdésekkel foglalkozzék, amelyeknek törvényhozási, kormányzati, vagy társadalmi utón való megoldása alkalmas lehet a székely nép szenvedő helyzetének javítására és kivándorlásának csökkentésére. Ideiktatjuk az elnöki megnyitó befejező részét, amely megdöbbentő erővel figyelmeztette a magyar társadalmat a székely kérdésre: — Nem lehet kétség abban, hogy az a virágzó polgári jólét, melyre a székely népnek úgy hivatásánál és értelmiségénél fogva, mint földjének természeti minősége alapján jogosultsága van, s amelynek elérhetéséért dolgozni most idejöttünk, elérhetővé is válik — mondotta Bedő Albert —, s ez a nép, melynek most a megélhetés eszközeinek megnyerheté- séért súlyos küzdelmeket és nélkülözéseket kell viselnie, megmentve lesz önmagának a magyar nemzetnek, s az emberi kultúra szolgálatának. — A kongresszus dolgozni jött, annak a népnek mentésére, melyet az isteni gondviselés azért állított e helyre, a székelyek földjére, hogy benne és a kebeléből másfélezer év óta fel-feltörő ősi erő-< ben itt, a régi Etelköz legközelebbi magyar szomszédságában, kiajoadhatatlan forrást alkosson annak a magyar nemzetnek örökkévaló éltetésére, felfrissítésére és erősítésére, amelyet a népfajok életének és elmúlásának sorsát, természetszerű következetességgel intéző örök törvények, a Duna általa elfoglalt keleti vidékének gazdasági művelésére és uralmára, s a keleteurópai népek kulturális fejlődésének is védelmére és segítségére rendeltek. Ezek a szavak vezették be a székely kongresszus tanácskozásait és úgy érezzük, hogy ugyanezeket a gondolatokat most is meg lehetne szólaltatni. A továbbiakban nagy vonalakban ismertetni fogjuk a székely kongresszus anyagát és határozatait, amelyeknek tükrében újra és újra megállapíthatjuk, hogy a székely kérdés 41 esztendővel ezelőtt is élő valósán volt, amely ébren tartotta a magyar lelkiismeretet és talán sokminden másképpen történt volna, ha a Csik-Tusnádon elhangzott figyelmeztetéseket az, egész ország megszívleli. VEGH József: Felmentették a hamis vád miatt bíróság elé állított pályafelvigyázót NAGYVÁRAD, szeptember 29. Érdekes ügyet tárgyalt kedden a nagyváradi ítélőtábla. 1941-ben a máramarosszigeti ügyészség hamis vád büntette miatt vádat emelt MtiTer Antall bocskói pályafelvigyázó ellen. Ennek alapján az ottani törvényszék egyévi fogházbüntetésre Ítélte Müllert- A nagyváradi fyábla azonban megsemmisítette ezt az (téletet és a vádlottat felmentette. A felmentő ité'et indokolása szerint a román megszállás idejéh, 1940 januárjában a nagybocskói román csendőnség letartóztatta Müllert, akit azzal vádolt, hogy átjár Magyarországra és onnan titkos iratokat hoz a plébános és mások részére. Azt is állította a vádirat, hogy robbantás céljaira bombákat csempészett át a határon. Müllert fenyitő eszközökkel arra kényszeritették, hogy jegyzőkönyvet írjon alá, amelynek tartalmát nem ismerte. Ebben a jegyzőkönyvben többek közötti azt is „elismerte" — természetesen tudtán fcivül —, hogy .3 plébánoson kívül több községbe!! egyén is résztvett az irredenta összeesküvő^ ben- Ezeket, napokon át vallatták, letartóztatták őket, majd Temesvárra szállították, ahonnan csak 1940 októberében szabadulhat, lak ki. Kiszabadulásuk utfáih hamis vád cimén feljelentették Müllert. Viszont a nyomozás megállapította, hogy Müller nem, is tudta, hogy ezek a személyek szerepeltek a román csendőrök jegyzőkönyvében. Az ügyészség a felmentő Ítéletet megfelfebbezte, mire a Kúria uj ítélethozatalra adott utasítást, minhogy au törvényszék és a tábla indokolásában ellehi mondást állja,pitott meg. Az ügyet most ujrta, tárgyalta a táb'a és 5 vádlottat a tanuk vallomása, valamint a védő beszéde után fe'mentette, mert megállapította, hogy Müller csupán kényszerítő kö„ rülmények hatása alatt tett vallomást- A főügyész semmiségi panaszt jelentett be és az ügy ismét a Kúriához kerül. /
