Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-24 / 216. szám

I

1143 utptiubií 24«

ELLENZIK

t

Magyar önismeret

eimu előadássorozatát ünnepélyesen nyitotta meg a Tizes Szervezet a vármegyeháza dísztermében

KOLOZSVÁR, szeptember 24. (Az Ellenzék munkatársától.) A Tizes Szervezet által rendezett ».Magyar Önismeret“ ci- mü tanfolyam előadói kara pénteken délután a városháza tanácstermében megbeszélést tartott. Ezt követően este a vármegyeháza dísztermében megtartották az első előadást. A Kolozsvár kulturális és nemzeti életében nagyjelentőségű megmozdulást Keledy Tibor polgármester nyitotta meg, majd Venczel József intézeti tanár ismertette a tanfolyam célkitűzését és munkatervét. Venczel Józsel egyebek között a következőket mondotta:

V anex előadása

Ennek a mai nap meginduló tanfolyamnak a „magyar önismeret ‘ a tárgya s énből következően az a célja, hogy olvan ismereteket tudatosítson bennünk, amelyek mai helyzetünkben a tájékozódást elősegítik, amelyek lehetővé teszik, hogy e mai fordulatos világban soha egy percre szem elől ne tévesszük a magyarság sajátos érdekeit és céljait s amelyek megérő : temek magyarságtudatunkban, ma- gyaiaob magyarrá tesznek, hogy a megújulni kívánó nemzet a mi szellemi és gyakorlati munkánkra is biztosabban számíthasson .

j amely Kolozsvár polgáraira — történeti I hivatásképpen hárul,

j 8. majd a magyar fajta életereje címmel vizsgálat tárgyává tesszük népünk szaporaságát, egészségét, testi küzdőképességét,

9. végül hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk egyedül, ha itt, e középeurópai térségben rokontalanul is élünk, de kiterjedt néprokonságunk van, s rokonain- j kát ismernünk kell, hogy arra számithas- I sunk, hogy ők is ismerjenek.

A magyarabb magyar műveltség szolgálatában álló előadások sorát

1. a honfoglalás korának magyarsága cimü nyitja meg,

2. majd a magyar vépiségről folytatunk eszmecserét, hogy tisztában legyünk valóságos népi értékeinkkel;

3. elemezzük műveltségűnk megújhodásának feltételeit és megismerjük a müi velődésbeli megújhodás útját;

4. beszélgetünk a jó magyar könyvről;

5. a szép magyar versről;

6. a mai magyar ember olvasmányairól:

7. megvitatjuk az irodalom és ponyva még mindig időszerű kérdéseit;

8. megismerkedünk a magyarság zenéjével;'

9. a magyar képzőművészet örökértékü alkotásaival;

10. végül megbeszéljük mindazt, ami a magyar színházzal és a magyar filmmel kapcsolatosan fontos és iránymutató.

Hangsúlyozzuk, hogy nem előadások megtartására törekszünk. Beszélgetésre, eszmecserére, vitára van szükség, hol az egyéni nézet és vélekedés szabadon megnyilatkozik s a kölcsönös szellemi hatás eredményeként kialakulhatnak meggyőződések, átalakulhat a közvélemény, egységessé válhatik a magatartás.

Amikor útjára bocsátjuk ezt a tanfolyamot, az a szent hitünk, hogy ez a szolgálat mindannyiunk akaratával találkozik. Széchenyi mondta nemzeti hibáink látíán: „Itt tátong azon mélység, mely mindaddig nemzeti koporsó gyanánt tárva fog állani előttünk, mig azt az önismeret és a javulásnak csak jobb emberek által gyakorolt szelleme ... bé nem töltik“.

Széchenvi intelme ad erőt a munkához: az önismeret nemzeti kötelesség s ez az az ut, amelyen azon jobb emberek járnak, akiknek szellemi hatására mai társadalmunk is annyira rászorult.

Tanfolyamunk által közös munkával ezt az utat kívánjuk építeni s ehhez kérünk megértő támogatást azoknak a gondolatoknak a jegyében, amelveket a soron következő előadás fog elénk vetíteni.

A tanfolyam tehát nem iskolás okta ó előadásoknak a sorozata, ma többre és mélyebbre ható szellemi munkára van szükség. A tanfolyam eszköz akar lenni Kolozsvár több mint félezer polgára szamára, hogy a magyar önnevelés termékeny lolyamata meginduljon. Előadó és hallgató egyaránt rászorul arra, hogy a „magvar önismeret“ jegyében lelkiismeretesen számhavegye a magyarság legfőbb kérdéseit és a magyar műveltség legfőbb értékeit. Számbavegye és tudatosítsa magában közös munkával, mert ez a tanfolyam szellemi munkaközösség akar lenni. Nem elégedhetünk meg ugyanis azzal, hogy sok szép előadás elhangozzék, mert ez még semmit sem jelent célkitűzésünk szempontjából, hanem ári a keli törekednünk, hogy az előadók által felvetett kérdéseket önmagunkban valóban tisztázzuk, magatartásunkat ennek megfelelően alakítsuk. Nem a haszontalan szószaporitások alkalmait akarjuk e tanfolyammal gyarapítani, hanem az oly sok oldalról kívánt és követelt nemzetnevelés lehetőségeit kívánjuk megteremteni/ A nemzetnevelés azonban nem egyesek privilégiuma, abban mindenkinek aktiv részt kell vennie. Tanfolyamunkon éppen ezért az előadó csak szempontokat ad, a tudatosítás magának a tanfolyam hallgatóságának a személyes feladata s bizonyosak is vagyunk abban, hogy testvéreink ezt a szándékunkat azzal a jóindulattal fogadják, ami egy ilyen munkához mindenekelőtt szükséges. A „magyar önismeret“ szolgálatában álló eszmecserék, megbeszélések, vagy talán viták alkalmai lesznek mától fogva a csütörtök e-sti összejövetelek s remélni meijük, hogy ezek az eszmecserék, megbeszélések és viták a tisztánlátás és a magvar módon való gondolkodás kialakításának önkéntes iskoláivá válnak.

A munkatervet már közöltük.

Egyelőre tizenkilenc összejövetel programját állítottuk össze s ezek közül kilenc nemzetpolitikai jellegű, tiz pedig a magyarabb magyar műveltség értékeinek bemutatása szolgálatában áll.

A nemzetpolitikai jellegű tárgykörök sorában

1. a Kárpátmedence egysége és jelentősége címmel annak a földrajzi területnek a kérdései kerülnek előtérbe, amely terület a történeti Magyarország területe s amelynek a múltban és a jövőben egyaránt kulcsszerepe van Középeurópában;

2. a magvar állam címmel az ezeréves Magyarország történetének a mai időkhöz hasonló kritikus időszakait elemezzük ;

3. a magyarság harca a függetlenségért címmel számbavessziik a magyar mult ama hősies erőfeszítéseit, amelyek nemcsak emlékek, hanem példák a ma magyarsága számára;

4. nemzetiségeink címmel rámutatunk a nemzetiségi kérdés fejlődésére és a nemzetiségek erőviszonyaira s ezzel ösz- szefüggésben

á. szomszédaink címmel megvizsgáljuk a szomszédnépek és országok történeti alakulását és mai helvzetét is, maid

6. Erdély magvar hivatását vitatjuk meg a történeti tények felmutatása és a kisebbségi idők tanasztalata alánján,

.7. de rámutatunk a magyar Kolozsvár külön jelentőségére is s arra a szerepre.

László Dezső a magyar önismeretről

Ezután László Dezső református esperes, országgyűlési képviselő „Magyar önismeret“ címmel tartotta meg a tanfolyam első, iránytmutató előadását. Előadásában — melyet lapunk szombati számában részletesen ismertetünk — rámutatott arra, hogy a magyar önismeret tárgya három körből: a magyar valóság, érték és sors köréből tevődik össze. Meg kell ismernünk a magyar valóságot, mert a világháborút megelőző időkben a magyar önismeret ennek hijjával volt. Meg kell ismerni a magyar embert, mint faji, népi és nemzeti adottságot, mint egyént és mint közösséget. Értékei megismerésénél a magyar értékeket és az örök emberi értékeket kell keresnünk minden szellemi alkotásban. Az ismeretből nem- zetépitő program és cselekedet kell hogy váljék, ennek alaoföltétele a magyar sors megismerése, vállalása és hordozása.

A magyar valóság értékeit és sorsot hármas tükörben kell megismerni. Más nemzetek, önmagunk és az evangélium tükrében. A magyar önismeret szelleme két véglet, a borúlátás és a derűlátás között mozog. A helyes önismeret egyszerre ború- és derülátó, elmegy a válság legmélyebb pontiára és onnan lendül át az élet felé. Mindig felszültségben kell élnie annak, aki igazán magyar. Ma sorsofor- dulóban élünk és felmerül a kérdés, hogy kire bízzuk sorsunkat. Csak önmagunkra bizhatjuk, de ehhez ismerni kell a magyar adottságokat, célokat és módszereket. Az igaz önismeret rádöbbent a valóságra, fölmutatja a célokat és; hitet ad a célok megvalósulásához. Beszéde végén rámutatott arra, hogy ezt a feladatot Kolozsvárt a legszélesebb körben akarják szolgálni. Ez a legtöbb, amit ma egy magyar ember szellemi téren tehet. A munkának igazi magyar gyümölcsei fognak születni.

László Dezső előadása után Puskás Lajos igazgató foglalkozott az előadások technikai kérdéseivel. Az előadásokat minden csütörtökön este hét órakor tiz különböző iskolában tartják meg. Az előadásokat csak igazolvánnyal ellátott beiratkozottak látogathatják. Beiratkozni a Tizes Szervezet irodájában lehet.

A főispint ünnepelte közgyűlésén Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsága

KOLOZSVÁR, szeptember 24. Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta meg Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán elnöklésével rendes közgyűlését a Vármegye- háza nagytermében. A közgyűlést a főispán beszéde nyitotta meg s utána vitéz Boga Alajos dr. prelátus-kanonok szólt hozzá a vármegyei kisgyülés alkalmával elfogadott alispáni jelentés bevezetéséhez.

Az alispáni jelentés megemlékezett Inszédy-Joksman Ödön dr. főispán kettős kitüntetéséről. Örömmel közölte, hogy Inczédy-Joksman Ödön dr.-t vármegyénk főispánját és az ő személyén keresztül a törvényhatóságot is különleges megbecsülés és megtiszteltetés érte azáltal, hogy a pápa a főispánt a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével, Hitler vezér és kancellár pedig a Német Sasrend csillagokkal ékesített nagykeresztjével tüntette ki. Az alispáni jelentés megemlítette, hogy a két magas kitüntetést a főispán egyházi és világi téren végzett, érdemekben gazdag munkájának elismeréseképpen kapta, amely munka mindig magyar és mindig alkotó volt. Boga Alajos dr. kanonok ebből az alkalomból a törvénvhatósági bizottság osztatlan szere- tetét és ragaszkodását fejezte ki a főispánnak.

Az alispáni jelentés, amelyet előzőleg már a megyei kisgyülés letárgvalt és elfogadott. a továbbiakban általános köz- igazgatási kérdésekkel foglalkozott. Vázolta a közbiztonság és közrendészet ügyét, a tűzrendészed kérdéseket, foglalkozott a vármegyei árvaszék működésével, az adózási viszonyokkal, a mezőgazdasápi helyzettel, a megyei közellátás

problémáival, a nép- és családvédelemmel, a közegészség és állategészségügy- gyei, valamint a megyei útépítési munkálatok helyzetével. Az alispáni jelentést a törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta. Szász Ferenc dr. alispán terjedelmes jelentése valóban hü képet adott arról a munkáról, amely a vármegye közállapotaira vonatkozólag a törvényhatóság területén a vármegye közönsége érdekében folyik.

Az alispáni jelentés elfogadása után Forgách János dr. vármegyei főjegyző felolvasta a számonkérő szék jegyzőkönyvét, majd a kormányzói kabinetiroda leiratát, a Kormányzó születésének évfordulója alkalmával felterjesztett hódoiő feliratra. A közgyűlés ezután tárgyalta az alispán előterjesztését a vármegye háztartásának 1944. évi költségvetéséről, majd a közúti alap jövő évi költségvetését s a vármegye pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezéséről szóló előterjesztést. Különféle kisebb jelentőségű napirendi kérdés után az alispán javaslatára elhatározta a bizottság, hogy erre az évre nem szednek állattenyésztési pótdija- kat. a jövő évtől kezdve azonban a te- nvészállatdii ^hén és két évnél idősebb üsző után 15 pengő, bivalvtehén és két évnél idősebb bivalyüsző után 12 pengő, epv évnél idősebb tenyészkoca után 4 pengő, egy évesnél idősebb anvajuh után pedig 1 pengő lesz. A közgyűlés további tárgysorozatán a vármegyei közigazgatást érintő belső ügyek szerepeltek.

Hagyományos erdélyi szeíh /nben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék.

HITEL

NE.MZETPOUTIKA1 5Z&MLE

A szeptemberi szám tartalmibólj TAMASÍ ÁRON;

Kérdés és felelet ERŐSS ALFRÉD:

Mítosz, valiás és irodalom MIKO IMRE:

Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája

RUZITSKA LAJOS:

Erdélyi vasutak MAGYAR FIGYELŐ:

Teleki Béla beszéde a magyar reformról. — Az EME besztercei vándorgyűlése. — Számadás a balatonszárszói konferenciáról.

; SZEMLE:

MAKKAI LÁSZLÓ: Román történetírás a két világháború között (i). Szerkesztik; ALBRECHT DEZSŐ, K£

KI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF, VITA Sándor.

Eiőhzetes egy cvre 12 pengő. Egyes szám ára X pengő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás királv-tér 5.

I. póstacsekk 72.809.

Megjelenik havonta.

A Fiatalok66 irjm :

Az utóbbi időkben sok szó esett e két megjelölésről. Talán nem is említenénk meg az egész ügyet, ha nem történetesei1 úgy adódott volna, hogy ez a két jelző valahogyan összekava- rodott a történetek folyamán. Miről volt szó? Emlékezetes, hogy minap bűnszövetkezetet leplezett le a rendőrség. Züllött fiatalemberekből állt a banda. Egy kilogramm arannyal szél- hámoskodtak. Elég nagystílű volt a társaság, zugügynöki, áldetekliv- szerepükben már-már sikert értek el szélhámoskodásukban, mikor végül leleplezték őket. S a tudósítások címeiben ilyeneket olvashatott a nagy- közönség: „Pesti aranyifjak szélhámoskodása.“ Meg: „Urifiuk hűvösön.“ S efféle. S ugyanakkortájt még mi is történt? Egyetemi hallgatók tüntettek az egyik „könnyű nyári“ szinniü- előadáson, m.ert a' keresztény erkölcsökkel össze nem egyeztethető, a házasság felsőbbrendűségét sértő darabrészletet kifogásolták. Kérem, ne tessék legyinteni. Nem voltak azok a fiatalemberek álszenteskedők, „prűdök“, erkölcscsőszök, legfeljebb jóizlé- süek és volt bátorságuk ahhoz, amihez a kritikának kevésbé. S ime, ezekről úgy esett a szó, hogy „suhan- cok“ botrányt csaptak a színházban. Hát kérem alássan ez a két megjelölés torlódott össze. Elsőbb az aranyifjak és urifiuk, a második esetben a suhancok. Úgy nézett ki az egész, mintha azokban az édes kis espressokban felzugott volna a méltatlankodás: ... Most mondd, kérlek, pimasz suhanc társaság, kérlek, az előadás közben, éppen a prutyuli kis dal közepén, elkezdett zajongani és kivonult a színházból ... mondd, ilyen állapotok... ja, igaz, szivikém, mit szólsz azokhoz az édes pofiikhoz, akik azt az ékszerest úgy meghintázták, most mondd, angyali marhák, majdnem sikerült nekik, de lebuktak ... itt van, nézd. azt írja, hogy aszongya: urifiuk a hűvösön ... —- s mit szaporítsuk a szót, az aranyifjak nyertek ott az cspressóban. De. talán mégsem ennek a közönségnek íródnak a hírek és talán más jelzőket is el lehetne használni azokra az aranyifjakra, akik mint urifiuk, nem tudni mennyiben teljesítették eddig hazájuk iránti kötelezettségüket, akár itt a belső, akár a külső fronton. Az urifiu papája biztos úriember ezek szerint, hát, kedves papa, mit csinált azalatt, hogy a kedves fia éppen nevelődött vagy a kedves mama hol volt éppen akkor? Mindenesetre kedves mama és papa, tiszteljük a kis aranyifját. akinek csak annyi köze van az aranyhoz, hogy éppen azzal szélhámoskodott. Node, ami urifiuságot illeti, ugyan nem kell tréfálni, komoly idők ezek kérem, azok nem ott találhatók. Nem is két hasábos főcímben vagy rendőri rovatban — vagy a hűvösön. Másutt vannak a dolgozó, szorgalmas magyar urifiuk. Ne keressék aranyifjak. nem. is tudják azt. a helyet, mert még sohasem jártak arra Se a övárokba, a műhelyekbe, egyeteméle padjaiba, hivatalokba s ezer más munkahelyre, ahol a jövő igazi magyar úri nemzedéke nevelődik és dolgozik. Azért., hogy a jövő társadalmában mindenki meg tudja különböztetni a suhancokat az — pranyif jaktól.

(Szi-nö.)

/

i