Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-03 / 199. szám

w T V ^ 2 ELLENZEK 1943 sieptember 3. Sünder mann : Németország harcánál; célja as emberi méltóság és a nemzeti szabadság biztosítása A helyettes sajtófőnök beszéde a háború negyedik évfordulóján Sündermann német helyettes sajtófő­nök a háború kitörésének 4-ik évforduló­ja alkalmából részletesen tájékoztatta a külföldi sajtó képviselőit az általános helyzetről. Bevezetőben hangoztatta, hogy ez a háború történelmi szempontból nézve úgy indult meg. mint Németország védelmi háborúja egy életét fenyegető ellenséges arcvonallal szemben. Ma már azonban az egész európai szárazföld vé­delmi háborújává változott. A harc nem a parlament árizmus és a nemzeti szocia­lizmus között folyik, hanem a nacionaliz­mus és az internacionalizmus, mégpedig annak legveszélyesebb formája — a bol- sévizmuts között. Sündermann rátért ezután a háborús bűnösség kérdésére és megállapította, \ hogy Németország ellenfeleinek háborús bűnösségét igen sok hivatalos okmány bizonyítja, amely német kézre került. Tisztán áll Churchill szerepe, aki éppen azokban az években, amelyekben kilátás nyílt a németek és az angolok megérté­sére. mindig háborús jelszavakat hangoz­tatott. Tisztán áll az a tény is, hogy a bolsevisták 20 év alatt nagy támadó ha­talmat építettek ki Európa ellen. Ma már nem szorul semmiféle magyarázatra, hogy ez a hatalom milyen erős és az. hogv a bolsevisták minő megsemmisítő terveket forgattak a fejükben. Viszont a Führer politikája mindig azt tartotta j szem előtt, hogv EurÓDát politikai meg- ' egyezéseken nyugvó ujiárendezéssel erős­sé kell tenni, ugvhogv helyt tudjon állni abban az általa előre látott és elkerülhe­tetlennek ítélt harcban. amelyet majd Európa az életét ve-zélyeztető bolseviz- ' mus ellen kell megvívjon. ■ A bolsevizmus elleni küzdelemben — folytatta Sündermann — nincs más vá­lasztás: vagy helytáll Európa, vagy meg- , semmisül. Egyetlen hatalom van csak, j amely ennek az ostromnak gátat tud vet- , ni: a német véderő. Ha a német véderő nem lenne, akkor a szovjet páncélosok egé?z Európát letiporják és egyetlen eu­rópai állam határánál sem állnának meg. Sündermann utalt ezután a német véd­erő által megszállt terület nagy kiterje­désére, a német katonák kipróbált harci erejére, az állandóan fokozódó termelés­re és az élelmezés biztosított helyzetére. Németország győzelme nem azon alapul, hogy idegen nemzeteket kiirtson, hogy távoli földrészeket leigázzon. hogy világ­uralmat létesítsen és nemzetközi tanokat kényszeresen másokra. A német győze­lem a helytállás mostani szakasza után hamarosan bekövetkezik, nemcsak azért, mert ezt biztosítja az életéért küzdő nagy nép ereje és bátorsága, valamint a szin­tén életükért küzdő szövetségeseink vi­tézsége, hanem azért is, mert céljai az emberi méltóság, a nemzeti szabadság és a történelmi szükségszerűség síkján kéz­zelfogható és elérhető közelségben fek­szenek. A második világháború negyedik évé­nek lezárása csütörtökön a Wiíhelmstras- se szóvivőjének alkalmat adott az elmúlt négy év katonai eseményeinek és azok jelentőségének rövid méltatására. A né­met nép a háború kitörésének első pilla­natától kezdve tisztában van azzal —. mondotta —, hogy számára most élet­halálharcról van szó és csak minden ere­jének latba vetésével tudja a harcot győ­zelmesen befejezni. Ezzel szemben aZ an­golok azt hitték, hogv az első világháború mintájára sikerül a német nép kimeríté­sével az uj háborút megnyerniük. Most négy év múltán látják, hogy még az sem elég, hogy a Szovjetet késztetik súlyos véres áldozatokra, sőt maguk is erre kényszerülnek. De látják azt is, hogy a négyéves háború nem merítette ki Né­metországot, hanem a német nép teljes ereje birtokában folytatja a harcot. A négyéves háborúból megállapítható — je­lentette ki a Wilhelmstrasse katonai szó­vivője —, hogy a súlyos harcok színhe­lyén, keleten a német arcvonal továbbra is igen erősen áll és a német rugalmas hadvezetés jól megállja helyét. Ezzel szemben az angolszászok második arcvo­nala — az, amit ez alatt Sztálin ért — még mindig nincs meg. A német hadve- zetöség jogosan tekint bizalommal a há­ború kimenetele elé, mert a győzelmet többé nem lehet kiragadni a kezéből. 99 Invázió a Balkánon66 A Berliner Börsenzeitung fejtegetései CIRKUSZ .i-Ajc í^rvCZÁJA JÁNOSNE ufiA CZAJA JÁNOS NAPONTA ZSÚFOLT HÁZ! ÁMUL! KACAG! TOMBOL Î a vllágattrakciókon. Előadások pont 4 és pont fél 8-kor kezdődnek. Vasárnap és ünnep­nap 3 előadás : d. ü. 3, 5 és este fél 8 órakor. Jegyelővétel 10—1-ig és 3 órától a cirkusz pénztáránál. Telefonrendelés : 20—00. Berlinből jelenti a DNB: „Invázió a Balkánon“ cim alatt a Berliner Börsen­zeitung vizsgálja a szövetséges invázió­nak lehetőségeit Európának ezen a részén. Az európai erőd nagyszerű építőmestere, a természet — állapit ja me° bevezető­ben a cikk — majd felsorolja azokat a hegységeket, amelyek Délkelet- és Kelet- európát erődszerűen elzárjak dél és ke­let felől s azután igy folytatja: A német véderő testvéri, bajtársias együttműködésben a délkeleten harcra ké­szen álló népekkel, a bolgárokkal, horvá- tokkal, szlovákokkal, magyarokkal, ro­mánokkal tartja délkeleten az európai erődöt. Az európai erődbe kelet és del felöl négy kapu vezet. A besszarábiai ka­pu a Dnyeszternél le van zárva. A Balkán felé vezető második kapu, a Boszporus és a Dardanellák. Ezt a semlegességére fon­( tosan figyelő Törökország lezárva tartja. A harmadik kapu, Saloniki szilárdan né- I met kézen van. A negyedik kapu, az Ot- I rantóí-szoros, amelyejn az Adriára lehet- I ne jutni, el van zárva és a meredek par- i tokon horvát csapatok örködnek szilár­dan. Hamis következtetésen alapszik az a számítás, hogy az angolszászok balkáni inváziójukban támogatást kapnának az ot­tani lakosságtól.. Ez a lakosság az euró­pai oldalon áll és az angolszászokról nem akar tudni. A partizán bandákat pedig.— mint a lap megállapítja — szétverték, maradványaik pedig nem tekinthetők tá­mogatásra alkalmas, harcképes elemek­nek. Végül figyelembe kell venni, hogy Délkelet-Európában nagyszabású partra­szállási műveletre az évnek csak korlá­tolt része jöhet számításba. Ez az idő eb­ben az évben tehát néhány hét múlva le­telik. Európának ez a része csak akkor lenne elfogadható, ha védői nem lenné­nek egységesek és vezetésük sem lenne egységes. Ez a vezetés azonban a történe­lem során most elsőizben megdönthetet­len tény. Pénteken délelőtt helyezik őrök nyugalomra G attfslder Gyulát A Magyar Kurír jelenti: Moóri Glatt- felder Gvula páüai trónálló, csanádi ér­sek-püspök holttestét csütörtökön haj­nalban az egyetemi templomban felrava­talozták. Korán reggel a templom min­den oltáránál gvászmisét mutattak be. Délelőtt 9 órakor Grősz József kalocsai érsek nagy papi segédlettel ünnepi gvász- misát mutatott be, amelyen megjelent a püsoöki kar több t;*yja, Szinyei-Merse Jenő és Radocsay László miniszterek, a miniszterelnök képviseletében bárciházi Bárczv István államtitkár és sok más előkelőség. A gyászmise után Angelo Rót­ta pápai nuncius, Grősz József, Czapik Gvula, Mikes János gróf érsekek és Se- rédi Jusztinján bíboros hercegprímás megadta a főpapoknak kijáró ötös feloi- dozást. A koporsót ezután Szegedre szál­lították ahol pénteken délelőtt a foga­dalmi templomban lesz az ünnepi rekviem és a beszentelési szertartás. Olasz lap méltatása a magyar külügy­miniszterről Rómából jelenti az MTI: A Relazzioni In- ternaziona'i legutóbbi ezáma hosszú cikke' közöl Ghiczy Jenő magyar külügyminiszter, rő!. Ismerteti a miniszter életét és munkás­ságát. A lap megjegyzi, hogy Ghiczy jénő miniszterré történt kinevezése nem volt vá­radéin esemény, mert bizonvos idő óta mar foglalkoztak Magyarországon ezzel a kér­déssel, mivel Ká'lay Mik'ó? miniszterelnök nagy elfoglatsága miatt a külügyi tárca ter­hétől szabadulni kívánt- A lap ezután ismer­teti Ghiczy Jenő politikai pályafutását, ki- emc’ve azokat sz érdemeket és gazdag ta­pasztalatokat, amelyeket a jelenlegi magyar kü ügymini&zter szolgálati ideje alatt szer­zett. Bolyongás a 4e?efonkönyv korul KOLOZSVÁR, szeptember 3. Hányszor vagyunk meleg otthonunkban nyűgösek; nem találjuk helyünket: bármihez kez­dünk, untat. Később panaszkodunk: nincs mit olvassunk. Ilyenkor szól az ,,öregek“ felől a bölcs tanács: — Olvasd a telefonkönyvet. .. Ha nem is fogadtuk meg szószerínt a kedves öregek tanácsát, böngészni kezd­tük a vaskos kék kötetet és ime: mennyi­re tanulságos és érdekes megfigyelésekre akadtunk. A telefonkönvv a statisztiku­soknak sok adattal szolgál, különösen, ami a neveket illeti. Még tájékoztatóbb képet nyernénk a nevekről akkor, ha az előfizetők a társadalom minden rétegé­ből egyformán volnának képviselve, igy a megállapítások valamivel szükebb kör­re szorítkoznak, mert köztudomású, hogy a telefonelőfizetők főképp az értelmiségi osztályból, kereskedőkből, iparosokból és üzletemberekből kerülnek ki. Ha továb­bá figyelembe vesszük azt is, hogy az előfizető magánszemélyeknek egyharmad- réeze zsidó, akiknek legalább 60 százalék­ban német nevük van, ami viszont egy város németnevü lakosságának arányát szökteti fel: megkapjuk bármely város nagybani arculatát  Kováciiilc vezetnek A statisztika az adatok halmazát sze­reti. Tehát indokolt, ha először a buda­pesti telefonkönyvhöz fordulunk és an­nak adatait fogjuk csokorba össze. Vegyük mindenekelőtt a magyar ne­veket: A pálmát ebben a vonatkozásban a Ko­vácsok kapják, akik nem kevesebb, mint 680-an szerepelnek a magánelőfizetők kö­zött. (Hogy cs-vel vagy ts-sel írja nevét, természetesen nem vettük figyelembe.) Utánuk a Nagyok következnek, akik 630- an vannak. Meglepők a következő nevek számai: a Szabók, akikről azt hinné az ember „kenterben“ vernek minden nevet, már „csak“ 470-en szerepelnek, t harma­diknak tehát a számisorban. A négyszá­zat haladja meg a Morvátok száma is (430), de már 300 és 400 között mozognak a következő nevek: Tót (385), Molnár (380), Kis (310) és Székely (300). Farkas már csak 285, Varga 278, Német 230 és László 205 van. Azok a magyar nevek, amelyek, méltán sorakoznak a fentebbiek mellé eredetük szempontjából, vagyis keletkezésükben ősmagyaroknak tekinthetők, tömegesen 100 és 200 között, sőt 100-on alul fordul­nak elő. így. pl. Balog csak 183, Fodor 170, Kertész 160, Biró 158 van, Sándor, Gál, Hegedűs és Lukács meghaladja^ a 150-et, de Pap, Barta, Kemény, Baláfcs, Szűcs, Vajda, Takács, Török, Halász, Szá­lai, Szántó, Szász, Lengyel, Szilágyi, Mé­száros, Földes stb., stb. (miknek eredete mult évszázadokba nyúlik vissza) mind­mind alatta van a 150-nek. A telefonkönyvben szépszámmal szere­pelnek olyan magyar nevek is, .amelyek­nek száma nem éri el a 100-at sem, pl. Juhá'sz (90), Hajdú (Q0), Katona (73) stb., vagy olyanok, amelyek az 50 alatt ma­radnak. Természetes a fennebb felsorolt ma­gyar nevek között sok a magyarosított név is, amelyet főképpe a zsidók vettek fel asszimilálódásuk külső jelének bizto­sításaképpen. Ebben a felsorolásban ma­gyart a zsidótól megkülönböztetni nem tud tűk, de ha végig tekintünk a részletesebb kimutatásokon, egyes neveknél sejteni lehet, hogy azok tulajdonosa túlnyomó- részben „nem árja“, pl. Radó 85, Gábor 86, Sebestyén 76, stb. Weisz és Svabék holtverseny ben A leggyakrabban előforduló nevek hor­dozói mindenesetre még nagyobb arány­ban zsidók. A felbukkanó német nevek I közt alig van olvan. amely nem mint zsi­dó név vwma ismeretes. A német nevek j közt legtöbb a Weiszt amely a Szabók­kal vetekedik, mert a listán 470-nel sze­repel. Szép számmal vannak, 300-an fe- 1 lül. a Klein-ok (20), a Fischer-ek (316) és I a Schwarz-ok (304). Ezek tehát gyakoriság tekintetében vetekszenek a Tótokkal, Molnárokkal, Kisek kéj. 216 felett vannak ! a Steinerek d~ már £00 és 100 között a Deutsch (197). Müller (161), Braun (152), Krausz (150). Friedmann (146), Neumann (140), Róth (130) stb. , A 100-at meg nem haladó német nevek tömege nagy: ezek között igen szépszám­mal fordulnak elő a tiszta zsidó nevek. Szláv és egyéb hangzású nevek közül mindöscze kettő van, amely legalább 40 esetben fordul elő: Markovits és Novák, az előbbi 56, az utóbbi 53 alkalommal. Számszerint összefoglalva a leggyak­rabban előforduló neveket, amelvek leg­alább 40 esetben szellmeinek, a követke­ző adatot kapjuk: 163 magyar. 72 német (zsidó) és 2 szláv. Könnvü megállaoiíani, hogy a zsidók sokkal nagvobb arányban szerepelnek a magánelőfizetők sorában, mint azt országos számarányuk indokolttá tenné Ko'ozsvári adagok A kolozsvári telefonkönyv sokkal sze­gényebb adatokat tár fel. Figyelembe kell vonnunk itt azt, hogy a megszállás ideje alatt a magyarság csak a legszükségesebb esetben vezettette b<% lakásába a távbe­szélőkészüléket. mért háztartási költségei ragyon is korlátoltak voltak. A felszaba­dulás utáni gazdasági fellendülést már a készülékek és a nyersanyaghiány llen- sulyozta. Kereskedelmünk és iparunk ugyancsak korlátolt kere tk között mj- zog. Lássuk tehát Kolozsvár magánelőfize­tőit a telefonkön37v tükrében: A pálmát itt is a Kovács tartja 29 cél, amelyet a Nagy-ok követnek 22-vel, majd a Szabó-k és a Farkas-ok holtversenyben 19-cel állnak az élen. A további sorrend a következő: Biró 1^3, Balog 14, Horvát 12, Kis és Tót 10, Pap és Deák 9, Molnár és Fodor 8, Székely, Szász és Kertész 5. A német, helyi viszonylatban a zsidó nevek között is, akárcsak Budapesten, a Weisz yezet 13-al, őt követik sorrendben. Rosenjelcl és Salamon 12, Klein 10, Fi­scher 9, Schwarz 7, Deutsch és Léb 6, Grün és Grünwald 5. Többszöri névelőfordulásra alig van példa, amely meghaladja a minimális 5 számot. Ez viszont már oly csekély, hogy mellőzhető. Érdekes mindkét esetben megfigyelni, hogy a leggyakrabban előforduló nevek között a foglalkozást jelző név: Kovács és a más foglalkozást jelentő nevek: Sza­bó, Molnár, Varga, Kertész, stb., stb. do­minálnak. Ezután az eredetet rögzítő ne­vek következnek: Horvát, Tót, Székely, Néniét, Török stb. Az állatnevek közt a Farkas a leggyakoribb, mig a testi tulaj­donságot példázó jelzők között a Balog a leggyakoribb. A következtetéseket és kombinációkat végnélkül lehetne folytatni. Próbálja meg a kedves olvasó unalmában, ha gunvból a telefonkönyv olvasását ajánlják neki. Mi megpróbáltuk és valljuk: nem is oly unalmas, mint ahogyan elképzelik ... (szed

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents