Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-22 / 214. szám
1943 »ztpt«mb»r 2 2. BLLENZeS Elekes Mihály példamutatása GYERGYÓSZENTMIKLÓS, szeptember 22. Itt-ott már sárgulnak a falevelek. Korábban sötétedik és későbben virrad. A helyzeten nem lehet változtatni: ősz van. A Gyilkostóhoz vezető ut forgalma ennek dacára igen nagy. A társasgépkocsik szakadatlanul hordják és hozzák a vendégeket. látogatókat az ország legszebb és legértékesebb természeti kincséhez. Nagy kanyarokkal kigyózik az ut a Gyilkos felé... Egyik fordulónál szakszerűen sorba ültetett gyümölcsfákon akad meg az erpber szeme, jellegzetes „kollát“-kerttel körülvett nagyobb területen. Az emberi kíváncsiság nem hagy tovább menni. Meg kell nézni ezt a havasi jellegű gyümölcsészetet, amiről olyan sokat beszéltek és ábrándoztak szakemberek. Nyitott kapun keresztül kristálytiszta patakon át vezető hidra jutunk. Közvetlen a hid mellett pisztránggyüjtő „ládán“ akad meg a szemünk. Jo lehet itt. Akkor fognak és esznek pisztrángot az emberek, amikor akarnak. Amint kiderül, nem iiycn egyszerű a dolog... Jobb és balkéz felől szépen ápolt és nagyszerűen müveit veteményes kertek, ágyasok húzódnak, melyek kétségbe/ n- hatauanul bizonyítják: itt, ilyen magasságban, a fenyveserdők világában is lehet, sőt kell gazdálkodni. Arrább istállók, egy teljesen és egy féligkész villa bizonyltja: tehetős ember házatájához érkeztünk. A villák közötti nagy térséget korszerű méhkaptárok népesítik be. Lehet úgy 120—150 darab. A gyorsegymásutánban következő élmények nyomán előtérbe kerülő kérdésezre magától a tulajdonostól kapunk részletes és tanulságos felvilágosítást, Megtudjuk, hogy ez a szépen müveit és nagy értéket képviselő birtok Elekes Mihályé, a gyergyószentmiklósi vasúti állomás helyettes főnökéé. Az is kiderül, hogy ezt az értékes és különlegesen szép eredményt hozó munkát a kisebbségi sors, a nagy és kilátástalan székely nyomorúság indította el. Ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy legnagyobb és legkegyetlenebb tanítómester a könyörtelen élet, mely nem ismer tréfát s elképzelhetetlen teljesítményeket, eredményeket „hoz“, vagy „húz“ ki az emberből. Elekes Mihály vasutasnak ment a kegyetlen magyar sorsforduló előtt. A nagy magyar tragédia után is kitartott. Családja volt. Már 1927 táján egyre komolyabb és komorabb jelek bizonyították: magyar ember nem bizhatja közpályára önmaga és családja életét, jövendőjét. A felismerés nyomán azonnal cselekedett Elekes. Ezen a területen háromholdas kaszálónak csúfolt területe volt. Elhatározta, hogy innen kiindulva teremti meg családja jövőbeni megélhetését, mert más lehetősége nincs. Kis házikót és szint ütött össze sajátkezüleg a kaszálón, egy tehenet és néhány méhcsaládot vásárolt. Kemény munkát követelt az elindulás. A gyergyószentmiklósi állomás tisztviselője minden szabadidejében kerékpárra ült s a várostól közel 10 kilométerre fekvő , gazdaságába“ rohant és dolgozott... Az emberek összedugták a fejüket s azon xezdtek sajnálkozni, hogy Elekes Mihály- nál valami baj van... Nem tudták megérteni, miért csákányol látástól vakulásig a tisztviselő és mit akar azon az Istentől elrugaszkodott semmit sem érő helyen. A megjegyzések, a gúnyolódások azonban nem csüggesztették el Elekest. Már tisztarán volt azzal, hogy nagy lehetőségek elé került, melyeket mindenképpen meg akarnak és meg is fognak valósi- +ani .. „Nem megyek BossiarábiáLa“ A méhek már a második esztendőben hoztak valamit, a harmadikban még többet. A tehenek is szaporodtak és jövedelmeztek. A pisztrángtenyésztés halait legtöbb esetben ellopták, de mégsem lehetett ráfizetni erre a vállalkozásra sem. A keresetet pedig az utolsó fillérig ingatlanba fektették... Az immár teljesen termővé tett három holdból hat, későbben 10, aztán 20 lett... Ezt bekerítették s most már munkaerő segítségével, de a tulajdonos és családja fizikai közreműködésével ötszobás villa alaojait ásták ki és építési anyagát készítették elé. Fbben az évben járatta a hatalom a rudat a magyar nemzetiségű vasutasokra. Nyelvvizsga nyelvvizsgát követett. Sohsem tanultak többet Erdélvben magyarok, mint azokban a nehéz időkben. 25—40 éves szolgálati idővel rendelkező családapák kerültek az idegen világ könyörtelen rostájába melynek gyűlölettől tágított résein magyar életek sokasága zuhant a kilátástalan nincste- lenségbe. A munka és az élet jogát vonta kétségbe az idegenség. Erdély földjén addig ismeretlen elméletet állított fel: csak a szerencsés nemzethez tartozóknak lehet és szabad élni. Ezért vizsgáztattak. Az el- | járások nyomán kétségbeesett hullámo- j kát vetettek erdélyi magyar könnyek. Ki törődött velük? Elekes Mihály éjt-nappá téve tanult. Valahogy átcsúszott a vizsgán. Nem volt köszönet benne. Néhány hónap múlva bizalmas rendelet érkezett feletteseihez: a megbízhatatlan „idegeneket“ Besszarábiá- ba kell áthelyezni. Elekes is köztük volt. Árukor az áthelyezésről szóló írást kézbesítették neki. nyomban bejelentette: nem megy el. Erre azonnal elbocsátották. így ‘lett állandó gazdája a silánynak ismert területnek. Most rpár szakadatlanul folyt a munka. Az előkészített építési an;> agot, szaksegitséggel az elcsapott CFR-ista saját kezűleg rakta egymásra, j Tető alá került az épület, sőt az istállót is kibővitették... Nem kiméit senki fáradtságot. Nemcsak megélhetésről, életről . volt szó... A veteménvezésre alkalmas terület évről-évre bővült, a méhcsaládok szaporodtak, sőt: most már egészen komoly megélhetési alapot jelentettek' c ak egy kicsit kedvező időjárás esetén. A bekerített területen, sőt azon túl is angoranyulak legeitek kora tavasztól késő őszig... Megjelentek az első gyümölcsfák is. Alapos tanulmányozás után az éghajlat és talajviszonyoknak leginkább megfelelő gyü- mölcsfákkal kezdett kísérletezni Elekes Mihály. Ezen a téren volt és van ma is a legnagyobb kitartásra és türelemre szüksége a tulajdonosnak. A fák nehezen fejlődnek, de teremni fognak. így akarja Elekes s amit ő akar, nagyszerű példa bizonyítja, keresztül is viszi. A sikertelenség nem kedvetleniti el, mert tudja, hogy egészen nagyszabású úttörő munkára vállalkozott és végez... Itt nincs helye a tü- i esetlenségnek. Ha kétszer nem sikerül, harmadszor is kísérletezni kell vele, mert akkor jelentkezik az eredmény. Ezzel a kitartással és vasidegekkel járta, különösen téli időszakban Elekes Mihály a hegyeket puskája és kutyája társaságában. Ez is jövedelmezett: szebbnél, szebb, értékesebbnél értékesebb prémeket j juttatott tekintélyes áron a szűcsökhöz. : Villájában nagy medvebőrök, kitömött 1 állatok bizonyítják: nem közönséges vadásszal állunk szemben ... EÍHarfás, élelbeoszlés, előrelátás Ilyen kitartás, életbeosztás és előrelátás 1 mellett nem lehet csodálkozni, hogy a felszabadulás pillanatában már teljesen független, sőt gazdag ember volt Elekes Mihály. Egy egész hegyoldalnak volt telekkönyvi és tényleges tulajdonosa. Már lüli holdnál jóval nagyobb területen csinált szénát. Nemcsak tekintélyes állatállományt tarthatott el, hanem jelentős mennyiségű takarmányt el is adott. Mindezt oiyan területekről, melyeket a isznál- hatatlanoknak minősített a rövidlátás. Legíenntbb legelőnek volt add'g jó, ha nem a nyulak rúgták ... A visszavonulók alaposan megdézsmálták a gazdaságot, de ez már sem a lélekben, sem az elindulásban nem tett nagy kárt. A honvédparancsnokság mát az első napokban felszólította Elek-se, hogy menjen vissza a vasúthoz. Emberre van szükség. A felszólítást azonnal végrehajtotta. A gazdaság vezetését felesége vette áh.. A gazda azonban most is rmnden szabadidejét a birtokán tölti, kora tavasztól késő őszig. A szolgálati idő után az állomásfőnökhelyettes ur, hetedik gimná- zista fiával vállvetve dolgozik cselédjei és napszámosai mellett... Van itt, amit csinálni. 130 „mézelő“ méhcsaládot és sok rajt kell gondozni ... A második villa építkezését is elő kell segíteni. Sajátkezüleg építik ki a távbeszélő vonalat, pergetik a mézet s helyezik az egyik villa alagsorába beépitett. nagysze- j rüen tisztántartott edényekbe. Ez az üzem i egészen komoly pontia a közellátásnak... j A szárítókban gombát gyűjtenek. Eb- j ben az esztendőben kevés van. Szárazság volt. Máskor jelentős mennyiség került a piacra ebből a termelési ágból is ... Jövő esztendőben saját villanyteleppel akar építeni a gazda .. . Azt szeretné, ha a nagyszerű helyen fekvő birtokát csöndes üdülőteleppé fejleszthetné. Májustól szeptember elejéig, sőt későbben is utolérhetetlen környezetben, házi ellátásra teljesen berendezkedett gazdaságban Pihentethetné a városi ember fáradt idegeit . .. Nagy kirándulásokat tehetne s ha kedve kerekedik, a várost is közel éri. Az eszményi nyaraló tervei ké"zen állnak. Nyugodtabb időkre várnak. Aztán megindul az építkezés s a három holdból száznál jóval többre fejlődött birtokon korszerű csoda létesül... Mert Elekes Mihály csodát müveit. A munka csodáját, ami minden vonalon tiszteletet érdemel és parancsol. FERENCZ GYÁRFÁS. ITIa nyitják meg a Székelyföldi Művészeti Évet SEPSISZENTGYÖRGY, szeptember 22. (MTI.) Szeptember 22-én, szerdán van a Székelyföldi Művészi Év sepsiszentgyörgyi részének az ünnepélyes megnyitása. Délelőtt a kultuszminisztérium képviseletében Ybl Ervin miniszteri osztályfőnök megnyitja a nagy magyar festők kiállítását a Mikó-kolíegium helyiségeiben. A kiállítást Csánky Dénes, az Országos Magyar Képzőművészeti Muzeum igazgatója rendezte és ő tart tárlatvezetést is a megnyitó után. A kiállítás anyaga a Szép- művészeti Muzeum legszebb alkotásaiból, a legnagyobb magyar festők müveiből kerül ki. A gyűjtemény magába foglalja a magyar festőművészet fejlődését Donáth Jánostól Vasza- riig. 38 nagy magyar festő müvein keresztül * 20 szemlélheti a közönség a magyar festészetnek a XIX. és a XX. század első évtizedeiből származó alkotásait. A kiállítást november iyi-g nyitva tartják, bogy azt még az iskolai év megkezdésekor a Sepsiszentgyörgy- re érkező tanítók is megtekinthessék. Mint ismeretes, 20-án, hétfőn: Csíkszeredán megnyílt az építészeti kiállítás, a székelyudvarhelyi müemlékkiállitás és hatalmas érdeklődés mellett folytatódik a marosvásárhelyi képzőművészeti kiállítás. Marosvásárhelyen a megnyitás napján 700-nál több látogatója volt a kiállításnak, ami mindennél beszédesebben bizonyltja a SzékelyföLdi Művészi Év eseményei iránt tanúsított általános érdeklődést. Vitéz Tibor ünneplése KOLOZSVÁR, szeptember 22. ' (Az Ellenzi munkaiársától.) A nyári színkör udvarának egyik eldugott' sarkában egy nagyobb „küldöttség" jellegű szinészcsoport a kiabá'ásnál ' is feltűnőbb suttogással vonta magára a fi* gyeimet. Szorosan összebújva, a látható jelek szerint nem itaidtak megegyezni valamiben. Az emberi kíváncsiság, a „hátha, tudok segíteni" átlátszó hátterű, gondolatába burkolva hamarosan nagyobb csoportot vonzott a megegyezésre nem jutó kiválasztottak közé. Végű' is kipattand a titok: egy kettős jubileum és az ünnepelt- felett nem tudtak megegyezni. Az eleinte név nélkül- folyó tárgyalások közben valaki elszólta magát és perceken be. 'ül már az egész színház tudta, hogy Vitéz Tibor, a színház főrendezője az idén kettős jubileumot ünnepel: ebben az évben lesz. 20 éve, hogy elment Kolozsvárról és 15 esztendeje már annak, hogy színészi pályára lépett Az Aranyvirág próbáit a nézőtérről irányitó Vitéz Tibort a hir elterjedése után percek alatt nyüzsgő hangyaboly vette körül. Mindenki szerencsét kívánt és mindenki gratulált.. Szót szó követett és a főrendezőnek ei kellett mondania hogy miképpen is érdemelte ki a „jubiláns" címet. — Húsz évve! ezelőtt mentem el Kolozsvárról — mondta Vitéz Tibor — és- 15 évvel ezelőtt szerződtem a Városi Színházhoz. Onnan az Operához kerültem és a íelszaba- du'ás után azonnal Kolozsvárra helyeztek V mint a kolozsvári Nemzeti Színház főrendezője. Mint magánénekes most váltam csak meg a budapesti Operaháztól. Lassankint a minket közelebbről érintő rüietre terelődött a> beszélgetés: — A szinház igazgatóságának megbízásából ezen a nyáron öt operett rendezésében vettem részt. Az elég fárasztó nyári évad és párnapos nyaralás után máris hozzáfogtunk a mup.kához. Első opera, amit rendezek a Ri- go’ettó 'esz, ezután sorrendben a János Vitéz következik, majd a Hegyek Alján és a Tanhäuser után egy eredd magyar bemutatóra kerül sor: Kenessey Jenő: „Ara.nv, meg az asszony" cimíi operáját visszük színpadra az én rendezésemben. — Ebben az évben szó van két külföldi rendezésről is. Németországból és Svájcból kaptam meghívást operarendezésre és ha a megváltozott viszonyok és az itteni munka- beosztásom engedi, mindkettőnek eleget ;s teszek. De első a kötelesség. Vége a beszélgetésnek- A színészek visszatérnek a színpadra és a jubi'áns- ismét átváltozik rendezővé. Kifelé menet mindenki róla beszél és a k m-ban egy újabb érdekes hir kell szárnyra: Vit'z Tibor egy operaforditáson és egy operettátiráson dolgozik. (i. ro. p.) MÓDOSÍTJÁK AZ ELÉVÜLT SZABADALMI TÖKVÉNYT A feltalálók általános panasza, hogy a tanulmányi szabadalmakról szóló 1395. XXXVII, te. az elmúlt közel félszáz é\ alatt elévült és ma már nem szolgálja hathatósan a szabadalmi jog körül érdekeltek védelmét. A kifogások jogosságát a Szabadalmi Bíróság is tudja és elismeii. Ezért elkészítette a találmányi szabadalomról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetét, melyet hozzászólás végett megküldött az érdekelteknek. Az ország területén levő kereskedelmi és iparkamarák most foglalkoznak a tervezettel és észrevételeiket, javaslataikat feliratban közük majd az illetékes szakminisztériumokkal. A szabadalmi ügyekben érdekeltek azt is kifogásolják, hogy a félszáz év előtt alkotott, de időközben sokszor módosított, illetve rendeletekkel kiegészített szabadalmi törvény sokfelé ágazó anyaga teljesen szét van szórva, úgyhogy még a legjobban beavatottak is alig ismerik ki magukat benne. Szükségesnek tartják ezenkívül megszüntetni azokat a belső állami jog terén fennálló akadályokat, amelyeknek következtében Magyarország ezideig nem ratifikálhatta az ipari tulajdon védelméről ' szóló nemzetközi uniós egyezményeknek még 1934-ben Londonban átvizsgált szövegét. Akik a gyakorlati élettel állandó érintkezést tartanak fenn, tapasztalhatják, hogy az ipari és kereskedelmi oldalról naponta jelentkeznek olyan igények, melyeket csak a használati mintaoltalom volna képes kielégíteni és a külföldi használati minták tulajdonosai gyakorta óhajtanák ezt az oltalmat Magyarországon is megszerezni. Országos fajkutyakiállitás Kolozsvárott A hazai fajkutyaitenyészté« nemzetgazda» sági szempontból is nagyón fontoß felvirágoztatásán és az ebtenyésztősport népszerűsítésién immár negyvennégy év óta tevékenykedő és „az összes ebfajtákat felölelő" Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a hu_ szonkétéves megszabás' után f é- október hó 3_án, vasárnap rendezi a kolozsvári satatéri strandfürdő területén a második országos faj- kutyakiállitását. Ennek a sportszerű kutya- kiállitásnaik idejében való előkészítése érdekében az egyesület igazgatósága már, szét- küldötte a nevezési iveket mindazoknak a kutyatulajdonosoknak, akik a multévi októberi nagysikerű kuíyakiáMitásop resztvettek. Felkéri az egyesület azokat a fajkutyatulsjdo- noeokat, kik a mult évben lekéstek, továbbá mindazokat, aikik a kiálljtárson fajkutyáikkal résatvenni óhajtanak, közöljék pontos címüket a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületével (Budapest, VIII., Rákóczi-ut 29, Telefon 138—464), hogy a kiáüitási programot és nevezési iveket! megkü’'dhes6ék nekik. A kiállításra! nevezhető minden elismer ebfajtáihoz tartozó kutya, mely a nyolchónapos kort már betöltötte- A kiállított ebeket nemzetközileg elismert bírók bírálják Értékes ti6zteletdijakaf kapnak a- legkiválóbb ku. tyák tenyésztői és tulajdonosai. Nevezési, iveket Kolozsvárott József Ákos a’ezredesnél is lehet igényelni, Balassa-utca 3Ö. Telefon: 17—27. Á nevezés határnapja szeptember hó 28. NÉMET-HORVÁT ÁTTELEPÍTÉST EGYEZMÉNY Zágrábból jelenti az MTI: A napokban jelent meg a hivatalos lapban a legújabb liorvát-német áttelepítő rendelkezés szövege. Azoknak a horvát nemzetiségüek- nek, akiknek Alsó-Stájerország, Karintia cs Krajna megszállott területein volt állandó lakhelyük, három hónapon belül írásbeli nyilatkozatot kell tenniök, hogy ingóságaikkal együtt Horvátországban akarnak letelepedni. Az áttelepítést körzetek szerint bonyolítják le, mégpedig úgy. hogy a közeli határsávból 1944 január 31-ig. a legtávolabb eső körzetből pedig 1944 december 31-ig kell kivonni az áttelepülőket. ELŐADÁS A BOSZORKÁNY-PEREKRŐL DÉSEN. Tudósítónk jelenti: Érdekes előadásban lesz része Dós város közönségének szeptember 22-én, amikor is este 7 órakor a ref. fiúiskola nagytermében dr. Parády Ferenc ny. kórházi főorvos tart előadást a dési boszorkány-perekről, egyházi, orvosi és jogszolgáltatási megvilágításban. Az előadást a ref. férfiszövetség rendezi.
