Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-22 / 214. szám

ELLENZÉK 19 4 3 szeptember 2 2. 2 m riotos t'llonség «Vj’irtsi ('r-(")fp|Sí/,itlt',s<'kf‘t t<\sz, henry csapásainkat vis/.ujioz/.a. !A német vezetők beszédei ccl/.a^oka-i lartalniaznak u.i im'Hls/,en'kre is uj fegy veveki-e, amelyeket majd kipró­bálnak tájt unk. Ezek a c id zások va- joszinuleg rnas doi pót is tartalmaz­unk, méppedip azt. lmpy népük t>e ba- toj-ságot öntsenek, Tapasziti-riat nink vannak például egy újfajta Komiba ról.amelyet az ellensiég kis távolság­ból alkalmaz keresketiehni bajok el- len a paid közvetlen közelében. Kz a bomba alapjában ejtőernyős raké­ta, amelyet bizonyos magasságból repülőgép leejtve a célpont felié irá­nyit. Lehet, bogy a németek más fegyvert is kidolgoznak. Tengerei iáit j á ró-U áboru •Churchill ezután a tengerészeti helyzetre tért át. \ háború kezdete óta a legnagyobb veszedelmet a ten- geralattjáróháboru jelentette a ten geri útvonalak és a szövetséges ha­jók ellen a világ minden résziében. De a szeptember 18-úval végétért négy hónap óta az ellenség az Észak- At lanti-óceánon egy kereskedelmi hajót sem süllyesztett el. Az Egye sült Államok hadbalépése ótta ete- k intet ben augusztus volt a legala­csonyabb színvonalú. Szeptember el­ső két hetében az ellenséges tenger­alattjárók a világ egyetlen részében sem süllyesztettek el egy szövetséges hajót sem Erre a tengeralattjáróim ború történetében nincs példa sem ebben, sem a mult világháborúban. Természetesen ez nem jelenti eery pil” lanatra sem, hogy ez tovább t-arthat. — Franciaországi támaszpontokról újabb tengeralattjáróbullám indult ei a tengerre. Ezek a tengeralattjá­rók a mult héten vagy azelőtt vonul­tak el az Atlanti-óceánra, kétségte­lenül a lejohb és a legújabb felszere­lésekkel vannak ellátva. Ha azonban m egt a m ad j á k h aj ó k ara ván j ai n k at, mi is fel tudjuk venni velük a har­cot. Kijelentette még Churchill ezzel kap csőfaléban, hogy noha május óta esekélyszámu tengeralattjáró volt üzemben, ritkán mult eil nap, hogy egv-egyet ezek közül el ne pusztítot­tak volna. Az angolok elfogtak vagy vízbe fojtottak sok olyan tengeralaét já- róparanosnokot, akiknek nagy hai ci- tapasztalataik voltak. Ami végül a hajóépitést illeti, az Egyesült Államok hajóépitése meg­felel a várakozásoknak, sőt felül is múlja. A brit sziget is legyártja a rendes kontingenst cs a kanadai ha- jóépités is figyelemreméltó. Ha a kedvező helyzet továbbtart, hamaro­san pótolják a háború kezdete óta az egyesült nemzetek részéről elszenve­dett veszteségeket. Az Egyesiült Álla­mok a tömeges haj óép it és területén elért eredményüket nagylelkűen megosztják Angliával a háborús munkamegosztás elve alapján. Az üzemanyagkészletek ma nagyobbak, mint bármikor a háború kezdete óta. Jelenleg nagyszámú kisegítő repü­lőgép hortdiozú hajó lépett szolgálatba. Ezek bizonyos mértékig légvédelmet tudnak nyújtani a hajókaravánok­nak és előmozdítják a tengerártattjá­rók elleni háborút. A tengeralattjá­rók csak akkor győzhetnék le a szö­vetségeseket, ha a hajógyárakban és a tengereken nagy kötelességmulasz­tás történnék és az Atlanti-óceán két pántján a tudományos és műszaki képességek megbocsáthatatlan mó­don süllyednének. A kereskedelmi hajózás vesztesége nagyobbarányu, mint a haditengerészeté. A Japán elleni hare két uj eleme: kiürítés és visszavonulás Részletesen foglalkozott Churchill a Ja­pán ellen folytatott háborúval, kezdve a Guadalcanal! harcoktól egészen mosta­náig. Megemlítette, hogy a japánok ellen­állásában uj elem tűnt fel, amely a japá­nok hadviselésében most már szerepet kap: a kiürítés és a visszavonulás. A Ja­pán elleni háború fokozására szolgál a délkeletázsiai parancsnokság megszerve­zése. Monthatten tengernagy, a szövetsé­gesek főparancsnoka, rövidesen Indiába érkezik ' vezérkarával. Az uj parancsnok­ság főhadiszállása Delhiben lesz, ho»gy szoros kapcsolatban legyen az indiai kor­mánnyal. Olaszország Churchill ezután áttért a földköziten- I geri legújabb eseményekre. Megemlékc- . zett az olaszországi rendszerváltozásról és hangoztatta, hogy a Badoglio-kormány azzal a szándékkal született meg, hogy a nemzet akaratának megfelelően megte­remtse a békét. Az uj olasz kormány kü­lönböző utakon érdeklődött a fegyverle- tételi feltételek iránt. Megértést tanúsítot­tunk — mondotta Churchill — az uj olasz kormány elé tornyosuló nehézségekkel kapcsolatban, de minden közlekedésre azt válaszoltuk, hogy a fegyverletételnek fel- tételnélkülinek kell lennie. Ezt közölték azzal az olasz tábornokkal is, aki augusz­tus 19-én Lisszabonban találkozott a brit és amerikai tiszticsoporttal. Augusztus 31-én az óla •••/. kiküldött visszaérkezett és közölte, hogy az olasz kormány hajlandó elfogadni a feltételnélküli megadást, csak azt nem tudja, hogy miképpen hajtsa végre. Hajlandók voltunk repülőgépen amerikai hadosztályokat Róma környéké­re küldeni és felszámolni a Róma közelé­ben levő két német páncélos hadosztályt. Miután azonban a németek megszálltak a római repülőtereket, a termek ezt a ré­szét nem lehetett végrehajtani. „Mussolini megszöktetése vakmerő tett“ Mussolini megszöktetéséről beszélt ez­után Churchill. Minden okunk meg volt azt hinnünk, hogy Mussolinit erős őrizet alatt, biztos helyen tartják fogva. Ehhez a—Badoglio-kormánynak is fontos érdeke fűződött. A megtett intézkedéssel azon­ban nem számoltak olyan erős meglepe­tésre, mint aminőt a német ejtőernyősök hajtottak végre. A szöktetett Churchill nagyon vakmerő tettnek mondotta. A Ba- doglio-korviá>ny részéről nem történt mu­lasztás a jóhiszemiiséo, vagy éberség dol­gában. Az olasz őrség parancsot kapott, hogy lőj jön Mussolinire, ha meg akarják szöktetni, de a carabinierik nem teljesí­tették kötelességüket. A fegyverletételi feltételeket szeptem­ber 3-án éjszaka Siracuzában írták alá. Az Olaszország ellen indítandó fő táma­dás idejét az olasz kormány magatartá­sától teljesen függetlenül szabtuk meg. A hadműveletek időpontját jóval az olasz kormánnyal való tárgyalások megkezdé­se, sőt Mussolini bukása előtt meghatá­roztuk. A fegyverszünetet késleltették avégből, ho.gv egybeessék a támadással s nem a támadást késleltették, hogy egy­beessék a fegyverszünet közzétételével. „Anglia szivén viselte az olasz szabiidság ügyét“ Hitler — mondotta Churchill — a leg- ' csekélyebb kétséget sem hagyta számunk­ra atekintetben, hogy felfogása szerint Olaszország áruló. Mussolini arra használ­ta fel hatalmát, hogy Franciaország bu­kásából anyagi előnyt szerezzen és ellen­ségévé vált a brit birodalomnak, amely hosszú időn át szivén viselte az olasz sza­badság ügyét. A zsarnokok bűneiért a nemzeteknek súlyos büntetést kell elvi­selniük. Az olasz nép már szörnyű szen­vedéseken ment át. A szén Olaszország­nak most a német hátvédek csataterévé kell válnia. Még uj szenvedések jönnek ezután, de a brit hatalom és az Egyesült Államok hadseregei előrehaladnak Olasz­országban, felszabadítják az olasz népet és eljön a pillanat, amikor újra elfoglal­hatja helyét a modern világ szabad de­mokráciáinak sorában. A legélesebb sza­vakkal fordult a nemzeti szociálizmus és a porosz militarizmus ellen. Ettől el kell hogy forduljanak a németek szövetsége­seinek is. hogy dolgozzanak hibáik hely­rehozásáért, mert különben nincs határa annak az erőszaknak, ameddig készek va­gyunk elmenni. Churchill miniszterelnök ezután nagy részletességgel ismertette a legutóbbi délolaszországi hadművelete­ket s azt állította, hogy a szövetségesek újra kezükbe vették a kezdeményezést. A második fvont még nem lépett sorompóba Mi Olaszországnak segítségére leszünk. I hogy felszabadítsuk. Készek vagyunk ( nagy hadsereget vinni Olaszországba &s tevékeny arcvonalat kialakítani. Ezt az arcvonalat, amely először Afrikában, az­után Szicíliában és most Olaszországban nyílt meg: a harmadik frontnak nevezem. A második front még, nem lépett sorom­póba, de egy napon, amikor amerikai szö­vetségeseink és mi elérkezettnek látjuk a pillanatot, ez az arcvonal is megnyílik és az európai szárazföld nyugatról való elözönlése megkezdődik, egybekapcsolva a déli invázióval. Ennek a háborúnak a legvéresebb ré­sze még előttünk ran. Nem becsüljük le a reánk váró áldozatok nagyságát, de nem bocsátkozunk annak a kérdésnek a megvi­tatásába, hogy hol, hogyan és milyen ará­nyokban fog majd megindulni a fő táma­dás nyugat felől. Churchill ezután szóbahozta a Quebec- ben megállapított terveket, amelyek a Szovjet-Unió .Nagvbritannia és az Egye­sült Államok politikájának és akcióinak szorosabb összefüggésbehozására irányul­nak. A földközitengeri kérdések megbeszé­lésére szövetségesközi bizottságot létesíte­nek. amelyben Anglia képviselője Harold Mac Mill an lesz. A három ország külügyminisztereinek értekezletéről is intézkedtek. Ezen az ér­tekezleten. amelyre rövidesen sor kerül, Eden külügyminiszter lesz Anglia képvi­selője. Churchill kifejezte azt a reményét, hogy még az idén összejövetel lesz Roose­velt, Sztálin és ő közötte. Ennek az ösz- szejövetelnek a helyét és időpontját nem közlik a nvilvánossággal az értekezlet be­fejezése előtt. A Szovjet-Unió és a többi nagy szövetséges között bizalmas, szívé­lyes és maradandó társulás nélkül — mondotta Churchill — a háború végén azt találhatnánk, hogy növekvő zűrzavar idő­szakába léptünk. Olaszország kapitulációjával kapcsolat­ban Churchill megállapította, hogv az el­ső feltétel a hadifoglyok kérdése volt. Mintegy 70.000 brit és több mint 25.000 görög és jugoszláv volt az; olaszok kezén. Ezek szabadonbocsátásához ragaszkodtak. Miután még a görög és a jugoszláv ..ha­zafiak bandájának“ harcairól megemlé­kezett. annak a reményének adott kifeje­zést, hogy Délolaszország elözönlésével talán lehetségessé válik, hogy „mi paran­csoljunk az Adrián“. Ezzel kapcsolatban vizsgálat alá kell venni a balkáni álla­mok magatartását is. Szövetséges partraszállási kísérlet a csendesóceáni Aund el szigetén Tokióból jelenti a DNB: Mig a csendes­óceáni Aundel szigetén elkeseredett har­cok zajlottak le, japán csapategységek és a tüzérséggel és páncélosokkal felszerelt ellenséges csapatok között, egy ellenséges kötelék partra akart szállni a sziget észa­ki íészen. A japánok a vállalkozást visszaverték, a csapatokat elűzték. Sok fegyvert és ha­dianyagot zsákmányoltak. A salernói csata régefelé közeledik Berlinből jelenti a Búd. Tud.: A szö­vetségesek főhadiszállásáról érkezett leg­utóbbi jelentések szerint a salernói csata vége felé közeledik és az 5. hadsereg had­műveleteinek második szakasza kezdődik. Az 5. hadsereg különösen Badipaglia vi­dékén nyert teret. A 8. hadsereg folytat­ja előnyomulását anélkül, hogv jelentő­sebb ellenállásba ütközne. A Tarantónál és Brindisinél partraszállt brit csapatok elfoglalták a Tarantó és Bari között fek­vő Ciola városát. Ezek a csapatok észak- nyugati irányba nyomulnak előre, hogy egyesüljenek Montgomery csapataival. A szövetségesek északaírikai főhadiszállásá­nak jelentése szerint az 5. hadsereg meg­szállta a nápolyi öböl déli részét képező Sorrer/toi félszigetet. Az algíri rádió köz­lése szcunt a szövetséges csapatok meg­szállták Amalfit. Badoglio tábornagy szeptemoer 20-án az algíri rádió utján felhívást intézett az olasz lakossághoz, amelyben felszólította, hogy minden le­hető módon szálljon szembe a német csa­patokkal. A RAF egységei elfoglalták Kiosz szigetét Ankarából jelenti az MTI: A kairói rá­dió szerint az angol légihaderő egységei elfoglalták a Dodekaneszoszhoz tartozó Kiosz szigetét. A szigetet a szövetségesek légitámaszpontként használják. Almay Béla előadása IK‘sen DÉS, szeptember 22. Leieket hangularo, bfnso>égcs műsoros estei rendezett S/oIiiok- Doboka vármegye székvárosában, Desto, a vármegyeháza dísztermében a bajtársi szolga­lat. Ez alkalomból a közönség zsúfolásig megtöltötte a Vármegyeháza hatalmas dii/ termét, s a közönség soraiban ott lehetett látni Des város társadalmának .zinc-javát. Az estcJy műsorát Bartosievitz László ezre­des előadása nyitotta meg. aki üdvözölte a megjelenteket. Utána Kremes Mária néhány dalt énekelt tehetségesen Czirmay Teréz ta­nárnő zongorakiséretével, majd a sikeres zene­szám után Almay ßcia vezérkari alezredes előadása következett. Beszédében Almay Béla visszaemlékezett Léshez fűződő gyermekemlé- keirc, az ifjúságára és azokra az 1919-es szo­morú napokra, amikor Erdéllyel együtt Désre is idegen uralom szakadt. Azóta — mondotta az előadó — Lszakerdéiy felszabadult, de sajnos egy világégés közepette történt meg ez a felszabadulás, tehát olvan időben, amikor a magyar élet Erdélyben még nem tudta meg­valósítani mindazt, amire készült. — Mindenütt panaszokat, suttogásokat hal­lani, pedig nézzünk körül csak a világon, egyike vagyunk a legbékésebb legboldogabb országoknak. A hozzánk üdülni jövő finn tisz­tek kenyerünket kalácsnak vélték és elmon­dották, hogy náluk a tisztviselők egyszerű el­látás ellenében fizetés nélkül dolgoznak. Hol vagyunk mi ettől az állapottól? Az önbizalom és magatartás erősítése legfőbb feladatunk kell legyen. — Felmerül a kérdés; mi lesz velünk ebben a világégésben? A társadalom tele van sutto- gókkal. Ifjú titánok, bölcs aggastyánok, kávé­házi nagyságok es megfellebbezhetetlen kűl- pol tikusok taglalják a kérdést. Ehhez jön az idegenek gúnyos suttogása: Tiz nap múlva, karácsonyra, husvétra mondanak nevetséges jóslatokat. Ne higyjük azt, hogy. az erdélyi magyarokkal megerősített magvar honvédséget más felülmúlja. Erdély él és van erőnk az or­! szág megtartására. Ezután a kitűnő előadó kitért a donmenti harcokra és eloszlatott néhány homályos kér­dést. Majd a következőkben folytatta: Tud­nunk kell, hogy mi adott szavunkat sosem fogjuk megszegni, másrészt, hogy a magyar öncéluság útját követjük. Az ország sorsa csakis rajtnak fordul meg. Ezért össze kell fogni a nemzeti erőknek. Jelszó; Hűség az adott szóhoz és mindent megtenni a magyar­ságért mindhalálig. Mi tudjuk, hogy mikor jón el a mi óránk és akkor egész erővel cse­lekszünk is.' Almay Béla vezérkari alezredes előadását többször zugó többperces taps szakította meg, majd nagy ünneplés köszönte meg. Bányay Ferenc vallástanár Ady-- és Remé- nyik-verseket adott elő. Deák Andorné és Osztián Ilona tanárnő négykezese közvetítette Beethoven V. szimfóniáját. K. Weress Jenő polgármester zárószavaival megköszönte az. előadók fáradozását. A HANGYA VISSZAADTA A SZÉ­KELYFÖLDI TOJÁSGYÜJTÉS ENGEDÉ­LYÉT. ismeretes, Erdély területén a tojás gyűjtésére a Hangya kapott megbízást. A szövetkezet igen nagy erőfeszítéssel és lelkiismeretességgel fogott hozzá a rriegb:zis teljesítéséhez, de a feladatnak nem tudott eleget tenni, mert mindössze 64 ezer tojást szedett össze. Ez a mennyiség természetesen nagyon kevés és 60 ezer embernek egy-egv alkalomra jut belőle 1—1 tojás. Az akció különben is ráfizetéssel jár és igen nagy összegbe kerül, mert a tojásgyüjtésre kényte­len volt autókat felhasználni és a megbizot- tak kiszállási költségeit is fedezni. Ilyen kö­rülmények között a Hangya visszaadta a megbízást. NAGY SIKERE VOLT A BÁSTYA ASZ­TALI TENISZBEMUTATÓJÁNAK. A Bástya hétfőn este jól sikerült villanyfényes asztali teniszbemutatót rendezett a Pap-utcai Dermata-paiota udvarán. A nagyszámú nézőt egybegyüjtő bemutatón az egyesület játéko­sain kívül a legjobb helyi versenyzők is meg­jelentek. Szép és mindvégig izgalmas mérkő­zéseikkel jó hirverést jelentettek az asztali te­niszsportnak. A bemutatómérkőzések kereté­ben kieséses rendszerű villámversenyt is ren­deztek, amelynek eredményei a következők: Férjiegyes: 1. Bálint, 2. Vladone, 3. Komo- róczi és Brendusa. Női egyes: 1. Kolozsvári Sári, 2. Deákné M. Ida, 3. Dr. Harayné E. Magda. Vegyespáros. 1. Bekő—Dr. Harayné, 2. Vajda—Kolozsváry. A versenyszámokon, különösen pedig a Vladone—Bálint döntőmér­kőzésen kivül a Kolozsvári—Gáspár mérkőzés tetszett a legjobban. A jól sikerült bemutatón a Bástya vezetősége nevében dr. Jászay Károly főtitkár és Hadnagy Ernő mérnök, sportigaz­gató is megjelent. FELMELTÉK AZ ITALMÉRÉSI ENGE­DÉLY ILLETÉKÉT. A pénzügy rmniiszter január i-től számított visszaható hatállyal felemelte az italmérési engedély illetékeket. A húszezernél nagyobb lélekszámú községek­ben és városokban az engedély dij 90—150c pengő, a húszezernél kevesebb lélekszámú vá­rosokban és kö7.ségekben 80—750 pengő, a tízezer léleknél kisebb községekben 50—550 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents