Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-20 / 212. szám

pt 19<3 szeptember 2D. ELLENZÉK „A közösség ellen vétkeznek azok, akik el­fordulnak a falutól, mellőzik a feladatokat és elkülönült társadalmi életet élnek44 Tizennyolc szamosmenti község gazdái vonultait fel a nagyszabású ombódi gazdanapra '2 SZATMÁRNÉMETI, szeptember 20. (Az ^Ellenzék munkatársától.) Az óvári, vetési, -^«kakszentmártoni, szatmárnémeti, herendi, sza- 2oairioskrassói, kis- és nagykolcsi, patóházai, tJaqpettyéni, aranyosmedgyesi, apai, józsefházai, >hmmikolai, egri és kőszegremetei EMGE gazda- töilkörök vasárnap Omb<5ţk>n több, mint ezer SR3gazda részvételével szamosmenti gazdanapot Hat rendeztek. Az. ünnepség a helybeli gazdakör vai leventezenekarának ébresztőjével kezdődött. A A gazdanapra az EMGE-központból gróf Te- leki Béla, az EMGE országos elnöke, Antal ^Cl Dániel központi felügyelő, Demeter Béla, az “T Erdélyi Gazda főszerkesztője és Bikfalv.i Te­rn renc to. igazgató, kerületi kirendeltségvezető Jöj jöttek el. Az EMGE elnökét a falu ha- ÉT tárában lovasbandérium várta és kísérte a re- of formátus templom mellett felállított diszka- rq púig, ahol elsőnek a levente zenekar tisztel­eg gett. Ezután Gy. Kovács József, a falu ref. -A lelkésze üdvözölte gróf Teleki Bélát. Ezután n a magyarruhás leventelányok virágcsokorral kedveskedtek az EMGE elnökének. Tiz óra­id kor istentisztelet .volt a református templom- d ban, amelynek keretében Oláh Sándor nagy­íj bányai ref. esperes hirdette az igét. Templo- n mozás után szabad ég alatt vette kezdetét a g gazdanap. Dr. Böszörményi Károly, a pety- t tyéni gazdakör elnökének lendületes meg­1 nyitóbeszéde után gróf Teleki Béla emelkedett 2 szólásra, AZ ÉPITŐMUNKA EELELŐSSÉGE Tetőréteget, a fajtája iránti kötelességei alól? A trianoni börtönből való kiszabadulásunk után nem az vájjon a feladatunk, hogy közös erővel építsük újjá ezt az országot? Mert az nem lehet senkinek egyéni életcélja, még ke­vésbé magyar életcél, hogy egyesek elfordul­janak a falutól, mellőzzék a feladatokat s ehelyett elkülönült társadalmi életet éljenek, Mennyivel más az a faluvezető birtokos, aki a kisebbségi időkben faluról falura járva ta­nította a korszerű gazdálkodás ismereteit. Ma, amikor minden földalatti erő szövetkezik elle­nünk, hogy ennek a küzdelemnek ne a jogos haszönrészesei, hanem pusztuló ország pusz­tuló népe legyünk, felelősséggel kell őrködni az oly sok viaskodás árán kialakult faluegy­ségen s nem szabad megengedni, vagy bárki­nek még halvány okot is szolgáltatni, lelki vagy szociális feszültségek előidézésére. Az a meggyőződésem, hogy az EMGE ma is azt végzi, amit tennie kell. S ezért vigyázunk olyan féltő gonddal s néha még aggodalom­mal is, ha itt-ott ezt a hivatást talán nem látják elég világosan és sokszor olyan dolgo­kat tanácsolnak erdélyieknek, vagy óhajtanak a mi munkaterületünkön hirdetni és megvaló­sítani, amit mi már régebben s a munka ered­ményei szerint jobban és alaposabban teljesí­tünk. Ehelyett inkább találkozzék minden egyazon célért dolgozó magyar egy táborban. NÉVTELEN RÖPIRATOKAT AZOK TERJESZTENEK, AKIKNEK NINCS ERKÖLCSI HITELÜK! — A föld mélyében morajlik valami. Időn- kint ismerős hangokat is hoz a szél. Mintha 1918-ban hallottuk volna utoljára. Névtelen röpiratokat terjesztenek az egész országban. Aki ezeket írja és terjeszti, álljon ki, mondja meg, hogy kicsoda és mit akar. Tudni és látni akarjuk, hogy ki szól hoz­zánk. Mert a föld alá csak az. rejtőzik el, akinek nincs erkölcsi hitele és erkölcsi jog­címe a tiszta levegőre, szabad ég alatt. Az elnöki beszéd után az ombódi ref. ének­kar Szőke József karnagy vezényletével szebb­nél szebb népdalokat adott elő nagy sikerrel. Tóth Burányi István dr. szakelőadása után Szőke József a gazdaköri munkáról adott elő. Zárószót Cs. Károly István kisgazda, gaza- köri elnök mondott. A gazdanapot a kitünően sikerült termény- és háziipari kiállítás megtekintése zárta be. Baróihi Bed© Ss^ása láovetfségi tanácsos » az uf ssjiálönök Elöljáró szavaiban utalt arra, hogy ha annyit cselekednénk a magyar egységért, mint amennyit általában beszélnek róla, ak­kor bizonyára ezen a téren sem lenne olyan sürgős tennivaló. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a sokat hangoztatott magyar egység­nek mik is az összetevő elemei. Legelőször az, hogy a magyar társadalom minden egyes tagját hassa át az uj honfoglalás és egy uj ország- építés tudata s ennek érdekében az építő- munka felelőssége uralja az egész társadal­mat. így aztán lásson dolgához s a vállalt felada­tok teljesítése jelezze; íme, ez a magyar egy­ség, ! „A MAGYARSÁG ALAPJA A FALU« A továbbiak során hangoztatta, hogy mivel a magyarság alapja a falu, a magyar társada­lom óriás többsége gazda s a föld teremtő munkása, itt kellett tehát a magyar egységet elsőinek munkába venni. Ez az egész falufel­karoló munka olyan időkben indult meg, ami­kor az erdélyi magyarságnak nem volt más választása, támasza és segítsége, mint az egy­máson való testvéri segítés. A felszabadulás i után azonban sokan helytelenül ítélik meg az ■ erdélyi feladatokat s jóhiszeműen bár, de azt j gondolják, hogy az ő szerepük kimerülhet a j l jó elhelyezkedésben s abban a munkakörben-, Î amit mindennapi kenyerükért betöltenek. El- \ felejtik például, hogy az EMGE népi keretei- j nek kiszélesítésével és a gazdakörök megszer­vezésével csak az alapjai készültek el az építő magyar munkának, hiszen abban a fojtott légkörben nemcsak a munka szabadsága, ha­nem az anyagi lehetőségek is hiányoztak. Ilyen helyzetben milyen felbecsülhetetlen er­kölcsi erőt és ömtudatot adott akkor az er­délyi magyarság sízámára a magyar emberek önzetlen ügyszolgálata. Ebből a szellemből nőtt ki a mai EMGE, ebben a szellemben szü­lettek meg a gazdakörök, tanfolyamok és az egymáson való segítés valósága. NE FORDULJUNK EL A FALUTÓL! rA Magyar Távirati Iroda jelenti: Kál- lay Miklós m. kir. miniszterelnök Ullein- Reviczky Antal rendkívüli követ és meg­hatalmazott minisztert sajtófőnöki meg- bizatása alól felmentette. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ghi- czy Jenő m. kir. külügyminiszter Ullein- Reviczky Antal rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszternek uj megbízatá­sa folytán baróthi Bede István követségi tanácsost a külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetésével megbízta. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kál- lay Miklós m. kir. miniszterelnök a saj­tószolgálat átszervezését rendelte el. A Ill/a. sajtópolitikai ügyosztály vezetésé­vel Haeffler István miniszteri osztályta­nácsost, a Ill/d. sajtóközigazgatási ügy­osztály vezetésével Dulin Elek miniszteri tanácsost bízta meg. Mindkét ügyosztály felügyelete a politikai államtitkár hatás­körébe tartozik. Toloneházba szállítottak egy székelyföldi föld- birtokost, aki az idegem uralom alatt román politikai pártok kortese volt CSÍKSZEREDA, szeptember 20. A c®üksze_ redai főszolgabiróság most foglalkozott Cse- dő Imre asiktapolcai földbirtokos gabonael- titkolási ügyével. Csedő Imre a megszállás alatt román politikai! pártok kortese volt és olyan népszerűtlen volt a Székelyföldön, hogy1 a honvédség bevonu’ásia után a közhangulat miatt elmenekült falujából és huzamosabb időn keresztül rokonainál tartózkodott. Haza­térése után sem változott meg, hanem igye­kezett kijátszani a közérdekű hatósági intéz­kedéseket. Legutóbb összebeszélt a cséplő­gép tu 1 a j pd on os â va 1 s csépléskor 293 kg. búzát és 400 kg- zabot eltitko’t és elrejtett az igény­bevétel elől. A csiflaszeredaí járás főszolgabirája, mint I. fokú rendőrhatóság Csedő Imrét Csiktapolca községből kitiltotta és további eljárás céljából átadta a m. kir, rendőrség budapesti tolonc- ügyosztályának. A véghatározat rende’kezéseit fellebbe­zésre való tekintet nélkül, azonnal foganeto- titották és Csedő Imrét a toloneházba szál­lították. Mi történik a lefoglalt gabonával, ha a birósági Ítélet előtt meghalt az áruhalmozó? KOLOZSVÁR, szeptember 20. Érde­kes határozatot hozott legutóbbi ülésén a kolozsvári törvényszék uzsorabirósága. A. hármas uzsoratanács Vitos Pál törvény- széki tanácselnök elnöklésével Fenesán János szászfenesi gazdálkodó árdrágitási ügyét tárgyalta, aki ellen nagymennyisé­gű gabona elrejtése miatt indítottak el­járásit. A törvényszéki tárgyaláson a vád­lott hozzátartozói bejelentették, hogy Fenesán János-időközben meghalt és kér­ték az eljárás megszüntetését, valamint a bűnjelként lefoglalt gabonának részükre való kiadását. Kynsburg Béla dr. kir. ügyész indít­ványa után a bíróság kimondotta, hogy a vádlott bűnösségének megállapítása nélkül nem lehet határozni a gabona sor­sáról, ezért a bíróság újabb főtárgyalást rendelt el. A következő főtárgyaláson megejtik a bizonyítási eljárást és dönte­nek a vádlott bűnösségéről. Abban az esetben, ha a bűnösséget megállapítják, a lefoglalt gabonát elkobozza a törvény­szék, ellenkező esetben kiadják a tör­vényes örökösöknek. Kérdem, — folytatta gróf Teleki Béla, —. vájjon ma másrd lenne-e szüksége a magyarság­nak? Vájjon a felszabadulás mente siti-e a ve­ELLENZÉK GONDOLATOK Soiki ember a jólértesültség köntösében tetszelegve sza­ladgál és nagyképűen suttog híreket, amelyeknek elbírálá­sára éppoly képtelen, mint ha­zájával szemben való köteles­ségének legelemibb megité* lesére. Teleki Pál, A fcőzeffáfássaf kapcsolatos beadvá­nyok Illetéke KOLOZSVÁR, szeptember 20. A pénzügy minisz'tér 1187—1043. P. M. számú rendeletével szabályozta a közel látással kapcsolatos beadvá­nyok illetékkötelezettségét. Eszerint három pengő illetékeit kell leróni bélyegben: 1. A közszükségleti cikkre vonat­kozó beszolgáltatást kötelezettség alól felmentést kérő beadványon. 2. A vám- és bérőrilésre vonatkozó béreimen. 3. A magánfogyasztás céljára, meg­állapított számú sertésen felül to­vábbi sertés levágásának engedélye­zésiére irányuló kérvényen. A. Ipari cukor kiutalása iránti ké­relmen. 6. Az árszabályozás és az azzal ösz­szefiiggö rendelkezések kiadása irá nt magánosok által előterjesztett kérel­men. 6. Az á r*megál 1 apitá.sra vonatkozó rendeltekben megáliapitott ár, ha­szonkulcs, vagy eladási feltétel meg­változtatása irápt magánosok által előterjesztett kérelmen. 7. A közszükségleti cikk vásárlásá­hoz vagy árusít á sóhoz szükséges nagy- és kiskereskedő (elosztói), va­lamint fő- és albiizományosi kijelölés iránti beadványon, a kijelölésnél megkívánt, előfeltételek igazolására szolgáló okiratokon az okirati illeté­ket kell leróni. 8. A közszükségleti cikk vásárlá­sához vagy árusításához szükséges kereskedői és bizományosi kijelölési­3 — sei a közel látásügyi miniszter által megbízott vagy jogszabállyal felha­talmazott nem hatósági szerv kijelö- lés ellen irányuló felülvizsgálati leé­rd men. 9. A közszükségleti cikk gyártásá­hoz (feldolgozásához) szükséges köz­ellátási hatósági engedély iránti ké­relmen. 10. Közszükségleti cikknek ipari félhasználás (feldolgozás) céljából vásárláshoz szükséges közellátási hatósági engedély (igazolvány) ki­adása iránti kérelmen. 11. Közszükségleti cikkel ellátás iránti feldolgozó (felhasználó), ille­tőleg forgalomba hozó iparos, illető­leg kereskedő altiad előterjesztett ké­relmen. 12. Közszükségleti cikk be-, át­vagy kiviteléhez szükséges közellá­tási hatósági engedély (hozzájárulás) iránti kérelmen. 13. Elvesztett vagy megsemmisült élelmiiszerjegy pótlására, továbbá uj jegy kiadására irányuló beadványon. ILLETÉKMENTES: 1. Ä közelítés! kérdésekre vonat­kozó javaslat. 2. A tájékoztatást kérő (tudakozó) beadvány. 3. Az árkalkuláció kötelező beje- leütése. 4. Az illetékköteles beadványok között nem említett közellátásra vo­natkozó jogszabályok, illetőleg a ha­tóság felhívása alapján teljesítendő kötelező bejelentés. 5. A közszükségleti cikk forgailom- bahozásához szükséges közellátási hatósági engedély iránti kérelem. 6. A zárolt készletből kiutalás irán­ti kérelem. 7. A közszükségleti cikknek nem ipari f elhasználása (feldolgozása) céljából vásárlásához szükséges köz­elit ás! hatósági engedély (igazol­vány) kiadása iránti kérelem. 8. A közszükségleti cikk szállítá­sához szükséges közellátási hatósági engedély (igazolvány) kiadása iránti kérelem. 9. A közszükségleti cikkel ellátás iránti magánosok, ide nem értve a feldolgozó (felhasználó), illetőleg for­galomba hozó iparosokat, illetőleg kereskedők, vagy intézmények által eil őt érj e szt et t k éréi e m. 10. A gabonalap kiadása tárgyáé­ban előterjesztett kérelem. 11. A bérhizlalási szerződés jóvá­hagyása iránti kérelem. 12- Mezőgazdasági termelő beszol- gáltatási kötelezettségét megállapító határozat ellen irányuló felszólam­lás vagy helyesbítési kérelem. 13. A közellátási kihágás vag3r visszaélés tárgyában előterjesztett feljelentés. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter Baján BAJA, szeptember 20. (MTI.) Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, Baja város országgyűlési képviselője, szomba­ton Bajára érkezett. Megtekintette a téli kikötőt, majd részt vett a MÉP értekezle­tén, vasárnap pedig a délvidéki képvisel lök értekezletén jelent meg. A RÓM. KÁT. NÉPISKOLÁK szeptem­ber 23-án, csütörtökön d. u. 4 órakor, szülői értekezletet tartanak. Mindenik is­kola a saját helyiségében. Iskolaszék. AZ ITALMÉRÉSI ENGEDÉLY ELVO­NÁSÁVAL IS BÜNTETIK A SZÁMCLÓ- ’ LAPOK LEVONÁSÁNAK ELMULASZTÁ­SÁT. Az állami italmérési jövedékről szóló törvény szerint el kell vonni az italmérési engedélyt attól, akit súlyosan jövedéki kihá­gás miatt elitéltek, vagy aki ismételten követ el birói útra nem terelt jövedékkihágást. Mi­után a számolólapok illetékéről szóló, asr-u- rég megjelent kormányrendelet az ezzel kap­csolatos visszaéléseket jövedéki kihágás* ak minősíti, a pénzügyminiszter utasította a pénz­ügyi hatóságokat, hogy minden olyan eset­ben vonják be az italmérési engedélyeket, amikor az italmérők a számolólapok illeté­kéről szóló rendeletbe ütköző súlyos jövedéki kihágás miatt jogerősen elítéltek vagy amikor a birói útra nem terelt jövedéki kih?ácá$ muu. ismételten aloiarasztaltaL.

Next

/
Thumbnails
Contents