Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-18 / 211. szám

19 4 3 szeptember 18. fctLENZCK H Konkoly- These Sándor dr. földművelésügyi államtitkár: t a legnagyobb elismerés illeti az erdélyi gazdák lelkes teremtő munkáját \Az erdélyi növénytermesztés és zöldmező terén még sok de az állattenyésztés komoly feilodest mutat KOLOZSVÁR, szeptember 18. (Az Ellen­ie 7ék munkatársától.) Konkoly-Thege Sándor tb dr. neve nem ismeretlen az erdélyi közvéle- m meny előtt. Hiszen egyike az ország legkivá- óí lobban képzett gazdáinak s mint a mezőgaz- ;b dasági kiállítások rendezőjét, külföldön is jól á ismerték. Az OMGE főtitkári székében érte a J. kitüntető bizalom, az államtitkári kinevezés. .1 Erdély mezőgazdaságát igen jól ismeri, több­je szőr járt ezekem a tájakon és jött értékes ta­rt nácsáival, Útmutatásaival a gazdatársadalom v segítségére. Mostanában ismét hosszabb időt ií töltött Erdélyben, s több mint két évig tanul- n mányozta Erdély mezőgazdasági viszonyait. Erről az erdélyi útról, s az ut során szer­ei zett igen figyelemreméltó tapasztalatairól fo- rl lyik most a beszélgetés. tokán még mind tg fariéval aratnak és a tarlót nem S&r- gaijják alá — Elsősorban a legnagyobb elismerésemmel emlékezem meg arról a lelkes és hazafias mun­A káról — mondotta többek között Konkoly- r Thege Sándor —, amelyet az erdélyi gazdák j ví geznek a mezőgazdasági termelés folytonos- i súgónak fenntartása és emelése érdekében. Fe­li dig az időjárási viszonyok, a háborús igénybe- r vételek és egyéb nehézségek munkájuk kifejté- i sét nem teszik könnyűvé és zavartalanná. A r munkának azonban 'meg is volt az eredménye, t mert rég nem látott kedvező gabonaterméssel ! fizetett az erdélyi föld. Ez a jó aratás több S év rossz termése után valóban rá is fért az ) erdélyi gazdákra és nemcsak a mezőgazdasági, 1 hanem a közellátási helyzetet is az eddiginél 1 lényegesen kedvezőbbé teszi. — Éppen erdélyi utam tartama alatt folyt [ nagy rendben és odaadó szorgalommal az ; aratás. Meglepetéssel láttam azonban, hogy Er I délyben még mindig kevesen használják a ka­szát és sarlóval aratnak. Kétségtelen, hogy a : sarlóval gondosabb munkát lehet végezni, —- kellő szakértelemmel és előrelátással azonban a kaszával történő aratásnál sem pereg a • • szem. Különösen hasznos larme a kasza eddi­ginél sokkal kiterjedtebb használata most, ami­kor az emberi munkaerőben amugyis hiány van. — De keveseltem a látott tarlószántást is. Jól tudom, hogy az Erdélyben is uralkodó szárazság nem kedvezett a tartószántás elvég­zésének, de amint egyesek le tudták forgatni tarlójukat, ugyanigy rögtön az aratás befeje­zése után megtehették volna ezt a többi gaz­dák is. Talajmüvelés szempontjából ugyanis a tartlószántás egyike a legfontosabb munkák­nak. Ezzel szemben örömmel láttam a neme­sitett vetőmagvak széleskörű elterjedését. Sok gazda azonban még most sem használja ki a nemesitett vetőmagvak nyújtotta előnyöket, ezek termésfokozó és tmnőségjavitó hatását. Különösen a kukoricánál és a napraforgónál volt szembetűnő, hogy indokolatlanul és hely­telenül a régi fajtákat termesztik. — Különösen elégedetlen voltam az erdélyi gazdák kukoricamü velősével, illetve ápolásá­val. A kukoricavetések gyomosak és tulsü- rüek. Ha az erdélyi gazdák ezeket a hibákat orvosolják és viszonyaiknak megfelelő neme­sitett kukoricafaitákat termelnek, még kedve­zőtlen időjárás mellett is lényegesen nagyobb terméseket érnek majd el az eddiginél. — A tavaszi hideg és a nyári szárazság kö­vetkeztében Erdélyben is alacsony az idén a szalastakarmány-termés. így most országszerte a takarmányhiány a mezőgazdaság legnehe­zebben megoldható kérdése. A készletet még a szenabeszolgaltatasi kötelezettség is csökkenti, amit azonban minden nehézség ellenére haza­fias áldozatkészséggel, megértéssel kell megol­dani, mert a katonalovak nem maradhatnak takarmány nélkül. Az erdélyi asszonyok példás háziipari mun­kása — Az idén még a szokásosnál is több ken­dert termeltek az erdélyi gazdák. Ennek házi­ipari feldolgozása mindenesetre enyhíteni fogja a ruházkodás terén jelentkező nehézségeket. Elismerést érdemelnek az erdélyi asszonyok, akik a kendert cs a gyapjút háziiparszerüen kész termékké dolgozzák fel. Példát mutatnak ezzel, mert ha a gazdasszonyok az ország más részéin is kitartottak volna a kender és a len termesztése és otthoni feldolgozása mellett, akkor a ruházkodás ma sokkal könnyebben megoldható kérdés volna. Egyébként Erdély több vidékén nagymértékben termelnek fonal­lent is, amely úgy minőségre, mint mennyi­ségre ^ kedvező termést adott. Utazásom során meglátogattam a minisztérium támogatásával Gyergyószárhegyen létesített. korszerű lenfel­dolgozó üzemet, valamint a Rétyen és Nyá- rádszeredán az ONCsA közreműködésével Lé­tesülő len feldolgozó telepeket, amelyek a há­borús nehézségek ellenére az ősz folyamán mar megkezdik munkájukat. Az állattenyésztés az el­múlt három év alatt ko­moly eredményeket mu­tat tel — Behatóan foglalkoztam az állattenyész­tés helyzetének tanulmányozásával is — foly* tatta az államtitkár. — Ennek keretében pe­dig a köztenyésztésre használt apaállatok mi­nőségének, elfielyezésének és gondozásának el­lenőrzésével. Erdély legkülönbözőbb részein igen sok községben szemléltem meg az apa­állatokat és nagy örömömre szolgált, hogy még a legeldugottabb kis községben is kifo­gástalan. minőségű és-jól gondozott apaállatot találtam. Az apaállatok minősége tekintetében óriási a haladás és ezért meleg elismerést ér­demel minden tényező, amely ezt az ügyet előmozdította. A jóminőségü törzskönyvek apaállatok ugrásszerűen fogják előbbrevinni Erdély állattenyésztéséit. Ha visszaemlékszem arra az anyagra, amelyet EriJély visszatéré­sének őszén, első utam alkalmával láttam és azt összehasonlítom a most látottakkal, az el­múlt három év munkája máris igen nagy ha­— Nagy örömöm telt az erdélyi kis mo- kánylovak kitartó és igyekvő munkájában. Ezekkel á kis lovakkal az előző háború során a harctéren személyesen is igen jó tapasztala­tokat szereztem. Nem tudom tehát eléggé nyomatékosan felhívni az erdélyi gazdak fi­gyelmét, hogy az ebből a drága kincsünkből megmaradt anyagot minél jobban becsüljék meg és csak valóban alaposan megokolt ese­tekben cseréljék ki nagyobbtestü és igényesebb állatokra. — Az istállótrágya kezelése a legtöbb he­lyen — a még egyébként jó gazdáknál is — erősen kifogásolható. Uj trágyatelep alig épült és a trágyakezelés — a szó uj értelmé­ben — úgyszólván ismeretlen fogalom Erdély­ben. Épített trágyatelep nélkül is lehet a trá- gyát jól kezelni és azt megfelelő állapotban a szántóföldre juttatni. Ezzel szemben minde­nütt a régi, rossz „trágyadombokat“ láttam, amelyeken összeszáradt, kisértékü trágya várta már rég a kihordást, örömmel tapasztaltam viszont a kosarazással történő trágyázás terje­dését ^és viszonylag okszerű kivitelét. Erdély mezőgazdaságának tengelykérdése a legelők és rétek szakszerű gondo­zása — Erdélyi utam során figyelemmel kisér­tem a legelőjavitás munkálatait s az eddig elért eredményeket. Erdély évtizedek óta el­DÉS, szeptember 18. A dési kir. tör­vényszék mint büntetőbíróság a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szó­ló törvénybe ütköző véítség miatt Che- reches Olimpiu szamosujvári ny. pénz­ügyi tisztviselőt, Hanek János szamosuj­vári korcsmárost és Deitel Zoltán 34 éves izraelita szamosujvári szikvizgyári alkal­mazottat perbe fogta. Beigazolódott a fő­tárgyaláson, hogy Hanek János italmé­rési engedélyével társul vette a zsidó Deitel Zoltánt és igy, mint zsidóbujtató, kijátszotta a törvényt. Chereches Olim­piu a tárgyaláson előadta, hogy ö már régebben tárgyalt Hanek Jánossal szesz- . nagykereskedés létesítéséről, erre pénzük ladásról tanúskodik. Pedig az állattenyésztésben három év igen rövid idő. A törzskönyvelés és általában a minőségi tenyésztés iránt egyre nő az érdeklődés Erdélyszerte. Jelentősen mozdítaná elő a haladást, ha az üszőket ké­sőbben, megfelelő fejlettségük elérése utáft fognák a gazdák tenyésztésbe. Általában jók voltak a látott tenyészkanok is. Sajnálattal kellett azonban most is megállapitanom, hogy a sertésállomány a 'legtöbb községben a takar­mányozási nehézségek miatt jelentősen meg­apadt s a hiányt nem is lehet hamarosan pó­tolni. Még feltűnőbb volt a baromfiállomány erős csökkenése: alig láttam itt-ott néhány tyúkot. Aránylag viszont sokkal több a vizi- szárnyas. Az idei jobb szemtermést fel kellene használni a baromfihílomániy létszámának emelésére. Ennek közélelmezési szempontból is nagy volna a jelentősége. A juhállomány javí­tása terén van a legtöbb és a legsürgősebb tennivaló. Céltudatos tenyészkiválasztás mel­lett az erdélyi viszonyok közé jól beillő racka használati értékét jelentősen lehetne fokózni. Nem könnyű feladat azonban a szükséges jó kosokról való gondoskodás és a vérfrissítés megidása. Igen nagy az érdeklődés cigája ko­sok iránt, ezekből azonban az egész országban csak igen kevés található. hanyagolt, gyomokkal, bokrokkal benőtt, víz­mosásokkal átszabdalt és kövekkel teli lege­lőin igen nehéz feladat a legelőjavitás. De amint ezt számos beszédes péda mutatja, szak­értelemmel és hozzáértő munkával eredménye­sen meg lehet oldani. Fontos része a zöldme­zőgazdálkodásnak a legelők trágyázása is. Eb­ben a tekintetben igen szép eredményt ért el a marostordavármegyei gazdasági felügyelőség. Itt csak akkor engedik a jószágot kihajítani, ha minden darab marha után tavaszig két sze­kér istállótrágyát kivittek a legelőre. Még a többhetes szárazság után is a kiégett legelőré­szek mellett szembetűnő volt a trágyázás üd­vös hatása. A zöldemzőgazdálkodás terén bi­zonyára értékes munkát fog végezni a Har­gita toívasjöstetői legelőjén létesülő havasi kí­sérleti legelőgazdaság. Itt az építkezések már befejezés előtt állanak s a jövő évben; kezde­tét veheti a rendszeres és céltudatos munka. Hasonlóképpen folyamatban van az építkezés az ősmarosszéki közbirtokosság szakadáti le­gelőjén, amelyet bikanevelő telepnek akarnak felhasználni. A legelőjavitások mellett nagyon fontos Erdélyben a rétek gondozása, termőké­pességük javítása és igy a fü minőségének megváltoztatása. Ezt a célt azonban — az esetek legnagyobb részében — csak folyó, il­letve patakszabályozással, a fölösleges vizek lecsapolásával lehetne elérni. Az érdekelt gaz­dák jó eredményt érhetnének el kisebb vízle­vezető árkok húzásával és okszerű rétjrágyá- zással is. nem volt, Deitel Zoltánhoz fordultak. Deitel 12.000 pengő tőkét be is fektetett az üzembe, 50 százalékos részesedéssel. A kétségtelen zsidóbujtatás beigazolást nyert. Ezért mindhárom vádlottat a kir. törvényszék 3—3 hónapi fogházra Ítélte. 3 — Nagy német gyógyszervegyészeti ||| gyár keres Szeged, Kolozs- Pj vár, Debrecen é3 környékére orvos látogatót. Orvosok, ill. gyógyszerészek fjm ajánlatát „Német nyelvtudás46 m jeligére a Központi Hirdető p| Irodába Budapest, VII., Er- zsébet körút 23. sz. kérjük, m Nagy sikere van a dési színtársulatnak DES, szeptember 18. A szatmári Köl­csey színház félszáztagu együttese állan­dó telt házak előtt vendégszerepei Désen.' Az 50 napos idényt a Mária főhadnagy bemutatójával kezdte meg az együttes, amely előtt vitéz Jakabffy Dezső igaz­gató tartott szépen felépített és igen idő­szerű beszédet, a magyar szinész felada­tairól. A Mária főhadnagyot Nádory Maigit, Szily János, Hotty Éva, Gáthy József, Honthy Sándor, Bázsa Éva, Szo- kolly Gyula és Kormos Ferenc tetszetős, jel kidolgozott játéka vitte sikerre. A rendezés Jakabffy igazgató gondos mun­kája. Magyary Péter'lendületesen vezé­nyelte a 10 tagú színházi zenekart. A prózai bemutatók során Vaszary Já­nos Egy nap a világ cimü szinjátéka ért el jelentős sikert, amelyben az izes ma­gyarsággal beszélő, mély színpadi kultú­rával rendelkező Hotty Éva és az emberi és művészi eszközökkel alakitó Gáthy Jó­zsef mellett Krémer Böske, Honthy Sán­dor és Kárpáthy Maya nyújtottak sike­res alakításokat. Az együttes állandóan telt házak előtt játszik. A jegyek már napokkal az elő­adások előtt elkelnek. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hiva­tal kolozsvári kirendeltsége íényképpalyá. zata. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltsége, mint ismere. tee. „Kalotaszegi és székely faragott kapuk" címmel országos fényképpályázatot hirdetett. A pályázat határidejét a kirendeltség a fény­képezőtársadalom részéről elhangzott kíván­ságok alapján október hó 1-ig meghosszabbí­totta. A fényképpályáza# részletes feltételei megkaphatok az Országos Magyar Idegen, forgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltségén. (Mátyás király-tér 10. I. em.l Egy fontos vegyészeti szakkönyrt Most jelent meg1: Erdey-Gruz Tíbor: Vegyszer-ismeret A budapesti egyetem c. rk. tanárá­nak ez a kitűnő szakkönyve elengedhetetlen segédeszköze minden vegyésznek, g vő gy szerésznek, droguistának, vegyészeti üzemnek. A 388 oldalas könyv képletekkel, 23 ábrával, szótárszerű iudex-szel 22 pengőért kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi« dékre utánvéttel is azonnal megküldjük. PAPIBBAK, Írószerben, irodai fel« szerelési tárgyakban teljes raktári talál az „Ellenzék“ könyvesbőltba&f Félévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik. hogy finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg­jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o’lók, borot­vák, kertieszközök, valamint tt»borotváló-pengék gyári Ierakata: KUN ÜIÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i. Egyik legdrágább kincsünk az erdélyi hegyilő Általánosítani kell Erdélyben a sáncolást — Igen érdekesek és tanulságosak voltak a meredek domboldalakon végzett sáncolási munkák, 1 amelyeket most már másodízben szemléltem meg Erdélyben. Nagyon örültem a hírnek, hogy a mult évben a sáncolt terü­letekéit igen jó volt a termés és igy a sánco­lási munka teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. *— Végezetül elismeréssel emlékezem meg arról az odaadó, lelkes és szakavatott mun­kásságról, amelyet az erdélyi mezőgazdaság fejlesztése érdekében a földművelésügyi mi­nisztérium erdélyi kirendeltsége, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és a gazdasági felügyelőségek végeznek. Örömmel láttam, hogy munkájuk iránt a gazdák mindenütt tel­jes bizalommal vannak és megértéssel támo­gatják, illetőleg vesznek részt bennük. Öröm­mel tapasztaltam azt is, hogy a földművelés­ügyi közigazgatás legújabb tényezői: a gaz­dasági elöljárók komoly ügyszeretettel és oda­adással látják el a reájuk bízott feladatokat és máris hasznos munkatársai a gazdasági fel­ügyelőknek. A gazdasági elöljárók közül kü­lönben többet otthonában is meglátogattam, így közvetlen érintkezés és beszélgetések alap­ján állítom, hogy kiválogatásuk Erdélyszerte jól történt és közreműködésük, a jelek szerint, eredményesebbé teszi a felügyelőségek mun­káját. — Beszámolómat fel szeretném használni arra is, hogy ezúton mégegyszer meleg köszö­netét mondjak mindazoknak a hatósági sze­mélyeknek és gazdáknak, akik erdélyi utamat támogatták és mindenütt magyaros vendégsze­retettel fogadtak — mondotta végül Konkoly- Thege Sáhdor államtitkár. Három hónapi fogház — zsldóbujtatásért

Next

/
Thumbnails
Contents