Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-17 / 210. szám
TSl$ Szeptember 17. „Az erdélyi életstílus a tettekre és a problémák megoldására törekszik!“ A Pester Lloyd és a Nemzeti Újság vezércikkben foglalkozik az Erdélyi Párt kolozsvári gyűlésével Az Erdélyi Párt kolozsvári nagygyűlésével kapcsolatban a Pester Lloyd tegnapi száma „Erdély hangjacímen vezércikkben foglalkozik. A^cikk a következőket árja: „Az Erdélyi Párt Kolozsváron tartott nagygyűléséin elhangzott beszédek Magyarország sorskérdését: illetőleg megállapították az. egész magyar nemzet egységes álláspontját. Elsőnek az Erdélyi Párt elnöke gróf Tcleki Béla beszélt, $ erre a kormány inevében Szinyei-Merse Jenő kultusz- rrininszter válaszolt. Az erdélyi szónok erdélyi nézőpontból taglalta a nagy nemzeti problémákat, mig Szinyei-Me'rse miniszter az erdélyi kérdésekhez szólt hozzá egyetemes magyar szempontból. Teljesen téves volna azt hinnünk -— mindkét beszéd már eleve cáfolat erre a beállításra — hogy ezek á szónokok különféle felfogásokat, külön irányokat, vagy szándékokat juttattak volna kifejezésre. A nagygyűlésen elhangzott erdélyi häng egyetemesen magyar volt, mint áhogyan a kormányzat. hangja is teljes ■ megértést tanúsított a különleges erdélyi problémák iránt. Alapvető jelentőségű volt a kultuszminiszternek aZ a megállapitása, hogy a kormánypárt és áz Erdélyi Párt között a legtökéletesebb összhang uralkodik és rhegértő együttműködés,áll fenn. Épp igy alapvető áz árra való utalás is,. hogy a nemzeti élet alapvető nagy kérdései tekintetében magyar és magyar között semmiféle nézeteltérésnek fennállnia nem szabad. , Ha áz Erdélyi Párt különállásának mégis mély jelentősége vari, érinek történeti okai varinak, ezek az okók egyedülállóak és Erdély különleges fejlődésében gyökereznek. Az Erdélyi Párt szónoka arról az elhatározottságról beszélt, amellyel a párt Magyarország belső megerősítését áz erdélyi szellem segítségével Óhajtja keresztül vinni. Példával is megvilágította azt, hogy milyen tekintetben képes az Erdélyi Párt az építés munkájához hozzájárulni. Erdélyben az idegén uralom évtizedei alatt az egyes társadalmi osztályok,' á munkásság, ä parasztság és az értelmiségiek között az együttfnüködésnek határozott és rhély érzése fejlődött ki. A szolidaritásnak ez az élő érzése kell, hogy a belső átváltozásokhoz egész Magyarországon a hajtóerőt megadja. A szónok egyúttal kifejtette ennek a re- förmmunkánrik szociális, politikai és gazdásági alapfeltételeit. Ennél a példánál kell kitérnünk arra is, hogy mit jelent a valóságban ez az erdélyi szellem, amellyel az erdélyi magyarság oly büszkén azonosítja magát és amely Teleki Béla beszéde szerint is a más- nyelvü nemzetiségekkel szemben nem ismeri az elzárkózást, hanem cselekvő ás testvéries együttmunkálkodásra kész. Mindenesetre könnyebb ennek az erdélyi szellemnek sajátosságát intyitiv módon felfogni, mint politikai fogalmakkal meghatározni. Tudniillik inem a nemzet testén belüli különállásról, vagy külön célok követéséről van szó, hanem egy történelmivé vált életérzésről, a politikai és szellemi életnek úgyszólván más stílusáról. Ha ugyanis elmélyedünk ebben az erdélyi életstílusban, azonnal felismerjük, hogy ez a magyar egység fenntartása érdekében vívott hosszú és tragikus küzdelem eredményeképpen állott elő. Szó sincseni egy, a magyar szellem keretén belüli regionalizmusról, Erdély a maga sajátos életformáját olyan világban alakította ki, amelynek ténylegesen uralkodó hatalmai ezt az egységet szétszakították, Erdély pedig az egységnek legalább eszmei megőrzésére törekedett. innen vám az erdélyi szellemnek sajátos és tragikus varázsa. Egészen véletlen-e az, hogy a magyar sors e tragikumának legmélyebb kifejezését erdélyi származású költők-, nél, Kemény Zsigmondnál, Ady Endrénél találjuk meg? ' A két háború közti évtizedek tragikumban gazdagok voltak a magyarságra nézve. Ezt a tragédiát azonban sehol sem olyan mélyen nem érezték át, mint Erdélyben. Ennek megfelelő az Erdélyi Párt mostani magatartása is. Elnökének legújabb beszéde is elárulja ezt az eredeti erdélyi életstílust, amely távol tartja magát minden elvonatkoztatott szemlélődéstől és csak a tettre, a problémák megoldására törekszik. A problémákkal való bánásnak ez a különleges módjá. a cselekvésnek és gondolkodásnak ez a másfajta átilusa az az örömmel üdvözölt hozzájárulás, amellyel Erdély az egyetemes , magyar feladatok teljesítésében részt vállal... „HŰSÉG ÖNMAGUNKHOZ !« A budapesti Nemzeti Újság szerdai számában vezércikk kcrctéberi foglalkozik az Erdélyi Párt kolozsvári ünnepi ülésével. A cikk bevezetőjében az alábbiakat írja: Az Erdélyi Párt országos elnökéinek beszéde, amelyet a vasárnapi gyűlésen mondott, nem csak erdélyi vonatkozásban volt érdekes és figyelemreméltó, Hanem aZ egyetemes magyar nemzeti politikára nézve is. Magyar beszéd volt, őszinte, egyenes, világos és mértéktartó. Egyik legérdekesebb tanulsága, hogy az erdélyi közönség is visszautasít ja azt a politikai próbálkozást, amely az értelmiség, a parasztság és az ipari munkásság úgynevezett Összefogásának cégére alatt a bukott baloldalt akarta feltámasztani. .Teleki Béla meggyőzően fejtette ki, hogy a külpolitikai és hadihelyzet konjunktúrái szerint,való tájékozódás magyar szempontból miridenképperi elvetendő s teljesen téves és szerencsétlen iíííndett ölyári ter- vezgetés egyik öldálon és másik oldálófl egyformán, amely, idehaza olyan rendszerváltozást akar, amely valamelyik külső és iejégeri rendszernek felél meg. Az, terrriészepes, hogy a habotii fölyamán áz ellenfelek kívánatosabbnak látnának nálunk olyan rendszert, amelyik á riemZeti erőket megosztja és az ellenállást gyengíti, de a rendszerváltozás még nein befolyásolja kedvezően egy nép helyzetét. A Nemzeti Újság cikké a továbbiakban részleteséit taglalja Teleki Béla beszédét, májd befejezésül a következőket írja: A reálpolitika, a józanság, á mértéktartás, az adottságokkal való számolás szükségét hangoztatta Teleki Béla, kiemelve, hogy, á iriessze- tejdntő; de azért mindig a földön járó szemlélet egyik legjellemzőbb sajátsága volt mindig az erdélyi léleknek. Ennek a józan magyar szemléletnek kell — szerinte — ni a fokozottabban érvényesülnie az egész magyar politikában, mért „túlsókat jártunk már jelszavak után1’.". Igen, ennek a reális, politikai szemléletnek hangját jó esett hallani., Megnyugtató tudat, hogy a különböző politikái konjunktúrák szerint tájékozódó szélső-jobboldali és szélsőbaloldali erőlködések, amellyel ä maguk szekerébe szeretnék fogni Erdély erőit, meghiúsulnak ázon a valóbari , magyar egységen, amelyet az Erdélyi Párt képvisel éá amelyet Erdély magyarsága 22 esztendő megpróbáltatásai között épített ki, erősített meg és tett mindenféle balga kísérlettel szemben széttor- Hetetlenrié. Időnként olvashattunk híreket ä különböző nyilas lapokbari, amely szerint Erdély hol á Hüségliazi Legfőbb Akaratnak, hol más szélső- jobboldali nyilas vezéreknek hódolt tolná meg és újabban a baloldalon nem győzték hjresz- télni, milyen óriási visszhangot kelt Erdélyben áz ő mesterségesen kiagyajt rnunkás-, parasztéi értelmiségi összefogásuk. Az Erdélyi Párt hangjából most mindlegyik megkapta a méltó választ. Egyikük seni kell ott. Nem kellenek a pártóskodás tusai, nem kellenek az idegén rendszerek, nem kellenek áz osztályharc és az osztályelkülönülés szervezkedései, — amelyek mind hol ilyen, hol amolyan idegen érdekeknek akarják kiszolgáltatni a magyarságot! Erdély közönségé érzi a magyar egység szükségét, de azt annak a politikának folytatásában látja, amelyet eddig követett s amelytiek áz a jelszavá, hogy ön- 'magúnkhoz hell hűnek maradnunk'! Roosevelt és Churchill üzenete Badogiióhoz Chiassóból jelenti a Búd. Tud.: Roosevelt és Churchill Badoglio tábornagynak üzenetet küldött, amelyben elismerik, hogy Badoglip megtette az első lépést Olaszország felszabadítása felé. Az olaszoknak most segíteniök keli a szövetségeseknek abban, hogy nemzeti tprülélü- ket felszabadítsák. Kijelentik iţi ég, hogy Olaszország ,á Jövendő Európában figyelemreméltó helyét foglal él. A Spitzbergákon még mindig égnek a szénbányák berendezései ' Berlinből jelenti az Interinf.: Megállapították, hogy a Spitzbergákon lévő Brensburg kikötőjének körzetében és a város távolabbi környékén élpuszfito.tt szénbányák közelében még mindig nagy tüzek égnek. Az a körülmény, hogy nyolc nappal a Spitzbergákon lévő hadiföntos- ságu célpontok ágyúzása után még mindig tart az égés, mutatja a támadás hatalmas méretét. Bőse Mozgalmat indított India népének megsegítésére Bangkokból jelenti a DNB: Az indiai függetlenségi liga főtanácsadója, Rash Behari Bőse rádióbeszédet mondott, amelyben a Kelet-Ázsiában lévő hinduk meleg együttérzését fejezte ki áz Indiában éhező menekültekkel. Rámutatott az angolok ama eljárására, hogy akkor, amikor Kalkutta utcáin naponta több indiai éhenhal, még mindig rizst és gabonát szállítanak el az országból. Bőse ezután rámutatott arra, hogy Subhas Chandra Bose nagyvonalú mozgalmat hódított India népének megsegítésére. Rash Behari Bőse megígérte, hogy 100 tonna rizst bocsát a lakosság rendelkezésére; ha a brit kormány ehhez hozzájárul, de már három hete várnak erre. Rash Behari Bőse azután az indiai nemzeti hadseregről beszélt és kijelentette, hogy az India felé váló előnyomulásra készül. Bűnügyi bonyodalom két vagon káposzta körül Hat hónapi börtönre ítélték a sikkasztó zöldségkereékedőt KOLOZSVÁR szeptember 17, Különös bűnesetet tárgyalt tegnap a kolozsvári törvényszék egyes büntetőbirája, Lehner Richard dr„ törvényszéki tanácselnök. A vádlott Fábián Ferenc kolozsvári . zöldség- és gyümölcskereskedő volt, aki ellen az ügyészség két vagon káposzta el- Sikkasztásáért indított eljárást. Fábián Ferenc a mult év folyamán üzleti összeköttetésben állott Járó János hajdumegyei zöldségtermelővel, akitől több vagon gyümölcsöt és zöldséget vett át részint, készpénzért, részint hitelbe, vagy bizományba. A törvényszéki tárgyaláson Járó János panaszos elmondotta, hogy ifiulf év nyarán egy vagon dinnyét adott el FábiáÚ Ferencnek. Fábián a vételárból 1600 pengővel adós maradt. Mikor beállott a káposztaszezon, megadta Járónak áz 1ÖÖÖ pengőt és egy vagon káposztát rendelt tőle, amelyet nem fizetett ki. Járó János utánvéttel adta fel Kolozsvárra á káposztát, de Fábián Ferenc pénz hiányában nem váltotta ki az árut az állomásion. Mikór Járó lekül dtp emberét Kolozsvárra, hogy a káposzta felől intézkedjék, Fábián Ferenc rábírta az illetőt; hogy péhz nélkül adja ki számára á káposztát. Mikor ä káposztát eladta, isrtiéi elutazott a térriiélőhöz és két vagon káposztát rendelt tőle. A vásár megkötésekor kijelentette, horiy csak úgy hajlandó az előző vagon káposztát megfizetni, ha Járó leszállítja áz újabb két vágót! átüt is. Jafó János, högy pénzét biztosítsa, bizományi szerződést kötött Fábián Ferenccel, aki aláírásával hitelesítette az egyezséget. Mult év november első napjaiban Fábián Ferenc a kolozsvári állomáson átvette a káposztát és az őszi és féli hónapok folyamán kiárusította. A két vagon káposzta árával azonban a mai napig adós maradt Járó Jánosnak. Fábián Ferenc kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy Járó János silány minőségű káposztát szállított , számára, tehát nem azt az árut, amelyet a vásár megkötésekor kiszemelt magának. Hivatkozott arra, hogy a. káposzta olyan gyenge minőségű volt, hogy csak veszteséggel tudott túladni rajta. Járó János a vádlott állítását eskü alatt tett vallomásában megcáfola és kijelentette, hogy Fábián Ferenc a vagonok rakását ( saját ellenőrzése. alatt végeztette és saját iríá* ga adta fel az árut. A tényállás tisztázása érdekében kihallgatta a törvényszék Lukács János kolozsvári gyümölcsnagykereskedőt, akinek a Széchényi-téri raktárában Fábián Ferenc -egy vagon káposztát tárolt. A lapu azt állította, hogy Fábián Fótenc valamennyi káposztáján jó áron , túladott, tehát semmi károsodás sem érhette. A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság Fábián Ferencet hathónapi börtönbüntetésre és négyévi jogvesztésre Ítélte, sikkasztás büntette miatt. Kötelezte eznkivül a perköltségék megtérítésére ,isy Járó Jánost közel 300,0 pehgőt kitevő kártérítési ígéhyével poigáfi bíróság élé utasította a törvényszék. Az ítélet ellen a vádlott féllebbezétt, a kir. ügyész megnyugodott. Pyramidon tabletták megnyugtatóan Hatnak a íá|dalmak agyi központjára és iíykép megszűnnek a panaszok is Magyar ünnep lírádon Az aradi magyar evangélikus szuperintendens lelkészi jubileuma ÁRAD, szeptember 17. A romániai evangélikus egyházkerület a múlt vasárnapok egyikén az aradi evangélikus ferri- piorhban ünnepelte Argay Gyölrgy szuperintendens lelkészi .működésének évfordulóját. Ä virágokkal feldíszített istenházában Argay György hirdette az igét. Nagyhatású igehirdetése után köréje sérégiétték hívéi, hogy köszöntsék jü- bileürióa alkalmából. Elsőnek, Purgly László üdvözölte az ünnepeltet. — Szoros családi kapcsolatba kell tö- möritenünk egyházainkat, amely nagy családhak körében azután a testvéri ősz- szetártás, az egymás bajának megértése áll majd szemben az önzés és gyűlölködés embertelenségeivel. Ezek áz egymás iránti kötelességek képezik má egyházunk egyik legidőszerűbb és legfontosabb feladatát; ezeket kell ápolnunk, művelnünk, hűséggel, szívóssággal, áldozatkészséggel, kevés szóval, de annál több tettel. — Örömmel tapasztaltuk ugyanis mindenkor, hogy az időszerű egyházi feladatok teljesülésének nemcsak kezdeményezőjét és állandó példamutatóját, de a mi igaz és melegszívű pater familiasünkat ünnepeljük ma, magas állású személyében. Mindezért cserébe mi azt nyújtjuk, ami neked fontos, szép és legkedvesebb: adjuk tiszta szívből fakadó meleg szere- tetünket, adjuk mélységes tiszteletünk és nagyrabecsülésünk fokozott hódolatát — fejezte be beszédét Purgly László. A főfelügyelő szavai után Guld Emil aradi felügyelő, Nagy Imréné, az aradi evangélikus nőegylet elnöknője, Fulajtár Eta, a nagyszentmiklósi evangélikus nőegylet kiküldöttje, Anwender Henrikné elnöknő, a temesvári evangélikus nőegylet nevében, Weisz Irma pedig az aradi evangélikus leányok képviseletében üdvözölte a püspököt. Az üdvözlő szavakra válaszolva. Argay György püspök szerényen megköszönté hívei ragaszkodását és forró szeretetét és mindezért hálát adott az Istennek, mert, aniint hangoztatta, csakis abban az egyházban tapasztalható Isten áldása, ahol a lelkipásztorral egy utón haladnak a hívek. Egy fontos vegyészeti szakkönyv! Most jelent meg: Erdey—Grúz Tibor: Vegyszerísmeret A budapesti egyetem fc. rk. tanárá« nak ez a kitűnő szakkönyve elengedhetetlen segédeszköze minden vegyésznek, gyógyszerésznek, droguistának, vegyészeti üzemnek. A 368 oldalas könyv képletekkel, ábrával, szótárszerű index-szol 22 pengőért kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Ví« dékre utánvéttel is azonnal megküldjük. M
