Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-17 / 210. szám
1 9 í 3 szeptember 17. v ELLENZÉK Ax egység ős szabadság legyében Szin-jei-Merse Jenő ku’Suszminítzter,megnyitotta a Székelyföldi Művészeti tuel „ Erdélyből többé nem kelnek útra vándorbofok és nem lesznek többé elnémult harangok“ BUDAPEST, szeptember 17. (MTI.) Szeptember 16-án kezdődött meg Maros- vásárhelyen a nagyszabású székelyföldi művészeti év, melynek gazdag munkatervét és műsorát Ízlésesen kiállított kötetben bocsátották közre. A Székelyföldi Művészeti Év gazdag programját négy városban, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán mutatják be. Az egész évre tervezett rendezés kiállításokkal, hangversenyekkel, művészi és tudományos előadásokkal hívja tel magára az érdeklődést. Ennek a művészeti évnek külön nemzeti hivatása az, hogy a magyar föld legtávolabbi tájainak írói, művészei és előadói kezetfogjanak a magyar végvár népével és igy egyesitett munkával erősítsék a magyar szellemet. Az egész évre terjedő országos kulturális megmozdulást dr. Szi- vyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter személyesen nyitotta meg Marosvásárhelyen. Már a kora délelőtti órákban többezer főnyi közönség helyezkedett el a városház előtti téren és várta a minisztert, aki 12 óra tájban érkezett meg dr. Mikó László főispán, dr. Májay Ferenc polgármester és Asztalos Miklós miniszteri osztálytanácsos kíséretében a vasútállomásról. A tömeg lelkes ünnepléssel fogadta a minisztert Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszter babérkoszorút helyezett el az országzá'zló talapzatára és egy percig némán tisztelgett az országzászló előtt, majd a marosvásárhelyi egyesült dalárdák elénekelték a Hiszekegyet és utána Mikó László dr. főispán üdvözölte a minisztert a Székelyföld egész lakossága nevében. Ezrután Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter lépett az országzászló talapzatára és a következőket mondotta: — Magyar Testvéreim! Lelkem meleg szeretetével köszöntőm Marosvásárhely és a Székelyföld közönségét, amikor először lépek székely területre. A magyar történettudomány, az ősi hagyományok, az első feljegyzésektől az árpádkori krónikairóinktól egészen a legújabb kutatásokig egyöntetűen vallják és meggyőző erővel bizonyítják, hogy a székelység hazánk legrégibb lakói közé tartozik. Erdélyben a székelységnek a honfoglalás előtti időbe visszanyúló kontinuitása kétségtelen. A honfoglalás idején a mai szász vidékekre is letelepedtek. A mai szász helynevekben megtaláljuk a székelyek ősi nemzetségneveit: Szász- kézd, Szászsebes és sok más város és község, valamint folyónév mutatja, hogy a szászok betelepedése előtt ezeken a területeken székelyek éltek és ők látták el Erdélynek nemcsak keleti, de déli határvédelmét is. Később IV. Béla, az Anjouk és a Hunyadiak idejében megindult a székelység letelepedése a Kárpátok külső ' lejtőin is. Ez a letelepedés politikai, gazdasági, tá - sadalmi és különösen a Hunyadiak korában művelődési és vallási téren is jelentősen éreztette hatását a határokon túl is. Joggal nevezték az európai államférfiak hazánkat a nyugat és a kere^“ ' v- ség védőbástyájának. Ennek a véd s- tyának legkeletibb erőssége és őrtornya éppen a Székelyföld volt. A Székely föld és a székely nép azonban nemcsak katonai és politikai értelemben, hanem vallás és művelődési téren is a nyugat legkeletibb állomása. Ami a Székelyföldtől nyugatra, főként Moldvában elsősorban a XIV. és a XV. században történt művelődési és vallási téren, az nagyrészben az ott élő magyar, székely és szász papoknak, a moldvai és havasalföldi fejedelmek magyar udvart embereinek volt köszönhető. A magyar művészetnek a mult század második felében bekövetkezett újjászületéséből a székelység is kivette a maga tetemes részét. Olyan kiváló egyéniségekkel gyarapította a nagy magyar festők galériáját, mint Székely Bertalan és Gyárfás Jenő. Az idegen uralom két szomorú évtizede sem tudta megtörni, de mégcsak elhalványítani sem az erdélyi és benne a székely lelkiséget és szellemiséget. Vezetők és vezetettek, i«ók és tudósok, költők és művészek, gazdagok és szegények abban a szilárd egységben fogtak össze és álltak egymás mellett, amelyben évszázadokon keresztül áll ezen a földön maga a székelv nép. Az összetartásnak és a szabadságszeretetnek dicső példáit mutatja fel ez a nép. A példaadásban mindig elöljártak az erdélyi magyar egyházak, amelyek évszázadok óta a legmélyebb testvéri összefogásban élnek egymás mellett. A kisebb-nagyobb erődtemplomok nemcsak a közösség biztonsága és a székely nép szabadsága felett őrködtek, de védve őrizték a múltban és őrzik a jelenben a nyugati kultúrát is. Egység és szabadság, e kettő nélkül sem a székelység, sem az egyetemes magyarság nem áll meg. Ez a föld magyar volt és magyar is marad örökké. Erdélyből nem kelnek többé útra vándorbotok és nem lesznek többé elnémult harangok. A székelyföldi Művészeti Év is élénk bizonyítéka az erdélyi és az egész magyarság megbonthatatlan egységének. Ezek- I nek a gondolatoknak, az összetartozás és I az egység tudatának, valamint a szabadságnak és függetlenségnek a jegyében az egész székely népet igaz magyar lélekkel és szívvel köszönve nyitom meg a Székelyföldi Művészeti Évet. A közönség lelkes tapssal és megújuló éljenzéssel fogadta a miniszter beszédét. Ezután Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter kíséretével együtt a Közművelődési Házban elhelyezett képtárba ment át. A legteljesebb megelégedését nyilvánította a kiállítás felett. Délben egy órakor a Közművelődési Ház tükörtermében dr. Rózsa József tankerületi királyi lőigazgató bemutatta a miniszternek a székely földi közoktatás vezetőit és a marosvásárhelyi iskolák igazgatóit. Ezután a miniszter a Teleki- thékában megnyitotta az erdélyi könyv- kötészet kiállítását. Végignézte az erdélyi és a magyar könyvkötészet művészi alkotásait, majd pedig mint a város vendége, a mai időknek megfelelő szerény ebéden vett részt. A délután folyamán Csánky Dénes a Szépművészeti Muzeum főigazgatója vetitettképes előadást tartott ,,A XIX. század magyar festészete“ címmel. Este 7 órakor a közművelődés házának nagytermében a budapesti filharmonikusok zenekara adott hangversenyt Dohnányi Ernő vezényletével. „Nem tud juh, mit tervez a sors az olasz néppel66 — írja Cobbels Berlinből je'enti az MTI: Göbbels dr. birodalmi miniszter — mint a Német Távirati Iroda jelenti — a Das Reich című hetilap legutóbbi számában behatóan foglalkozik az olasz kérdéssé’ és végül arra a következtetésre jut: Ma még senkii sem mondhatja meg, mit tervez végezetül a 6or6 az olasz néppel Talán kemény é6 fájdalmas tisztulási folyamaton megy ma keresztül, amelyből uj életet merit. Errő' önmagának kell döntenie. Mi 1918 után világosan választottunk- választási Das Reichban ! sunk harc, áldozat, odaedás és munka volt. Valamennyien szilárd elszántsággal indultunk útnak mindig a Führer mögött, aki néha csaknem nyomasztó hallgatásban is megadta az irányt. Ma még inkább, mint bármikor érezzük az ő nagy szemé’yiségének áldását,a mely őrködik a nemzet életén és jö- vőjén. Nemcsak nemzeti kötelességünk, hanem büszke jogunk is, hogy egész bizalmunkat ajándékozzuk neki. Szövetséges h a jó veszteségek a palermói öbölben Berlinből jelenti az Interinf.: A szövetségesek hajóveszteségei a palermói-öböl- ben akkorák, hogy érzékenyen meggyengítették az angol—amerikai partraszállási hajóhadat. Szeptember 8-tól 15-ig 5 cirkáló, 4 romboló, néhány kisebb haditengerészeti jármű, valamint 17 kereskedelmi és szállitóhajó pusztult el, összesen 94.000 tonnatartalommal, azonkívül 16 partraszállási bárkát, amelyek nagyobbrészt katonaságot szállítottak, szintén elsüllyesztettek, gombatalálatoktól többé-kevésbé nagy rongálás ért még 7 cirkálót. 2 rombolót, egy őrhajót és na- gyobbszabásu partraszállási bárkát. Ezenkívül 470.000 tonnatartalmat képviselő, 92 szállító, teher és tartályhajót szintén súlyosan eltaláltak, úgyhogy azok hosz- szabb ideig tartó javításra szorulnak. A hajóelsüllyesztések é? megrongálások révén az angol—amerikai partraszálló csapatok már a tengeren nagy veszteségeiket szenvedtek. izgalmas újabb részletek Mussolini kiszabadításáról Berlinből jelenti a DNB: Egy hadi- tuidiósitó ismerteti Skorzeny főro- hamvezetővel, a Duce ldszabadiltójavai folytatott beszélgetését. Már a Duce letartóztatásának napjaiban, amikor a későbbi árulás jelei mutatkozni kezdtek, Skorzeny főrohamve- zető egy kisebb csoporttal Kómába utazott és fáradságos, leplezett munkával megszervezte az alapokat későbbi, akkor még nem ismert vállalkozásának. E felderítő munkában különösen kitüntette magát egy olaszul beszélő rohamvezető. Ál-öltözetben Oilasz tengerészekkel mulatozva, a fegyverletétel előtt mintegy 24 órával, tudomást szerzett arról, hogy a Duce egy kis szigeten lévő, villában tartózkodik. A fegyverletétel napján, amikor a feladat már nem az volt, hogy hirt szerezzenek a fogoly hollétéről, hanem politikai szükségességgé vált, hogy kiszabadítsák, Síkor - zeny gyorsnaszádon a szigetre ment, hogy a kiszabadítást előkészítse. A házat azonban üresen találta. Onnan szürkületkor a Dúcét vizir epülőgépen más helyre vitték. A kutatást most egymást rohamosan követő események nyomása alattt elölről kellett kezdeni. Gyenge támpontok vezettek egy hegyi szálló felé, a Grand Sassóra. Újabb hírszerző csoportokat küldtek ki, mépgedig olyan embereket, akinek nem volt tudomásuk igazi feladatukról. Azzal a jelentéssel -tértek vissza, hogy a hegyivasut alsó állomása, amely a Duce vélt tartózkodási helyére vezet, el van zárva és nagyobb carabinieri csoport őrizete alatt áll. Skorzeny erre igen nagy magasságban elrepült e terület felett. A felderítő gépről készült felvételekből kitűnt, hogy életveszélyes lemne leszállni a szálló melletti területen. Később megkockáztatták ezt a vállalkozást és a körültekintő, vakmerő repülőgépvezető sikerrel végezte feladatát. Az elindulás és a hazatérés közti időben lejátszódott események nagy vonásokban már ismeretesek — folytatja a közlemény, Tisztázandó lenne még az a kérdés, hogy a túlerőben lévő őrség miért nem lőtt és miért engedelmeskedett a német parancsnoknak. A döntő nyilván a meglepetés mozzanata volt. A repülőgépek a felhőtakarőn át zuhanó repüléssel csaptak le. Nagy hatása volt továbbá a merész fellépésnek s igy történhetett, hogy amikor a Duce már szabad volt és a parancsnokság visszavonult., az őrszemélyzet parancsnoka egy pohár vörösborral kezében Skor- zenv előtt feszesen megállt és e szavakkal nyújtotta feléje a poharat: „A győztesnek V' fl HÁ30RU RÖVID HÍREI A Df-.LKEl.IiTRE v<-/’./-nyelt 18 .o'a/./. ha<l:.<- r,‘K egységeit mint a Német Távirati holla érte»(il, oiman lefegyverezték- I; hud'-a-rey valamennyi támaszpont | át & némijt o-apatok vették át. Ezeknek az olasz egységeknek körében i« napjóinapra riő azoknak a száma, 'akik jelimrtki/i'Nkj a német csapatoknál ,hogy a német csapatodé oldalán íolylafi.sak a harcot. AMERIKAI ropü őorődök csütörtökön tá. mad ást intéztek a franciaországi Nantes tengeri berendezései e’len. A KÍNAI főparancsnokság jelenti, hogy az amerikai nehéz bombázók bomba tárnád ást intéztwkj Hongkong kikötője ellen. A DODEKUNEZESRŐL 200 olasz katonával 8 olasz hajó, köztük egy ágyunaszád érke. zett a ciprusi kikötőbe. Nf-.MET repülők szeptember 14-re virradó éjjel megtámadtak Kurszktól nyugatra egy fontos vasúti állomást- A távolfe’deritő gr. pek 15 órával a támadás után a bombázott helyen tüziet és nagy tüzfelhőt észleltek. A vasúti vonalaikon nagyon sok szerelvény torlódott össze. Csak a ke'et felé vezető vonalon 14 megrakott szerelvény állott. A bőm. bá râs következtében a vasúti vonal bosszú időne használatlanná vált. NEMET bombázók a csütörtökre virradó éjszaka nagy robbanóerejii bombákat dobtak két angliai városra. LONDONBAN szerdán este légiriadó vöt- A légvédelmi ágyúik megszólaltak. ZÜRICHBE je'entés érkezett, hogy nehéz amerikai bombázók légitámadást intéztek a honkongi kikötő ellen. A PORTUGÁLIAI rádió közlése szerint az Atűmtis nevű kórházhajó több mint 500 o'aez hadifogollyal a fedélzetén kedden elhagy'a a tengeri kíkiötiöt és útnak indu't Észak.Afrika felé. A sebesült olasz foglyokat kicseié’ik brit állampolgárokkal. A NEMET CSAPATOK a keleti arcvonal harcaiban szeptember 15-én összesen 206 eá. ’enséges páncé'kocsit pusztítottak el. A JAPÄN HADSEREG kedden megszállta Tiencsinben az olasz engedményes területet a kínai nemzeti kormány nevében- Az olasz tengeri erőt lefegyverezték. Felhívás Kolozsvári magyar cserkészek és diákok! A háborús körülmények arra késztették felsőbb hatóságainkat, hogy nyári szünidőtöket két hónappal meghosszabbítsák. Nem volna azonban méltó a mai komoly időkben a magyar diák és a magyar cserkész elnevezésére az a magyar fiú, aki ezt a két hónaoot semmittevéssel, üres .szórakozással akarná eltölteni. A bennünket körülvevő államokban már a a nyári szünidőben is munkatáborokba kellett mennie a középiskolás korú ifjúságnak és ezzel kellett hozzájárulni a nemzeti élet építéséhez. Ilyen körülmények között mi sem engedhetjük meg magunknak, hogy a bőséges nyári szünetre következő újabb két hónapot munka nélkül töltsük el. Belátták ezt igen sokan a kolozsvári magyar fiuk közül és az ő kívánságuknak is teszünk eleget akkor, amikor a lombi Cserkészparkban, főleg középiskolás diákok és cserkészek részére önkéntes munkatábort szervezünk. A munkatáborban résztvehet minden 14 évet betöltött cserkész, gimnázista, egyetemi hallgató, vagy más olyan fiú, aki szabadidővel rendelkezik. A tábor kezdete 1943 szeptember 21. A résztvevők élelmezéséről a táborparancsnokság díjtalanul gondoskodik, tehát a résztvevőknek tábordijat nem kell fizetniök. A tábor helye a lombi Cserkésztáborban lesz, amely a vasútállomástól kb. egy órai járásnyira fekszik. A munkatábor alatt tábortökéletesitési munkák lesznek (lőtérépités, telkesítés, akadályversenypálya, stb.). A munkaidőn kívül természetesen arról is gondoskodik a parancsnokság, hogy a magyar fiuk igényeit kielégítő szórakozásban, tábortüzekben, stb. legyen részük a résztvevőknek. A résztvevőknek tehát, megfelelő ruhán, valamint, étkező-, mosdó- és tisz- titófelszereléseken kívül más felszerelést hozniok nşm kell. Az önkéntes munkatábor elvégzéséről minden résztvevő megfelelő Igazolványt fog kapni. A tábor tartama az időjárás körülményeitől függ. További részleteket jelentkezéskor lehet megtudni. Jelentkezés minden délután 6—8 óra között, az Unió-u. 6. sz. I. em. alatti cserkészházban. Diákok! Cserkészek: Kolozsvári magvar fiuk! Várjuk jelentkezéseteket a lombi önkéntes munkatáborba! Kolozsvár, 1943 szeptember 16. Az Erdélyi Cserkészkerület Parancsnoksága. Vállalatok figyelmébe! Iratrendezője érkeztek eredeti Soenecken- és Adria-gépekkel! Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesbolt
