Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-16 / 209. szám
f 1943 szeptember 1Ü« 99 ELLENIEK Teleki Béla beszéde bizonyság az erdélyi magyarság bölcsessége, felelősségérzete és élefrehivafottsága mellett kMz Erdélyi Párt országos elnöke kolozsvári beszédének felelőségét nagy cikkekben mélfalja a sajtó I KOLOZSVÁR, szeptember 16. Az Er- íébdélyi Párt vasárnapi ünnepi gyűlése to- ífi\wábbra is élénkén foglalkoztatja az or- fisaszág közvéleményét. A budapesti Esti ^Magyarország „Bölcsesség és felelősség“ macimén legutóbbi számában nagy cikket íödközöl, amelyet érdemesnek tartunk tel- asfcjes terjedelmében közölni. Az Esti Ma- gyár ország a következőket írja: Teleki Bélának Kolozsvárott, az Erdélyi lyi Párt színe előtt elmondott beszédére, go úgy érezzük, vissza kell térnünk. Foko- loszott kötelességünk ma, hogy minden ige egészséges, bölcs és felelős megnyilatkozás zásra felhívjuk a magyar közönség figyelem mét. Ha ugyanis megnehezedik az idők ri>r, járása, egyszerre szaporodni kezd a politii tikai lesipuskások és pecsenyesütők szá- grirqa. Egyszerre előtűnnek az indokolatlan ßd hatalomvágy és a jogosulatlan érvényeiig sülési nyugtalanság „hősei“. A felelőtlen rÍ9 elmék és a politikai szegénylegények fid hangszóróvá próbálnak alakulni. Kétszeri rés értéket kell tehát tulajdonitanunk ss azoknak a férfiaknak, akik nem veszítik Í9 el lelkűk és idegrendszerük egyensúlyát, ed hanem példát mutató egyenességgel s haßt tározottsággal menetelnek az örök ma- rs, gyár célok felé. Az ő sorukba tartozik )T Teleki Béla, az Erdélyi Párt vezére. A hagyományos magyar politikai böl- 80 csesség hatja át mindenekelőtt Teleki >3 Béla beszédét. Ma, midőn annyi félpoliti- sd kai megszállott és ügyeskedő üzletember 1, „bizonyosan“ tudja, hogy mi a tusakodó i.cr nagyhatalmak szándéka s miképpen kell >n nekünk ehhez a szándékhoz alkalmazva kodnunk, Teleki Béla a rideg, de vigaszsí taló valóságra hivatkozik. Világtörténeti iq példákkal bizonyltja, hogy a háborúk véig gén mindig olyan sors jutott a nemze- 3t teknek, aminő tényleges erőt és egységet of képviseltek. Sohasem a papirosok donit töttek, hanem a tényleges erőviszonyok, :e ezért törekszik minden ellenfél arra, hogy ß a szembenálló hatalom, vagy hatalmak d belső egyensúlyát'megbontsa és ezáltal 9 erejüket gyengítse, vagy teljesen meg- i3 Semmisítse. Mi tehát nem cselekedhetünk n _ mást, mint azt, amit Kállay Miklós mirí niszterelnök legutóbbi beszédében is a rí nemzet lelkére kötött: építsük belső egy- 3 ségünket és őrizzük erőnk minden porci- ?f káját, hogy a magyar hivatásért és öncé- f lóságért most és mindenkor helyt tudjunk s állani. örvendünk, hogy Erdély történel- 1 mi földjén éppen olyan elevenet él ez a § gondolat, mint az ország többi részében. Az erős nemzeti összefogásnak és egy- ?. ségnek természetesen megvannak a maga I politikai előfeltételei. Teleki Béla bátran 3 és határozottan rámutatott azokra az elő- 1 feltételekre, amelyek nélkül tartós belső ) egység elképzelhetetlen, igy a társadalmi í élői téletek megszüntetésére, az osztály el- [ lentétek és a kasztszellem felszámoíásá- E ra. Tárgyilagos bírálatban részesítette ! azokat, a jelszavakat, amelyeknek „hang- : szórói“ újabban a magyar egység egyetlen prófétájának szerepébén tetszelegnek. így rámutatott arra, hogy igen sokan hangoztatják újabban az értelmiség, a parasztság és az ipari munkásság együttműködésének szükségességét. Valóban, ez az együttműködés a jövendő záloga, ha a parasztságot és a munkásságot tényleg megillető társadalmi, politikai és gazdasági helyre emeljük s az értelmiséggel együtt magasabb nemzeti egységbe szervezzük. Semmi szükségünk sincsen azonban arra, hogy idegen, vagy illetéktelen politikai törtetés „lovagoljon magyar tömegek hátán az érvényesülés felé“. A hűséges lelkek a tényleges magyar nép történelmi előnyomulására vágyakoznak, nem pedig a közkereseti-politikai nyugtalanságok teljesen felesleges érvényesülésére. A jogegyenlőség szőnyegen fekvő kérdésére is rátért Teleki Béla. A jogegyenlőséget minden kis politikai töredék és érdekszövetsg a zászlajára irja s fennen hangoztatja, de gyakorlati értelemben igen szűk értelmet ad neki: a saját érdekcsoportjának szabad garázdálkodását szeretnék biztosítani. Teleki Béla a jog- egyenlőség gyakorlati lényegét fejezte ki, midőn igen erélyesen hangsúlyozta, hogy egyenlő jogokat követelünk a magyarságnak a kereskedelemben, az iparban, igy a nagyiparban is és a föld birtoklása terén. „A jogegyenlőség szólama nem lehet jogcím arra, hogy p liberális kor rossz gazdasági berendezkedése következtében háttérbe tszoruit magyarságot hátrányosabb helyzetébe^ meg i tartsuk“. Ezt a mondatot jó lenne mind- ^ azoknak megszívlelniük, akik gyanús politikai játékba kezdtek a joţgyegyenlőség eszméjével. A szociális kérdésről is félreérthetetlen nyíltsággal beszélt az Erdélyi Párt vezére. „Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a szociális intézmények sokasága, vagy szaporítása nem jelent egyet a szociális kérdés megoldásával“, — mondotta Teleki Béla és kifejezte, hogy a magyar élet szervezetének szociális átalakításáról, tehát gyökeres megoldásáról lehet csupán szó, ha élni akarunk és történelmi szerepünket meg kívánjuk őrizni. Ezzel különben tisztában van minden tárgyilagos és felelős elme, hisszük és valljuk, hagy a háború után lépésről-lépésre, szerves egységben és a nemzeti gondolat keretei között a nemzeteszme magasabb egységének jegyében végre kell hajtanunk a magyar élet gyökeres átalakításának a müvét. Ez á mü azonban csak akkor sikerülhet, ha a háború végén ép erőkkel,' egyensúlyozott lélekkel és hagyományosan nyugodt magyar idegeinkkel széliünk sorompóba az igazunkért. Az erdélyi magyarság huszesztendős megpróbáltatás közepette sem veszítette el higgadt ítélőképességét és józan történelemszemléletét. Teleki Béla beszéde bizonyság az erdélyi magyarság bölcsessége, felelősségérzete és életrehivatottsága mellett. Példát vehet tőle minden magyar. Bízunk erőnkben és igazságunkban A sepsiszentgyörgyi Székely Nép szer- I dai száma ezen a( címen vezércikket kö- 1 zöl Teleki Béla gróf kolozsvári nagy beszédéről. Megemlékezett arról, hogy a trianoni békeparancs egy pillanatig sem törte meg erőnkbe, igazságunkba és feltámadásunkba vetett hitünket. Ezeket az igazságokat hangoztatta az Erdélyi Párt országos elnöke, amikor "megállapította, hogy a trianoni határon felsorakozott magyar hadsereg bizonyára még kedvezőbben oldotta volna meg a vitás erdélyi kérdéseket, mint a bécsi döntés. A Székely Nép vezércikke a továbbiakban a következőket irja: Amikor a fentieket leszögezzük és ország-világ előtt nyíltan valljuk, a hálátlanságnak leghalványabb nyomát sem fedezheti fel bennünk senki, mert a bécsi döntéstől eltelt három esztendő óta pillanatig sem szűntünk meg kifejezést adni hálaérzetünknek és köszönetünknek a szövetséges és jóbarát nagyhatalmak iránt, amelyek a magyar igazságot nagy lépésekkel segítették előre. De nem volnánk méltók önmagunkhoz és ezeréves történelmi múltúnkhoz, ha huszonkét éven át pillanatig is- megingott volna leltünkben az a biztos és elszánt tudat, hogy legszentebb történelmi jogainkat a magyar fegyverek erejével és bátorságáéval mi egymagunk is ki tudjuk harcolni. Rendkívül fontosnak tartjuk ennek nyomatékos hangsúlyozását éppen ma, amikor egyre jobban beigazolódik, hogy csak azoknak a népeknek és nemzeteknek van létjogosultságuk^ amelyek nem támaszkodnak idegen mankóra, hanem a végsőkig fokozott önbizalommal és a leg- magasabbfoku áldozatvállalással igyekeznek kiérdemelni a jövőt; az építést, fejlődést és nagyságot biztositó újabb történelmi évszázadokat. A magyar nemzet sohasem volt a ma- gábaroskadt tespedők, a sültgalambot várók nemzete. Esztink, szivünk és kardunk mindig a helyén volt, amikor legszentebb történelmi jogaink védelmében ytött a cselekvés órája. Abban a pillanatban, amikor a szövetséges és baráti nagyhatalmak zseniális és elszánt bátor- ságu vezérei egyetlen erélyes kardcsapással elvágták a megcsonkított országtestünket is mozdulatlanságra kárhoztató trianoni és versaillesi bilincseket és köteléket, máris készen álltunk letagadott és megcsufolt történelmi jogaink visszaszerzésére és hogy mégsem egymagunk szereztünk annak érvényt, az egyedül a baráti nagyhatalmak által megkívánt béke magasabb szempontjait figyelembevevő áldozatljozatal volt részünkről. De ezen az áldozathozatalon túl sohasem szűnünk meg hangsúlyozni azt az igazságot, amelyet Teleki Béla gróf legutóbbi kolozsvári beszéde alkalmával mondott, hogy Európában a magyar igazság kielégítése nélkül nincs és nem lehet béke! A magyar sors utjai ! Ugyancsak vezércikkben foglalkozik az Erdélyi Párt kolozsvári gyűlésével keddi számában marosvásárhelyi laptársunk, a Székely Szó. Bevezetőül megállapítja, hogy Erdély magyarságának vezetői súlyos időkben, amikor a történelem kapuink előtt dübörög, számvetést csináltak a jelen és a holnap tennivalóiról. Az a párt, amely Erdély politikai vezetésének felelősségét hordozza, élénkbe tárta, {hogyan ítéli meg a helyzetet, milyen konzekvenciákat von le az utóbbi hetek eseményeiből és véleménye szerint milyen magatartást kell tanúsítania az erdélyi magyarság tömegeinek a várakozás pillanataiban. Marosvásárhelyi laptársunk az Erdélyi Párt elnökének és a kultuszminiszter beszédének egyes részeit hangsúlyozottan a székelység figyelmébe ajánlja. A székely S'zó többek között ezeket 'irja: Helyes helyzetképet rajzolt meg Teleki 'Béla akkor, amikor megállapította, hogy ©z orosz nyomás következtében a keleti front nyugat felé tolódott el, közelebb került hozzánk, az olaszországi események pedig az európai földrész legnyugatibb felére hozta be a háborút, a Balkán szomszédságában. Viszont a Balkán a mi ’(szomszédunk. Magyarország és Erdély fenyegetése tehát nem távoli, a felületesek szemében elmosódó ködkép, hanem bennünket is rá kell ébresszen arra, hogy nemcsak kontinentális, arányokban vagyunk a háború részesei, hanem könnyen lehetünk közvetlen szereplői is. Ilye«n körülmények között önként értetődő óhaj, sőt parancs valamennyiünk számára, hogy fel kell függesztenünk a részletvitákat, a személyi ellentétekből táplálkozó torzsalkodásokat és. minden erőnkből a nemzeti egység megőrzésére kell törekednünk. Milyen apró és jelentéktelen mellékkérdéssé törpül például az, hogy ki milyen pártnak beiratkozott tagja és hogy miféle párt véli világosabban felismerni a magyar sors útjait. A valóság mégis csak az, hogy itt, Északerdélyben a nemzetiségek száma megközelíti a magyarok számát és a nemzetiségeknek eszükbe sem jut pártokra_töredezni, tehát az életösztön legkezdetlegesebb jelentkezési formája a mi egységünk. Egységünkön áll, vagy bukik a független magyar âllamisâţg, azon az erőn, amelyet a sorsforduló perceiben meg tudunk mutatni. De a magyar egység nem jelentheti a más népek természetes jogaival való szembehelyezkedést. Csakugyan az az igazság, hogy a magyarság és a szomszédnépek végzetesen egymásra vannak utalva és ha akarják, ha nem, meg kell találniok şz együttműködés lehetőségét. A mi utunk adva van. Bölcs vezérünk, az ország államfője, kormányzója szabta és szabja meg a világpolitikai helyzet követelései szerint A magyar politika eddig is a járható ut bölcs előrelátással kijelölt ösvényén járt és rncs okunk kételkedni benne, hogy a körülmények gondos mérlegelésével nem találja meg ennek az útnak újabb határköveit é? végcélját. Örömmel hallottuk Teleki Béla beszédének a zsidókérdést érintő részét is. Végre felelős politikus szájából hallhatjuk az igazságot, szemben a szélsőséges demagógia frázisaival, hogy Magyarország sorsa nem a zsidókérdésen fordul meg. A Székely Szó befejezésül megállapit- ja, hogy a kultuszminiszter beszéde mintegy kiegészítette és aláhúzta Teleki Béla szavait. Minisz terta nács BUDAPEST, szeptember 16. (MTI.) A kormány tagjai Kállay Miklós miniszter- elnök elnöklésével kedden délután 5 órakor minisztertanácsira ültek öfcsze. Időszerű • kormányzati ügyekkel foglalkoztak a késő esti órákig. 3 A londoni sajtó Salem ót Gallipolival hasonlítja óssse Stockholmból jelenti az MTI: Az általános érdeklődést továbbra, is a salernői helyzet köti le. Brit oldalról beismerik, hogy a salernői térségben nagy csapatrészek semmisültek meg és hogy az fi. hadsereget Eholi térségében is visszavennék. A németek elérték Salernót és ezzel több köteléknek a visszavonulási útját elzárták. 'Szövetséges körökben nem titkolják, hogy az an got-am éri kai csapatok nagyobb veszteségeket szenvedtek. A német csapatok még nem érték el a tengerpartot, azonban már csak mintegy 10 kilométerre varinak a partitól. Ennek következtében a szövetséges csapatok partr asz álló műveletei most a német ágyuk lőtávolába esnek, ami erősen veszélyezteti a harcban álló angolszász csapatok helyzetéit. A londoni sajtó a helyzetet igen sötéílátióa.n Ítéli meg és Salernót a gallipolii kudarccal hasonlítja össze. A tovább dlélre partra- szállt csapatoktól kevés segítséget várnak, minthogy ezek még 200 kilóméterre állanak és legalább égy heti menetelésre volna .szükségük, amig Salerinó térségében támadásba mehetnének át. A németeknek ezen a részen — mondják Londonban — módjukban áll, hogy sál er női kötelékeik megerősitéséről sokkal köny- nyebben gondoskodjanak. Német részről a Calabriábán álló szövetséges csapatoknak nem tulajdonítanak semmiféle nagyobb fontosságot. Utalnak arra, hogy ezeknek a csapatoknak az előrehaladását annyira meglassította a közlekedési utak szétrombolása, hogy még a visszavonuló csapatokkal sem tudják bely- reállitani az érintkezést. Német oldalról hangoztatják, hogy a salernői kudarc balomra döntötte a szövetségesek terveit. Londoni híradás szerint a szerdai lapok beismerik, hogy a salernői helyzet igen súlyos, de. számolnak azzal, hogy a jelenlegi nehézségeket sikerül tisztázni. Nagy várakozásokat fűznek Montgomery seregének előnyomulásához és a legnagyobb figyelemmel kisérik a 8. hadsereg mozdulatait. Hangoztatják, hogy a Salernó környékén folyó hadműveleteket úgy kell tekinteni, mint az olaszországi nagy támadó hadművelet egyik szakaszát. A Daily Mail úgy véli, hogy Salernónál a szövetségesek még nincsenek túl a veszélyen. Már nyilvánvaló, hogy az olaszországi hadjárat sokkal nagyobb vállalkozás, mint ahogy egy héttel azelőtt képzelték. Ugv látszik, hogy Olaszországban rövidesen hatalmas arányú ar'cvonal alakul ki. A News Chronicle óva inti a közönséget á t ut zott d erű i át ást 61. ÜZLETI könyveket Ss könyvesei papírokat legolcsóbban az „El! 93» zék“ könyvesboltban vásárolhat. Kg* lozsváx, Mátyás kkáiy~tér 9L Telelő» Î1-SS. Egy fontos vegyészeti szakkönyv! Most jelent meg: Erdey-Gruz Tibor í Vegyszer ismeret A budapesti egyetem c. rk. tanárának ez a kitűnő szakkönyve elengedhetetlen segédeszköze minden vegyésznek, gyógyszerésznek, droguistának, vegyészeti üzemnek. A 368 oldalas könyv képletekkel, 23 ábrával, szótárszerű index-szel 22 pengőért kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vl* dékre utánvéttel is azonnal megküldjük*
