Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-15 / 208. szám

1943 fiziptimbif 1 5.

CL 1/12*2 BK

Az egész magyar sajtó nagy cikkekben foglalkozik az Erdélyi Párt ünnepi gyűlésével

Országszerte felfigyelt a közvélemény gróf Teleki Béla nagyszabású beszédére

KOLOZSVÁR, szeptember //. Az Erdélyi Párt ünnepi gyűlése országszerte széleskörű visszhangot keltett. Ugy a fővárosi, mint a vidéki lapok hasábos cikkekben foglalkoznak a kolozsvári gyűléssel, részletesen ismertetik a felszólalásokat és 'publicisztikai megjegyzéseikben egyöntetűen megállapítják, hogy az Erdélyből elhangzott intő szózatokra a magyar nemzet összességének kell felfigyelni. A sajtóvélemények megegyznek abban,^ hogy az Erdélyi Párt példáját az egész magyar politikai életben követni kell. A kolozsvári gyűlésen egyetlen egy szempont volt irányadó: hogyan lehet a nemzeti egyseget szolgálni es hogyan kell minden munkaerőnket a nemzet szolgálatába állítani. Régóta óhajtott hangot ütött meg az Erdélyi Párt, amely eddigi politikai szereplése során is bizonyságot tett arról, hogy sohasem vezetik kicsnyes érdekek, hanem az egyetemes magyar sorskérdések^ megoldását tartja legfontosabb tel adatának. A mai válságos időkben ilyen megnyilatkozásra van szükség. Bátor, férfias szókimondásra, amely üres szóvirágok helyett rámutat a tennivalókra. Érdemesnek tartjuk, hogy megismertess ük olvasóinkkal az érdekesebb sajtóközleményeket, amelyek egytől.egyig azt bizonyítják, hogy a kolozsvári gyűlés nemcsak a helyi, hanem az erdélyi kereteken is túlnőtt és minden igaz magyar embert gondolkodásra késztet, mert a jobb magyar jövendőt csak úgy tudjuk kiérdemelni, ha együttes^ erővel igyekszünk kiküszöbölni a magyar élet hibáit és teljes áldozatkészséggel es felelősségvállalással rcsztveszünk az epitőmunkában.

Két rendkívül figyelemreméltó beszéd

Az Uj Magyarság külön cikk keretében

is foglalkozik az Erdélyi Párt ünnepi gyűlésével és a következőket Írja:

Két rendkívül figyelemreméltó beszéd is elhangzott vasárnap Kolozsváron, az Erdélyi Párt ottani tagozatának választmányi ülésén. Az egyiket a kultuszminiszter mondotta, a másikat pedig Teleki Béla gróf s míg egyikből megtudta az ország: mily nagy erőfeszítéseket tettünk a visszatért erdélyi részek kulturális életének helyreállítására, mily hatalmas összegeket áldozott a háború küszöbén álló, majd a roppant világküzdelembe cselekvőén is belépő magyarság az idegen ura- lon mostoha magatartása miatt lezüllött tudományos és nevelő intézmények regenerálására, h másik beszédből az a kemény, mindig realitások alapján álló szemlélet csendül ki, amely oly igen jellemző az erdélyi életre. A kultuszminiszter meleg elismerése az erdélyi egyházak felé az egész nemzet hálájának kifejezése volt, mert valóban ama ritka önfeláldozó magatartás nélkül, amelyet a katolikus és protestáns egyházak lelkészei és vezetői tanúsítottak az idegen impérium szoron- gattatásának igája alatt szenvedő magyarság lelki épségének megvédelmezé- sében, sokkal súlyosabb következményei lehettek volna e két évtizednek, mint amilyeneket a felszabaduláskor Erdély földjén találtunk. Ha anyagi birtokállományából ki is forgatták ott véreinket, a

lelki ellenállás, a rendíthetetlen bizalom és a szabadulásba vetett makacs hit pillanatra sem ernyedt el s a lelkeknek e szilárdsága nagyrészt az egyházak misz- sziós feladatteljesitményének eredménye volt. Megérdemli ez a föld, hogy az egész nemzet különös szeretetével forduljon feléje s azzal kárpótolja népét' az elviselt szenvedésekért, amivel igyekszik is a kormányzat: minden téren segítségére sietni, a jövőre felvértezni s tulajdonába juttatni mindama szellemi és anyagi erőforrásoknak, amelyek a sors bármily fordulata közben ellenállását eredményessé tehetik. Igazán nem voltunk szűkmarkúak, hiszen Szinyei-Merse Jenő közlésé szerint csupán a kolozsvári egyetemre kilencmillió pengőt költött a magyar kormányzat az elmúlt három esztendő alatt, nem is szólva a többi erdélyi tudományos és nevelő intézményekről, iskolákról, múzeumokról, könyvtárakról, színházakról, a nagyhírű erdélyi kézművesség megerősítését és fejlődését szolgáló tanoncotthonokról, amelyek szintén milliós dotációban részesültek, E cselekedetek beszédesen szólnak arról, amit a kultuszminiszter különösen is hangsúlyozott, hogy tudniillik a magyarság mélységesen hisz jövőjében s erős meggyőződéssel vallja: a világégésből töretlenül és győztesen kerülünk ki s a béke alkotómunkájára már most csaknem erőnket meghaladó módon ezért hozunk előleges áldozatokat.

sabbrendü koncepciót is ki kel] alakítania, amelybe a nemzetiségek zavartalanul illeszkedhetnek bele, együtt végezve velünk a közös haza érdekében folyó épitö munkát.

A nemzeti társadalom kívánatos egysége csak igy valósulhat meg — az osztályokat elválasztó ellentétek kiküszöbölésével, a társadalmi válaszfalak lebontásával, a feltörekvő rétegek utjának egyen- getésével és megkönnyitésével.

Beszéde további során megemlékezett aztán gróf. Teleki Béla a munkásság, a földművelő-réteg és az értelmiség összefogására irányuló akcióról. Kiemelte, hogy Erdélyben ez a gondolat nem uj. Nagy múltra tekinthet vissza és helyes irányítás mellett sok jót igér. Csupán arra kell vigyázni, hogy ez a hármas összefogás megfelelő gondolat jegyében történjék, a magyarságtól idegen szellem szolgálatába semmiképp se legyen állítható. A munkásság. ne az osztályharc ideológiáját -élessze fel, de legyen megalapítója egy kiegyensúlyozottabb társadalmi rendnek. A földmüvesosztály felemelkedése ne politikai jelszavakhoz legyen kötve, de gazdasági helyzetének, műveltségének és öntudatának megerősödéséhez. S ugyanez áll az értelmiségre is. Bizonyos, hogy a háború után a magyar állam és társadalom életében nagy változások következnek be. Ezeknek azonban magyar módra kell bekövetkezniök, magyar adottságokba kell énülniök és magyar szükségleteket "kell kielégiteniök. Ebből kifolyólag az Erdélyi Párt hármas célia: a társadalmi, gazdasági és kulturális egység megteremtése: Erdély újjáépítése és szerves bekapcsolása az egész ország életébe; végül Magyarország belső átalakulásának erdélyi szellemben való szolgálata.

Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter hasonló szellemben fogant, . nagyszabású válaszbeszéde stílusos kiegészítője volt

ennek a részletes pártbeszámolónak. A nemzeti egység követelményének megvalósítását s a megvalósulás sorsdöntő fontosságát hangsúlyozta a kultuszminiszter is, aki — mint maga is felvidéki ember — saját tapasztalatából ismeri a megszállott területek nemzetiségi viszonyait. \ három év előtti hazatéréskor -- mondotta többek között — örömmel állapítottuk meg, hogy a magyarság a kétévtizedes uralmat: töretlenül viselte el, amit főképp az iskoláknak és templomoknak köszönhetünk. Ép azért teljes elismeréssel kell tisztelegnünk az egyházak vezetői és az iskolák fáradhatatlan, derék, hazafias, tanítói, tanárai előtt. A mostani nehéz időkben sokszoros szükség van minden magyar erő egyesítésére. Mert csak úgy remélhetünk szebb és jobb magyar jövendőt, ha — amint azt Kállay Miklós miniszterelnök legutóbb is hangoztatta — mi, magyarok mind összefogunk. Ha legalább az alapvető kérdésekben nincsenek közöttünk mélyreható ellentétek, ha bízunk a magunk ősi erejében és a nemzet hivatott vezetőiben, ha mindnyájan vállvetve haladunk azon az utón, amelyet a viszonyok ismeretében és a felelősség vállalásában a kormány kijelöl számunkra. Ne kezdjen hát itt senki a maga ..bölcs*4 belátása szerint egyéni elgondolásu ,,külpolitikát“ hirdetni. Az ilyen felelőtlen eljárás csak katasztrófához, második 1918- hoz vezethet. Maradjunk józanok és ne feledjük el, hogy van felettünk őrködő isteni Gondviselés. De vannak olyan hivatott vezetőférfiak is. akik — élükön a Fő- méltóságu Kormányzó Úrral — nem egyszer tettekkel bizonyították már be. hofv méltók a nemzet beléiük vetett bizalmára.

Beszédének második felében Szinyei- Merse Jenő tömören összegezte mindazt a gazdasági és kulturális erőfeszítést, melyet a kormány három év alatt Erdélyért tett s ma is áldozatosan teljesít. Szavait pedig azzal végezte, hogy szent, meggyőződése: a magyarság szerencsésen kerül ki a mostani szirnyü világégésből, ha továbbra is megőrzi edőinek egységét. Ha kéz a kézben, magyar kitartással, magyar összefogással haladunk mindannyian tovább — a jövő uj, szebb, jobb és boldogabb Magyarországának kiépítése felé.

Magyar egységről tettek hitvallást az Erdélyi Párt

kolozsvári gyűlésén

Erdély szólt

A „Függetlenség“ első oldalán külön címben tünteti fel, hogy a lap részletesen foglalkozik az Erdélyi Párt kolozsvári nagygydlésével. „Erdély szólt“ címmel az alábbi publicisztikai cikket közli:

A felszabadulás negyedik évének kü-> szöbén nagy választmányi ülést tartott az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata s ez alkalommal elhangzott egy olyan beszéd, amelyre fel kell figyelnie az egész, egységes magyar társadalomnak. Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke vázolta azt a programot, amelyet Erdély magyarjai maguk elé tűztek s amellyel az egész magyarság örök ügyét akarják szolgálni.

Egy pillantás erre a programra és nemcsak Erdély, hanem Magyarország minden fia érzi, hogy éppúgy, mint a lélekben és vérben, azo-nos ezekben a célkitűzésekben is. Amikor azt hirdeti az erdélyiek első pontja, hogy meg kell tartani az erdélyi magyarság politikai, társadalmi és gazdasági, kulturális egységét, akkor ebben az óhajtásban egy az erdélyiekkel minden „anyaországbeli“ magyar is. Mi tudjuk legjobban, hogy az idegen uralom huszonkét esztendeiében milyen értéket, milyen roppant ellenállási energiát jelentett az az erdélyi magyar egység, amely „sub pondere“ kialakult. Ennek megőrzése nemcsak lokális erdélyi érdek, hanem egyetemes magyar program is.

Még jelentősebb a második pont, amely azt hangoztatja, hogy a kormánnyal együttműködve, be kell kapcsolni Erdélyt az ország egységes vérkeringésébe. Ehhez a munkához szívesen ajánlja fel segítő kezét az Erdélyen kívül élő, itteni magyarság is. Hiszen aki járt Erdélyben, napról-napra, lépésről-lépésre látja, hogy ezt a kincses, drága földet milyen szörnyű módon elhanyagolta a liberális korszak és milyen mértéktelenül tönkretette egy ellenséges megszállás. Erdély kincseinek feltárásával, az uj utak, vasutak építésével, főként az iparosítással nemcsak a székelység lesz boldogabb. Erősebbé válik általa az egész magyarság.

Örömmel és megnyugvással lehet megállapítani, hogy ugyanilyen lelkesen ajánlják fel közreműködésüket az egyetemes magyar célok érdekében erdély magyarjai is, amikor harmadik postulatum- ként azt mondják: erdélyi szellemmel szolgálni Magyarország belső átalakulását és erősödését. Ez a szellemin friss, erős, egészséges és népi. A magyar szolidaritásnak, testvéri egységnek és feloldhatatlan sorsközösségnek szelleme. Előtte boldogan nyit utat a megujhódó Magyarország, hogy közös munkával, lélekkel még szorosabbra fűzze Erdély és Magyarország örök unióját.

A magyar egység jegyében

A Reggeli Magyarország „A fnagyar egység jegyében“ címen szintén külön cikket közöl a gyűlésről. Az érdekes cikket itt adjuk:

Az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának nagyválasztmányi ülésén két nevezetes beszéd hangzott el vasárnap Kolozsvárott, Az egyiket gróf Teleki Béla pártelnök tartotta, a másikat Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter, aki a kormány képviseletében jelent meg a magyar honvédség kolozsvári bevonulásának harma- C-lik évfordulóját ünneplő ülésen. Mindkét beszéd jelentősége túlnőtt a szokásos ünnepi megemlékezések keretein s olyan levenbe vágó, mai sorskérdéseket érintett. amelyek az egész nemzet szempontúból .rendkívül fontosak, épp azért megkülönböztetett figyelemre és komoly megszivlelésre méltók.

Gróf Teleki Béla mindjárt beszéde elején nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ä háború befejezését követő tárgyalásokon nemzetünk sorsát elsősorban az dönti majd el: milyen egységet jelentünk, milyen fegyveres és lelki erőt képvisel az ország. Erdély magyarságának politikai egységét már csak erre való tekintettel sem engedi megbontani az Erdélyi Párt. Erdélyben — mondotta — úgysem a politizálás fontos, hanem az építés, a magyarság összetartása, egybefogása és megerősítése. A magyar államnak Erdélyben éppúgy,- mint az egész országban mindenütt a magyarság örök célkitűzéseit kell szolgálnia, Egyúttal azonban olyan magaUgyancsak a „Függetlenség“ részletes beszámolót közöl a gyűlésről. „Magyar egységről tettek hitvallást az Erdélyi Párt kolozsvári gyűlésén“ címmel a tudósítás bevezetőjében az alábbiakat írja:

Erdélyi politikai és társadalmi körökben a legnagyobb érdeklődéssel és megelégedéssel fogadják az Erdélyi Párt kolozsvári nagygyűlésén elhangzott beszédeket és azoknak a pártkeretet és a pártszempontokat messze túlhaladó jelentőséget tulajdonítanak. Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter beszédében újabb bizonyítékát látják annak, hogy a kormány és a miniszter különösen személy szerint mennyire szivén viseli Erdély ügyeit és milyen mértékben igyekszik az erdélyi magyarság segítségére olyan program alapján, mely alkalmas a nagy magyar egység maradéktalan megteremtésére.

Az Erdélyi Párt elnökének beszéde általános kívánalmat elégített ki. A méltóságteljesen öntudatos és határozott hang, amelyet megütött, a problémák reális feltárása és az ingadozásnélküli iránymutatás, mely világnézetek és politikai pártharcokra való tekintet nélkül mutatta meg az ősi hagyományokon nyugvó magyar reformpolitika útját, melynek első \ célja a nemzet megerősítése és az uj magyar embertípus kinevelése, rendkívüli hatást gyakorolt.

Jólinformált erdélyi politikai körökben úgy tjudják, hogy az Erdélyi Párt kolozsvári nagygvülése és Teleki Béla gróf elnöki beszéde, mintegy megnyitója a további eseményeknek, szorosan kapcsolódva Erdély három nagy gazdasági intézménye között létrejött együttműködéshez, valamint a készülő ..Székely kongresszushoz“. Erdély magyarsága, a legteljesebb összhangban vezetőivel a legteljesebb mértékben tisztában van a szerves együttműködés rendkívüli fontosságával és a kérdések reális megítélésével, amit Teleki Béla gróf beszédében egv örökérvényű Bocskai-idézettel világitott meg: „a dolgot ő magát nézzük, csak a mi nemzetünk javát és annak megmaradását, azonkívül szók és rábeszélések minálunk semmit sem fognak“.

Az Uj Aemzedék „Erdélyben nem a politizálás a fontos, hanem az építés" című cikkében ismerteti az Erdélyi Párt g'vülését és részletesen beszámol gróf Teleki Béla és Szinyei- Merse Jeno kultuszminiszter beszédéről.

Az Esti Magyarország két és félhasábos cikkében ugyancsak Teleki Béla gróf és a kultuszminiszter'beszédét ismertei meleg hangon.

De nagyszabású cikkekben foglalkoznak az

Erdélyi Párt gyűlésével a többi budapesti lapok is, amelyek egytől-egyig kihangsúlyozzák, hogy Erdélyből olyan példamutatás hangzott ei a vasárnapi beszédek keretében, amely irányadó kell legyen egész politikai életünkre.

A Pester Lloyd kéthasábas nagy cikkben emlékezik meg az Erdélyi Párt kolozsvári nagygyűlésem!. A cikk részletesen ismerteti mindazokat az okokat, amelyek miatt a párt vezetősége a nagygyűlést összehívta. Megemlékezik Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter és gróf Teleki Béla országos elnök beszédeiről. A Pester Lloyd beszámolója az országos elnök beszédéből a következő pontokat emeli ki.

A háború az olasz fegyverletétel folytán Magyarországhoz közelebb ért. A béketárgyaláson játszandó szerepünk attól függ, hogy milyen mértékben tanúsítunk egységet és mekkora fegyveres és lelkierővel íendelkezik az ország.

A zsidókérdés — mondotta Teleki Béla gróf — harmadrangú kérdés. Ez belpolitikai, szociális és gazdasági probléma, amely nem a külpolitikai viszonyok alakulásához igazodik és azt az emberségesség és az igazságosság jegyében kell megoldani a nemzet érdekének szem előtt tartásával.

A munkásságnak, a parasztságnak és az értelmiségieknek összefogása Erdélyben, nem u] gondolat. Mindössze arra kell figs elemmel

lenni, hogy ez a ténykedés ne legyen idegen érdekek szolgálatába állítható.

A következőkben a lap ismerteti Teleki Béla pártprogrammját: i. Az erdélyi magyarság politikai, szociális gazdasági és kulturális egységének megőrzése, z. Erdély újjáépítése a kormányzat segítségével, valamint Erdély bekapcsolása az ország vérkeringésébe.

3 Az erdélyi .szellem érvényre juttatása Magyarország belső megerősítésének szolgálatában és érdekében.

A Deutsche Zeitung is nagy cikkben foglalkozik az Erdélyi Párt gyűlésével. „A háború közelebb jött Magyarországhoz“ című cikkében részletesen ismerteti a nagygyűlés eseményeit és bő kivonatban közli Teieki Béla gróf beszédét és ismerteti az Erdélyi Párt jövendő célkitűzéseit.

Érdekes az északerdélyi románság sajtóorgánumának, a Tribuna Ar de aluluinak cikke, amely „Az Erdélyi Párt paria menti csoportjának tanácskozása“ főcím alatt számol be a nagy fontosságú gyűlésekről. A román lap cikkének alcíme a következő: „Gróf leleki Béla expozéja: Magyarorszag a hehe érdekében házon áldozatot, amtkoi elfogadta a bécsi döntést:' A Tribuna Teleki Béla grói beszédéből kiemeli azt a részt, amelyben az Érdélvi Párt országos elnöke nég) pontban összegezte a magyar nemzet nagy céljait. Szósz érint közli a román lap Telek; Béla gróf beszédének azu